Mezőgazdaság
A magyar vetőmagágazat export lehetőségei
200 milliárd forintos termelési érték, 100 milliárd volumenű export jellemzi a magyar vetőmag ágazatot. Az új lehetőségek, új piaci lehetőségek felkutatásában a Külgazdasági és Külügyminisztérium is segít a termelőknek. A magyar export kelet felé tart. A magyar vetőmagok célországa főképpen a volt szocialista országok a volt Szovjetunió területe.
200 milliárd forintos termelési érték, 100 milliárd volumenű export jellemzi a magyar vetőmagágazatot. A szaporítóanyag-előállítás és -forgalmazás kifejezetten bizalmi ágazat. Ki mit vet, úgy arat – kifejezés szó szerint igaz. Az ellenőrizetlen forrásból származó vetőmag akkor is kockázatos, ha egyébként jó fajtáról van szó. A tisztasága, a csírázóképessége, a csomagolás, vagy épp a tárolás módja is komolyan befolyásolja, hogy mire képes a mag. Abban az esetben, ha az előállító bizalmat szerez a piacon, amíg azt el nem játssza, jó eséllyel vevő is lesz a vetőmagra. A Kossuth Rádió vendége, Takács Géza, Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Elnöke volt. Az új piaci lehetőségek felkutatásában a Külgazdasági és Külügyminisztérium is segít a termelőknek. A magyar export kelet felé tart. A magyar vetőmagok célországa főképpen a volt szocialista országok, a volt Szovjetunió területe.
Mit is jelent ez a segítség ? Hogyan értékeli a magyar vetőmag ágazatot?
A magyar vetőmagipar mindig híres volt. A rendszerváltás előtt Magyarország egy rendkívül komoly exporttevékenységet bonyolított le a keleti országokba. Ez a folyamat megállt a 90-es években. Változatlanul azt gondoljuk, hogy 3 fontos kérdésre kell válaszolni. Lesz-e elég élelmiszer, ennek az élelmiszernek milyen lesz a minősége és milyen lesz az élelmiszer biztonsága. Azt gondoljuk, hogy ennek az alapja a vetőmag. Ezekben az országokban óriási fejlődés ment végbe az elmúlt időszakban. Az embargó miatt rákényszerültek a fent említett országok, hogy az élelmiszer termelésüket átgondolják. Ez két irányt jelent: egyik a termésmennyiség és a termésminőség. Első az állattenyésztés. Az állattenyésztésnek jó minőségű takarmányra van szüksége. Ennek a biztosításához jó minőségű vetőmagra van szükség.
Hogyan lehetne növelni a vetőmag exportot ?
Ebben mindenkinek a segítségét kértük. Sokat segített a moszkvai magyar nagykövet, a segítségével egy komoly felkészülés kezdődött. Célunk visszamenni azon piacokra, amit elveszítettünk a rendszerváltozást követően. Nagy segítségünkre volt a Külügyminisztérium abban, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni a kinti piacokon. Az ember meglepődik, amikor azt hallja, hogy Kazahsztánba keresnek vetőmagot, mert nem egészen ugyanaz éghajlat, nem ugyan azok az adottságok.
Mégis hogyan tud a magyar vetőmag ott megfelelni ?
A vetőmag, a fajtának a megtestesítője, egy fajtának az értéke ekkor realizálódik igazán. Rossz minőségű vetőmagból nem sok minden lesz. Mindig azt szoktam mondani, hogy a vetőmag és a vetés, az a termesztéstechnológiai hiba, amit ha a termelő elkövet, szinte lehetetlen kijavítani. Ezt nem szabad elrontani, nyilván meg kell bizonyosodni, hogy a fajtának adott területen való képességei igazolódnak-e. Az éghajlatváltozás egyre jobban szegregálódik. Meg kell találni a jó fajtákat, vagy hibrideket. Ha ezek a vizsgálatokat elvégeztük, akkor ki lehet vinni a termelésbe. Nyilván a vetőmagon keresztül igazolódik az az az elvárt bizalom, amit a fajtába vet a gazda. Tulajdonképpen veszek egy jó fajtát és akkor sikeres leszek.
Vannak konkrét megkeresések a magyar vetőmagért?
Gyakorlatilag a 90-es évek közepére az export volumen nullára csökkent ezekbe az országokba. Azóta van egy folyamatos tendenciózus fejlődés. Ez egy jó alap, erre lehet alapozni.
Hogyan lehet fejlődni tovább ? Hogyan lehet az exportot tovább növelni ?
Két fontos tényező van. Az egyik, hogy ezeknek az adott országok igényeinek kell megfelelni. Ezeknek az országoknak az előírásaival mint hatósági, mint vetőmag minőségi paramétereikkel pontosan tisztába lenni. Ebben a külügyi attaséi, az Agrárminisztérium agrárattaséi nagyon komoly segítséget tudnak adni a vetőmag szakmának
Tehát az adminisztráció lebonyolításában is akár tudnak segítséget adni ?
Természetesen ez egy elég hosszú folyamat. Ha most valaki ezen a piacon meg akar jelenni, mire tájékozódik, mire tisztába kerül a feltételekkel, mire bejelent egy fajtát, három-öt év minimum. A fajtavizsgálat három év. Ha most bejelentünk egy hibridet, vagy egy fajtát, három év múlva regisztrálják az adott országban. A 90-es évek közepétől nagyon nagy energiát fektetett a vetőmagszakma abba, hogy ezeknek az országoknak a piacaira vissza kerüljünk. A magyar vetőmagágazat letette a névjegyét az asztalra.
Igen, de sokan mások is kiváló minőséget tudnak előállítani. Elég csak a hollandokra gondolni, vagy az Egyesült Államok nagy cégeire. – tette hozzá a riporter.
Jelent-e bármilyen előnyt a magyar vetőmag szempontjából a magyar GMO mentesség?
Nagyon híresek vagyunk abban, hogy mi minden szabályt betartunk. Magyarország deklarálta a GMO mentes termesztéstechnológiát, illetve a fent említett országokba előírás az is, hogy GMO mentes legyen a vetőmag. Export esetében minden egyes tételt igazolni kell akkreditált laborral, hogy GMO mentes. Nyilvánvaló, hogy nekünk határozott előnyünk van ezen a területen. Ami ebben a régióban még fontos lehet az a szárazságtűrés.
Említette Takács Géza a klímaváltozásnak a veszélyeit nehézségeit. Ez például előnyt jelenthet-e?
Egy olyan medencében fekszik Magyarország, ahol nagyon jól lehet szelektálni és nemesíteni. Már 100 évvel ezelőtt is téma volt a szárazságtűrés. Voltak már szárazságtűrő búzáink, vagy a 90-es években előállított kukoricahibridek is. A szárazságtűrő nemesítési programok különösen Martonvásáron jártak az élen. Ez egy tradíció, amit tudnak rólunk, illetve jó szakembereink vannak, akik tudnak olyan fajtákat és hibrideket javasolni, amelyek szárazságtűrőek.
Amivel viszont mi nem tudunk mérkőzni az a marketing. Ha egy holland vagy egy amerikai cég megjelenik óriási tőkével, komplex rendszereket építve fel.
Hogyan lehet evvel versenyezni?
A marketing egy rendkívül erős fegyver az eladásokban, ami óriási pénzbe kerül. Nyilván mi is modellezzük, hol jelenjünk meg, milyen formában tegyük ezt meg. Nagyon nagy segítség volt például a moszkvai magyar nagykövet úr jelenléte Krasznodarban, Oroszország legnagyobb agrárkiállításán, amely minden év novemberében kerül megrendezésre. A marketing mellett rendkívül fontos annak deklarálása, hogy magyar részről legmagasabb szintről is támogatják az együttműködést. A marketingtevékenység mellett nagyon magas szintű tárgyalások folynak. Amikor a külügyben, vagy az agrárminisztériumban tárgyalunk, mindig arra biztatok mindenkit, hogy mindig legyen tárgyalási téma a vetőmag. Ez alapvetően nagyon sokat számít különösen a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak – tette hozzá a riporter.
Forrás: 2020. augusztus 26-án sugározta a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! – című műsora
Képek megnevezése:
- Napraforgó
- Takács Géza Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Elnöke
Képek forrása:
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október
A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:
A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)
A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.
A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.
A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.
A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.
A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.
Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.
Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).
Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).
A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.
A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Mezőgazdaság
Műanyag helyett hagymahéj?
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.
Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.
A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.
Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.
A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.
A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.
Forrás: Köbli Brigitta – NAK