További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
200 milliárd forintos termelési érték, 100 milliárd volumenű export jellemzi a magyar vetőmag ágazatot. Az új lehetőségek, új piaci lehetőségek felkutatásában a Külgazdasági és Külügyminisztérium is segít a termelőknek. A magyar export kelet felé tart. A magyar vetőmagok célországa főképpen a volt szocialista országok a volt Szovjetunió területe.
200 milliárd forintos termelési érték, 100 milliárd volumenű export jellemzi a magyar vetőmagágazatot. A szaporítóanyag-előállítás és -forgalmazás kifejezetten bizalmi ágazat. Ki mit vet, úgy arat – kifejezés szó szerint igaz. Az ellenőrizetlen forrásból származó vetőmag akkor is kockázatos, ha egyébként jó fajtáról van szó. A tisztasága, a csírázóképessége, a csomagolás, vagy épp a tárolás módja is komolyan befolyásolja, hogy mire képes a mag. Abban az esetben, ha az előállító bizalmat szerez a piacon, amíg azt el nem játssza, jó eséllyel vevő is lesz a vetőmagra. A Kossuth Rádió vendége, Takács Géza, Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Elnöke volt. Az új piaci lehetőségek felkutatásában a Külgazdasági és Külügyminisztérium is segít a termelőknek. A magyar export kelet felé tart. A magyar vetőmagok célországa főképpen a volt szocialista országok, a volt Szovjetunió területe.
Mit is jelent ez a segítség ? Hogyan értékeli a magyar vetőmag ágazatot?
A magyar vetőmagipar mindig híres volt. A rendszerváltás előtt Magyarország egy rendkívül komoly exporttevékenységet bonyolított le a keleti országokba. Ez a folyamat megállt a 90-es években. Változatlanul azt gondoljuk, hogy 3 fontos kérdésre kell válaszolni. Lesz-e elég élelmiszer, ennek az élelmiszernek milyen lesz a minősége és milyen lesz az élelmiszer biztonsága. Azt gondoljuk, hogy ennek az alapja a vetőmag. Ezekben az országokban óriási fejlődés ment végbe az elmúlt időszakban. Az embargó miatt rákényszerültek a fent említett országok, hogy az élelmiszer termelésüket átgondolják. Ez két irányt jelent: egyik a termésmennyiség és a termésminőség. Első az állattenyésztés. Az állattenyésztésnek jó minőségű takarmányra van szüksége. Ennek a biztosításához jó minőségű vetőmagra van szükség.
Hogyan lehetne növelni a vetőmag exportot ?
Ebben mindenkinek a segítségét kértük. Sokat segített a moszkvai magyar nagykövet, a segítségével egy komoly felkészülés kezdődött. Célunk visszamenni azon piacokra, amit elveszítettünk a rendszerváltozást követően. Nagy segítségünkre volt a Külügyminisztérium abban, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni a kinti piacokon. Az ember meglepődik, amikor azt hallja, hogy Kazahsztánba keresnek vetőmagot, mert nem egészen ugyanaz éghajlat, nem ugyan azok az adottságok.
Mégis hogyan tud a magyar vetőmag ott megfelelni ?
A vetőmag, a fajtának a megtestesítője, egy fajtának az értéke ekkor realizálódik igazán. Rossz minőségű vetőmagból nem sok minden lesz. Mindig azt szoktam mondani, hogy a vetőmag és a vetés, az a termesztéstechnológiai hiba, amit ha a termelő elkövet, szinte lehetetlen kijavítani. Ezt nem szabad elrontani, nyilván meg kell bizonyosodni, hogy a fajtának adott területen való képességei igazolódnak-e. Az éghajlatváltozás egyre jobban szegregálódik. Meg kell találni a jó fajtákat, vagy hibrideket. Ha ezek a vizsgálatokat elvégeztük, akkor ki lehet vinni a termelésbe. Nyilván a vetőmagon keresztül igazolódik az az az elvárt bizalom, amit a fajtába vet a gazda. Tulajdonképpen veszek egy jó fajtát és akkor sikeres leszek.
Vannak konkrét megkeresések a magyar vetőmagért?
Gyakorlatilag a 90-es évek közepére az export volumen nullára csökkent ezekbe az országokba. Azóta van egy folyamatos tendenciózus fejlődés. Ez egy jó alap, erre lehet alapozni.
Hogyan lehet fejlődni tovább ? Hogyan lehet az exportot tovább növelni ?
Két fontos tényező van. Az egyik, hogy ezeknek az adott országok igényeinek kell megfelelni. Ezeknek az országoknak az előírásaival mint hatósági, mint vetőmag minőségi paramétereikkel pontosan tisztába lenni. Ebben a külügyi attaséi, az Agrárminisztérium agrárattaséi nagyon komoly segítséget tudnak adni a vetőmag szakmának
Tehát az adminisztráció lebonyolításában is akár tudnak segítséget adni ?
Természetesen ez egy elég hosszú folyamat. Ha most valaki ezen a piacon meg akar jelenni, mire tájékozódik, mire tisztába kerül a feltételekkel, mire bejelent egy fajtát, három-öt év minimum. A fajtavizsgálat három év. Ha most bejelentünk egy hibridet, vagy egy fajtát, három év múlva regisztrálják az adott országban. A 90-es évek közepétől nagyon nagy energiát fektetett a vetőmagszakma abba, hogy ezeknek az országoknak a piacaira vissza kerüljünk. A magyar vetőmagágazat letette a névjegyét az asztalra.
Igen, de sokan mások is kiváló minőséget tudnak előállítani. Elég csak a hollandokra gondolni, vagy az Egyesült Államok nagy cégeire. – tette hozzá a riporter.
Jelent-e bármilyen előnyt a magyar vetőmag szempontjából a magyar GMO mentesség?
Nagyon híresek vagyunk abban, hogy mi minden szabályt betartunk. Magyarország deklarálta a GMO mentes termesztéstechnológiát, illetve a fent említett országokba előírás az is, hogy GMO mentes legyen a vetőmag. Export esetében minden egyes tételt igazolni kell akkreditált laborral, hogy GMO mentes. Nyilvánvaló, hogy nekünk határozott előnyünk van ezen a területen. Ami ebben a régióban még fontos lehet az a szárazságtűrés.
Említette Takács Géza a klímaváltozásnak a veszélyeit nehézségeit. Ez például előnyt jelenthet-e?
Egy olyan medencében fekszik Magyarország, ahol nagyon jól lehet szelektálni és nemesíteni. Már 100 évvel ezelőtt is téma volt a szárazságtűrés. Voltak már szárazságtűrő búzáink, vagy a 90-es években előállított kukoricahibridek is. A szárazságtűrő nemesítési programok különösen Martonvásáron jártak az élen. Ez egy tradíció, amit tudnak rólunk, illetve jó szakembereink vannak, akik tudnak olyan fajtákat és hibrideket javasolni, amelyek szárazságtűrőek.
Amivel viszont mi nem tudunk mérkőzni az a marketing. Ha egy holland vagy egy amerikai cég megjelenik óriási tőkével, komplex rendszereket építve fel.
Hogyan lehet evvel versenyezni?
A marketing egy rendkívül erős fegyver az eladásokban, ami óriási pénzbe kerül. Nyilván mi is modellezzük, hol jelenjünk meg, milyen formában tegyük ezt meg. Nagyon nagy segítség volt például a moszkvai magyar nagykövet úr jelenléte Krasznodarban, Oroszország legnagyobb agrárkiállításán, amely minden év novemberében kerül megrendezésre. A marketing mellett rendkívül fontos annak deklarálása, hogy magyar részről legmagasabb szintről is támogatják az együttműködést. A marketingtevékenység mellett nagyon magas szintű tárgyalások folynak. Amikor a külügyben, vagy az agrárminisztériumban tárgyalunk, mindig arra biztatok mindenkit, hogy mindig legyen tárgyalási téma a vetőmag. Ez alapvetően nagyon sokat számít különösen a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak – tette hozzá a riporter.
Forrás: 2020. augusztus 26-án sugározta a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! – című műsora
Képek megnevezése:
Képek forrása:
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV