Keressen minket

Mezőgazdaság

Debrecen: Stratégiai szerep a vízgazdálkodásban

Harminc év után tettek újra hazánkban záróvizsgát a mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnökök a Debreceni Egyetemen. A 2018-ban újraindított egyedülálló mesterképzésen idén elsőként hét magyar hallgató végzett. Az agrárkar kurzusa iránt nemzetközi szinten is nagy az érdeklődés.

A klímaváltozással, az aszály valamint belvíz egyre gyakoribb megjelenésével a hazai gazdasági szektorban megnőtt a korszerű, vízgyűjtő szintű integrált vízgazdálkodási tudás iránti érdeklődés.

– A harminc év után újra induló kurzus tartalmilag teljesen átalakult – mondta a hirek.unideb.hu-nak Tamás János. A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Víz és Környezetgazdálkodási Intézetének igazgatója kifejtette: a távérzékelés, az automatizálás, a precíziós mezőgazdaság és az agrárdigitalizáció más dimenzióba helyezte a vízgazdálkodást. Csúcsminőségű eszközökkel, szoftverekkel, hidrológiai, aquapónia, talajtani laborokban a hidraulikától, a talajfizikáig találkozhatnak és sajátíthatnak el speciális tudást a hallgatók.
– A hatékony öntözéses gazdálkodás technológiailag az agrárium legbonyolultabb és legdrágább területe, ezért nagyon fontos, hogy a hallgatók egyedülállóan a Tiszántúl valamennyi agrohidrológiailag meghatározó (Nyírség, Hajdúság, Kunság) régióiban és változó növényi kultúrák öntözéstechnológiájának területén a Debreceni Egyetem saját kutatóhelyein szerezhetnek gyakorlati ismereteket – hangsúlyozta a professzor.

Az agrárfelsőoktatás átalakításának egyik meghatározó eleme a nemzetközi mezőgazdasági képzés kiszélesítése. A kezdetektől ezt a trendet követve a mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnök MSc szak angol nyelven is végezhető.

– A Debreceni Egyetem a komplex és multidiszciplináris kurzusa révén stratégiai szerepet tölt be a Tisza vízgyűjtő területén a vízgazdálkodás egyre sürgető szakember-utánpótlásában. A cél olyan vízügyi szakemberek képzése, akik a legkorszerűbb laborokban és egyetemi öntözési kísérleti helyeken megszerzett tudásukkal képesek a területi vízgazdálkodás tervezési, irányítási feladatait ellátni, és megoldani a fenntartható vízgazdálkodás komplex feladatait a legmagasabb színvonalon  – ismertette Tamás János.

Ezt segíti az Európai Unió kiválósági kutatási infrastruktúra programja (European Strategy Forum on Research Infrastructures, ESFRI) által regisztrált Nemzetközi területi vízgazdálkodási és klíma adaptációs Műszerközpont létrehozása is, melynek kiépítése idén fejeződik be a karon. Ez évben indult a nemzetközi H2020 WATERAGRI projekt is az intézeti részvétellel, amely 2024-ig európai szinten integrálja a mezőgazdasági vízgazdálkodás legújabb eredményeit.
A globális vízproblémák fokozódását és egyben a releváns hazai víztudomány elismerését jelzi a nemzetközi hallgatóság jelentős részvétele a DE mesterszintű mérnök képzésében. Különösen a harmadik világ országaiból érkeznek hallgatók, de vannak egyebek mellett jordániai és brazil diákjai is a szaknak.

– Elemi fontosságú a világ nagy vízgyűjtő területeinek, a nagy öntözéses gazdaságokat ellátó Nílus, Amazonas vagy Mekong hidrológiai, agrár és ökológiai ismerete számukra. Az itt végzet szakemberek konvertálható tudást kapnak. A Kárpát-medence hidrológiai viszonyai lehetőséget biztosítanak, hogy egyszerre megismerjék a vízrendezés és az aszálykezelés problémáját. Itt mindkettővel meg kell birkózniuk a szakembernek, nem ritkán egy éven belül – mutatott rá Tamás János.

A mezőgazdasági vízgazdálkodást hazánkban gyakran az öntözéssel azonosítják. Ez azonban a terület egy nagyon kis szegmense.

– Magyarország területének 90% aszályérzékeny. A szántóföldi talajok mindössze 2%-át öntözik. A hazánkba érkező vizek kétharmada a Duna vízgyűjtőjén vonul le, azonban a felhasználási igény döntően az Alföldön, a Tisza vízgyűjtőjén van. A klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásainak csökkentésére megindított, új átfogó öntözési program célja az öntözött területek növelése. A meglevő és a fejlesztésben érintett vidékek 70% a Tiszántúlon van. Elég csak a már elkezdett derecskei vagy a várhatóan induló CIVAQVA öntözési programra gondolni – emlékeztetett a szakember.

A képzés meghatározó része a vízgazdálkodáshoz köthető gazdálkodási problémák megoldása, ilyen többek között mezőgazdasági területeket érintő hígtrágya kezelés, a felszíni vizeket érintő eróziós üledékek, vagy az intenzív halgazdálkodás vízminőségre gyakorolt hatása.

– A víz felhasználhatóságát jelentősen befolyásolja a víz minősége. Rendkívül fontos, hogy a hallgatók olyan szemléletet kapjanak, amely a fenntarthatóság irányába mutat. Ne használják túl a vízkészleteket, sem mennyiségi, sem minőségi szempontból. A felszíni vizek vízminősége az elmúlt években sokat javult, ugyanakkor újabb problémák is megjelentek, mint a mikroműanyagok, valamint biokémiailag aktív anyagok jelenléte a vizekben. A modern kor vízgazdálkodási szakembereinek olyan problémákat kell megoldaniuk, mint a nagyobb városokban lehulló és elvezetett csapadékvizek hasznosítása, egyéb alternatív vízkészletek felhasználása. Az DE agrár és élelmiszeripari kutatás – gazdasági stratégiai területén, azaz a Tisza vízgyűjtőjén, a klímaproblémák 80 százaléka a sok, a kevés, vagy gyenge minőségű vizekre vezethető vissza így vízgazdálkodási eredetű – véli a nemzetközi tapasztalatok alapján is a Víz és Környezetgazdálkodási Intézet igazgatója.

Forrás: Debreceni Egyetem
Borítóképet fényképezte: Debreceni Egyetem

Mezőgazdaság

Nem drágult a globális élelmiszerkosár novemberben

Róma, 2022. december 2. – Jórészt mozdulatlan maradt a globális élelmiszeralapanyag-árak összesített mutatója novemberben, miután a gabonafélék, a húsok és tejtermékek nemzetközi árának csökkenése ellensúlyozta a növényi olajok és a cukor drágulását – jelentette az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

Rizsföld a Fülöp-szigeteken. ©FAO/Veejay Villafranca

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete az ENSZ szakosított szervezete, amelynek fő feladata az élelmezésbiztonság megvalósítása. (Ábra: FAO)

Így valamelyest alacsonyabban zárt novemberben a nemzetközi élelmiszerkosár legfontosabb tételeinek árváltozását lekövető FAO élelmiszerár-index, az azt megelőző hónaphoz képest. Az index alig 0,3%-kal haladja meg a tavaly novemberi szintet.

A gabonafélék árindexe 1,3%-kal csökkent egy hónap alatt, ám még így is 6,3%-kal szárnyalta túl az egy évvel korábbi értéket. November hónapban kevesebbért cserélt gazdát a búza és kukorica a nemzetközi piacokon (2,8 és 1,7%-os csökkenés), főként a fekete-tengeri gabonaszállítási kezdeményezés kiterjesztése miatt. Ezzel szemben a rizs globális ára 2,3%-kal nőtt.

A növényi olajok árindexe 2,3%-kal drágult novemberben, megtörve hét hónapnyi emelkedést. Drágult a pálma- és szójaolaj, míg a repce- és napraforgóolaj ára csökkent.  

A tejtermékek árindexe 1,2%-kal zárt alacsonyabban november végén, mivel a vaj, és a sovány és teljes tejpor iránti importkereslet bezuhant, míg a sajt drágult a főbb nyugat-európai termelők szűkös exportkészletei miatt.

A húsfélék árindexe 0,9%-kal zsugorodott egy hónap alatt, miután csökkent a szarvasmarhahús nemzetközi ára a bőséges ausztrál exportkészleteknek köszönhetően, melyek még jobban ráerősítettek a Brazília által fűtött kínálati piacra, ellensúlyozva a Kínából jövő erős keresletet. Ezzel szemben más húsfélék ára erősödött, élén a birkáéval.

Az erős kereslet és a betakarítás csúszása, illetve az indiai exportmennyiség korlátozása miatt szűkös globális készletek kombinációja okán a cukor árindexe 5,2%-kal ugrott meg november során. A magasabb brazil bioetanol ár szintén ebbe az irányba nyomta a mutatót.

További részletek itt; a FAO élelmiszerár-index megfigyelő és elemző eszköze itt érhető el.

Csökkenhet a világ gabonakibocsátása 2022-ben

A legfrissebb Gabonakészletek és -igények gyorsjelentésben a tovább FAO csökkentette a 2022-es globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését 2 756 millió tonnára, ami 2%-os csökkenés tavalyhoz képest.

A levonás főként a zsugorodó ukrán kukoricatermelést tükrözi, ahol a háború jelentősen megdrágította a betakarítás utáni munkálatokat. A FAO mérsékelte a globális búzakibocsátásra vonatkozó becslését is, ám ennek ellenére a 781,2 millió tonna várható mennyisége történelmi csúcsot jelent. A rizstermelésben 2,4%-os csökkenés várható a tavalyi rekordértékhez képest.

A 2022–2023 őszi gabonái esetében a legfőbb aggodalmat a fontosabb mezőgazdasági inputok és a kedvezőtlen időjárás az Amerikai Egyesült Államokban és Oroszországban okozzák, ám a magasabb gabonaárak hozzájárulhatnak a megművelt területek átlag fölötti szinten tartásához. A déli féltekén főként szemesterményeket vetettek, Brazíliában például rekord nagyságú területen termelnek kukoricát.

További információ a szezon gabonakibocsátásáról itt érhető el.

45 ország szorul élelmiszersegélyre

Szerte a világon összesen 45 ország – köztük 33 afrikai, kilenc ázsiai, kettő latin-amerikai és karib-szigeteki, és egy európai – szorul élelmiszersegélyre konfliktusok, időjárási szélsőségek vagy az elszabaduló infláció miatt – olvasható a FAO most megjelent termelési kilátásokat és az élelmezési helyzetet elemző jelentésben.

Az élelmezési helyzet különösen aggasztó Kelet- és Nyugat-Afrikában.

Forrás: FAO

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

NAK: Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

A fénykép illsuztráció. Fotó: Pixabay

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

 A szelídgesztenye Dél-Európában, Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában őshonos. A Bükkben fellelt Anna-barlangban feltárt leletek alapján az ősemberek már a neolitikus korban is ismerték. Hazánkban már a XIII. században termesztésben volt.

A szelídgesztenye várható életkora kiemelkedően magas, akár több száz év is lehet, Kőszeg környékén 5-600 éves gesztenyefák is találhatók. A szelídgesztenye hazánkban is honos, ám termesztéséhez speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni, mivel csapadékosabb időjárást, magasabb páratartalmat és savanyú talajt igényel. Emiatt csak az ország néhány táján lehetséges az üzemi méretű termesztése, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon. Jellemzően kisüzemi növény, hasonlóan a mogyoróhoz. Az 1970-es években telepített, összesen mintegy 450 hektár felületű áruültetvények mára szinte teljesen kipusztultak. Az éves termés nagy részét ma is főként a ligetes szórványgesztenyések és a vad állományok adják.

Hazánkban mintegy 276 hektáron termesztenek szelídgesztenyét, a legnagyobb területen Vas és Somogy megyében (74-74 hektáron), valamint Zalában (58 hektáron). A magyar szelídgesztenye-fajták jól mutatják a főbb hazai termőtájakat: az Alpokalja vidékét, melyet a Kőszegszerdahelyi 29, és a Dél-Dunántúlt, melyet az Iharosberényi fajták uralnak. Észak-Magyarországon a Nagymarosi fajták álltak termesztés alatt, itt azonban mára nagyon elenyésző a termesztés volumene. Tájfajtákkal is találkozhatunk, mint például a Nemeshetési korai (Nemeshetés, Zala megye), a Maróti kései (Dunakanyar) és a Maróti nagy szemű (Dunakanyar).

Az országos éves termésmennyiség jellemzően 150-300 tonna közötti, mely a kevés számú üzemi ültetvénynek és a termesztéstechnológiai fejlesztések hiányának tudható be. Exportunk elhanyagolható, azonban jelentős a feldolgozóipari igény, így behozatalra szorulunk gesztenyéből. Az import évente 2000-2500 tonna között mozog, 1-1,2 milliárd forint értékben, jellemzően Olaszországból.

Egyedi ízével jellegzetesen elmaradhatatlan karácsonyi csemege, vásárokban a sült gesztenye, az ünnepi asztalokon a gesztenyetöltelékes sütemények. Beltartalmi értékeit tekintve zsiradékot csak nagyon kis mennyiségben tartalmaz, koleszterint pedig egyáltalán nem – tájékoztat az Európai Friss Csapat program. Magas szénhidráttartalmának köszönhetően étrendünkben helyettesíthetjük vele a gabona- és burgonyaféléket. B1-, B2-, B6, C-, és E-vitamin tartalma, folát (a B9 vitamin természetben előforduló formája) tartalma nem elhanyagolható, továbbá bővelkedik élelmi rostban. Kálium- és magnéziumforrás, valamint kiváló forrása a nátriumnak, a réznek, a vasnak, a kalciumnak, a mangánnak, a foszfornak és a cinknek.

Forrás: NAK

***

Háttérinformáció:

NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA 2013 tavaszán alapított, kötelező tagsággal rendelkező szervezet. A köztestület tagja valamennyi mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési tevékenységet folytató természetes és jogi személy. A kamara mintegy 400 ezer fős tagsága révén a teljes hazai élelmiszerláncot lefedi, közülük több mint 50 ezren foglalkoznak zöldség- és gyümölcstermeléssel. Rugalmas és szakmailag felkészült szervezetként a NAK az alapítása óta azon dolgozik, hogy lendületet adjon a magyar agráriumnak. Legfontosabb feladata a magyar agrár- és élelmiszerszektor erősítése, a magyar termékek versenyképességének javítása itthon és a nemzetközi piacokon. Vezető szerepet tölt be a nemzeti agrár- és élelmiszer-stratégia alakításában és megvalósításában, továbbá a kormányzat első számú szakmai tárgyalópartnereként széles körű igazgatási és szolgáltatási közfeladatokat lát el.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Januártól módosul a növényvédelmi drónpilótaképző intézmények jelentkezésére vonatkozó feltételrendszer és eljárásrend

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) módosította a pilóta nélküli légijárműves (drónos) növényvédelmi alapképzés megszervezésére és lebonyolítására vonatkozó feltételrendszert és eljárásrendet. Az új változat 2023. január 1-jétől lép hatályba.

A fénykép illusztráció: Pixabay

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A feltételrendszer és az eljárásrend módosítása a kompetens szakmai szervezetek visszajelzései és javaslatai figyelembevételével történt. Változott például az agrometeorológiai ismeretekkel rendelkező képző személy végzettségére vonatkozó feltétel, valamint több helyen megtörtént a követelmények pontosítása. A 2023. január 1-jén életbe lépő változás a korábban lezárult és a folyamatban lévő eljárásokat nem érinti.

A Nébih továbbra is várja azon felnőttképzési intézmények jelentkezését, amelyek megfelelő személyi, tárgyi, valamint infrastrukturális feltételekkel rendelkeznek a növényvédelmi drónpilóta szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzés megszervezéséhez és lebonyolításához. Lényeges, hogy a felhívásra csak olyan intézmény jelentkezhet, amely engedélyezett felnőttképzési intézményként van nyilvántartva, azaz engedélyszámmal rendelkezik.

A Nébih a jelentkezéseket elsősorban e-mailben várja az mgei@nebih.gov.hu címen, továbbá elfogadja postai úton (Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság, 1537 Budapest Pf. 407.) is. Fontos, hogy a 8 MB-nál nagyobb méretű jelentkezési dokumentáció leadása elektronikus formában kizárólag nagy méretű fájlküldő alkalmazás használatával teljesíthető.

A növényvédelmi drónpilóták képzésével remélhetőleg mielőbb a magyar gazdák rendelkezésére állhat a korszerű és környezetkímélő drónos permetezési technológia.

Forrás: Nébih
Tovább olvasom