Fotó: Pelsőczy Csaba
Az agrártermékek aránya a teljes nemzetgazdaság külkereskedelmi többletéből 43,6 százalék volt az év első három hónapjában. Az agrárgazdaság közel 809 millió euróval járult hozzá a nemzetgazdaság több mint 1855 millió eurós többletéhez – mondta a miniszter. Kitért arra is, hogy a tárca által kidolgozott Nemzeti élelmiszergazdasági válságkezelő program három üteme közül az első kettő sikeresen lezárult, a kifizetések szeptemberben kezdődnek a benyújtott és elbírált támogatási kérelmek után.
Fotó: Pelsőczy Csaba
Fotó: Pelsőczy Csaba
“A versenyképes magyar agrárium egyik alapfeltétele az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése” – állapította meg a szaktárca vezetője megjegyezve, hogy napjainkban a szántóterületek alig két százalékán, mintegy 76 ezer hektáron folyik öntözéses gazdálkodás. Hozzátette: az agrárminisztérium célja, hogy az öntözött területeket 2024-ig megduplázzák, és 2030-ra legalább 400 ezer hektárra növeljék. A kormány évi 17 milliárd, összesen 170 milliárd forint forrást biztosít az öntözéses gazdálkodás fejlesztéséhez a következő tíz évben – jelezte Nagy István. Az agrárminiszter arról is beszélt Debrecenben, hogy az Európai Unió (EU) következő hétéves költségvetése elegendő méretű fejlesztési forrást tartalmaz az agrárfejezetben is.
Kijelentette: a gazdák nem lehetnek az új Közös agrárpolitika (KAP) kárvallottjai, védőháló nélkül az európai gazdák kiszolgáltatottak, és ha a versenyhátrány miatt tönkremennek, “a világ távoli országaiból származó, ismeretlen eredetű áruk árasztják el a piacainkat az egészséges, biztonságos, magyar élelmiszerek helyett”.
Fotó: Pelsőczy Csaba
Nagy István jelezte azt is, hogy a Kap következő költségvetési időszaka előtt egy évvel meghosszabbítják az Agrár-környezetgazdálkodási programot (Akg); az ötéves Akg támogatási program kerete 250 milliárd forint, ebből eddig 170 milliárd forintot fizettek ki. Hozzátette: a Kap “mögöttünk álló költségvetési időszakában” eddig 1434 milliárd forint kifizetésére vállaltak kötelezettséget, és 65 ezer igénylőnek már több mint 721 milliárd forintot fizettek ki. A 29. Farmer Expo megnyitóján a miniszter azt mondta, a találkozó jelentőségét növeli, hogy a koronavírus-járvány megjelenése óta most nyílik első ízben lehetőség arra, hogy a magyar agrárium szereplői személyesen megoszthassák egymással a tapasztalataikat.
Vaszkó László vásárigazgató, az expót szervező V-Trade Kiállítások Kft. ügyvezetője hozzátette: a kiállítók bátorsága, az ágazat szereplőinek szolidaritása és együttműködése kellett ahhoz, hogy a járványügyi szabályok betartásával az idén is megrendezhessék a találkozót. A négy napos expón mintegy 100 kiállító mutatkozik be, számos szakmai fórumot és állatbemutatót is tartanak – tette hozzá.
Az expó társrendezője a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), amelynek elnöke a megnyitón ismertetett üzenetében kiemelte: a magyar agrárium szereplői példásan kezelték a vészhelyzetet, mindent megtettek azért, hogy Magyarország lakossága ne szenvedjen hiányt a pandémia miatt.
Fotó: Pelsőczy Csaba
Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), a hajdú-bihari közgyűlés elnöke jelezte: az önkormányzat közreműködésével 24 termelői piacot építettek, illetve újítottak fel a megye településein az elmúlt években annak érdekében, hogy segítsék a gazdák piacra jutását.
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere azt mondta, ötvenéves álom válik valóra, amikor kormányzati támogatással az idén megkezdődik a térség vízellátását javító Civaqua program, amiből egész Kelet-Magyarország mezőgazdasága profitál.
A Farmer Expo megnyitóján felszentelték az új búzából készült kenyeret. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) elnöke felidézte, hogy tíz éves a Magyarok kenyere program, az idén több mint hatezer itthoni és határon túli adományozó gazda, nyolcszáz tonnát meghaladó mennyiségű búzával járult hozzá, hogy minden rászorulónak jusson a magyarok kenyeréből.
Forrás: AM
