Mezőgazdaság
A magyar vetőmagágazat export lehetőségei
200 milliárd forintos termelési érték, 100 milliárd volumenű export jellemzi a magyar vetőmag ágazatot. Az új lehetőségek, új piaci lehetőségek felkutatásában a Külgazdasági és Külügyminisztérium is segít a termelőknek. A magyar export kelet felé tart. A magyar vetőmagok célországa főképpen a volt szocialista országok a volt Szovjetunió területe.
200 milliárd forintos termelési érték, 100 milliárd volumenű export jellemzi a magyar vetőmagágazatot. A szaporítóanyag-előállítás és -forgalmazás kifejezetten bizalmi ágazat. Ki mit vet, úgy arat – kifejezés szó szerint igaz. Az ellenőrizetlen forrásból származó vetőmag akkor is kockázatos, ha egyébként jó fajtáról van szó. A tisztasága, a csírázóképessége, a csomagolás, vagy épp a tárolás módja is komolyan befolyásolja, hogy mire képes a mag. Abban az esetben, ha az előállító bizalmat szerez a piacon, amíg azt el nem játssza, jó eséllyel vevő is lesz a vetőmagra. A Kossuth Rádió vendége, Takács Géza, Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Elnöke volt. Az új piaci lehetőségek felkutatásában a Külgazdasági és Külügyminisztérium is segít a termelőknek. A magyar export kelet felé tart. A magyar vetőmagok célországa főképpen a volt szocialista országok, a volt Szovjetunió területe.
Mit is jelent ez a segítség ? Hogyan értékeli a magyar vetőmag ágazatot?
A magyar vetőmagipar mindig híres volt. A rendszerváltás előtt Magyarország egy rendkívül komoly exporttevékenységet bonyolított le a keleti országokba. Ez a folyamat megállt a 90-es években. Változatlanul azt gondoljuk, hogy 3 fontos kérdésre kell válaszolni. Lesz-e elég élelmiszer, ennek az élelmiszernek milyen lesz a minősége és milyen lesz az élelmiszer biztonsága. Azt gondoljuk, hogy ennek az alapja a vetőmag. Ezekben az országokban óriási fejlődés ment végbe az elmúlt időszakban. Az embargó miatt rákényszerültek a fent említett országok, hogy az élelmiszer termelésüket átgondolják. Ez két irányt jelent: egyik a termésmennyiség és a termésminőség. Első az állattenyésztés. Az állattenyésztésnek jó minőségű takarmányra van szüksége. Ennek a biztosításához jó minőségű vetőmagra van szükség.
Hogyan lehetne növelni a vetőmag exportot ?
Ebben mindenkinek a segítségét kértük. Sokat segített a moszkvai magyar nagykövet, a segítségével egy komoly felkészülés kezdődött. Célunk visszamenni azon piacokra, amit elveszítettünk a rendszerváltozást követően. Nagy segítségünkre volt a Külügyminisztérium abban, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni a kinti piacokon. Az ember meglepődik, amikor azt hallja, hogy Kazahsztánba keresnek vetőmagot, mert nem egészen ugyanaz éghajlat, nem ugyan azok az adottságok.
Mégis hogyan tud a magyar vetőmag ott megfelelni ?
A vetőmag, a fajtának a megtestesítője, egy fajtának az értéke ekkor realizálódik igazán. Rossz minőségű vetőmagból nem sok minden lesz. Mindig azt szoktam mondani, hogy a vetőmag és a vetés, az a termesztéstechnológiai hiba, amit ha a termelő elkövet, szinte lehetetlen kijavítani. Ezt nem szabad elrontani, nyilván meg kell bizonyosodni, hogy a fajtának adott területen való képességei igazolódnak-e. Az éghajlatváltozás egyre jobban szegregálódik. Meg kell találni a jó fajtákat, vagy hibrideket. Ha ezek a vizsgálatokat elvégeztük, akkor ki lehet vinni a termelésbe. Nyilván a vetőmagon keresztül igazolódik az az az elvárt bizalom, amit a fajtába vet a gazda. Tulajdonképpen veszek egy jó fajtát és akkor sikeres leszek.
Vannak konkrét megkeresések a magyar vetőmagért?
Gyakorlatilag a 90-es évek közepére az export volumen nullára csökkent ezekbe az országokba. Azóta van egy folyamatos tendenciózus fejlődés. Ez egy jó alap, erre lehet alapozni.
Hogyan lehet fejlődni tovább ? Hogyan lehet az exportot tovább növelni ?
Két fontos tényező van. Az egyik, hogy ezeknek az adott országok igényeinek kell megfelelni. Ezeknek az országoknak az előírásaival mint hatósági, mint vetőmag minőségi paramétereikkel pontosan tisztába lenni. Ebben a külügyi attaséi, az Agrárminisztérium agrárattaséi nagyon komoly segítséget tudnak adni a vetőmag szakmának
Tehát az adminisztráció lebonyolításában is akár tudnak segítséget adni ?
Természetesen ez egy elég hosszú folyamat. Ha most valaki ezen a piacon meg akar jelenni, mire tájékozódik, mire tisztába kerül a feltételekkel, mire bejelent egy fajtát, három-öt év minimum. A fajtavizsgálat három év. Ha most bejelentünk egy hibridet, vagy egy fajtát, három év múlva regisztrálják az adott országban. A 90-es évek közepétől nagyon nagy energiát fektetett a vetőmagszakma abba, hogy ezeknek az országoknak a piacaira vissza kerüljünk. A magyar vetőmagágazat letette a névjegyét az asztalra.
Igen, de sokan mások is kiváló minőséget tudnak előállítani. Elég csak a hollandokra gondolni, vagy az Egyesült Államok nagy cégeire. – tette hozzá a riporter.
Jelent-e bármilyen előnyt a magyar vetőmag szempontjából a magyar GMO mentesség?
Nagyon híresek vagyunk abban, hogy mi minden szabályt betartunk. Magyarország deklarálta a GMO mentes termesztéstechnológiát, illetve a fent említett országokba előírás az is, hogy GMO mentes legyen a vetőmag. Export esetében minden egyes tételt igazolni kell akkreditált laborral, hogy GMO mentes. Nyilvánvaló, hogy nekünk határozott előnyünk van ezen a területen. Ami ebben a régióban még fontos lehet az a szárazságtűrés.
Említette Takács Géza a klímaváltozásnak a veszélyeit nehézségeit. Ez például előnyt jelenthet-e?
Egy olyan medencében fekszik Magyarország, ahol nagyon jól lehet szelektálni és nemesíteni. Már 100 évvel ezelőtt is téma volt a szárazságtűrés. Voltak már szárazságtűrő búzáink, vagy a 90-es években előállított kukoricahibridek is. A szárazságtűrő nemesítési programok különösen Martonvásáron jártak az élen. Ez egy tradíció, amit tudnak rólunk, illetve jó szakembereink vannak, akik tudnak olyan fajtákat és hibrideket javasolni, amelyek szárazságtűrőek.
Amivel viszont mi nem tudunk mérkőzni az a marketing. Ha egy holland vagy egy amerikai cég megjelenik óriási tőkével, komplex rendszereket építve fel.
Hogyan lehet evvel versenyezni?
A marketing egy rendkívül erős fegyver az eladásokban, ami óriási pénzbe kerül. Nyilván mi is modellezzük, hol jelenjünk meg, milyen formában tegyük ezt meg. Nagyon nagy segítség volt például a moszkvai magyar nagykövet úr jelenléte Krasznodarban, Oroszország legnagyobb agrárkiállításán, amely minden év novemberében kerül megrendezésre. A marketing mellett rendkívül fontos annak deklarálása, hogy magyar részről legmagasabb szintről is támogatják az együttműködést. A marketingtevékenység mellett nagyon magas szintű tárgyalások folynak. Amikor a külügyben, vagy az agrárminisztériumban tárgyalunk, mindig arra biztatok mindenkit, hogy mindig legyen tárgyalási téma a vetőmag. Ez alapvetően nagyon sokat számít különösen a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak – tette hozzá a riporter.
Forrás: 2020. augusztus 26-án sugározta a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! – című műsora
Képek megnevezése:
- Napraforgó
- Takács Géza Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Elnöke
Képek forrása:
Mezőgazdaság
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.
Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!
A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.
A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.
A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben
- a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
- nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).
Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.
Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.
Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.
Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!
A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak
Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.
Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.
Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024 kiadvány a linkre kattintva letölthető.
Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.