Keressen minket

Mezőgazdaság

Kisebb európai termés, drágább kukorica

Az idén közel tíz százalékkal csökken az Európai Unió kukoricatermelése, ami felvitte az uniós átlagnál jobb, de a vártnál gyengébb hazai termés árát is. Az exportkereslet és a hazai felhasználás sem engedi csökkenni az árakat – tájékoztatott a Világgazdasá internetes hírportál.

Az idén közel tíz százalékkal csökken az Európai Unió kukoricatermelése, ami felvitte az uniós átlagnál jobb, de a vártnál gyengébb hazai termés árát is. Az exportkereslet és a hazai felhasználás sem engedi csökkenni az árakat – tájékoztatott a Világgazdaság internetes hírportál.

Még javában zajlik a kukorica betakarítása, mert a múlt héten le kellett állni a munkával az eső miatt, ezért egyelőre a pontos termésmennyiségről sem tudnak beszámolni a szakértők. A legutóbbi becslésben hektáronként 8,3 tonnás átlaghozamot feltételeztek, eszerint a 950-960 ezer hektáros területen nem lesz meg a 8 millió tonnás össztermés – mondta a Világgazdaságnak Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkára.

Az Európai Bizottság rövid távú előrejelzése szerint az uniós kukoricatermés a tavalyi rekordmennyiségtől 9,8, az ötéves átlagtól pedig 3,7 százalékkal marad majd el.
Romániában például 41 százalékos csökkenés várható, és csupán a magyarországi, az olaszországi és a spanyolországi terméskilátások jók. Pótsa Zsófia szerint az európai szívóhatás már az árakon is látszik, a felvásárlók 50 ezer forint fölötti termelői elvárásokkal szembesültek, és egy hete a gabonatermelők is 50 ezer forintos piaci árakról beszéltek már, vagyis néhány hét alatt 10 ezer forintot emelkedett a tonnánkénti ár.
Az exportlehetőségeket jelzi, hogy az elmúlt szezonban – tavaly október 1. és ez év szeptember 30. között – több mint 4 millió tonna kukorica került a külpiacokra. Pontos adat az augusztusig exportált mennyiségről áll rendelkezésre, ez 3,8 millió tonna volt, ami a becslések szerint a rákövetkező két hónapban félmillió tonnával nőtt.

A Gabonaszövetség úgy számol, hogy az idei termésből a hazai bioetanol- és izocukorgyárak 2,6 millió tonnát használnak fel, takarmánycélra, ke­verékekbe és önmagában, 1,9 millió tonnára lesz szükség. A dara és a liszt gyártásához további 200 ezer tonnás lehet a kereslet, vagyis a teljes belföldi szükséglet közelít az 5 millió tonnához.

Így – kevesebb mint 8 millió tonnás terméssel számolva – kisebb lesz az export, mint az előző szezonban volt. Pedig lenne igény az előző szezonhoz hasonló mennyiségű kukorica kivitelére, de nem elég nagy az exportárualap – erősítette meg Pótsa Zsófia.

A romániai extrém terméskiesés miatt nem nő számottevően az ottani igény, mert bár Romániába hagyományosan megy ki magyar kukorica, de azt onnan továbbviszik harmadik országokba. Románia normál szezonban nagy exportőr, de idén nem tudja majd kivinni a szokásos mennyiséget.

A Magyarországról exportált kukorica nagy része közvetlenül az uniós piacokra kerül a Gabonaszövetség adatai szerint, Olaszország például jellemzően egymillió tonnát vásárol. Erre a mennyiségre az olaszoknak akkor is szükségük van, ha jó a termésük, mert a teljes éves importigényük 3,5 millió tonna körül van – mondta Pótsa Zsófia. Magyarországról közvetlenül a németországi gyárakba is sok kukorica kerül, de elindult az export Lengyelországba is, vagyis a környező országok elég jól felszívják a hazai exportárualapot.

Forrás: Világgazdaság
Képek forrása: Agrojagernews

Mezőgazdaság

Dinamikusan zajlanak a vidékfejlesztési pályázatok kifizetései

Az agráriumban a jelenlegi háborús gazdasági környezetben, minden nehézség ellenére is zajlanak a fejlesztések, csak nyáron eddig 88 milliárd forintot fizettek ki a beruházóknak a projektek megvalósítására – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Fotó: AM

A miniszter emlékeztetett, 2021-2027 között háromszor annyi vidékfejlesztési forrás áll rendelkezésre, mint előtte, melynek révén az Agrárminisztérium 2021-ben kidolgozta és elindította a Megújuló vidék, megújuló agrárium programot. Ez a magyar vidék gazdaságának gerincét adó agrárium és élelmiszertermelés teljes modernizációját célozza meg – mutatott rá Nagy István.

A tárcavezető elmondta, hogy az Agrárminisztérium tavaly és idén is számos pályázati felhívást jelentetett meg, amelyekre a várakozásokat meghaladó mértékben nyújtottak be támogatási kérelmet a gazdálkodók. A megkezdett projektek megvalósítására tett erőfeszítéseket jól mutatja, hogy a gazdálkodók, vállalkozások és önkormányzatok által menedzselt beruházásokhoz kapcsolódóan csak a nyári hónapokban, 2022. június 1-től mostanáig 88 milliárd forintot meghaladó kifizetésre került sor – fejtette ki az agrárminiszter.

15 milliárd forintot meghaladó támogatást folyósítottak az állattenyésztési ágazatnak telephelyek fejlesztésére és megújítására, több mint 5 milliárd forintot kaptak az élelmiszeripari ágazat fejlesztéseit végrehajtó pályázók. A nagy érdeklődés övezte precíziós gazdálkodásra történő átállást segítő pályázati konstrukció esetében a jelzett időszakban 12 milliárd forintot meghaladó támogatást, a rendkívül népszerű, mezőgazdasági kisüzemek támogatására irányuló pályázathoz kapcsolódóan közel 17 milliárd forintot fizettek ki. Az önkormányzatok is jelentős támogatást, mintegy 10 milliárd forintot kaptak a külterületi helyi közutak fejlesztésére – sorolta a tárcavezető.

Nagy István kiemelte, hogy az agrárium teljesítményét számos probléma nehezíti az elmúlt időszakban az orosz-ukrán háborútól az aszályon keresztül a dráguló hitelfinanszírozásig. Azonban a hatékonyság, az infrastruktúra és a termelő kapacitások megújulása nélkül lemondanánk a jövőt érintő közös terveinkről – tette hozzá.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2022. augusztus 18-a

Az elmúlt hét második felében és ezen a héten is minden nap, de csak elszórtan alakultak ki záporok, zivatarok hazánkban, melyekből 10 mm-nél nagyobb csapadék délnyugaton nagyobb területen esett, míg másfelé csak kis foltokban hullott.

Ábra: MET

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős, Magyarország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytató központi költségvetési szerv. (Ábra: OMSZ)

Az elmúlt 30 nap és 90 nap csapadékösszege is rendkívül nagy hiányt mutat, 2022. első hat hónapját tekintve ez volt 1901. óta a legszárazabb első félév hazánkban.
A meleg időben a lehullott kis csapadék hamar elillan a talajokból, csak a délnyugati országrészben, az Északi-középhegység északi oldalán, illetve másfelé néhány komolyabb zápor által érintett foltban maradt nyoma a nedvességnek a fölső talajrétegben. A mélyebb rétegek a legtöbb helyen kritikusan szárazak.
A szárazság területi kiterjedése és mértéke egyaránt növekszik, az ország területének nagy részén súlyos vagy nagyfokú aszály van.
A folytatás csapadék szempontjából igen biztató, ugyanis a pénteken érkező frontrendszer lelassul térségünkben, és napokig fölöttünk lehet. A legfrissebb számítások szerint az ország nagyobb részén jelentős mennyiségű csapadék hullhat péntektől a jövő hét közepéig. Ebben azonban nagy a bizonytalanság, de van esély a kiadós esőre. A csapadék mennyiségétől függően akár meg is szűnhet a jövő héten az aszály, bár annak következményei megmaradnak.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Világszinten jövőre is élelmiszerválsággal kell számolni

Az ukrán gabonaszállítás újraindítása és a recessziós félelmek miatt csökkentek a globális élelmiszerárak az elmúlt hetekben, de szakértők szerint a szélsőséges időjárás, a magas energiaköltségek és a megugró műtrágyaárak miatt az élelmiszerválság jövőre fokozódhat.

A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay

A magyar baromfi szektor egyik legfontosabb szervezete az 1991-ben megalakult Baromfi Termék Tanács, amely a baromfitermékeket (tenyész- és szaporítóanyagot, vágóbaromfit, baromfihúst, tojást és az ebből készült továbbfeldolgozott áruféleségeket) termelő, feldolgozó és forgalmazó cégeket tömöríti. (Ábra: MBTT)

A Makronóm Intézet elemzésében idézi az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslését, amely szerint az éhezők száma jövőre meghaladhatja a 800 milliót. Az elemzők szerint az élelmiszer-ellátás bizonytalansága már a háború előtt is rekordszinten volt az ellátási láncok akadozása, a regionális konfliktusok és a koronavírus-lezárások miatt, amelyek felfelé hajtották az árakat. Az orosz-ukrán háború erre rátett egy lapáttal, Ukrajna búzából, kukoricából és árpából 1 millió tonnát exportált ebben az évben, amely éves szinten 40 százalékos csökkenés.

Ukrajnában, Európa egyik legnagyobb gabonaexportőr országában a háború ellenére az elmúlt hetekben megkezdődött a betakarítás, de ha a gazdálkodók nem tudják eladni terményüket akkor nem lesz pénzük a vetőmag és a műtrágya megvásárlására, amely tovább szűkíti a kínálatot – figyelmeztettek az elemzés készítői.

A Makronóm Intézet szerint a szélsőséges időjárás okozta terméskiesés is komoly kockázati tényező. Júliusban Latin-Amerikában, Észak-Amerikában és Indiában is megtizedelte a termést a hőség, az aszály és az áradások.

Az ellátásbiztonságra komoly kockázatot jelent az energiaköltségek további várható emelkedése, amely veszélyezteti az energiaintenzív műtrágya termelését is. Ezzel összefüggésben kiemelték, hogy Oroszország a világ első számú nitrogénműtrágya-exportőre, a foszfor- és káliumműtrágya kivitelében pedig a második helyen áll. A termékek felvevő piacai pedig olyan nagy mezőgazdasági termelők, mint India, Brazília, Kína és az Egyesült Államok, de emellett számos szegényebb fejlődő állam is.

Az élelmiszerellátás biztonságát fenyegető tényezők között említették elemzők az esetleges exportkorlátozó kormányzati lépéseket. A teljes globális gabonatermelésnek csak mintegy 10 százalékát exportálják, így egy-egy exportőr korlátozása szélsőségesen nagy hatással lehet a nemzetközi árakra.

A világjárvány, az aszályok és más regionális konfliktusok miatt 2021-ben 770 millióan éheztek a világon, amely 2006 óta a legmagasabb szám – idézték az elemzés végén az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) adatait.

A FAO előrejelzése szerint az ukrajnai háború az idén13 millióval, 2023-ban pedig további 17 millióval növeli az éhező emberek számát. A Világbank szerint az élelmiszerárak minden 1 százalékpontos növekedésével 10 millióval több ember kerül mélyszegénységbe.

Forrás: BTT

Tovább olvasom