További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
A kanadai vörös húsipar a marha- és borjúhússal, a sertéssel, a báránnyal és a birkahússal, a kecskehússal, valamint a nyúl és a lóhússal és nem utolsó sorban a bölénnyel együtt 2018-ban elérte a 21,1 elérte a milliárd dollárnyi export mennyiséget.
A kanadai vörös húsipar a marha- és borjúhússal, a sertéssel, a báránnyal és a birkahússal, a kecskehússal, valamint a nyúl és a lóhússal és nem utolsó sorban a bölénnyel együtt 2018-ban elérte a 21,1 a milliárd dollárnyi export mennyiséget. A kanadai húsfeldolgozó társaságok a húskészítmények széles skáláját gyártják. A friss és fagyasztott hústól a feldolgozott, füstölt, konzerv, illetve főtt húsokon át a kolbász- és a felvágott féleségek is jelentős mennyiséggel bírnak. Érdekesség, hogy a kanadai feldolgozott húsok, például a kolbászok, vagy a felvágottak körülbelül 70% -a sertéshúsból készül.
A kanadai vörös hús egészséges, illetve a következetes élelmiszerbiztonság rendszerek Kanadában jól kiépítettek, amelyek igen kedveznek az export piacnak. A Kanadai Élelmiszer-ellenőrző Ügynökség (CFIA) együttműködik az iparral és a jó hírnév fenntartása és fejlesztése érdekében megvizsgálja az export termékeket és a szövetségi nyilvántartásba vett létesítményeket.
Iparág méretei 2018-ban
Kanadában 11,58 millió szarvasmarha és borjú szerepelt a nyilvántartásokban, ami 0,3% -kal több volt 2017-hez képest. Mintegy 73 600 kanadai farmon és tanyán nevelik ezeket az állatokat. Az Alberta tartományban található Kanada teljes állatállományának körülbelül 41%-a. A szarvasmarha és borjú értékesítéséből származó 2018. évi mezőgazdasági bevételek 9,1 milliárd dollárt tettek ki, ami a teljes gazdálkodási bevétel 14,6% -át jelentette.
2018-ban a sertésállomány megközelítőleg 14,17 millió állat volt, amely az előző évhez képest 1,7% -kal volt több, ami mindösszesen 870 gazdaságban oszlott el. A vágósertések 2018-ban történő eladásából származó mezőgazdasági üzemi bevételek 4,1 milliárd dollárt tettek ki, ami a teljes gazdálkodási bevétel 6,6% -át jelentette az iparágnak.
A juh és a bárány megközelítőleg 825 400 darab volt, ami az előző évhez képest 1,4% -kal több, amit mintegy 9 390 gazdaságban tartottak a gazdák (2016 évi adatok).
A kanadai juhtenyésztés elsősorban Ontarioban, Quebecben és Alberta tartományokban a legerősebb (70%). A juh- és báránytenyésztésből származó gazdálkodásból származó bevételek 2018-ban 185,8 millió dollárt tettek ki, ami a teljes gazdálkodási bevétel 0,3% -a.
A 2016-os mezőgazdasági adatok alapján 5627 gazdaságban 230 034 kecskét jelentettek, amely az elmúlt öt évben 2% -os növekedést jelent. Kanadában a kecskeipar három különálló ágazatra osztható: hústermékek mellett a tejtermék (tej) és gyapjú (angóra és kasmír) félékre oszlik meg.
Külön érdekesség, hogy a 2016-os évben 119 314 bölény bölény élt 975 kanadai farmon. A bölénytartás elsősorban Kanada nyugati részére koncentrálódik, ahol az állomány 80%-a él. Főleg Saskatchewanban és Alberta tartományokban tenyésztenek bölényt.
A bölényhús nagy részét az Egyesült Államokba szállítják (2018-ban 51% volt), emellett számos európai országba történik export, nevezetesen az Egyesült Királyságba, Franciaországba és Svájcba exportálnak húst termékeket csontozat nélkül.
A 2016. évi mezőgazdasági adatgyűjtés során 37 343 tenyésztett szarvasfélékkel is foglalkoznak (szarvas és jávorszarvas), de a 600 gazdaságban 28%-kal csökkent az elmúlt öt évben az állomány nagysága. A jávorszarvasokat elsősorban Kanada nyugati részén, a gímszarvasokat a keleti tartományokban tenyésztik. Emellett dámszarvas, fehérfarkú szarvas és más szarvasfajokkal is foglalkoznak Kanadában.
Kanadai vörös hús export iránya és volumene
A kanadai marha- és borjúhús-kivitel 5,2% -kal nőtt. 2018-ban, a becsült értéke 2,75 milliárd dollár volt. Az Egyesült Államokba irányuló kivitel 5,2%-kal növekedett 2018-ban, de a Mexikóba irányuló kivitel 9,8%-kal csökkent ugyanebben az időszakban.
Az ázsiai kivitel vegyes volt a kanadai export számára, ugyanis a marha- és borjúhús exportja Japánba és Kínába 20,2% és 19,4%-kal nőtt, míg Hongkongba (-5,2%) és Dél-Koreába (-6,4%) az előző év azonos időszakához képest csökkenést kellett elviselniük. Az Egyesült Államok a kanadai marhahús legnagyobb exportpiaca, amely az export kb. 74% -át teszi ki!
2018-ban 630 769 darab szarvasmarhát exportáltak az Egyesült Államokba tenyésztéshez, élelmezésre és feldolgozásra. A szarvasmarha és üsző exportban a legnagyobb hányadot vágóhidakra vittek (37,9%). 2018-ban a szarvasmarha-export az Egyesült Államokban az élőállat kereskedelme 31,4%-át tette ki, és 2017 évhez képest 45,8%-kal nőtt, ami összesen 197 872 darab állatot jelentett.
2018-ban 21,4 millió sertés cserélt gazdát a kanadai piacokon, ami 0,9%-kal csökkent 2017-évhez képest. Ezen kívül 695 080 állat került különböző feldolgozó létesítményekbe az Egyesült Államokban, így megközelítőleg 4,5 millió állat került exportra az Egyesült Államokbeli gazdaságokba.
Az élő sertés exportja valamennyi országba 6,2% -kal csökkent, 2017-ben, de így is a teljes mennyiség megközelítőleg 5,3 millió darab volt.
A sertéshús 2018-ban 1,26 millió tonnára nőtt, 1,9%-kal csökkent 2017 évhez képest. Az Egyesült Államokba irányuló eladások 9,0%-kal, 346 834 tonnára csökkentek, míg a kínai értékesítés 7,0% -kal 283 244 tonnára csökkent.
Kanada sertés kivitele az előző év azonos időszakához képest azonban növekedett, különösen Japánba és Mexikóba. Az összes országba irányuló sertés- és sertéshús-export értéke 3,9 milliárd dollárt tett ki 2018-ban; 4,0% -kal kevesebbet 2017-évtől számítva (4,0 milliárd dollár).
A feldolgozott sertéshús-értékesítés összesen 73 380 tonna volt 2018-ban, a vásárlók közül kiemelkedik az Amerikai Egyesült Államok (48,3%).
A vörös hús kivitelén kívül fontos megemlíteni, hogy Kanada a halal vágással az arab piacokat is megcélozta, de képes kóser vágást, továbbá bio húsokat és húskészítményeket is biztosítani a vásárlói számára.
Cikket a kanadai kormány adatai alapján átdolgozta és magyarra fordította:
Dr. Szilágyi Gergely PhD
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV