Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Mezőgazdaság

A gazdáknak elismerés járjon, ne pedig büntetés

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Egyértelmű magyar álláspont az új uniós javaslatok kapcsán, hogy elismerni kell a gazdatársadalmat, nem pedig köszönet helyett teljesíthetetlen terhet róni rájuk, ahogyan ez az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozott, Zöld megállapodásra vonatkozó javaslataiból sajnos következik – mondta az Agrárminisztérium képviseletében Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár az uniós agrárminiszterek mai videokonferenciáján.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Forrás: Európa Rádió

Az EU tagállamainak mezőgazdaságért felelős tárcavezetői 2020. június 8-án videokonferencia keretében tekintették át az új uniós költségvetés és a Zöld Megállapodás (Green Deal) agráriummal összefüggő kérdéseit. Feldman Zsolt felszólalásában egyetértett azzal, hogy a mezőgazdasági ágazatnak a maga lehetőségeivel hozzá kell járulnia egy fenntarthatóbb európai környezet megteremtéséhez. Megfogalmazása szerint nem szabad teljesíthetetlen terhet róni a gazdákra. A COVID-19 járvány idején a gazdák egyértelműen bebizonyították, hogy a mezőgazdaság képes folyamatosan biztonságos, kiváló minőségű élelmet biztosítani az Európai Unió lakosságának, és ezért elismerés jár, nem pedig büntetés.

A videokonferencián magyar részről elhangzott, hogy a bizottsági javaslatoknak alapos, átfogó hatásvizsgálatokon kellene alapulniuk, ám ezek hiányoznak. Például a növényvédő szerek használatának 50%-os csökkentése, valamint a biogazdálkodás arányának 25%-ra emelése 2030. évi határidővel, nemzeti szinten lehetetlen uniós előírásnak tűnik. A Bizottság által javasolt célok veszélyeztethetik az európai mezőgazdaság versenyképességét, csökkenthetik a mezőgazdasági termelők számát és magasabb élelmiszerárakhoz vezethetnek. Mindez együtt előkészítheti az utat a harmadik országokban kevésbé fenntartható módon előállított mezőgazdasági termékek számára. Félő, hogy ez globálisan nagyobb környezeti hátrányt okoz, mint amekkora előnnyel járnának az új uniós zöld előírások.

Az államtitkár aláhúzta azt is, hogy a Közös Agrárpolitikának szilárd jogi alapokon kell működnie. Ez azt jelenti, hogy a gazdáktól csak akkor várható el az uniós stratégiákban kitűzött ambiciózus követelmények teljesítése, ha ezeket a célokat beépítik az alapvető uniós jogszabályokba.

Forrás: AM

Mezőgazdaság

A legnagyobb értékben a gabonafélék árbevétele nőtt

Print Friendly, PDF & Email

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 24 árucsoportja közül 14 exportértéke emelkedett

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 24 árucsoportja közül 14 exportértéke emelkedett, 10 árucsoporté csökkent 2024 első fél évében a bázisidőszakhoz viszonyítva. A legnagyobb értékben a gabonafélék (KN10) árbevétele nőtt (+198,7 millió euró), mivel az árucsoport legnagyobb értékű termékei közül a kukorica és a búza ára 20–30 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A zöldség- és gyümölcskészítmények (KN20) árbevétele 69 millió euróval, az ital, szesz, ecet (KN22) árucsoport 66,6 millió euróval, a különböző ehető készítményeké (KN21) 63,5 millió euróval bővült a vizsgált időszakban a bázishoz viszonyítva.

 

A legnagyobb exportérték-csökkenés az állati és növényi zsír és olaj (KN15) árucsoportot érintette (–105 millió euró), elsősorban a napraforgómag-olaj árának 20 százalékos visszaesése révén. A húsfélék (KN02) exportértéke 27 millió euróval volt kevesebb a bázishoz viszonyítva, mivel a baromfihús kivitele 13,3 százalékkal csökkent.

Importoldalon a dohánytermékek (KN24) értéke nőtt a legnagyobb mértékben (+103,3 millió euró). A kakaókészítmények (KN18) importértékének 30,3 millió eurós emelkedését az ide tartozó termékcsoportok behozatalának bővülése eredményezte. A zöldség- és gyümölcskészítmények (KN20) importértéke 24,9 millió euróval nőtt. A kávé, tea, fűszer árucsoport behozatalának értéke ötödével (+19 millió euró), a cukrászati termékeké 4,4 százalékkal (+14,7 millió euró) növekedett a bázisidőszakhoz viszonyítva. Importérték-csökkenés nagyrészt a gabonafélék (KN10), valamint az olajos magvak (KN12) esetében történt 65,7 és 40,1 százalékos (–245,4 millió, illetve –123,6 millió euró) mértékben.

A legfontosabb exportcikkek részesedése a teljes agrárexportból, 2024. I–VI. hónap

További információk e témában Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme, 2024. I. fél év című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 3. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Véleményezhető az „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések” című pályázati felhívás

Print Friendly, PDF & Email

A hamarosan induló AKG 2025. január 1-én kezdődik, és 2029. december 31-én zárul le,

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A környezettudatos termelési szemlélet egyre inkább részévé válik korunk gazdálkodásának. Az új Közös Agrárpolitika Stratégia Terv (KAP ST) keretében európai uniós társfinanszírozással ismét elinduló „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések” (AKG) című felhívás komoly lehetőséget teremt arra, hogy a gazdálkodók még szélesebb köre a zöld előírásoknak megfelelően folytassa gazdálkodói tevékenységét, a fenntarthatóság jegyében. Az elkészült AKG-felhívás most kezdődő társadalmi egyeztetésénél az Agárminisztérium várja az érintettek véleményét, hiszen minden észrevétel számít a fenntartható gazdálkodási célok teljesítése érdekében.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A hamarosan induló AKG 2025. január 1-én kezdődik, és 2029. december 31-én zárul le, azaz  5 évig tart. A konstrukció arra ösztönzi a gazdálkodókat vissza nem térítendő átalánytámogatás formájában, hogy olyan növénytermesztéssel és gyepgazdálkodással összefüggő gyakorlatokat vállaljanak, amelyekkel hozzájárulnak a környezet állapotának megőrzéséhez és javításához. A támogatást évente kapják meg az érintettek az évről évre benyújtandó, az Egységes Kérelem részét képző kifizetési kérelem beadásával. A kifizetések feltétele a vállalt tevékenységek betartása a kötelezettségvállalási időszak alatt.

A 2024 végén záródó jelenlegi három éves agrár-környezetgazdálkodási programban mintegy 17 ezer gazdálkodó vett részt 1,2 millió hektár termőterülettel.

A felhívás az elmúlt hónapokban a szakmai szervezetek legszélesebb körének bevonásával került előkészítésre, most pedig október 4-ig véleményezhető a kap.gov.hu oldalon, ahol a kiírással kapcsolatos minden további dokumentum is megtekinthető. A társadalmasítás során érkezett észrevételeket a Nemzeti Irányító Hatóság megválaszolja, illetve közzéteszi, lehetőséget teremtve arra, hogy a partnerszervezetek megismerjék egymás véleményét.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A nyári aszály- és árvízkárok kezelésére is meg kell nyitni az uniós mezőgazdasági válságtartalékot

Print Friendly, PDF & Email

A nyári aszály- és árvízkárok kompenzálására kérték Janusz Wojciechowskit, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosát

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Nagy István arra kérte Janusz Wojciechowskit, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosát, hogy a nyári aszály- és árvízkárok kompenzálására is nyissák meg az uniós mezőgazdasági válságtartalékot a termelők számára. Egy mostani körben az év korábbi szakaszában – tavasszal és kora nyáron – bekövetkezett mezőgazdasági károk kapcsán nyújt segítséget az Európai Unió több tagállamának gazdálkodói számára.

Fotó: AM

Az Európai Bizottság hétfőn csaknem 120 millió euró pénzügyi támogatást javasolt Bulgária, Németország, Észtország, Olaszország és Románia számára a tavasszal és kora nyáron bekövetkezett mezőgazdasági káraik enyhítése érdekében. A hónapokkal ezelőtt benyújtott kéréseket követően most születik a források biztosításáról döntés az érintettek számára. Hazánkban a júliusi-augusztusi aszály okozott komoly nehézséget a gazdálkodóknak, így a szeptember közepére közel végleges aszálykárok ismeretében Nagy István agrárminiszter arra kérte a Janusz Wojciechowski uniós mezőgazdasági biztost, hogy a nyári aszály és a mostani árvíz okozta károk kompenzálására is nyissák meg az uniós mezőgazdasági válságtartalékot a gazdálkodók számára. A jelenlegi helyzetben a gazdáknak minden hazai és uniós támogatást meg kell adni.

Az elmúlt években tudatosan erősítettük azt a hazai eszközrendszert, amely a természeti kockázatok okozta károk utólagos kezelésére szolgálnak. Állami, termelői és uniós forrásból a kárenyhítési alap 35 milliárd forintos szintig pénzügyileg már feltöltésre került, a termelők pedig idén 715 ezer hektárra kötöttek aszálybiztosítást, melyhez díjtámogatás kapcsolódik.

Forrás: AM

Tovább olvasom