Kiemelt cikk
Szakember-találkozó Debrecenben – Nagy János professzor 70 éves – GALÉRIÁVAL
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar szervezésében július 9-én szakember-találkozót tartottak, melynek alkalmából Prof. Dr. Nagy Jánost, a Debreceni Egyetem prorektorát, professzor emeritust köszöntötték – közöttük elsőként Prof. Dr. habil Bács Zoltán, az egyetem kancellárja. A találkozón felszólalt az Agrárminisztérium helyettes-államtitkára, Papp Zsolt György is, de számos sztárkutató, mint Prof. Dr. Marton L. Csaba, Prof. Dr. Jolánkai Márton, Prof. Dr. Pepó Péter is jelen volt és az OTP Agrár felsővezetése is képviseltette magát.
A szakember-találkozót Dr. Széles Adrienn docens, a Debreceni Egyetem Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technologiai Intézet intézetvezetője nyitotta meg.
A Debreceni Egyetem videója az ünnepségről:
Az intézetvezető köszöntőjében kiemelte, hogy a Debreceni Egyetem, a Tiszántúl legfontosabb tudásbázisát adja. Az ipar minden területe képviseli magát Debrecenben, ezért kiemelten fontos, hogy egy tudományos háttér, egy tudományegyetem támogassa a gazdasági növekedést. Ebben a munkában a Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar különleges feladatot vállalt és az agrárfelsőoktatás átszervezésében anyaintézményünk, a Debreceni Egyetem úgy határozott, hogy az agrárkarral lehet csak sikeres mind az egyetem, mind a térség is. Prof. Dr. Nagy János prorektornak a tudományos világot és a gazdaságot összekapcsoló munkájához, szerepvállalásához kívánt születésnapja alkalmából jó egészséget és nyitotta meg a tanácskozást.
„A komplex rendszerek kiépítéséhez idő kell, de, ha a rendszer minden tagját sikerül a saját tudományterületén eredményekre sarkallni, összeállhat egy olyan oktató-kutató-gazdasági egység, amely nemzeti szinten képes a hazai agrártermelést megreformálni. Ebben elévülhetetlen szerepet kaptál és értél el” – köszöntötte Prof. Dr. Marton L. Csaba, az Agrártudományi Kutatóközpont tanácsadója, a Kerpely Kálmán Doktori Iskola törzstagját Prof. Dr. Nagy Jánost. „A Kukorica című könyv, amely most 2021-ben látott napvilágot – folytatta – és amelyben több szakembert felkértél publikálásra, ma képes arra, hogy csak Magyarországon, egyetlen egy gazdasági évben, egy millió tonna kukoricával többen hozzon a magyar gazdáknak. Elérhetővé tetted a szakmának, elérhetővé tetted a gyakorlatnak a precíziós kukoricatermesztést. Köszönet érte!”
A kezdetek, már az 1970-es évek, meghatározták Nagy János sorsát, mert a diploma átvétele után a földműveléssel kapcsolatos kutatások felé fordult. Abban az időben a külföldi nemesítési anyagok zöld utat kaptak Magyarországon, a szakemberek látták, hogy a fajtákat adaptálni kell a magyar adottságokhoz és a magyar lehetőségekhez, igényekhez illesztve lehet csak köztermesztésbe bocsátani. Ebben, – a néhai Dr. Németh János professzort idézve – igen jó kísérleti hátteret biztosítottak Debrecenben. Mándi György, majd Bocz Ernő professzorok keze alatt kezdte megismerni a tudományos kísérletezést. Jól emlékszem erre – mesélte Prof. Dr. Jolánkai Márton a nagyközönség előtt. No, meg arra kedves barátom és kollégám, hogy mindannyiunk közös tanára, Győrffy Béla akadémikus figyelmeztetett téged is: „A vezérürü arról ismérvszik meg, hogy kolomp van a nyakában, de azt bizony élete végéig ráznia kell!”. Úgy látom János, – köszöntötte professzor emeritus kollégáját a nemzetközi viszonylatban is elismert kutató, – hogy azt igen jó helyre akasztotta a főpásztor!
Egy agrárrendezvény kifejezetten szokatlan pillanata, amikor a jogászság is képviselteti magát. Most az a megtiszteltetés érte a Debreceni Egyetem agrárkarát és Nagy János prorektort, hogy a Debreceni Ítélőtábla elnöke, Dr. Balla Lajos köszöntötte az egyetem korábbi rektorát, amely tisztséget két ízben is betöltött.
Kevesen tudták, de a Debreceni Egyetem jogi képzésének újraindítása is Dr. Nagy János nevéhez fűződik, aki már rektor-helyettesként is segítette a képzés újraindítását Debrecenben. Nagy János szerint a Debreceni Egyetem csak akkor érhette el a komplexitását, ha a jogtudomány-terület is lehetőséget kap. Ma már stabil, színvonalas jogászképzés biztosítja a szakember-utánpótlást és egyben az agrárképzés jogi ismeretanyagának átadását is. Dr. Balla Lajos, az ítélőtábla elnöke kiemelte, hogy a mezőgazdasággal kapcsolatos ügyekben ma is kifejezetten sok segítséget kapnak a professzortól, így elmondható, hogy a debreceni bírói kar széleskörű rálátással bír erre a szakterületre is.
Prof. Dr. Győry Kálmán, a Debreceni Egyetem korábbi rektora ezt azzal erősítette meg, hogy Dr. Nagy Jánosnak elévülhetetlen érdeme marad, hogy mindent megtett a Debreceni Egyetem sikeres integrációja érdekében. „Az egyetem akkori négy centrumával, a centrumelnökökkel olyan munkakapcsolatot alakítottál ki, hogy az általad vezetett emberek hittek neked s lám, most megélhettük, hogy 2021. augusztus elsejétől olyan új, strukturálisan átszervezett egyetem születik meg Debrecenben, amely igazán nemzetközivé teszi a várost és egyben az otthonunkat, a Tiszántúlt.” A Debreceni Egyetem napjainkban, mintegy 8000 külföldi hallgatónak is otthonául szolgál, ahol az alapképzéstől, a mesterképzésen át a doktori iskolákig, minden szinten képes kielégíteni az egyetemisták tanulási és kutatási igényeit.
Dr. Nagy János az elmúlt évtizedekben nemzetközi együttműködések sorát alakította nemcsak a környező országok akadémiáival, egyetemeivel, hanem a tengerentúlon is együtt dolgoznak a kutatókkal. Hazai állami, és külföldi kitüntetések sora, elismerések mellett Nagy professzor mégis a hallgatóira a legbüszkébb, akik közül mintegy 31 fő ért el tudományos fokozatot.
Prof. Dr. Nagy Jánossal beszélgettünk:
Engedd meg, hogy jó egészséget kívánjak az Agro Jager News szerkesztősége nevében is! Hogyan értékeled ezt a mai találkozót?
Az egyik igen jó barátom köszöntőjében hangsúlyozta, hogy amikor rektorként nála jártam – közel 20 évvel ezelőtt – azt kértem tőle, hogy fejlesszük fel a Debreceni Egyetem informatikai rendszerét, mert a nemzetközi szintű fejlődést, ütemest növekedést e nélkül nem lehet elérni. Körbenézve az asztalok között, itt vannak azok az iskolatársaim, barátaim, munkatársaim, akik a versenyszférában, a kutatásban, a felsőoktatásban sikerre vitték a Debrecenben tanultakat. Jóleső érzéssel tölt el, hogy ezt a tudást, tapasztalatot sikerült munkájuk során hasznosítani. Hosszú ideig vettem részt az egyetem vezetésében. Nyugodt szívvel értékelhetem ezt a közös munkát sikeresnek. A siker, ami most itt bennünket körülvesz, sok tényezős, a tudás, az összefogás, a szorgalom, a kitartás és a szakma szeretete, ami összeköti a szakembereket. Különösen fontos az, hogy kölcsönösen tisztelik és elismerik egymás tudását. Annyira sokrétű ma már az agrárágazatunk, hogy minden szakmára szükség van. Talán Lakatos Zoltán, a Hajdúgabona Zrt. vezérigazgatója fogalmazta meg a legjobban, hogy Pepó Péter professzorral 27. alkalommal megrendezett kalászos fórum nemcsak a gazdáknak volt sikeres, hanem számukra is, mert egy kiváló – reméljük hamarosan a Hajdúsági löszháton megtermelt hungarikummal, egy magyar liszttel lehetünk gazdagabbak. Sok kihívás előtt állunk még, amiben az egyetemnek, a kutatásnak és a termelésnek is bőven lesznek feladatai.
Ki kell mondani, hogy megálmodtál és magvalósítottál egy olyan modellt, ami a termelést is és a piacot is kiszolgálja. Elég furcsa párosítás, de Hadászi László, a KITE Zrt. főigazgatója is megerősítette, hogy jól működik. Miről is szól tehát a Látóképi Kísérletek beállítása?
A KITE Zrt-vel 45 éves az együttműködésünk. A kezdetek, a nagy kukoricatermesztési rendszerek felépítéséig nyúlnak vissza, amikor Magyarországon képesek voltunk olyan termesztési rendszerekben gondolkodni, amelyekben az eredményeink nemzetközi elismerést vívtak ki. Ehhez az kellett, hogy szántóföldi, tudományoskísérleteink eredményeit felhasználva megismerjük, parametizáljuk és megértsük a szántóföldi termelést. Megismerjük talajaink adottságait és a változó időjárási körülményeket. Ma a multifaktorális tartamkísérleteinkben, – Marton L. Csaba professzor szavait idézve, – a nemesítési anyag fél siker. A hozam felét mégis a termesztés-technológiák megvalósítása adja. A mai kukoricahibridek többsége képes 20-24 tonna hektáronkénti hozamokra, de ahhoz, hogy a termelés eredményes, jövedelmező legyen, ahhoz pontos, precíz termesztés-technológiát kell alkalmaznunk és megvalósítanunk. A KITE Zrt-vel olyan kölcsönösségen alapuló együttműködést, bizalmat és szakmai kapcsolatot alakítottunk ki, amelyben a nagy integrátornak a fejlesztéseihez stabil, megbízható hátteret biztosítottak a szántóföldi tudományos eredményeink. Vetőmagok, műtrágyák, termésnövelő anyagok, növényvédő-szerek és a művelési technikák felsorakoztatásával képesek vagyunk tanácsot adni, hogyan lehet a legjövedelmezőbben termelni.
A szakember-találkozón jelzésértékű volt, hogy az OTP Agrár felsővezetése is köszöntött születésnapod alkalmából. A gyakorlatnak milyen üzenet lehet ez?
Jó agrárszektor csak jó szakemberekkel működhet hatékonyan és sikeresen. Az agrármérnök térben és időben is képes gondolkozni, tervezni és irányítani egy-egy ágazatot, mindehhez azonban finanszírozás szükséges. A tudományos eredmények gyakorlati hasznosítása a Debreceni Egyetemen megszületett meg, eredményesen, kiválóan működik és sikereket produkál. A tudomány és a gyakorlat együtt képes hosszú távon fenntartani a jövedelmezőséget. Forintra váltva is megérthetők, értékelhetők az agrárkutatóink eredményei, amelyek profitot termelnek. Mi adjuk a tudást, a KITE Zrt. a technológiát és az OTP Agrár pedig a stabil hátteret. Mindenki a sikerre fókuszál, mindenkinek érdeke, hogy a termelési lánc legelején álló termelő hosszútávon is boldoguljon. A Debreceni Egyetemen tudományos és innovációs szolgáltatást valósítottunk meg. Évről évre vizsgáljuk a legjobb alapanyagokat, technológiáka és az összehasonlításokban a megbízható eredmények döntenek.
Egyre több szó esik a jogászságról és egyre több jogász tűnik fel az agrároktatás, az agrárkutatás terén és körülötted is. Most minden asztalnál, koccintások között a szervezőképességedről beszélgettek. Lehet arról tudni, hogy milyen célokat tűztél ki magad elé, vagy csak az eredményekkel jelentkezel majd újra?
A jog egyre jobban körülfonja minden napjainkat. A gazdáknak ismerniük kell a gazdálkodásukkal kapcsolatban az új előírásokat. Szigorodnak az élelmiszer-előállítással kapcsolatos előírások is. Elég, ha csak a növényvédő-szer engedélyezéseket nézzük. Fel kell készülni a változásokra, amelyeket nehéz modellezni. A precíziós gazdálkodás egyre nagyobb teret nyer. Hamarosan végeznek az első ötéves képzésben résztvevő hallgatók, akik a precíziós gazdálkodást főtárgyként tanulják és általános egyetemi tananyag lesz a műszaki és termeléstechnológiai oktatásokban is. Fontos, hogy az ifjú gazdászok értsék, lássák az egész agrárágazatot. Tudományos kihívások és feladatok mindig voltak és lesznek – nevet Nagy János professzor – mi kutatók, professzorok pedig azért dolgozunk, hogy ezeket megértsük és megtaláljuk a megoldásokat.
Írta: Dr. Szilágyi Péter
Fotó: Dr. Szilágyi Gergely – főszerkesztő
Kiemelt cikk
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu
A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.
A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.
Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.
Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.
Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc- de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.
Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m3/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m3/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m3/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.
Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.
Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.
Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.
Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.
Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu
Kiemelt cikk
Ülésezett a Mezőgazdasági és Halászati Tanács Brüsszelben – GALÉRIA
A magyar elnökség alatt megtartott második formális Mezőgazdasági és Halászati Tanács (MHT) a Közös Agrárpolitika jövőjéről szóló tanácsi következtetések előkészítő munkáinak következő lépéseként elsősorban a KAP stratégiai terveinek végrehajtási tapasztalataira összpontosított.
A rendkívül zsúfolt napirenden szerepelt emellett többek között az agrárpiacok helyzete, a halászati lehetőségek, valamint a tagállamok által felvetett további 14 egyéb téma.
Az egyszerűbb, rugalmasabb és könnyebben végrehajtható stratégiai tervek kulcsfontosságúak a tagállamoknak és a gazdálkodóknak egyaránt. Biztosak vagyunk abban, hogy a mai vitán elhangzottakat fel tudjuk majd használni a Közös Agrárpolitika jövőjéről elfogadni tervezett tanácsi következtetésekben.
A KAP-stratégiai tervek végrehajtásáról szóló eszmecsere kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy a tagállami agrárminiszterek véleménye becsatornázásra kerüljön az ősz folyamán elfogadni tervezett tanácsi következtetésekbe. A magyar elnökség célja továbbra is az, hogy az intézményi átmeneti időszakot kihasználva a Tanács következtetések formájában adjon iránymutatást az új Európai Bizottságnak a 100 napon belül kidolgozásra kerülő mezőgazdasági vízióhoz, valamint a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.
A mezőgazdasági miniszterek emellett eszmecserét folytattak az agárpiacok helyzetről is, mely ismétlődő téma a Tanács napirendjén. Megvitatták a jelenlegi és jövőbeli kihívásokat és lehetséges megoldásokat, figyelembe véve a jelenlegi geopolitikai környezetet, illetve olyan kérdéseket is, mint a kedvezőtlen időjárási viszonyok, a vásárlóerő globális csökkenése és az állatbetegségek terjedése.
A miniszterek vitát folytattak az Egyesült Királysággal, Norvégiával és a part menti államokkal a 2025. évi halászati lehetőségekről folytatott közelgő konzultációkról. Ezenkívül megvitatták a Bizottság javaslatát is, amely a 2024. és 2025. évi halászati lehetőségek módosítására irányul bizonyos halállományok tekintetében. Az Atlanti-óceán ibériai vizein a szardellára vonatkozó rendelkezések továbbra is kiemelt kérdést képeznek.
Az informális ebéd során Peter Strohschneider professzor bemutatta a minisztereknek az EU mezőgazdaságának jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd eredményeiről készült jelentését.
A rendkívül intenzív tanácsi ülés agendájának „Egyéb kérdések” pontja alatt a magyar elnökség tájékoztatást adott a Tanácsnak többek között a 2024. szeptember 11-én Budapesten megtartott EU–Nyugat-Balkán állat-egészségügyi csúcstalálkozóról, emellett tagállami kérésre erdészeti, állatbetegségekkel kapcsolatos, növényegészségügyi, valamint az agárpiacok helyzetéhez kapcsolódó napirendi pontok is megvitatásra kerültek.
Magyar Elnökség
Kiemelt cikk
Budapesten találkoztak az EU agrárminiszterei – Galériával
A magyar elnökség szervezésében 2024. szeptember 8-10. között Budapesten és Budapest környékén került sor a mezőgazdasági miniszterek informális találkozójára. A Magyarországra érkező minisztereket és delegációjukat szeptember 8-án dunai sétahajózással, majd a Magyar Zene Házában nyitó vacsorával fogadták. Szeptember 9-én a delegációk a magyar lovas hagyományokkal ismerkedtek meg egy egész napos program keretében a Domonyvölgyben található Lázár Lovasparkban, majd este a Pesti Vigadóban kerül sor a kulturális programmal egybekötött gálavacsorára. A találkozó zárásaként szeptember 10-én a miniszterek a Várkert Bazárban megtartandó informális ülésükön megkezdték az eszmecserét a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról annak érdekében, hogy a jövő mezőgazdasága versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú legyen, a gazdák érdekeivel a középpontban – tájékoztatta az Agro Jager Newst, az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége.
Dr. Nagy István agrárminiszter köszöntötte a Budapestre érkező agrárminisztereket. Fotó: © Hungarian presidency
A mezőgazdasági miniszterek szeptember 10-i budapesti informális ülésén szakpolitikai vitával kezdtek és a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról tárgyaltak. Az ülés témája a magyar EU elnökségi prioritásokkal összhangban a „Gazdaközpontú uniós mezőgazdaság: úton egy versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú jövőbeli Közös Agrárpolitika felé” volt.
Dr. Nagy István agrárminiszter vezette az ülést. Fotó: © Hungarian presidency
Az európai gazdáknak számos kihívással kellett megküzdeniük az elmúlt időszakban, így az éghajlatváltozás okozta rendkívüli időjárási eseményekkel, a magas input költségekkel, a háború negatív hatásaival, vagy a harmadik országokból érkező növekvő import okozta piaci zavarokkal.
Ezzel párhuzamosan egyre szigorúbb termelési előírásoknak kell megfelelniük és megnövekedett adminisztratív terhekkel kell megbirkózniuk.
A gazdálkodóknak ezekre a kihívásokra európai szintű válaszokra van szüksége.
Ezért a magyar elnökség célja, hogy vitát kezdeményezzen a Tanácsban a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról, és az agrárminiszterek elvárásait következtetésekben rögzítse, ezzel irányt mutatva a várhatóan ősszel felálló új Bizottságnak a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.
A miniszteri véleménycsere három kérdés köré csoportosult:
- Ennek keretében egyrészt vitát kezdeményeztünk az agrártámogatások kifizetésének egyszerűbbé tételéről és a főbb támogatástípusokról.
- Másrészt vizsgáltuk, hogy hogyan növelhető a mezőgazdasági ágazat zöld célok teljesítéséhez való hozzájárulása a gazdák versenyképességének veszélyeztetése nélkül.
- Végül át kellett tekinteni a válságkezelési eszközök rendszerét is, hogy az egyre gyakoribb krízishelyzetekben lehetőség legyen a gazdák támogatására.
Forrás: Az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége