További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Nagy port vert fel a küszöbön álló, új európai uniós agrárpolitikának azon része, amely 2030-ig felével csökkentené a mezőgazdaságban használt vegyszerek mennyiségét és a műtrágya felhasználást 20%-kal vetné vissza. Velkovics Vilmos, a Hír Tv műsorvezetője Jakab Istvánt, a MAGOSZ elnökét arról kérdezte, hogy ez mit jelenthet Magyarország számára, hogyan lehet meggyőzni erről a magyar gazdákat? Jakab István kifejtette: hogy erről nem csak a magyar gazdákat nem lehet meggyőzni, hanem az Európai Unió összes gazdája sem támogatja az új politikai célokat.
A Green Deal, azaz a Zöld megállapodás előkészítésekor nem hívták meg az európai mezőgazdasági biztost sem – vágott bele Jakab István az interjúba. A fontosabb növényvédőszerek kivonása mellett az ökoterületek nagyságát 30%-ra akarják felemelni. Mezőgazdasági támogatást az kaphat, aki betartja ezeket a szigorú előírásokat, ám a gazdák így kevesebbet tudnak előállítani, és a minőség sem lesz annyira jó. Akkor hol kell az okot keresni? – tette fel a kérdést Velkovics Vilmos.
A harmadik országok esetében ezeket a követelményeket nem kell betartani, nem kérik számon az ezekben az országokban dolgozó, termelő gazdákat. Évek óta hangsúlyozzuk azt, hogy amit megkövetelnek tőlünk, ugyanazon szavályokat követeljék meg azoktól is, akik ide importálnak – mondta Jakab István elnök. Hiszen azonos áron és azonos piacon versenyzünk egymással az Európai Unión belül, jelentette ki az Európai Unió a Német Paraszt Szövetségének az elnöke is.
Az európai gazdák legnagyobb érdekképviseleti szervezeteként működő COPA-COGECA elnöke is azt mondta, hogy a saját piacainkon veretnek meg bennünket az unión kívüli országok. Ez ellehetetlenítené az uniós gazdákat. Jakab István szerint ez a megállapodás egy atombomba az uniós gazdák számára. Most fogadták el éppen az ukrán földtörvényt, ahol 41 millió hektár kiváló minőségű termőföldön amerikai és európai nagybefektetők jelentek meg, és úgy látszik, hogy saját termékeiknek készítenek most elő piacot az Európai Unión belül.
Azok a nagy cégek, akiktől elvárnák ezeket a szigorú szabályok betartását az Unió területén belül, most ezek a cégek vásárolhatnak termőföldet Ukrajnában, ahol senki nem fogja majd ellenőrizni a szabályok betartását.
A baromfi esetében már láthattuk mi történik a piacon, amikor más vágási móddal és cikkszámmal ellátva hozzák be továbbra is Ukrajnából azt a baromfit, aminek az előállítását ott nem ellenőrzik. Ez egy nagyon veszélyes játék, nagyon nehéz helyzetbe kerülhetnek az Európai Unió gazdái – véli Jakab István. Az Európai Unió gazdái eddig is nagyon jó minőségű és egészséges élelmiszert állítottak elő. Pontosan ott van a baj, amikor harmadik országból érkezik be a termék. Az ökológiai gazdálkodással kapcsolatban – jegyezte meg Jakab István, hogy az senkit nem zavar, hogy a kiirtott esőerdők helyén állítják elő a szóját Brazíliában, amit ezt követően importálnak az Európai Unióba. Közben nekünk megmondják, hogy jelentős méretű mezőgazdasági területeken nagyobb intenzitással nem végezhetünk öntözést azért, hogy nagyobb hozamokat tudjunk elérni itt Magyarországon.
Az Európai Unió költségvetését 20 %-kal akarják csökkenteni, ugyanakkor a nagy uniós államok – az északi államok – nem nagyon akarnak befizetni. Az MFF (Szerk: EU hosszú távú költségvetésére vonatkozó első javaslata) még nem került elfogadásra, már késésben vagyunk, Eközben a Bizottság egy éves átmenetet javasol a Green Deal elfogadására. Ez az átmeneti időszak nem lesz elég. A Tanács és a Parlament két éves átmenetet javasol, ezt a Bizottság most megtámadta. Ha a Bizottság kéri, akkor abban az esetben már egységes egyhangú döntésre van szükség, ezért rendkívüli parlamenti ülés lesz jövő héten hétfőn (2020. július 20-án). Én magam is felkívánok szólalni a vitában, ezt nem lehet tűrni. Nem véletlen, hogy az egész uniós gazdatársadalom tiltakozik a megállapodás ellen – tette hozzá Jakab István.
Jakab Istvánnal az interjút készítette Velkovics Vilmos műsorvezető, amely a Hír TV Magyarország Élőben – című műsorában hangzott el.
A cikket a Hír TV műsora nyomán átdolgozta: Dr. Szilágyi Gergely PhD
Fotó: Screenshot, Hir TV
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV