Keressen minket

Mezőgazdaság

A jövő fehérjeforrását kutatják Debrecenben

A Debreceni Egyetem kutatói egy olyan újgenerációs növényi eredetű fehérjeforrás létrehozásán, valamint termelés technológiai rendszer kiépítésén dolgoznak, amely a GMO-eredetű szójaimport csökkentését eredményezheti.

A Debreceni Egyetem kutatói egy olyan újgenerációs növényi eredetű fehérjeforrás létrehozásán, valamint termelés technológiai rendszer kiépítésén dolgoznak, amely a GMO-eredetű szójaimport csökkentését eredményezheti.
A kutatás középpontjában a lucerna van. Világviszonylatban a takarmányozáshoz szükséges és az emberi fogyasztásra is alkalmas, lucerna alapú fehérjebázis biztosítása elsőként Magyarországon, Ereky Károly 1920-as kutatásaira, valamint Holló János hetvenes években tervezett Vepex (Vegetable Protein Extract) programjára, a lucerna levelének nedvéből készülő „zöld atombomba” gyártásának technológiájára épült. A Vepex tervezetet azonban a magasra szökött olajár miatt később elvetették: a takarmányfehérje legnagyobb forrása világszerte a szója lett.


Szakértői becslések szerint Magyarország az évi 500-600 ezer tonna importált, GMO-eredetű szója egyharmadát tudná biztosítani a hazai, nem génmódosított termelésből. A magyar szója termőterületeinek korábbi években tapasztalt növekedését az utóbbi két-három évben csökkenés követte. Ha sikerül is növelni a termésátlagot, a külföldinél jóval alacsonyabb hazai árak miatt a megtermelt többletmennyiség nem itthon kerül felhasználásra. A GMO-mentes magyar szóját a gazdák az itthoni ár akár kétszereséért, elsősorban Ausztriában értékesítik. Takarmányként nagyrészt az importból származó, genetikailag módosított szóját használjuk – mondta Fári Miklós Gábor, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) egyetemi tanára.

A növény világpiaci ára, valamint a kiszámíthatatlan export miatt azonban mára egyre sürgetőbbé vált más alternatív fehérjeforrások bevonása.

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) kutatói közreműködésévével megvalósuló Proteomill elnevezésű projekt célja a lucerna zöld biomasszájából 15-55 százalékos fehérjetartalmú takarmánykoncentrátum (LPC) kifejlesztése. Emellett egy olyan teljesen magyar innovációnak tekinthető üzem- és agrotechnika létrehozása is a cél, amely tápalapanyagokat, ipari rostot és egyéb értékesíthető termékeket állít elő – jelentette ki Fári Miklós Gábor.

A legideálisabb, nem mag eredetű alternatív növényi fehérjeforrás hazánkban továbbra is a lucerna, amely kiválóan tolerálja a klímát, évente többször betakarítható, és öntözéssel nagyon magas termésátlag érhető el. A Debreceni Egyetemen négy kutatócsoport folytat sokrétű vizsgálatot a növény melléktermékeinek további hasznosítására.

Az évtizedek óta zajló kutatások 2017-ben új lendületet kaptak, amikor a szója világpiaci ára a háromszorosára nőtt. Az egyetemen három éve folyó projektben a 2004 óta a Tedej Agrártermelő és Szolgáltató Zrt területén működtetett kísérleti üzem mellé egy ötszáz hektár lucerna feldolgozására alkalmas új kísérleti, demonstrációs üzemet építettünk fel. A telepen napi több tonna szójafehérjével egyenértékű levélfehérje koncentrátumot tudnak előállítani. A termelésben kiemelt célunk, hogy ne keletkezzen hulladék, az előállított mezőgazdasági melléktermékek mindegyike önálló, minősített agrárproduktum legyen – hangsúlyozta a szakember.

Az üzemben a zöld lé, a „lucernatej” kiválasztása után a keletkező rostanyagot takarmányipari célokra is használják, készíthető belőle pellet, vagy lucernaliszt, vagy éppen emberi fogyasztásra alkalmas táplálékkiegészítő.

A fehérje kivonása után megmaradt bioaktív anyagokban gazdag növényi levet (un. barnalé) innovatív biotechnológiai eljárásunknak köszönhetően egyebek mellett tartósítani tudjuk. Ez a fermentált bio-juice egy egyedülálló biostimulátor anyag, szerves tápoldat, amely nagyon keresett a mezőgazdasági piacon. Hatékonyságát mutatja, hogy 1 liter tápoldatot 100 liter vízben oldva hasznosítható biológiai (öko) növénytápoldatként – mutatott rá a szakember.

A MÉK egyetemi tanára szerint az alternatív növényi fehérjekutatás túlmutat a mezőgazdasági felhasználáson, az állattenyésztés és a növénytermesztés területén, egyebek mellett érinti az élelmiszeripart és a vegyipart is.

A termelési folyamatban olyan nagy hozzáadott értékű hasznos anyagok is kinyerhetők a fehérjementes léből, mint a politejsav (PLA), amely a lebomló műanyag egyik alapanyaga – sorolta Fári Miklós Gábor.

A „barnalé” kiváló alapanyaga lehet továbbá a műhúst is szolgáltató teljes értékű biotechnológiai eredetű fehérjének. Ez már a zártrendszerű fehérje előállítás csírája. Tehát az állattenyésztéstől függetlenítve hozhatunk létre fehérjét az emberek számára. Ez a XXI. század ipara. A DE innovatív ökoszisztémájának köszönhetően ezért is keressük folyamatosan a partnereket a projekthez. Az alternatív fehérje kutatása csak a kezdet volt – véli a professzor.

A termelési hatékonyság növelése érdekében a Proteomill projekt része a lucerna mellett új szójafajták nemesítése is.

Az elsősorban Dél-Amerikából érkező szója fehérjetartama magasabb, mint a hazai termés. Kémiai összetételét tekintve azonban az extrudált szójadara olyan anyagokat is tartalmaz, amelyet az állatok egy része nem tolerál, ezért a szója hazai termelését új útra terelheti a kutatásunk. A nemesítéseknek köszönhetően, a régi, úgynevezett zöldtakarmány szójafajták visszahozásával és levélfehérjévé történő feldolgozásával az import, mag eredetű GMO szójától való függés tovább csökkenthető – fejtette ki Fári Miklós Gábor.

Molekuláris nemesítéssel is támogatott célfajták bevezetésével a DE kutatói által fejlesztett technológia 100-500 hektáron gazdaságossá válik.

A tervek szerint a tedeji kísérleti üzemben a világpiaci árnál 10-20 százalékkal olcsóbban állítható elő a takarmányfehérje koncentrátum. Az országos bevezetéshez szükséges tanácsadói hálózat és célzott támogatások mellett tíz év múlva akár több tucat, a DE MÉK és a Tedje Zrt. által kidolgozott technológiát alkalmazó levélfehérje zöld biofinomító üzem jöhet létre. A felvázolt termelési sebességgel kiválthatunk hazánk szójafehérje igényének 50 százalékával egyenértékű szójaimportot. A projekt nagy hatással lehet a hazai és a nemzetközi növénytermesztés-állattenyésztés zöldítésére, fenntarthatóságára, jövedelmezőségére, és alternatívát nyújthat a globális fehérjehiányra – mondta Fári Miklós Gábor, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi tanára.

A kutatás a GINOP-2.2.1-15-2017-00051 azonosítási számú: „Proteomill- lucerna alapú fehérjetermékeket előállító termesztési és feldolgozási technológia, valamint mintaüzem kialakítása” elnevezésű projekt keretében valósul meg.

Forrás: Debreceni Egyetem

Mezőgazdaság

A mezőgazdaságban is a fejlesztés az eredményesség záloga

Agrárminisztérium: A mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonyságnöveléséhez, versenyben maradásához nélkülözhetetlen az ágazat további, széles körű modernizációja. Az agrárium szereplői megértették: itt az ideje a versenyképességet javító beruházásoknak, a kormány pedig támogatáspolitikájával segíti azok megvalósítását – fogalmazott Farkas Sándor az Axiál Kft. új, felsőzsolcai telephelyének átadásán.

Fotó: AM Sajtó iroda

Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a mezőgazdasági gépeket gyártó cég mintegy 1,3 milliárd forintból, 3 hektár területen megvalósított korszerű telephelyátadóján hangsúlyozta: az agrárágazat a technológiai modernizáció időszakát éli. A magyarországi mezőgazdasági gépértékesítés évek óta dinamikusan növekszik. A járvány és az aszály okozta nehézségek ellenére 2021-ben újabb rekord született: a mezőgazdasági gép- és alkatrész-forgalom átlépte a 300 milliárd forintot. A hazai géppark egyre korszerűbbé válik, ami szintén visszaigazolja azt, hogy az agrárium szereplői nyitottak a technológiai fejlesztésekre és a korszerű technikai eszközök alkalmazására. Mint Farkas Sándor elmondta, a mezőgazdasági üzemek gépparkjának megújítása idén is folytatódott, az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 165,5 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket és eszközöket 2022 első fél évében. Ez a forgalom 80 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A további fejlesztéseket mások mellett a versenyképesség fenntartása, az élelmiszer- és élelmezésbiztonság egyre szigorúbb követelményei kényszerítik ki – hangsúlyozta Farkas Sándor. Ebben véleménye szerint óriási szerepet kaphat a legkorszerűbb erő- és munkagépek használata, az öntözésfejlesztés gyorsítása, továbbá a legfejlettebb digitális technológiák alkalmazásával a precíziós gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A hazai agrárium fejlődését a kormány támogatáspolitikája is segíti – fogalmazott a miniszterhelyettes. Tavaly például az agrártárca a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdette a precíziós gazdálkodást elősegítő felhívást, amelyet kiemelkedő érdeklődéssel fogadtak a gazdálkodók: 212 milliárd forintra nyújtottak be kérelmet, és az eddig meghozott döntések eredményként már 2609 termelő részesült összesen közel 193 milliárd forintnyi támogatásban.

A jövőt illetően Farkas Sándor megerősítette, hogy a 2023 és 2027 között meghatározó új Közös Agrárpolitika (KAP) kiemelt szerepet szán a környezet védelme, a biodiverzitás megőrzése mellett a digitalizációs átállás megvalósításának. A korszerű, digitális megoldások a jövedelmezőség növelése, a termelés biztonságosabbá tétele, a munkaerőigény csökkentése mellett hozzájárulnak az okszerű tápanyag- és növényvédőszer-kijuttatáshoz. A miniszterhelyettes kiemelte: mindehhez a források is rendelkezésre állnak majd, a gazdaságok fejlesztésre a 2027-ig tartó időszakban soha nem látott mértékű összeg áll rendelkezésre: 2485 milliárd forint közvetlen ágazati támogatás, valamint a 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás biztosítja a célok eléréséhez szükséges pénzügyi hátteret.

Továbbra is arra törekszünk, hogy a nemzetközi piacokon is eredményes, magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk legyen, amely képes arra, hogy biztonságos, jó minőségű élelmiszerrel lássa el a magyar lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor. A miniszterhelyettes az üzemcsarnok-átadón jelezte: a gazdálkodók számítanak az olyan, az agrárium fejlesztése mellett elkötelezett, szolgáltatásai színvonalára sokat adó partnerekre, mint az Axiál-cégcsoport.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Békés megyében is megjelent a madárinfluenza

Nébih: Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.

A fénykép illusztráció. Fotó: Nébih

A Békés megyei Tótkomlós településen található, mintegy 3.080 db tömőludat számláló állományban a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek hívták fel az állattartó figyelmét a madárinfluenza esetleges megjelenésére. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusának jelenlétét igazolta a gazdaság állatainál.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Az állategészségügyi szakemberek haladéktalanul megkezdték az érintett állomány felszámolását, annak érdekében, hogy elejét vegyék a járvány továbbterjedésének. Az érintett gazdaság körül a szakemberek kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, valamint a kibővített megfigyelési körzetet.

Továbbra is hatályban vannak a korábbi madárinfluenza-kitörések okán bevezetett korlátozások, valamint a kötelező tamponvizsgálatok Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye vírusmentes területein. A fentieken túl az ország egész területén érvényben van a víziszárnyasok technológiai mozgatását megelőző, kötelező tamponvizsgálat.

A Nébih nyomatékosan felhívja a baromfitartók figyelmét, hogy mindent tegyenek meg állományuk megóvása érdekében, az állatokat tartsák zártan és törekedjenek a járványvédelmi előírások szigorú betartására!

Madárinfluenza térkép – 2022. november 30-án. (Ábra: Nébih)

A járványhelyzettel összefüggő, aktuális információkról és a járványvédelmi előírásokról a Nébih madárinfluenza aloldalán tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Emelkedett a kukorica világpiaci ára

AKI: A Tallage tájékoztatása szerint az amerikai termés csökkenése és az ukrán export körüli bizonytalanság miatt emelkedett a kukorica világpiaci ára szeptember 8. és október 13. között.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) jogelődjét, az Agrárgazdasági Kutató Intézetet 1954-ben alapították. Az agrártárca háttérintézményeként működő Intézet hosszú évtizedek óta Magyarország legjelentősebb agrárközgazdasági adatbázisokkal és szakpolitikai tapasztalattal rendelkező, köz- és állami feladatokat ellátó kutató- és tudásközpontja. (Ábra: AKI)

Az USA-ban megtermelt kukorica decemberi exportára 51 dollárral 344 dollár/tonnára, a 2023. januári 44 dollárral 333 dollár/tonnára nőtt, a márciusi 325 dollár/tonna volt. Az argentin termény (FOB) a 2023. márciusi szállítási határidőre vonatkozóan 298 dollár/tonnáért volt elérhető. A brazíliai kukorica decemberi és 2023. januári kikötői ára egyaránt 11 dollárral volt magasabb a megfigyelt időszakban (311 és 313 dollár/tonna). Ukrajnában 79 dollárral emelkedett a termény azonnali kikötői ára (FOB, 288 dollár/tonnára).

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 132,5 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica november első hetében, ami az egy évvel korábbit 49 százalékkal múlta felül.

Forrás: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések –Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvasható, mely innen érhető el: 22. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom