Forrás: Erste Agrár Szemle – IV. évfolyam 2. szám, 2021. február 4. pp.
Mezőgazdaság
Az olajos magpiac várható alakulása 2021-ben
A feldolgozási szezonból még csak öt hónap telt el, de Ukrajna már a kitűzött olajos magmennyiség több mint felével végzett. Befutottak az új termésű repcére is az első ajánlatok: magas árszintről indul az új szezon is.
A feldolgozási szezonból még csak öt hónap telt el, de Ukrajna már a kitűzött olajos magmennyiség több mint felével végzett. Befutottak az új termésű repcére is az első ajánlatok: magas árszintről indul az új szezon is.
Elképesztő árakon forognak az olajosok. De meddig? Ukrajna jó példa, hiszen világszinten is meghatározó piaci szereplő. Ősszel kevesebb repcét vetettek, most pedig a napraforgó területén is faragnak. Bár a hozamok terén öles léptekkel haladnak előre, a nemzetközi kínálat csökkenéséhez ők is hozzájárultak. Maradjunk most a magyar gazdák kedvencénél, a napraforgónál! A 2020-as termés nem fedezi a szükségleteket sem a kontinensen, sem a világpiacon. A készletek csökkenni fognak, az árak magasak maradnak. Az olajosok piacain jellemzően a szója az iránymutató. De mivel a napraforgó termelés meghatározói (Ukrajna és Oroszország) a közelünkben vannak, azért számos sajátságot mutat a piac.
Először is érdemes tisztában lenni azzal, hogy a napraforgóolaj világpiaci ára a mögöttünk lévő évtizedben négyszeresére nőtt. A növény felértékelődése régóta tart, és továbbra is tartós. Jelenleg gyorsuló szakaszában van. Ez része a növényi olajok iránti igény globális emelkedésének. Eközben a pálmaolajra egyre nagyobb nyomás nehezedik a környezetvédők részéről, a repce pedig nehezen birkózik meg az időjárás egyre szélsőségesebb v áltozásaival. A napraforgó ennek a folyamatnak a nyertese. Aránya a világ növényi olaj termelésben alig 10 százalék, de magas hőstabilitása, telítetlen zsírsavai és nem utolsó sorban jó íze miatt egyre keresettebb. Mivel pedig e növényt leginkább Európában termelik (egyedül Argentína tudott az élmezőnybe befurakodni), a kontinens lehet ennek a mozgatója. A 2020/21-es gazdasági évben a világ olajosmag termelése – főként a szója-terméskiesése miatt – mintegy 594 millió tonnára várható, a felhasználása azonban erősebben fog emelkedni. Ezen belül a napraforgó termése – elsősorban a fekete-tengeri aszály okán – 10 százalékkal alatta lesz az előző szezonénak. Ez nem lesz elég a piaci igények kielégítésére, ami jelentős készletcsökkenést vetít előre a szezon teljes hosszában. Az ukrán és orosz terméskiesés 14 százalékos. Az EU-ban a nagyobb vetésterület ellenére 15 százalékkal kisebb a termés, mint az előző évben. A legnagyobb csökkenést Románia és Bulgária szenvedte el. Az EU 86 százalékban tudja fedezni felhasználást saját termésből, így egymillió tonnás mag és kétmillió tonnás olajimportra szorul.
• A napraforgó hosszú távon is sztár lesz a földeken. Bár jövedelmezősége ingadozó, költségei gyakorlatilag folyamatosan emelkednek, a három tonna körüli termésátlagok már rendre
tartalmaznak jövedelmet. Az a fejlődés, amit az elmúlt évek során e téren felmutattunk, biztató. Az újabbnál is újabb hibridekben rejlő potenciál pedig kiaknázásért kiált.
• Fejlesszük folyamatosan technológiai tudásunkat a tárolást illetően is! A napraforgó hajlamos avasodni és penészedni is. A mozgatást, a gázosítást ki kell tanulni ahhoz, hogy
például egy ilyen évben, mint az idei – amikor érdemes a saját tárolókat ezzel a maggal tölteni – megőrizzük a minőséget.
• Szerintem a jövő a HO, szemben a LO-val. A HO nagyobb odafigyelést, elkülönítést igényel, de az igény iránta meredeken emelkedik majd. A szotyira is tartós marad az igény. A nagyobb
mennyiséggel könnyebb kedvező pozíciót kivívni a piacon. Ezt pedig nem kell magam előállítanom, akár együtt is működhetnének, hogy ne mindig a vevő legyen az úr.
• A felfelé tartó napraforgó ártrend ebben az évben is jellemző lesz. Az éven belül azonban lesznek ingadozások. Erre számítunk az előttünk álló hetekben is.
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Mezőgazdaság
Folytatódik a legkisebb termelők támogatási programja C
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Jelöletlen tojások
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV