Mezőgazdaság
Interjú Győrffy Balázzsal a NAK elnökével
Győrffy Balázssal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével készített interjút a 888.hu internetes hírportál az aktuális mezőgazdasági trendekről.
Győrffy Balázssal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével készített interjút a 888.hu internetes hírportál az aktuális mezőgazdasági trendekről.
Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke (Kép: 888.hu)
Milyen hazai példát említene az agri-bashing jelenséggel kapcsolatban?
Talán a Négy Mancs szervezet vízi szárnyasok piacán tett romboló hatása a legjobb példa, ami állatvédelembe burkolt vegytiszta piaci befolyásolás volt. Kiderült, hogy a Négy Mancs egy külföldről finanszírozott civil szervezet, amelynek nem az állatjóllét volt az elsődleges célja, hanem az, hogy a hazai szárnyaspiacot bedöntse.
Mi az az agri-bashing?
Az elmúlt években a radikális környezetvédő szervezetek irányából jelentősen megszaporodtak az agráriumot érő támadások – mind a közvetlen kommunikációban, mind a tömegtájékoztatási csatornákon, a közösségi médián keresztül. Ez az agri-bashing jelenség.
Mi az alapvető probléma, miért érvényesül ennyire az agráriumellenesség?
Az nem baj, hogy az emberek érzékenyek arra, hogy az állattartás milyen körülmények között zajlik, milyen technológiával dolgoznak. Az jó dolog, ha ez a fogyasztót érdekli, mert talán közelebb hozza őket a valósághoz. A probléma veleje az, hogy az embereknél nincs elég információ. Olyan időszakban, amikor a társadalom zöme ha nem is maga végezte, de közelről látta, mit jelent a mezőgazdasági munka, mit jelent a természet, ez az agrárellenes jelenség létre sem jöhetett volna. De a társadalom nagy része ma városias környezetben él. A gyerekek úgy nőnek fel, hogy állat születését vagy halálát néhány kivételt leszámítva nem látnak. Így nem kell csodálkozni azon, hogy egy londoni felmérés szerint az ottani kisiskolások többsége úgy gondolja, hogy a szarvasmarha tojja a tojást. Ebből látszik, hogy nem érik őket olyan impulzusok, amiből összerakhatnának egy valós képet.
Milyen álhírek terjednek az ágazatról?
Például az, hogy 15 ezer liter víz kell egy kiló marhahús előállításához. A valóság ezzel szemben 50 liter. Az a baj, hogy az embereknek nincs kapcsolatuk a mezőgazdasággal, magával a természettel, és sajnos sok olyan csoportosulást látunk, amely visszaél ezzel, és szándékosan félrevezeti az embereket. Álkörnyezetvédő tevékenységet végeznek, ezzel óriási kárt okozva a valós természetvédőknek, hiszen őket is hiteltelenné teszik.
A brüsszeli agrárakarat azonban, úgy tűnik, mégis felül ezeknek a hiedelmeknek.
Ezek a gondolatok sok esetben vágyvezérelt politikai akciókká is képesek átalakulni. Nyilvánvalóan a népszerű dolgok puffogtatása könnyen hozhat politikai hasznot. A brüsszeli vonalon teljesen igaznak gondolt mondás, hogy a tyúkokat és a kakasokat nem szabad együtt tartani, mert a kakasok szexuálisan zaklatják a tyúkokat. Ezen egy normális ember elmosolyodik, ettől függetlenül elgondolkodtató, hogy a #metoo mozgalom már a baromfiudvarba is begyűrűzött. Ennek értelemszerűen semmi valóságalapja sincs. Viszont mindezek fényében születnek olyan „remek” javaslatok, amelyeket viszont már bizottsági szinten tárgyalnak. Az EU egészségügyi és élelmiszer-biztonsági biztosa kiállt a kamerák elé, és elmondta, hogy a növényvédő szerek használatát 2030-ig a felére kell csökkenteni. Tette mindezt akkora magabiztossággal, hogy még azzal a kérdéssel sem lehetett megzavarni, hogy valójában tudja-e, mégis mennyi a növényvédő szerek felhasznált mennyisége jelenleg az EU-ban… A válasz megdöbbentő volt: „Nem tudom, de a felére kell csökkenteni.” Nagyon sok esetben olyan képet tárnak az emberek elé, hogy a mezőgazdaság egy olyan tevékenység, amelynek során a gazdák rombolják a környezetet, mérgezik a méheket, kínozzák az állatokat, és úgy egyébként mindent lepermeteznek. Ezek a képek jelennek meg az emberek fejében is. Tévesen.
Apropó, növényvédő szerek. Ezzel kapcsolatban rengeteg tévhit terjed, de mi a valóság?
A növényvédő szer a növények orvossága. A humán egészségügy sem azért használja a gyógyszereket, mert nincs jobb dolga. A növények esetében is vannak betegségek, amelyeket meg kell előzni, és vannak kórok, amelyeket kezelni kell. A növényvédő szerek esetében is bizonyos hatóanyagokat receptre kell felírni. Nagyon szigorú feltételei vannak annak, hogy ki kit juttathat ilyen hatóanyaghoz. Azt mondani, hogy a felhasznált mennyiséget csökkentsük a felére – rendben, de az olyan, mintha azt mondanánk, hogy 2030-ig el kell érni, hogy csak olyan autó közlekedjen az utakon, amely egy liternél kevesebb üzemanyagot fogyaszt 100 kilométeren. Nagyon jó lenne, mindenki örülne neki, és támogathatjuk is az irányt, de nincs élő ember, aki ezeket a célszámokat komolyan gondolja. Az a baj, hogy ezt akarják az európai mezőgazdaságon bevasalni. És hogy mi ebben az álszentség? Az, hogy közben szabadkereskedelmi megállapodást kötünk – mondjuk – Dél-Amerikával, ahonnan csak baromfiból annyi jön be az EU-ba, mint mondjuk a dán, svéd és finn termelés egésze. El lehet gondolkodni, vajon milyenek az állategészségügyi előírások arrafelé. Brazíliában pedig tucatszámra használnak olyan növényvédő szereket, amelyek Európában már több évtizede be vannak tiltva, onnan mégis be lehet hozni az így termelt árut.
Mégsem a nemzetközi politikát, hanem a gazdákat támadják.
Az igény a valós információkra nem jött el a társadalmi érzékenység megjelenésével. A parasztnál – a szó jó értelmében – nagyobb természetvédő nem kell. Ha van a társdalomnak olyan rétege, amely nem csak érzelmileg érdekelt abban, hogy a mezőgazdaság fenntartható legyen, hogy az agrárium hosszú távon működjön, hogy a földet ne tegyék tönkre, sokáig tudják használni, ha valaki érdekelt abban, hogy ne használjanak a borsos árú növényvédő szerekből kicsivel se többet a szükségesnél, azok a gazdák.
#MeatTheFacts kampány
Az agráriumról napjainkra már olyan torz kép alakult ki, hogy 11 nemzetközi agrárszakmai szervezet 2019 szeptemberében kampányt kezdett a fogyasztók felvilágosítása érdekében, amihez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is csatlakozott. Ennek célja az, hogy eloszlassák az állattenyésztéssel és az állattartókkal kapcsolatos tévhiteket, és hogy az állati termékekről is hiteles, valós, tényeken alapuló információkat kaphassanak a fogyasztók.
Forrás: 888.hu
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október
A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:
A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)
1. ábra.: A globális gabonatermelése, felhasználása és készletek 2015 és 2024 között
A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.
Fotó: Pixabay
A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.
A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.
A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.
2. ábra: A globális búzatermelése, felhasználás és készletek 2015 és 2024 között
A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.
Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.
Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).
1. ábra: Az importált banán nagykereskedelmi ára 2010 és 2024 42. hete között (Forrás: GOV.UK)
Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).
2. ábra: Az Ecuadorból importált banán átlagos nagykereskedelmi ára a budapesti nagybani piacon 2024 január és október között (Forrás: AKI PÁIR)
A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.
3. ábra: A banán fuzáriumos hervadásának tipikus tünetei Cavendish banánon (Forrás: Maymon et al., 2020)
A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Mezőgazdaság
Műanyag helyett hagymahéj?
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.
Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.
A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.
Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.
A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.
A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.
Forrás: Köbli Brigitta – NAK
Kapitális csukát akasztottak
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október
Meddig emelkedik még a banán ára?
Műanyag helyett hagymahéj?
Szebenye-pusztán találkoztak a bélusvölgyi vadászok
Célkeresztben az orvvadászat
Sopronban beváltak a terepmotorok
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát
Megjelentek a referenciaárak a 2024. évi kárenyhítő juttatáshoz
Visszanéző (2020): Életbikám története
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Beteljesült álom!
Fegyvertartás – ismét kedvező jogszabályváltozások
A pusztavacsi öreg harcos
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
A diplomaosztós kos
Bárhol, bármikor kifuthat eléd!
Életbika
