Keressen minket

Mezőgazdaság

A jövő fehérjeforrását kutatják Debrecenben

Print Friendly, PDF & Email

A Debreceni Egyetem kutatói egy olyan újgenerációs növényi eredetű fehérjeforrás létrehozásán, valamint termelés technológiai rendszer kiépítésén dolgoznak, amely a GMO-eredetű szójaimport csökkentését eredményezheti.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A Debreceni Egyetem kutatói egy olyan újgenerációs növényi eredetű fehérjeforrás létrehozásán, valamint termelés technológiai rendszer kiépítésén dolgoznak, amely a GMO-eredetű szójaimport csökkentését eredményezheti.
A kutatás középpontjában a lucerna van. Világviszonylatban a takarmányozáshoz szükséges és az emberi fogyasztásra is alkalmas, lucerna alapú fehérjebázis biztosítása elsőként Magyarországon, Ereky Károly 1920-as kutatásaira, valamint Holló János hetvenes években tervezett Vepex (Vegetable Protein Extract) programjára, a lucerna levelének nedvéből készülő „zöld atombomba” gyártásának technológiájára épült. A Vepex tervezetet azonban a magasra szökött olajár miatt később elvetették: a takarmányfehérje legnagyobb forrása világszerte a szója lett.


Szakértői becslések szerint Magyarország az évi 500-600 ezer tonna importált, GMO-eredetű szója egyharmadát tudná biztosítani a hazai, nem génmódosított termelésből. A magyar szója termőterületeinek korábbi években tapasztalt növekedését az utóbbi két-három évben csökkenés követte. Ha sikerül is növelni a termésátlagot, a külföldinél jóval alacsonyabb hazai árak miatt a megtermelt többletmennyiség nem itthon kerül felhasználásra. A GMO-mentes magyar szóját a gazdák az itthoni ár akár kétszereséért, elsősorban Ausztriában értékesítik. Takarmányként nagyrészt az importból származó, genetikailag módosított szóját használjuk – mondta Fári Miklós Gábor, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) egyetemi tanára.

A növény világpiaci ára, valamint a kiszámíthatatlan export miatt azonban mára egyre sürgetőbbé vált más alternatív fehérjeforrások bevonása.

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) kutatói közreműködésévével megvalósuló Proteomill elnevezésű projekt célja a lucerna zöld biomasszájából 15-55 százalékos fehérjetartalmú takarmánykoncentrátum (LPC) kifejlesztése. Emellett egy olyan teljesen magyar innovációnak tekinthető üzem- és agrotechnika létrehozása is a cél, amely tápalapanyagokat, ipari rostot és egyéb értékesíthető termékeket állít elő – jelentette ki Fári Miklós Gábor.

A legideálisabb, nem mag eredetű alternatív növényi fehérjeforrás hazánkban továbbra is a lucerna, amely kiválóan tolerálja a klímát, évente többször betakarítható, és öntözéssel nagyon magas termésátlag érhető el. A Debreceni Egyetemen négy kutatócsoport folytat sokrétű vizsgálatot a növény melléktermékeinek további hasznosítására.

Az évtizedek óta zajló kutatások 2017-ben új lendületet kaptak, amikor a szója világpiaci ára a háromszorosára nőtt. Az egyetemen három éve folyó projektben a 2004 óta a Tedej Agrártermelő és Szolgáltató Zrt területén működtetett kísérleti üzem mellé egy ötszáz hektár lucerna feldolgozására alkalmas új kísérleti, demonstrációs üzemet építettünk fel. A telepen napi több tonna szójafehérjével egyenértékű levélfehérje koncentrátumot tudnak előállítani. A termelésben kiemelt célunk, hogy ne keletkezzen hulladék, az előállított mezőgazdasági melléktermékek mindegyike önálló, minősített agrárproduktum legyen – hangsúlyozta a szakember.

Az üzemben a zöld lé, a „lucernatej” kiválasztása után a keletkező rostanyagot takarmányipari célokra is használják, készíthető belőle pellet, vagy lucernaliszt, vagy éppen emberi fogyasztásra alkalmas táplálékkiegészítő.

A fehérje kivonása után megmaradt bioaktív anyagokban gazdag növényi levet (un. barnalé) innovatív biotechnológiai eljárásunknak köszönhetően egyebek mellett tartósítani tudjuk. Ez a fermentált bio-juice egy egyedülálló biostimulátor anyag, szerves tápoldat, amely nagyon keresett a mezőgazdasági piacon. Hatékonyságát mutatja, hogy 1 liter tápoldatot 100 liter vízben oldva hasznosítható biológiai (öko) növénytápoldatként – mutatott rá a szakember.

A MÉK egyetemi tanára szerint az alternatív növényi fehérjekutatás túlmutat a mezőgazdasági felhasználáson, az állattenyésztés és a növénytermesztés területén, egyebek mellett érinti az élelmiszeripart és a vegyipart is.

A termelési folyamatban olyan nagy hozzáadott értékű hasznos anyagok is kinyerhetők a fehérjementes léből, mint a politejsav (PLA), amely a lebomló műanyag egyik alapanyaga – sorolta Fári Miklós Gábor.

A „barnalé” kiváló alapanyaga lehet továbbá a műhúst is szolgáltató teljes értékű biotechnológiai eredetű fehérjének. Ez már a zártrendszerű fehérje előállítás csírája. Tehát az állattenyésztéstől függetlenítve hozhatunk létre fehérjét az emberek számára. Ez a XXI. század ipara. A DE innovatív ökoszisztémájának köszönhetően ezért is keressük folyamatosan a partnereket a projekthez. Az alternatív fehérje kutatása csak a kezdet volt – véli a professzor.

A termelési hatékonyság növelése érdekében a Proteomill projekt része a lucerna mellett új szójafajták nemesítése is.

Az elsősorban Dél-Amerikából érkező szója fehérjetartama magasabb, mint a hazai termés. Kémiai összetételét tekintve azonban az extrudált szójadara olyan anyagokat is tartalmaz, amelyet az állatok egy része nem tolerál, ezért a szója hazai termelését új útra terelheti a kutatásunk. A nemesítéseknek köszönhetően, a régi, úgynevezett zöldtakarmány szójafajták visszahozásával és levélfehérjévé történő feldolgozásával az import, mag eredetű GMO szójától való függés tovább csökkenthető – fejtette ki Fári Miklós Gábor.

Molekuláris nemesítéssel is támogatott célfajták bevezetésével a DE kutatói által fejlesztett technológia 100-500 hektáron gazdaságossá válik.

A tervek szerint a tedeji kísérleti üzemben a világpiaci árnál 10-20 százalékkal olcsóbban állítható elő a takarmányfehérje koncentrátum. Az országos bevezetéshez szükséges tanácsadói hálózat és célzott támogatások mellett tíz év múlva akár több tucat, a DE MÉK és a Tedje Zrt. által kidolgozott technológiát alkalmazó levélfehérje zöld biofinomító üzem jöhet létre. A felvázolt termelési sebességgel kiválthatunk hazánk szójafehérje igényének 50 százalékával egyenértékű szójaimportot. A projekt nagy hatással lehet a hazai és a nemzetközi növénytermesztés-állattenyésztés zöldítésére, fenntarthatóságára, jövedelmezőségére, és alternatívát nyújthat a globális fehérjehiányra – mondta Fári Miklós Gábor, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi tanára.

A kutatás a GINOP-2.2.1-15-2017-00051 azonosítási számú: „Proteomill- lucerna alapú fehérjetermékeket előállító termesztési és feldolgozási technológia, valamint mintaüzem kialakítása” elnevezésű projekt keretében valósul meg.

Forrás: Debreceni Egyetem

Mezőgazdaság

Megkezdődik a 2023. évi kárenyhítő juttatások kifizetése!

Print Friendly, PDF & Email

A Kincstár megkezdte a kárenyhítő juttatások folyósítását

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében 2024. március 26-án megkezdte a kárenyhítő juttatások folyósítását. Néhány napon belül valamennyi érintett gazdálkodó bankszámlájára megérkezik a jogosnak ítélt kárenyhítő juttatás összege.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Kincstár által elkészített kifizetési terv jóváhagyását követően az Agrárminisztérium soron kívül intézkedett a forrás rendelkezésre bocsátásáról, ezáltal a kárenyhítő juttatások kifizetésére a vonatkozó jogszabályokban megállapított határidő előtt, március 31-éig sor kerül.

A kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultság, továbbá a kárenyhítő juttatás összegének megállapítása során a Kincstár a 2022. november 1. napjától 2023. október 31. napjáig tartó kárenyhítési időszakban bekövetkezett, és a termőterület fekvése szerinti agrárkár-megállapító szerv által igazolt káreseményeket vette alapul, figyelembe véve a kárenyhítési hozzájárulás befizetésének teljesítését, továbbá a teljes értékű kárenyhítő juttatás feltételét jelentő piaci biztosítás meglétét. Szerencsés módon a 2023-as kárenyhítési évben az időjárási körülmények nem nehezítették olyan nagy mértékben a gazdálkodók életét, mint az azt megelőző években, különösen a 2022-es aszályos évhez hasonlítva.

Idén összesen 1680 gazdálkodó részére közel 2,85 milliárd forint összegű kárenyhítő juttatás kerül kifizetésre.

A mezőgazdasági kockázatkezelő rendszer működését meghatározó jogszabályok elérhetők a Kincstár honlapján.

Forrás: MÁK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Folytatódik az öntözésfejlesztés támogatása

Print Friendly, PDF & Email

110 milliárd forint összegű támogatást kaptak a gazdák

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A gazdálkodókat támogatni kell abban, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz és egyben növelni tudják a nagyobb hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztését. A Vidékfejlesztési Program keretében éppen ezért újabb 40 vízgazdálkodási projekt részesült hozzávetőlegesen 19,5 milliárd forint támogatásban, így a konstrukcióban összesen mintegy 110 milliárd forint összegű támogatás odaítélése történt meg – fogalmazott Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, cél az öntözött területek nagyságának folyamatos és jelentős növelése a következő években is. A Vidékfejlesztési Program keretében hosszú éveken át volt elérhető „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” elnevezésű kiírás. A felhívás átfogóan biztosított fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között új vízkivételi művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez, valamint az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez is – emelte ki az Agrárminisztérium államtitkára.

A mind gyakoribbá és hosszabbá váló száraz időszakok miatt víz megtartását segítő gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése mellett a kormány a most záruló Vidékfejlesztési Programban, illetve az új támogatási időszakban is prioritásként tekint az öntözésfejlesztésre.

Az államtitkár kiemelte, hogy az agártárca már dolgozik a KAP Stratégiai Terv keretei között meghirdetésre kerülő új vízgazdálkodási projektek megvalósítását segítő támogatási konstrukción, melyet az előzetesen meghirdetett menetrend szerint várhatóan még ez év tavaszán megismerhetnek az érdeklődők.

Az öntözésfejlesztés beruházási oldalának folyamatos támogatása mellett nagy segítséget jelent, hogy a tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén is átvállalja a kormányzat a mezőgazdasági vízszolgáltatás anyagi terheit, azaz a gazdálkodók mentesülnek az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül történő mezőgazdasági vízszolgáltatás díja alól – zárta gondolatait Feldman Zsolt.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Eredményesnek bizonyult az eGN adategyeztetés a termelőkkel

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH cikket közölt az eGN adategyeztetés eredményeiről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elektronikus gazdálkodási napló benyújtásának egy hónappal ezelőtti határidejét követően a Nébih március 14-ig adategyeztetést kezdeményezett a termelőkkel. A hivatal a pontosítások érdekében felkereste azokat a gazdálkodókat, akiknél az eGN-be beadott adatok kapcsán eltérést tapasztalt. Mintegy 2000 termelő élt a lehetőséggel.

A Nébih elektronikus úton kereste meg azokat az érintetteket, akiknél bizonyos eltérések, hiányosságok alapján további adategyeztetésre volt szükség a 2023. évi gazdálkodási naplóval kapcsolatban. Az adatok eGN-ben történő ellenőrzésére, javítására, kiegészítésére a gazdálkodóknak március 14-ig volt lehetőségük. E határidőig megközelítőleg 2000 termelő pontosította az adatait a rendszerben. Mindezzel az alapvetően jó feltöltési arány további javulását sikerült elérni.

Az eGN folyamatos fejlesztésének köszönhetően az elkövetkezendő hetekben újabb fejlesztési csomagot élesít a hatóság, ami tovább könnyíti majd a rendszer használatát. A Nébih emellett javasolja a gazdálkodóknak, hogy év közben folyamatosan töltsék az adatokat az eGN-be, így még gördülékenyebbé válhatnak a benyújtási időszakok.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom