További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Minden második agrárterületen továbbtanulni vágyó fiatal a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem agrárképzéseit jelölte meg első helyen a 2020/2021-es felvételi eljárásban,
Minden második agrárterületen továbbtanulni vágyó fiatal a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem agrárképzéseit jelölte meg első helyen a 2020/2021-es felvételi eljárásban, az Oktatási Hivatal által közzétett jelentkezések alapján. A kaposvári agrárképzések népszerűsége egészen rendkívüli: az Agrár- és Környezettudományi Karra 87,8%-kal többen jelentkeztek, mint tavaly.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) által művelt tudományterületek és oktatott szakok szorosan kapcsolódnak napjaink leginnovatívabb ágazataihoz, az agráriumhoz és az élelmiszergazdasághoz, amelyek megoldásokat jelenthetnek a szakmai kihívásokra. „Egyre jobb a magyar felsőoktatás, jelentős fejlesztési források érkeznek a gazdaság-újraindítási akcióterv keretében a magyar felsőoktatásba, ezért nő a jelentkezők száma” – olvasható az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményében. Ez az agrárszakmák felé tanúsított pozitív hozzáállás a magyar fiatalok körében is megmutatkozik, hiszen egyre több pályakezdő lát lehetőséget a hazai agráriumban.
Ezt támasztják alá az aktuális felvételi eljárás statisztikai adatai is, amely szerint összesen 6.438 fiatal tervezi valamely agrárszakon elkezdeni tanulmányait, ebből 4.264 fő az első helyen jelölte meg ezt a területet. Közülük 2.101 fő, vagyis a jelentkezők 49,3%-a gondolja úgy, hogy tanulmányait mindenképpen a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem valamelyik agrárképzésén szeretné folytatni. Ez a jogelőd intézmények agrárképzéseire jelentkezők számát tekintve 20,82%-os növekedést jelent a tavalyi évhez képest.
A MATE összes szakja közül a fiatalok által legnépszerűbbnek ítélt alapképzés az élelmiszermérnöki (nappali, államilag támogatott), amelyet a 200 fős keretszám közel kétszerese, összesen 395 fő jelölt meg, közülük 142 fő az első helyen. A második legnépszerűbb a tájrendező és kertépítő mérnöki alapképzés, amely viszont az első helyes jelölések sorában foglalja el az aranyérmes pozíciót 152 fővel (államilag támogatott formában, nappali képzési renddel). Összesen erre a szakra 357-en adták be jelentkezésüket, ami közel 2,5-szeres túljelentkezést jelent.
A multidiszciplináris képzési területeket felvonultató intézmény nemcsak az általános felvételi eljárásban szerepel kimagaslóan. Az Oktatási Hivatal adatai alapján 544 felvételt nyert hallgatóval a harmadik legnépszerűbb Egyetem volt a 2020-2021. évi keresztféléves felvételi eljárásban is.
További sikernek könyvelhető el, hogy a tavalyi 3.600 fő helyett, most csaknem 4.000 fiatal jelentkezett első helyen MATE-hallgatónak. A tanulási kedv emelkedése és ezáltal a felvételizők számának növekedése nemcsak a MATE esetében, hanem az egész hazai felsőoktatásra jellemző. Az adatok szerint idén több mint 10 ezerrel, azaz 11 százalékkal többen jelentkeztek a felsőoktatásba, mint tavaly.
Mint azt Prof. Dr. Gyuricza Csaba mb. rektor hangsúlyozta, „a MATE-ra felvételt nyert hallgatókat egyedülálló infrastruktúrával és oktatási képességekkel várjuk, akik részesei lesznek intézményünk megújulásának. A MATE egyik legfontosabb célja, hogy a hallgatók számára megújuló képzési kínálattal, a legmodernebb gyakorlati ismeretekkel és nemzetközi tapasztalatok biztosításával járuljon hozzá a munkaerőpiacon történő elhelyezkedésükhöz. Ezt támasztja alá egy 2017-ben végzett felmérés is, amely szerint a frissdiplomás hallgatók már négy esztendővel ezelőtt is azonnal, mintegy 300.000 forintos kezdőbérrel tudtak elhelyezkedni a munkaerőpiacon.”
Az agrárium és a vidékfejlesztés az egyik leggyorsabban fejlődő képzési és tudományterület, így a tudásszint emelése, korszerűsítése elengedhetetlen, ehhez kapcsolódva rendkívüli szükség van a szakmai, elméleti és gyakorlati képzés, valamint az agrárszakmák iránti elkötelezettség, küldetéstudat erősítésére. Ezt tűzte zászlajára a 2021. február 1-jén megalakult Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amely öt campuson és több hazai és határon túli képzési helyen biztosít képzést több mint 13 ezer hallgató számára.
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV