Keressen minket

Mezőgazdaság

Gyorsan rendezhető az osztatlan közös földtulajdon problémája

Közel harminc év után részben elkezdődött januártól az osztatlan közös tulajdonban lévő földterületeken a hatékony birtokrendezés. Nagy István agrárminiszter a Magyar Nemzetnek adott interjúban kiemelte: a korábbi kísérletekkel ellentétben a törvény gyors rendezést kínál, és rugalmasan viszonyul a felek akaratához.

Közzétéve:

Közel harminc év után részben elkezdődött januártól az osztatlan közös tulajdonban lévő földterületeken a hatékony birtokrendezés. Nagy István agrárminiszter a Magyar Nemzetnek adott interjúban kiemelte: a korábbi kísérletekkel ellentétben a törvény gyors rendezést kínál, és rugalmasan viszonyul a felek akaratához.

Az agrárbáróknak kedvező birtokszerkezet rendezése régóta időszerű, a baloldali kormányoknak sosem állt érdekében – mondta Dr. Nagy István agrárminiszter (Kép: Havran Zoltán)

A miniszter a kritikákra reagálva kiemelte, hogy a magyar mezőgazdaság teljesítményét romboló, az agrárbáróknak kedvező osztatlan közös tulajdonszerkezet rendezését segítő törvény nem megy szembe a földforgalmi törvénnyel.

Hosszú idő után egy komplett törvénycsomag hivatott megkönnyíteni az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését. Korábban is próbálkozott már a rendezéssel a kormány, kevés eredménnyel. Mi változott?

A kormány valóban tett már kísérletet az osztatlan közös tulajdonú földbirtokok rendezésére. A 2012-es szabályokkal az volt a probléma, hogy nagyon hosszú ideig tartott lefolytatni az eljárást, akár ötszáz napig is elhúzódhatott egy-egy eset. Az új, januártól hatályos törvény gyors eljárást kínál, amely akár kilencven nap alatt lefolytatható. A jogalkotásnál a gyors eljárás mellett az volt az Agrárminisztérium célja, hogy minél rugalmasabb szabályozással tegye lehetővé a felek akarata szerinti birtokrendezést.

Milyen lehetőségeket kínál a törvény a területrendezésre?

Háromféleképpen rendeződhet az osztatlan közös tulajdon. A kis parcellák esetében a tulajdonostársak kötelező kivásárlásával, a felek egyezsége szerinti megosztással, idővel pedig kisajátítás útján. Január óta a kivásárlással kapcsolatos eljárásokat lehet elindítani, ebben az esetben egy tulajdonosé lehet a terület.

Annak jár elsőbbség, aki jelenleg is gazdálkodik a kérdéses területen.

A második típusú, a felek megállapodásához kapcsolódó megosztási eljárást eredetileg januártól lehetett volna kérelmezni, de a járvány miatt egyelőre nem fogadják be a földhivatalok ezeket a kezdeményezéseket. Ennek oka, hogy rengeteg az érintett, és az ő személyes jelenlétük nélkül nem folytatható le az eljárás. A harmadik típusú eljárásra, a kisajátításra most még nincs lehetőség. Feltétele, hogy legalább két éven keresztül meghiúsuljon több birtokrendezési kezdeményezés, és legalább száz tulajdonosa legyen az adott birtoknak.

Távol tarthatók a rendezéstől a spekulánsok?

Teljes mértékben kizárt, hogy valaki spekulációs céllal szerezzen területet. Azok vehetnek részt a birtokrendezéssel kapcsolatos döntésekben, akik legalább három éve tulajdonosok.

Több kritika is érte a megosztási törvényt, elsősorban azért, mert nem a helyben lakókat részesíti előnyben, hanem azokat, akik a területet művelik. Van ellentmondás?

Nincs. Életszerűtlen lenne, ha az a tulajdonos, aki akár több évtizede gazdálkodik, azzal szembesülne a várva várt birtokrendezést követően, hogy egy helyben lakó igényt tart a területre.

A területet művelők elsőbbsége nem megy szembe a földforgalmi törvénnyel, mivel ha el akarja adni, akkor a helyi gazdák elővásárlási joga érvényesül.

Fontos, hogy a birtokviszonyok rendezése nem érinti a haszonbérletet, vagyis a bérlők az új viszonyok mellett is az eredeti szerződésben foglalt határidőig gazdálkodhatnak a területen, és a szerződésben foglaltak szerint mondhatja csak fel a jogviszonyt az új tulajdonos is.

Kötelező megszüntetni az osztatlan közös földterületeket?

Ha a tulajdonosok nem szeretnék, nem kell lefolytatni megosztási eljárást. Bárki kezdeményezheti a hivatalos procedúrát, de ha a kezdeményező akarata ellentétes a többség akaratával, nem lehet megváltoztatni a birtokviszonyokat.

Mekkora területet érint az osztatlan közös tulajdon, és miért elemi érdek a rendezés?

Óriási területet érint, 2–2,5 millió hektárt, több mint egymillió ingatlant. Évente mintegy tízmilliárd forintot emészt fel ennek a hatalmas területnek a rendezetlen tulajdonviszonya.

A rendszerváltást követő kárpótlás hibái, a hiányos nyilvántartások és az öröklés miatt gyakorlatilag minden harmadik magyarnak, közel hárommillió embernek van valamekkora földtulajdoni hányada, sokan ráadásul nem is tudnak róla.

Akik tudnak róla, azok közül sokan nem gazdálkodnak, de ragaszkodnak a földjükhöz, és nem veszik figyelembe, hogy a földdel járó kötelezettségeket is viselniük kell. További probléma, hogy egy adott tulajdonosnak akár az ország különböző részén több, önmagában értékelhetetlen méretű tulajdona is van, egészségtelen, mozaikos birtokszerkezetben.

Egészen szélsőséges példákra is fény derült. Említene néhányat?

Találtunk önálló ingatlanként bejegyezve egy nyolc négyzetméteres, tehát egy félszoba méretével megegyező legelőt, amelynek két tulajdonosa is van. Nyilván van tartva olyan, egy hektárnál is kisebb szántó, amelynek több mint ezer tulajdonosa van. Gyakori, hogy művelésre már önmagában is alkalmatlan méretű területekre több száz vagy akár ezer tulajdonos is be van jegyezve.

A kárpótlás az 1990-es évek elejétől zajlott. Hogyan fordulhatott elő, hogy mára ennyire kaotikussá váltak a birtokviszonyok? Kik felelnek ezért?

Ma már látható, hogy hiba volt a rendszerváltás előtt megalakult szövetkezetekre bízni az egykori területeik felosztását és a jogosultaknak való kiadást, mivel ellenérdekeltek voltak.

Elterjedt gyakorlat volt az egykori téeszvezetőktől, a napjainkban is hangjukat hallató agrárbáróktól, hogy elszórt, kis területeket jelöltek ki kiosztásra, így sokan nem tudtak egybefüggő területekre szert tenni a kárpótlási jegyekkel vagy részarány-jogosultságukkal.

Emögött a birtokelaprózó gyakorlat mögött az a szándék húzódott, hogy az új tulajdonosok ne tudjanak egészséges méretű, önálló gazdaságokat kialakítani,

így kényszerűen, sokszor jóval a piaci ár alatt bérbe adják ezeket a földeket a téeszek helyén megalakuló, az egykori vezetőkkel tovább működő cégeknek. Nem véletlen tehát, hogy a baloldali kormányoknak eszük ágában sem volt megoldást találniuk az osztatlan közös területek rendezésére.

A földtörvénynek köszönhetően ezek a vállalkozások nem vehetik meg ezeket a földterületeket, mivel jogi személy nem, csak magánszemély vásárolhat földet Magyarországon.

Milyen általános szabályai vannak az eljárásnak?

Az a célunk, hogy a birtokrendezéssel kizárólag egészséges méretű, gazdaságosan művelhető parcellákat lehessen kialakítani.

Ezért döntöttünk arról a szabályról, hogy a tulajdon rendezése során önálló ingatlanként, tehát önálló helyrajzi számon szántóföldnél legalább egyhektáros, ültetvényeknél legalább 0,3 hektáros, zártkerteknél pedig legalább ezerötszáz négyzetméteres parcellákat lehet csak kialakítani. A tulajdonosok csak ezeknek a területi minimumelvárásoknak megfelelően oszthatják fel a területet. Alapvető rendelkezés, hogy bármelyik tulajdonos kezdeményezheti a terület megosztását, függetlenül attól, mekkora hányada van.

Minden tulajdonostársat megillet az ellentételezés még akkor is, ha a földhivatal megkeresésére sem jelentkezik, vagy holléte ismeretlen.

A tulajdonosok, lehetséges örökösök felkutatása vagy adott esetben egy hagyatéki eljárás lefolytatása nem hátráltatja a birtokrendezést?

Nem. Az eljárás kezdetén minden tulajdonostársat értesítenie kell a kezdeményezőnek. Az elektronikus nyilvántartásoknak köszönhetően már lekövethető a lakcímváltozás is. Abban az esetben sem akad el az eljárás, ha nem jelentkezik a tulajdonos, nem vette át a levelet, vagy nincs hova postázni az értesítést például azért, mert külföldön él. A törvény nem köti ki, hogy a megosztáshoz a tulajdonosok egyhangú döntése szükséges, sőt kimondja, hogy tulajdoni hányad szerint a tulajdonosok felének plusz egy főnek, vagyis az egyszerű többségnek a döntése elegendő.

Mi történik abban az esetben, ha a tulajdonos nem kapta meg az értesítést az eljárás kezdetén, de – ha másért nem, azért, hogy ellentételezést kapjon a tulajdonáért – részt kíván venni a rendezésben?

Ha egy tulajdonos külföldön él, de pontos elérhetősége nem ismert, így nem értesült az eljárásról, ám menet közben tudomást szerez a hivatalos rendezésről, bármikor bekapcsolódhat. Ha ez nem történik meg, akkor is felosztható a terület a többség egyezsége szerint, illetve egy tulajdonos birtokába kerülhet. A nem elérhető tulajdonos ebben az esetben természetesen jogosult a tulajdoni hányadának megfelelő területre, vagy ha az nem éri el az említett minimális területnagyságot, akkor pénzbeli ellentételezésre, amely tizenöt évre bírósági letétbe kerül.

Az ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonosoknak tehát tizenöt évük van az értékbecslés során megállapított ellenérték felvételére.

Az eljárás alatt előkerülő örökösök pedig hagyatéki eljárásban juthatnak hozzá tulajdonukhoz. Ha nincs megállapodás a felek között a területrész értékéről, akkor értékbecslőt lehet igénybe venni, és az értékbecslés során megállapítottak az irányadó árak.

Ha feltételezhető, hogy már nem él a tulajdonos, akkor a földhivatal felkutatja a lehetséges örökösöket, minden esetben elrendel hagyatéki eljárást?

Erre sincs szükség. A tulajdonostársaknak a földhivatali nyilvántartás szerinti címére kell kiküldeni az értesítést, de ha az ott szereplő cím rossz, vagy nem veszik át a küldeményt, akkor a törvény szerint az értesítést teljesítettnek kell tekinteni. Elhunyt tulajdonostárs esetében az örökösök felkutatására, hagyatéki eljárás lefolytatására a törvény nem kötelezi a részt vevő feleket. Természetesen, ha előkerülnek az örökösök, őket is megilleti a tulajdonrész megszerzésének lehetősége vagy annak ellenértéke.

Forrás: Magyar Nemzet

 

Mezőgazdaság

Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október

A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:

Published

on

A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)

1. ábra.: A globális gabonatermelése, felhasználása és készletek 2015 és 2024 között

A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.

Fotó: Pixabay

A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.

A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.

A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.

2. ábra: A globális búzatermelése, felhasználás és készletek 2015 és 2024 között

A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.

Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.

Forrás: Fodor Attila -NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Meddig emelkedik még a banán ára?

A banán termesztését több tényező is veszélyezteti.

Published

on

Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.

Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).

1. ábra: Az importált banán nagykereskedelmi ára 2010 és 2024 42. hete között (Forrás: GOV.UK)

Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).

2. ábra: Az Ecuadorból importált banán átlagos nagykereskedelmi ára a budapesti nagybani piacon 2024 január és október között (Forrás: AKI PÁIR)

A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.

3. ábra: A banán fuzáriumos hervadásának tipikus tünetei Cavendish banánon (Forrás: Maymon et al., 2020)

A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.

Forrás: Fodor Attila -NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Műanyag helyett hagymahéj?

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte

Published

on

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.

Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.

A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.

Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.

A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.

A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.

Forrás: Köbli Brigitta – NAK

Tovább olvasom