Keressen minket

Mezőgazdaság

Debrecen: Stratégiai szerep a vízgazdálkodásban

Harminc év után tettek újra hazánkban záróvizsgát a mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnökök a Debreceni Egyetemen. A 2018-ban újraindított egyedülálló mesterképzésen idén elsőként hét magyar hallgató végzett. Az agrárkar kurzusa iránt nemzetközi szinten is nagy az érdeklődés.

A klímaváltozással, az aszály valamint belvíz egyre gyakoribb megjelenésével a hazai gazdasági szektorban megnőtt a korszerű, vízgyűjtő szintű integrált vízgazdálkodási tudás iránti érdeklődés.

– A harminc év után újra induló kurzus tartalmilag teljesen átalakult – mondta a hirek.unideb.hu-nak Tamás János. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Víz és Környezetgazdálkodási Intézetének igazgatója kifejtette: a távérzékelés, az automatizálás, a precíziós mezőgazdaság és az agrárdigitalizáció más dimenzióba helyezte a vízgazdálkodást. Csúcsminőségű eszközökkel, szoftverekkel, hidrológiai, aquapónia, talajtani laborokban a hidraulikától, a talajfizikáig találkozhatnak és sajátíthatnak el speciális tudást a hallgatók.
– A hatékony öntözéses gazdálkodás technológiailag az agrárium legbonyolultabb és legdrágább területe, ezért nagyon fontos, hogy a hallgatók egyedülállóan a Tiszántúl valamennyi agrohidrológiailag meghatározó (Nyírség, Hajdúság, Kunság) régióiban és változó növényi kultúrák öntözéstechnológiájának területén a Debreceni Egyetem saját kutatóhelyein szerezhetnek gyakorlati ismereteket – hangsúlyozta a professzor.

Az agrárfelsőoktatás átalakításának egyik meghatározó eleme a nemzetközi mezőgazdasági képzés kiszélesítése. A kezdetektől ezt a trendet követve a mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnök MSc szak angol nyelven is végezhető.

– A Debreceni Egyetem a komplex és multidiszciplináris kurzusa révén stratégiai szerepet tölt be a Tisza vízgyűjtő területén a vízgazdálkodás egyre sürgető szakember-utánpótlásában. A cél olyan vízügyi szakemberek képzése, akik a legkorszerűbb laborokban és egyetemi öntözési kísérleti helyeken megszerzett tudásukkal képesek a területi vízgazdálkodás tervezési, irányítási feladatait ellátni, és megoldani a fenntartható vízgazdálkodás komplex feladatait a legmagasabb színvonalon  – ismertette Tamás János.

Ezt segíti az Európai Unió kiválósági kutatási infrastruktúra programja (European Strategy Forum on Research Infrastructures, ESFRI) által regisztrált Nemzetközi területi vízgazdálkodási és klíma adaptációs Műszerközpont létrehozása is, melynek kiépítése idén fejeződik be a karon. Ez évben indult a nemzetközi H2020 WATERAGRI projekt is az intézeti részvétellel, amely 2024-ig európai szinten integrálja a mezőgazdasági vízgazdálkodás legújabb eredményeit.
A globális vízproblémák fokozódását és egyben a releváns hazai víztudomány elismerését jelzi a nemzetközi hallgatóság jelentős részvétele a DE mesterszintű mérnök képzésében. Különösen a harmadik világ országaiból érkeznek hallgatók, de vannak egyebek mellett jordániai és brazil diákjai is a szaknak.

– Elemi fontosságú a világ nagy vízgyűjtő területeinek, a nagy öntözéses gazdaságokat ellátó Nílus, Amazonas vagy Mekong hidrológiai, agrár és ökológiai ismerete számukra. Az itt végzet szakemberek konvertálható tudást kapnak. A Kárpát-medence hidrológiai viszonyai lehetőséget biztosítanak, hogy egyszerre megismerjék a vízrendezés és az aszálykezelés problémáját. Itt mindkettővel meg kell birkózniuk a szakembernek, nem ritkán egy éven belül – mutatott rá Tamás János.

A mezőgazdasági vízgazdálkodást hazánkban gyakran az öntözéssel azonosítják. Ez azonban a terület egy nagyon kis szegmense.

– Magyarország területének 90% aszályérzékeny. A szántóföldi talajok mindössze 2%-át öntözik. A hazánkba érkező vizek kétharmada a Duna vízgyűjtőjén vonul le, azonban a felhasználási igény döntően az Alföldön, a Tisza vízgyűjtőjén van. A klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásainak csökkentésére megindított, új átfogó öntözési program célja az öntözött területek növelése. A meglevő és a fejlesztésben érintett vidékek 70% a Tiszántúlon van. Elég csak a már elkezdett derecskei vagy a várhatóan induló CIVAQVA öntözési programra gondolni – emlékeztetett a szakember.

A képzés meghatározó része a vízgazdálkodáshoz köthető gazdálkodási problémák megoldása, ilyen többek között mezőgazdasági területeket érintő hígtrágya kezelés, a felszíni vizeket érintő eróziós üledékek, vagy az intenzív halgazdálkodás vízminőségre gyakorolt hatása.

– A víz felhasználhatóságát jelentősen befolyásolja a víz minősége. Rendkívül fontos, hogy a hallgatók olyan szemléletet kapjanak, amely a fenntarthatóság irányába mutat. Ne használják túl a vízkészleteket, sem mennyiségi, sem minőségi szempontból. A felszíni vizek vízminősége az elmúlt években sokat javult, ugyanakkor újabb problémák is megjelentek, mint a mikroműanyagok, valamint biokémiailag aktív anyagok jelenléte a vizekben. A modern kor vízgazdálkodási szakembereinek olyan problémákat kell megoldaniuk, mint a nagyobb városokban lehulló és elvezetett csapadékvizek hasznosítása, egyéb alternatív vízkészletek felhasználása. Az DE agrár és élelmiszeripari kutatás – gazdasági stratégiai területén, azaz a Tisza vízgyűjtőjén, a klímaproblémák 80 százaléka a sok, a kevés, vagy gyenge minőségű vizekre vezethető vissza így vízgazdálkodási eredetű – véli a nemzetközi tapasztalatok alapján is a Víz és Környezetgazdálkodási Intézet igazgatója.

Forrás: Debreceni Egyetem
Borítóképet fényképezte: Debreceni Egyetem

Mezőgazdaság

Dinamikusan zajlanak a vidékfejlesztési pályázatok kifizetései

Az agráriumban a jelenlegi háborús gazdasági környezetben, minden nehézség ellenére is zajlanak a fejlesztések, csak nyáron eddig 88 milliárd forintot fizettek ki a beruházóknak a projektek megvalósítására – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Fotó: AM

A miniszter emlékeztetett, 2021-2027 között háromszor annyi vidékfejlesztési forrás áll rendelkezésre, mint előtte, melynek révén az Agrárminisztérium 2021-ben kidolgozta és elindította a Megújuló vidék, megújuló agrárium programot. Ez a magyar vidék gazdaságának gerincét adó agrárium és élelmiszertermelés teljes modernizációját célozza meg – mutatott rá Nagy István.

A tárcavezető elmondta, hogy az Agrárminisztérium tavaly és idén is számos pályázati felhívást jelentetett meg, amelyekre a várakozásokat meghaladó mértékben nyújtottak be támogatási kérelmet a gazdálkodók. A megkezdett projektek megvalósítására tett erőfeszítéseket jól mutatja, hogy a gazdálkodók, vállalkozások és önkormányzatok által menedzselt beruházásokhoz kapcsolódóan csak a nyári hónapokban, 2022. június 1-től mostanáig 88 milliárd forintot meghaladó kifizetésre került sor – fejtette ki az agrárminiszter.

15 milliárd forintot meghaladó támogatást folyósítottak az állattenyésztési ágazatnak telephelyek fejlesztésére és megújítására, több mint 5 milliárd forintot kaptak az élelmiszeripari ágazat fejlesztéseit végrehajtó pályázók. A nagy érdeklődés övezte precíziós gazdálkodásra történő átállást segítő pályázati konstrukció esetében a jelzett időszakban 12 milliárd forintot meghaladó támogatást, a rendkívül népszerű, mezőgazdasági kisüzemek támogatására irányuló pályázathoz kapcsolódóan közel 17 milliárd forintot fizettek ki. Az önkormányzatok is jelentős támogatást, mintegy 10 milliárd forintot kaptak a külterületi helyi közutak fejlesztésére – sorolta a tárcavezető.

Nagy István kiemelte, hogy az agrárium teljesítményét számos probléma nehezíti az elmúlt időszakban az orosz-ukrán háborútól az aszályon keresztül a dráguló hitelfinanszírozásig. Azonban a hatékonyság, az infrastruktúra és a termelő kapacitások megújulása nélkül lemondanánk a jövőt érintő közös terveinkről – tette hozzá.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2022. augusztus 18-a

Az elmúlt hét második felében és ezen a héten is minden nap, de csak elszórtan alakultak ki záporok, zivatarok hazánkban, melyekből 10 mm-nél nagyobb csapadék délnyugaton nagyobb területen esett, míg másfelé csak kis foltokban hullott.

Ábra: MET

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős, Magyarország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytató központi költségvetési szerv. (Ábra: OMSZ)

Az elmúlt 30 nap és 90 nap csapadékösszege is rendkívül nagy hiányt mutat, 2022. első hat hónapját tekintve ez volt 1901. óta a legszárazabb első félév hazánkban.
A meleg időben a lehullott kis csapadék hamar elillan a talajokból, csak a délnyugati országrészben, az Északi-középhegység északi oldalán, illetve másfelé néhány komolyabb zápor által érintett foltban maradt nyoma a nedvességnek a fölső talajrétegben. A mélyebb rétegek a legtöbb helyen kritikusan szárazak.
A szárazság területi kiterjedése és mértéke egyaránt növekszik, az ország területének nagy részén súlyos vagy nagyfokú aszály van.
A folytatás csapadék szempontjából igen biztató, ugyanis a pénteken érkező frontrendszer lelassul térségünkben, és napokig fölöttünk lehet. A legfrissebb számítások szerint az ország nagyobb részén jelentős mennyiségű csapadék hullhat péntektől a jövő hét közepéig. Ebben azonban nagy a bizonytalanság, de van esély a kiadós esőre. A csapadék mennyiségétől függően akár meg is szűnhet a jövő héten az aszály, bár annak következményei megmaradnak.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Világszinten jövőre is élelmiszerválsággal kell számolni

Az ukrán gabonaszállítás újraindítása és a recessziós félelmek miatt csökkentek a globális élelmiszerárak az elmúlt hetekben, de szakértők szerint a szélsőséges időjárás, a magas energiaköltségek és a megugró műtrágyaárak miatt az élelmiszerválság jövőre fokozódhat.

A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay

A magyar baromfi szektor egyik legfontosabb szervezete az 1991-ben megalakult Baromfi Termék Tanács, amely a baromfitermékeket (tenyész- és szaporítóanyagot, vágóbaromfit, baromfihúst, tojást és az ebből készült továbbfeldolgozott áruféleségeket) termelő, feldolgozó és forgalmazó cégeket tömöríti. (Ábra: MBTT)

A Makronóm Intézet elemzésében idézi az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslését, amely szerint az éhezők száma jövőre meghaladhatja a 800 milliót. Az elemzők szerint az élelmiszer-ellátás bizonytalansága már a háború előtt is rekordszinten volt az ellátási láncok akadozása, a regionális konfliktusok és a koronavírus-lezárások miatt, amelyek felfelé hajtották az árakat. Az orosz-ukrán háború erre rátett egy lapáttal, Ukrajna búzából, kukoricából és árpából 1 millió tonnát exportált ebben az évben, amely éves szinten 40 százalékos csökkenés.

Ukrajnában, Európa egyik legnagyobb gabonaexportőr országában a háború ellenére az elmúlt hetekben megkezdődött a betakarítás, de ha a gazdálkodók nem tudják eladni terményüket akkor nem lesz pénzük a vetőmag és a műtrágya megvásárlására, amely tovább szűkíti a kínálatot – figyelmeztettek az elemzés készítői.

A Makronóm Intézet szerint a szélsőséges időjárás okozta terméskiesés is komoly kockázati tényező. Júliusban Latin-Amerikában, Észak-Amerikában és Indiában is megtizedelte a termést a hőség, az aszály és az áradások.

Az ellátásbiztonságra komoly kockázatot jelent az energiaköltségek további várható emelkedése, amely veszélyezteti az energiaintenzív műtrágya termelését is. Ezzel összefüggésben kiemelték, hogy Oroszország a világ első számú nitrogénműtrágya-exportőre, a foszfor- és káliumműtrágya kivitelében pedig a második helyen áll. A termékek felvevő piacai pedig olyan nagy mezőgazdasági termelők, mint India, Brazília, Kína és az Egyesült Államok, de emellett számos szegényebb fejlődő állam is.

Az élelmiszerellátás biztonságát fenyegető tényezők között említették elemzők az esetleges exportkorlátozó kormányzati lépéseket. A teljes globális gabonatermelésnek csak mintegy 10 százalékát exportálják, így egy-egy exportőr korlátozása szélsőségesen nagy hatással lehet a nemzetközi árakra.

A világjárvány, az aszályok és más regionális konfliktusok miatt 2021-ben 770 millióan éheztek a világon, amely 2006 óta a legmagasabb szám – idézték az elemzés végén az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) adatait.

A FAO előrejelzése szerint az ukrajnai háború az idén13 millióval, 2023-ban pedig további 17 millióval növeli az éhező emberek számát. A Világbank szerint az élelmiszerárak minden 1 százalékpontos növekedésével 10 millióval több ember kerül mélyszegénységbe.

Forrás: BTT

Tovább olvasom