Kiemelt cikk
2021. júniusi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép termésbecslésekkel
A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze, valamint néhány főbb növényre vonatkozó termésbecslést mutatunk be. Európában a hideg tavasz miatt a kultúrnövények sokfelé le vannak maradva a fejlődésben, az őszi kalászosok ezzel együtt szinte az egész kontinensen kedvező képet mutatnak és jó termést ígérnek. Az USA kukorica vetésterületének 41%-át sújtja aszály. Brazíliában szójából várható ebben a szezonban rekordtermés elsősorban a termőterület növekedése miatt.
A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze, valamint néhány főbb növényre vonatkozó termésbecslést mutatunk be. Európában a hideg tavasz miatt a kultúrnövények sokfelé le vannak maradva a fejlődésben, az őszi kalászosok ezzel együtt szinte az egész kontinensen kedvező képet mutatnak és jó termést ígérnek. Az USA kukorica vetésterületének 41%-át sújtja aszály. Brazíliában szójából várható ebben a szezonban rekordtermés elsősorban a termőterület növekedése miatt.
A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) többek között az USA nyugati részein és Brazília keleti területein. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területek főleg Észak-Amerika középső részén, Nigériában, valamint Kazahsztán északi részén vannak, mely a növényzetben is megmutatkozik (2. ábra). A májusi csapadékösszeg anomália globális térképén hatalmas különbségeket láthatunk a sokéves átlaghoz képest: Afrika középső és déli tájain ezúttal is nagy hiány mutatkozik, miközben a pl. India északi részén szokatlanul sok eső esett (3. ábra).
Európa
A 2021. május 1. és június 12. közötti időszakban Európa nagyobb részét átlagos közeli időjárását jellemezte (4. ábra). A május eleji hűvös idő után jelentősen emelkedett a hőmérséklet, kivéve Kelet-Közép-, és Délkelet-Európát, ahol folytatódott az átlagosnál hűvösebb idő. A meleg idővel Nyugat-Európában fölgyorsult a vegetáció fejlődése, és az időszak végére a szezonkezdeti hátrányt le is dolgozták. Keleten, délkeleten azonban továbbra is jellemző a lemaradás. A mediterrán térségben kialakult csapadékhiány a kalászosok terméshozamát már nem befolyásolta, hiszen azok már előrehaladott fenológiai fázisban jártak. A kalászosok és az őszi káposztarepce terméshozamai többnyire az átlag fölött alakulhatnak. Jelentős csapadéktöbblet jellemezte a Fekete-tenger térségét. Az esős idő miatt arrafelé komoly volt a kórokozók nyomása és az alacsony napfénytartam is csökkentette a termés mennyiségét.
Az időszak átlaghőmérséklete a kontinens széles, nyugat-keleti tengelyében (Franciaországtól Ukrajnáig) 0,5 – 2 Celsius fokkal elmaradt a sokéves átlagtól (5. és 6. ábra). Ezzel szemben a Pireneusi-félszigeten, Skandináviában és főleg Oroszország európai területén a szokásosnál melegebb volt az idő, az eltérés nagy területen a 2 – 4 fokot is elérte.
A csapadékeloszlás változatos képet mutat: a mediterrán térségben, helyenként a Skandináv-félszigeten, Oroszországban hiány jellemezte az időszakot (7. ábra). Ezzel szemben többlet volt Európa nagyobb részén, különösen a Finnország déli részétől a Kaukázusig terjedő sávban.
A tavasz összességében hasonló hőmérsékleti és csapadékeloszlást mutat (8-10. ábra).
Franciaországban a májusi hűvösebb idő a kalászosok fejlődésében a kalászhányás-virágzás fenológiai fázisát meghosszabbította. Ebben a helyzetben a kalászonkénti magszám nő. A júniusi meleg azonban a magképződés fázisát lerövidítette, ilyenkor pedig a szemtömeg szokott csökkeni. Összességében a termésbecslésben nőtt a kalászosok hozama az előző hónaphoz viszonyítva. Az őszi káposztarepce is kiheverte a tavaszi fagyok miatt bekövetkezett károkat.
Németországban több csapadék hullott a szokásnál az elmúlt időszakban, kedvezőek a talajnedvességi viszonyok. A déli tartományokban júniusban heves viharok is előfordultak jéggel és villámárvízzel. A fenológiai fázisok főleg északon vannak elmaradva a szokásostól, de a terméskilátások kedvezőek.
Lengyelországban kedvező állapotban, de az átlagoshoz képest lemaradásban vannak a szántóföldi kultúrák. Májusban még kedvezőek voltak a csapadékviszonyok, majd júniusban száraz időszak kezdődött, a talaj fölső rétege egyre jobban kiszáradt.
Olaszországban a nagy meleg és a száraz idő jelenti a kritikus pontot a várható termésátlagokban.
Ukrajnában május végéig szépen néztek ki az állományok, rekord közeli termésre lehetett számítani. A hónap végén azonban egy légörvény helyezkedett a térség fölé, mely sok napon keresztül okozott borús, csapadékos, hűvös, párás időt, helyenként komoly viharokkal, jéggel. A kórokozók, főleg a fuzárium számára ezek a körülmények ideálisak, ez pedig a kalászosok termésminőségére biztosan negatív hatással lesz. A nyári növények kórokozói is fölszaporodtak, belvíz is előfordult, de ezeknek a növényeknek még bőven van ideje kiheverni a nehézségeket.
Oroszország európai területén a fő kalászos termővidékeken, az északi és középső kaukázusi megyékben az átlagosnál több csapadék jó termésmennyiségeket jelenthet, ugyanakkor a minőséggel errefelé is gond lehet.
A JRC által készített friss termésbecslések többnyire átlag fölötti értéket valószínűsítenek (11. ábra). Őszi búzából és árpából, repcéből és tavaszi árpából is átlag körüli, kissé a fölötti értékeket várnak (12-15. ábra). A kukorica és a napraforgó szezonja még nagyon az elején jár, az erre a két növényre vonatkozó becslések még rendkívül bizonytalanok (16. és 17. ábra).
Amerikai Egyesült Államok
Az Egyesült Államok északi-középső tájain június második hetében heves záporok, zivatarok mérsékelték valamelyest az aszály hatásait, ugyanakkor jelentős károkat is okozott a viharos szél, a nagy szemű jég, illetve a tornádók hatása. Északnyugaton az elszórtan előforduló záporok többnyire elkerülték a kulcsfontosságú mezőgazdasági területeket, így a kukorica övezet északi részén sem csökkent a szárazság. Kaliforniától a délnyugati területekig szeles, az évszaknak megfelelően száraz idő nyújt kedvező feltételeket erdő- és bozóttüzek kialakulásához. A két legnagyobb ilyen tűzben Arizonában június közepéig már több, mint 60 ezer hektár égett le. Keletebbre, a Nagy Síkság déli részén a hónap első felében egyre kevésbé csapadékos, egyre melegebb időjárás segítette az őszi búza érését, és aratását, illetve a kései nyári növények vetési munkáit. A Mississippi-delta tágabb térségében viszont igen sok esett, a heti csapadékmennyiség a 100 mm-t is meghaladta, és az Atlanti partvidék középső tájain is előfordultak lokálisan heves, villámárvizeket okozó záporok. A hőmérséklet az államok jelentős részén az ilyenkor megszokottnál magasabban alakult, főként Dél-Dakotától Michiganig okozott a nagy hőség miatti talajnedvesség csökkenés károkat a legelőkben és egyes nyári növények állományaiban. Június harmadik hetében a nyugati és középső országrészt erős hőhullám érte el.
Az országos statisztikák szerint június 20-ig a kukorica állományok 65%-a volt jó vagy kiváló állapotban, ami viszont 7%-kal kevesebb a tavalyi értéknél. A termőterület 41%-át sűjtotta aszály június 15-én (18. ábra). A szójának 60%-át jelentették jó vagy kiváló állapotúnak, ami 10%-kal kevesebb az egy évvel ezelőtti értéknél. Az őszi búza állományainak országosan 17%-át aratták már le június 20-ig, ami 9%-os elmaradás a szokásoshoz képest. Az állomány 49%-át jelentették jó vagy kiváló állapotúnak, ami nagyjából megfelel az átlagos értéknek.
Kanada
Június első felében lokálisan heves záporok hozták meg a várva-várt nedvességet a kanadai préri korábban száraz területeire. Különösen a préri keleti termőterületein jött jól a csapadék a frissen kelt tavaszi vetések számára, ahol aszállyal és szokatlanul magas hőmérsékletekkel kezdődött az idei vegetációs időszak. Az ország délkeleti tájain az átlagosnál melegebb és szárazabb időjárás gyorsítja az őszi vetések fejlődését, ugyanakkor a tavaszi és nyári növényeknek már nagyon hiányzik a csapadék.
Közép- és Északkelet-Ázsia
Tovább fokozódott az aszály a régióban. Közép-Oroszország és Észak-Kazahsztán tavaszi búza övezetébe egy hidegfront mögött hűvösebb légtömegek érkeztek záporokkal, ami enyhítette a májusi hőség hervasztó hatását. A tavaszi búza és árpa övezet többi részén azonban folytatódott a már szélsőségesnek mondható szárazság, az április 1-e óta hullott jelentéktelen csapadék mindössze negyede a sokéves átlagnak, és az elmúlt 30 év legalacsonyabb csapadékmennyisége ezen időszak alatt Oroszország Dél-Urali részétől Nyugat-Szibériáig, illetve Északnyugat-Kazahsztánban. Rövid időn belül áztató esőre lenne szükség az elhúzódó aszály miatti jelentős mértékű gabona veszteség elhárításához.
A régió déli részén, Üzbegisztán térségében napos, de igen meleg időjárás kedvez a mezőgazdasági munkáknak, ugyanakkor jelentősen növeli a gyapottermesztés öntözési költségeit. A május közepétől június közepéig eltelt időszakban az elmúlt 30 évben nem volt olyan meleg, mint az idén (35-37 oC) Dél-Kazahsztán, Türkmenisztán és Közép-Üzbegisztán térségében. A hosszan tartó hőség felgyorsította a gyapot fejlődését, lerövidítve ezzel a virágzás idejét, ami káros hatással lehet a termésmennyiségre.
Kelet-Ázsia
Kína déli részén folytatódott a csapadékos időjárás. Bár a felhőszakadások nem jellemzőek az év ezen időszakában, a rizs és más nyári növények számára jól jön a sok nedvesség. Az ország északkeleti részén is záporok öntözték a kukorica és szója állományokat a hónap első felében. Ugyanakkor Belső-Mongólia fontos termőterületein az elmúlt egy hónapban az ilyenkor szokásos csapadékmennyiségnek csak a fele hullott. Az Észak-Kínai Alföld térségében száraz, meleg időjárás segíti a búza érését és aratását, és az ország nyugati részén szintén meleg idő kedvez a gyapot fejlődésének.
Ausztrália
Nyugat-Ausztráliában záporok, és az évszaknak megfelelő meleg idő teremtett kiváló kilátásokat az őszi búza, árpa és repce korai fejlődése számára, ahogy hűvös, de csapadékos idő segíti Queensland déli részén és Új-Dél-Wales-ben is az őszi vetések megerősödését. Az őszi vetések termőterülete rekord magas, köszönhetően a kedvező időjárásnak és a magas világpiaci áraknak.
Argentína
Argentína középső és északnyugati tájain június első felében többnyire száraz, az átlagosnál melegebb időben lehetett haladni a mezőgazdasági munkákkal, míg keleten a gyapot övezet kelti tájain esős, hűvös időjárás volt az uralkodó, de fagyok egyelőre csak a hagyományosan hidegebb területeken fordultak elő. Június 17-re a kormányzat jelentése szerint a kukoricának mindössze 58%-át takarították be, ami 20%-os késlekedést jelent a tavalyi értékhez képest, a gyapotnak pedig a 68%-át aratták le, ami szintén jelentős elmaradás az előző évhez képest. A búzának és az árpának 47%-át ültették el ugyaneddig.
Brazília
Brazíliában a búza és kukorica déli termőterületein többfelé fordultak elő záporok június első felében, de ezzel együtt is vannak helyek, ahol állandósult a szárazság. Parana kormányzatának jelentése szerint a másodvetésű kukoricának június 7-ig éppen hogy elkezdték az aratását, a búzának pedig 80%-át vetették el. Rio Grande do Sul területén a kukoricának már 95%-át betakarították június 10-ig, és a búza vetése is folyamatban van. Északkelet-Brazília belső területein az évszaknak megfelelő száraz, meleg időjárás segíti a kukorica és a gyapot gyors fejlődését, Mato Grosso kormányzatának jelentése szerint június 19-ig a kukoricának 4%-át takarították be, ami elmaradást jelent az elmúlt öt év átlagához képest.
A becslések szerint ebben a szezonban kukoricából az előző becslésnél kissé kevesebb termés várható, összesen 98 millió tonna. A termésátlag 10%-kal kisebb lehet (4,96 t/ha) a tavalyihoz képest, de a termőterület nőtt (19,9 millió hektár).
Szójából a tavalyi után idén is rekordtermés várható, összesen 137 millió tonna, mely 7%-kal haladja meg a tavalyi termést, annak ellenére, hogy az időjárás jelentősen hátráltatta a vetést és a betakarítást is. A termésátlag 3,55 t/ha, mely megfelel a 10 éve folyamatosan növekvő trendnek, de a termőterület immár 14 év rendületlenül nő (ebben a szezonban 38,6 millió ha). A fő termőterületeken, a középső és déli részeken az aratás javarészt befejeződött.
Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.
A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:
* búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
* kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
* repce: Kanada, Kína, India, EU
* napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
* szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India
2021. június 23.
Forrás: MET
Kiemelt cikk
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu
A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.
A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.
Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.
Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.
Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc- de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.
Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m3/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m3/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m3/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.
Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.
Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.
Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.
Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.
Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu
Kiemelt cikk
Ülésezett a Mezőgazdasági és Halászati Tanács Brüsszelben – GALÉRIA
A magyar elnökség alatt megtartott második formális Mezőgazdasági és Halászati Tanács (MHT) a Közös Agrárpolitika jövőjéről szóló tanácsi következtetések előkészítő munkáinak következő lépéseként elsősorban a KAP stratégiai terveinek végrehajtási tapasztalataira összpontosított.
A rendkívül zsúfolt napirenden szerepelt emellett többek között az agrárpiacok helyzete, a halászati lehetőségek, valamint a tagállamok által felvetett további 14 egyéb téma.
Az egyszerűbb, rugalmasabb és könnyebben végrehajtható stratégiai tervek kulcsfontosságúak a tagállamoknak és a gazdálkodóknak egyaránt. Biztosak vagyunk abban, hogy a mai vitán elhangzottakat fel tudjuk majd használni a Közös Agrárpolitika jövőjéről elfogadni tervezett tanácsi következtetésekben.
A KAP-stratégiai tervek végrehajtásáról szóló eszmecsere kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy a tagállami agrárminiszterek véleménye becsatornázásra kerüljön az ősz folyamán elfogadni tervezett tanácsi következtetésekbe. A magyar elnökség célja továbbra is az, hogy az intézményi átmeneti időszakot kihasználva a Tanács következtetések formájában adjon iránymutatást az új Európai Bizottságnak a 100 napon belül kidolgozásra kerülő mezőgazdasági vízióhoz, valamint a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.
A mezőgazdasági miniszterek emellett eszmecserét folytattak az agárpiacok helyzetről is, mely ismétlődő téma a Tanács napirendjén. Megvitatták a jelenlegi és jövőbeli kihívásokat és lehetséges megoldásokat, figyelembe véve a jelenlegi geopolitikai környezetet, illetve olyan kérdéseket is, mint a kedvezőtlen időjárási viszonyok, a vásárlóerő globális csökkenése és az állatbetegségek terjedése.
A miniszterek vitát folytattak az Egyesült Királysággal, Norvégiával és a part menti államokkal a 2025. évi halászati lehetőségekről folytatott közelgő konzultációkról. Ezenkívül megvitatták a Bizottság javaslatát is, amely a 2024. és 2025. évi halászati lehetőségek módosítására irányul bizonyos halállományok tekintetében. Az Atlanti-óceán ibériai vizein a szardellára vonatkozó rendelkezések továbbra is kiemelt kérdést képeznek.
Az informális ebéd során Peter Strohschneider professzor bemutatta a minisztereknek az EU mezőgazdaságának jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd eredményeiről készült jelentését.
A rendkívül intenzív tanácsi ülés agendájának „Egyéb kérdések” pontja alatt a magyar elnökség tájékoztatást adott a Tanácsnak többek között a 2024. szeptember 11-én Budapesten megtartott EU–Nyugat-Balkán állat-egészségügyi csúcstalálkozóról, emellett tagállami kérésre erdészeti, állatbetegségekkel kapcsolatos, növényegészségügyi, valamint az agárpiacok helyzetéhez kapcsolódó napirendi pontok is megvitatásra kerültek.
Magyar Elnökség
Kiemelt cikk
Budapesten találkoztak az EU agrárminiszterei – Galériával
A magyar elnökség szervezésében 2024. szeptember 8-10. között Budapesten és Budapest környékén került sor a mezőgazdasági miniszterek informális találkozójára. A Magyarországra érkező minisztereket és delegációjukat szeptember 8-án dunai sétahajózással, majd a Magyar Zene Házában nyitó vacsorával fogadták. Szeptember 9-én a delegációk a magyar lovas hagyományokkal ismerkedtek meg egy egész napos program keretében a Domonyvölgyben található Lázár Lovasparkban, majd este a Pesti Vigadóban kerül sor a kulturális programmal egybekötött gálavacsorára. A találkozó zárásaként szeptember 10-én a miniszterek a Várkert Bazárban megtartandó informális ülésükön megkezdték az eszmecserét a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról annak érdekében, hogy a jövő mezőgazdasága versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú legyen, a gazdák érdekeivel a középpontban – tájékoztatta az Agro Jager Newst, az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége.
Dr. Nagy István agrárminiszter köszöntötte a Budapestre érkező agrárminisztereket. Fotó: © Hungarian presidency
A mezőgazdasági miniszterek szeptember 10-i budapesti informális ülésén szakpolitikai vitával kezdtek és a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról tárgyaltak. Az ülés témája a magyar EU elnökségi prioritásokkal összhangban a „Gazdaközpontú uniós mezőgazdaság: úton egy versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú jövőbeli Közös Agrárpolitika felé” volt.
Dr. Nagy István agrárminiszter vezette az ülést. Fotó: © Hungarian presidency
Az európai gazdáknak számos kihívással kellett megküzdeniük az elmúlt időszakban, így az éghajlatváltozás okozta rendkívüli időjárási eseményekkel, a magas input költségekkel, a háború negatív hatásaival, vagy a harmadik országokból érkező növekvő import okozta piaci zavarokkal.
Ezzel párhuzamosan egyre szigorúbb termelési előírásoknak kell megfelelniük és megnövekedett adminisztratív terhekkel kell megbirkózniuk.
A gazdálkodóknak ezekre a kihívásokra európai szintű válaszokra van szüksége.
Ezért a magyar elnökség célja, hogy vitát kezdeményezzen a Tanácsban a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról, és az agrárminiszterek elvárásait következtetésekben rögzítse, ezzel irányt mutatva a várhatóan ősszel felálló új Bizottságnak a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.
A miniszteri véleménycsere három kérdés köré csoportosult:
- Ennek keretében egyrészt vitát kezdeményeztünk az agrártámogatások kifizetésének egyszerűbbé tételéről és a főbb támogatástípusokról.
- Másrészt vizsgáltuk, hogy hogyan növelhető a mezőgazdasági ágazat zöld célok teljesítéséhez való hozzájárulása a gazdák versenyképességének veszélyeztetése nélkül.
- Végül át kellett tekinteni a válságkezelési eszközök rendszerét is, hogy az egyre gyakoribb krízishelyzetekben lehetőség legyen a gazdák támogatására.
Forrás: Az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége