Mezőgazdaság
Kirobbanó érdeklődés a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem iránt
Minden második agrárterületen továbbtanulni vágyó fiatal a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem agrárképzéseit jelölte meg első helyen a 2020/2021-es felvételi eljárásban,
Minden második agrárterületen továbbtanulni vágyó fiatal a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem agrárképzéseit jelölte meg első helyen a 2020/2021-es felvételi eljárásban, az Oktatási Hivatal által közzétett jelentkezések alapján. A kaposvári agrárképzések népszerűsége egészen rendkívüli: az Agrár- és Környezettudományi Karra 87,8%-kal többen jelentkeztek, mint tavaly.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) által művelt tudományterületek és oktatott szakok szorosan kapcsolódnak napjaink leginnovatívabb ágazataihoz, az agráriumhoz és az élelmiszergazdasághoz, amelyek megoldásokat jelenthetnek a szakmai kihívásokra. „Egyre jobb a magyar felsőoktatás, jelentős fejlesztési források érkeznek a gazdaság-újraindítási akcióterv keretében a magyar felsőoktatásba, ezért nő a jelentkezők száma” – olvasható az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményében. Ez az agrárszakmák felé tanúsított pozitív hozzáállás a magyar fiatalok körében is megmutatkozik, hiszen egyre több pályakezdő lát lehetőséget a hazai agráriumban.
Ezt támasztják alá az aktuális felvételi eljárás statisztikai adatai is, amely szerint összesen 6.438 fiatal tervezi valamely agrárszakon elkezdeni tanulmányait, ebből 4.264 fő az első helyen jelölte meg ezt a területet. Közülük 2.101 fő, vagyis a jelentkezők 49,3%-a gondolja úgy, hogy tanulmányait mindenképpen a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem valamelyik agrárképzésén szeretné folytatni. Ez a jogelőd intézmények agrárképzéseire jelentkezők számát tekintve 20,82%-os növekedést jelent a tavalyi évhez képest.
A MATE összes szakja közül a fiatalok által legnépszerűbbnek ítélt alapképzés az élelmiszermérnöki (nappali, államilag támogatott), amelyet a 200 fős keretszám közel kétszerese, összesen 395 fő jelölt meg, közülük 142 fő az első helyen. A második legnépszerűbb a tájrendező és kertépítő mérnöki alapképzés, amely viszont az első helyes jelölések sorában foglalja el az aranyérmes pozíciót 152 fővel (államilag támogatott formában, nappali képzési renddel). Összesen erre a szakra 357-en adták be jelentkezésüket, ami közel 2,5-szeres túljelentkezést jelent.
A multidiszciplináris képzési területeket felvonultató intézmény nemcsak az általános felvételi eljárásban szerepel kimagaslóan. Az Oktatási Hivatal adatai alapján 544 felvételt nyert hallgatóval a harmadik legnépszerűbb Egyetem volt a 2020-2021. évi keresztféléves felvételi eljárásban is.
További sikernek könyvelhető el, hogy a tavalyi 3.600 fő helyett, most csaknem 4.000 fiatal jelentkezett első helyen MATE-hallgatónak. A tanulási kedv emelkedése és ezáltal a felvételizők számának növekedése nemcsak a MATE esetében, hanem az egész hazai felsőoktatásra jellemző. Az adatok szerint idén több mint 10 ezerrel, azaz 11 százalékkal többen jelentkeztek a felsőoktatásba, mint tavaly.
Mint azt Prof. Dr. Gyuricza Csaba mb. rektor hangsúlyozta, „a MATE-ra felvételt nyert hallgatókat egyedülálló infrastruktúrával és oktatási képességekkel várjuk, akik részesei lesznek intézményünk megújulásának. A MATE egyik legfontosabb célja, hogy a hallgatók számára megújuló képzési kínálattal, a legmodernebb gyakorlati ismeretekkel és nemzetközi tapasztalatok biztosításával járuljon hozzá a munkaerőpiacon történő elhelyezkedésükhöz. Ezt támasztja alá egy 2017-ben végzett felmérés is, amely szerint a frissdiplomás hallgatók már négy esztendővel ezelőtt is azonnal, mintegy 300.000 forintos kezdőbérrel tudtak elhelyezkedni a munkaerőpiacon.”
Az agrárium és a vidékfejlesztés az egyik leggyorsabban fejlődő képzési és tudományterület, így a tudásszint emelése, korszerűsítése elengedhetetlen, ehhez kapcsolódva rendkívüli szükség van a szakmai, elméleti és gyakorlati képzés, valamint az agrárszakmák iránti elkötelezettség, küldetéstudat erősítésére. Ezt tűzte zászlajára a 2021. február 1-jén megalakult Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amely öt campuson és több hazai és határon túli képzési helyen biztosít képzést több mint 13 ezer hallgató számára.
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október
A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:
A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)
A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.
A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.
A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.
A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.
A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.
Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.
Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).
Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).
A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.
A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Mezőgazdaság
Műanyag helyett hagymahéj?
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.
Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.
A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.
Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.
A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.
A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.
Forrás: Köbli Brigitta – NAK