Keressen minket

Mezőgazdaság

Egyes területek kimaradtak a csapadékból

Az elmúlt bő tíz nap során az ország jelentős részén hullott kiadós csapadék. Végre megázott a talaj és mérséklődött a nyári növényeket sújtó aszály, azonban komoly károkat okozó viharok, jégesők, felhőszakadások is előfordultak.

Közzétéve:

Az elmúlt bő tíz nap során az ország jelentős részén hullott kiadós csapadék. Végre megázott a talaj és mérséklődött a nyári növényeket sújtó aszály, azonban komoly károkat okozó viharok, jégesők, felhőszakadások is előfordultak. Egyes területek kimaradtak a csapadékból, e mellett a nyár első felét máshol is jellemző csapadékhiány bizony meg fog jelenni majd a termésátlagokban. A folytatásban egyre melegebb, eleinte száraz, majd hétfőtől már kissé nedvesebb levegő érkezik fölénk.

Múlt héten csütörtök óta minden nap előfordultak heves záporok, zivatarok az országban, majd kedden, szerdán csökkent a csapadékhajlam. Az elmúlt tíz nap során az ország döntő részén 30-100 mm csapadék hullott (1. ábra).

1. ábra: 10 napos csapadékösszeg 2021. július 21-ig (mm)

A zivatarokat többfelé pusztító jég, felhőszakadás, vagy erősen viharos szél is kísérte, ami jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban is. Helyenként azonban továbbra is vannak olyan foltok, melyek kimaradtak a csapadékból: a Jászságban, a Kis- és Nagy-Sárrét térségében, a Viharsarokban, a Bodrogköz keleti részén és Zalában. Ezeken a tájakon 20 mm alatt maradt a csapadékösszeg, mely alig enyhítette az aszályt. A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól igen vegyes képet mutat az országban, a szeszélyes záporos csapadékeloszlás miatt (2. ábra).

2. ábra: A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. július 21-én (mm)

A talaj az ország jelentős részén átnedvesedett a fölső 20 cm-es rétegben (3. ábra), és a középső, 20-50 cm-es talajréteg vízellátottsága is sokat javult (4. ábra).

3. ábra Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában a talaj felső 20 cm-es rétegében 2021. július 20-án (%)

A csapadékból kimaradt területeken azonban egyre szárazabb és súlyosabb a helyzet.

4. ábra Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában a talaj felső 50 cm-es rétegében 2021. július 20-án (%)

A múlt héten még többnyire 30 fok körül, kissé a fölött, vasárnap délkeleten 35 fok körül alakultak a maximumhőmérsékletek. Hétfőtől kevésbé meleg légtömeg érkezett térségünkbe, így mérséklődött a kánikula, 25-30 fok közé csökkentek a csúcsértékek. Csütörtök reggelre helyenként 10 fokig csökkent az éjszakai minimum (5. ábra).

5. ábra Minimumhőmérsékletek 2021. július 22-én (Celsius fok)

A kalászosok és a repce aratása zajlik, és bár a csapadékos időjárás hátráltatta a munkát, de már sokfelé végeztek a betakarítással.

A napraforgó és a kukorica számára, ahol nem pusztított jég vagy erősen viharos szél, ott életmentő volt az elmúlt napok nagy mennyiségű csapadéka. Mindkét növény jellemzően a virágzás teljében van. A szárazság és hőség miatt eléggé vegyesen fejlődtek az állományok, jelentősen lemaradt, gyengén fejlett, alacsony, elöregedett táblák is láthatók. A Tiszántúlon látni derékig érő kukoricatáblákat is. A növények a tavasszal és a nyár első felében elszenvedett lemaradást sokfelé már nem fogják tudni bepótolni, mai tudásunk alapján átlag alatti termésátlagokra lehet számítani.

A legfrissebb NDVI vegetációs indexb térképek a június végére, július elejére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke ebben az időszakban általában már túljut maximális értékén, és lassan csökkenő tendenciát mutat. A változást mutató térképünkön látható a további, de a korábbinál lassabb csökkenés, melyet egyrészt a csapadékhiány és így a kiszáradt talaj okoz. A csökkenés másik összetevője a kalászosok és a repce beérése, mely folyamatnak a döntő része már az előző időlépcsőre lezajlott, így most már kisebb a változás. Az anomália térképen egyre nagyobb területen jelenik meg az elmaradás, mely már az aszály hatása.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 800 és 900 foknap között alakulnak, az északi és a nyugati határszélen mutatkoznak a kisebb, délkeleten pedig a nagyobb értékek (6. ábra).

6. ábra A kukoricatermesztésben használt hőösszeg értékek 2021. július 20-án (foknap)

Az idén eddig jellemző elmaradás a tavalyi értékekhez képest gyakorlatilag megszűnt. A sokéves átlaghoz képesti lemaradás is 30 foknap alá csökkent. Mindez azt jelenti, hogy a hűvös tavaszi időjárás miatti lemaradást a növények kezdik behozni, fenológiai fázisaik az átlaghoz képest már csak egy szűk héttel később következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramon* (7. ábra).

7. ábra Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2021. július 21-ig (részletes magyarázat a szövegben)

Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert szeptember első napján még országszerte hullott egy jó kis eső, de aztán szinte az egész hónapra csont szárazra fordult az idő. Főleg a később vetett magok nagyon nehezen, vontatottan, hiányosan keltek, és a kis növények is nehezen fejlődtek. Az eső szeptember legvégén érkezett meg, nem is akármennyi, ugyanis hetekig sok-sok hullámban esett, helyenként több havi átlagnak megfelelő csapadék összegyűlt. A repce ennek nagyon örült, egységesedett, megerősödött a tartósan enyhe időben. A csapadékos idő, a sáros talaj, a foltokban a földeken álló víz viszont az őszi kalászosok vetését és néhol a kelését is jelentősen akadályozta, hátráltatta. A korábban és a csapadékszünetekben elvetett táblákon a növény szépen fejlődött. Október második felétől kevesebb csapadék hullott, de a kis párolgás miatt a talaj folyamatosan töltődött nedvességgel egyre mélyebb rétegben. December végén, sokfelé csapadékosra fordult az idő, és a sok eső hatására január végétől február közepéig egyre növekedett a belvízzel elöntött táblák nagysága az Alföldön. Február közepétől szárazabb időjárás következett, a legtöbb helyen megszűnt a belvíz, száradni kezdtek a talajok. Március közepére a Dunántúl északi felén, majd a hónap végére az ország jelentős területén teljesen kiszáradt a talaj felső rétege, és már a növények fejlődését is akadályozta. Az eső csak április közepén, de még éppen időben érkezett, majd május elején ismét egyre többfelé kezdett a talaj kiszáradni. Az aranyat érő májusi eső a hónap közepén érkezett, több hullámban, országos, áztató eső formájában, melyre az utóbbi két évben nem volt példa. Május végén szárazabb periódus kezdődött, mely a vegetációs időszak végéig ki is tartott. A júniusi száraz idő miatt a szemek sokfelé nem tudtak rendesen kifejlődni, kisebbek, rövidebbek lettek. Az aratás kezdetén tartós csapadék nem akadályozta a betakarítást, majd július második dekádjában nagyobb területen hullott jelentős csapadék, mely hátráltatta a munkákat. A szezon során lehullott csapadékösszeg a legtöbb helyen jócskán elmarad az optimálistól, elsősorban a száraz tavasz és a szintén száraz június miatt.

Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be. Két nagyobb hideghullám alakult ki a télen, január és február közepén, de a fagyos idő egyik esetben sem tartott sokáig, a pár napos kemény mínuszokat felmelegedés követte. Az őszi vetéseket károsító mértékű fagy nem fordult elő. Márciusban és áprilisban a gyakori északi áramlás többször hozott hideg, fagyos éjszakákat, az igazi tavasz csak nagyon lassan indult be. A növények tavaszi fejlődése is vontatott volt, a fenológiai fázisok már április végén 1-2 héttel elmaradtak a szokásos időponttól. Májusban is folytatódott a hűvös idő, a megérkezett csapadék azonban igen kedvező körülményeket teremtett. Május második felében és június elején nem érkezett nagy meleg, így a termés szempontjából kritikus fenológiai fázisok nem rövidültek le. Az érés időszakában kánikulai meleg volt a jellemző, sőt az aratás is ezzel indult, így a termés minőségét az időjárás kedvezően befolyásolta. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte az optimális érték fölött alakult az enyhe ősz és tél hatására, de tavasszal a különbség sokat csökkent.

8. ábra Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2021. július 21-ig (részletes magyarázat a szövegben)

Kukoricára vonatkozó agrogramot Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (8. ábra). Nehezen indul a vegetációs időszak a kukorica számára. Országszerte kevesebb eső hullott áprilisban és május elején, mint ami a növény számára optimális lett volna, majd a május közepén érkezett jelentős csapadék sokat segített. Május második felétől alig esett, a talaj folyamatosan veszített a nedvességtartalmából, június első felében már sokfelé a kritikus, 40%-os szint alá csökkent. Az alacsony hőmérséklet is problémát okozott, mert a hűvös időben a talaj hőmérséklete csak nagyon lassan, a szokásosnál jóval később érte el a 10 fokos küszöbértéket, ezért jelentős késést szenvedett a kukorica vetése. A napi középhőmérséklet májusban is csak kevésszer érte el a kukorica számára optimális értéket, a görgetett hőösszeg is jóval az ideális alatt alakul. A növény csirázása, kelése és korai fejlődése ezért lassan, vontatottan haladt. Június elején érkezett meg a meleg, mely a mélyebb talajrétegek többnyire kedvező talajnedvességi viszonyaival együtt közel ideális körülményeket teremtett a növény felgyorsuló fejlődéséhez. Az elmaradt júniusi csapadék miatt azonban a talaj a hónap közepére, második felére egyre jobban kiszáradt, a nehéz szezonkezdetet nehéz június követte. Július is szárazsággal indult, majd 10.-e után egyre többfelé alakultak ki nagy csapadékot adó zivatarrendszerek, és bár ezek területi eloszlása nem volt egyenletes (Békéscsabán sem esett), de a hónap közepén az ország jelentős részén csökkent a szárazság, és a vegetációs időszak kezdete óta felhalmozódott csapadékhiány. Ez az eső azonban már nem tudja pótolni az előző fenológiai fázisokban elszenvedett hiányt, az alacsony, korán öregedésnek indult állományok már nem tudják utolérni magukat. A vegetációs időszak kezdete óta lehullott csapadék mennyisége az ország nagyobb részén 200 mm körül jár, de például Békéscsabán csak 100 mm-nél.

A következő 6-8 nap során nyári idő várható. A kezdeti mérsékelten meleg, az ország jelentős részén száraz idő után vasárnaptól már jelentősen erősödik a felmelegedés. Szerdáig a déli, délkeleti tájakon 35 fok körüli maximumok is várhatók. A hét második felében érkezik majd kevésbé forró levegő fölénk. Vasárnapig számottevő csapadék nem valószínű, majd ismét előfordulhatnak záporok, zivatarok, elsősorban az ország északi felén. Azonban területi átlagban nagyobb mennyiségnek (>10 mm) arrafelé is kicsi az esélye, a talaj így jellemzően száradni fog. A levegő páratartalma a legmelegebb órákban jellemzően 40% alá csökken, tartós levélnedvesség nem lesz, a gombás megbetegedések nem terjednek tovább. Kezdetben többnyire mérsékelt légmozgás várható, majd vasárnaptól kezd feltámadni a délies szél. Kedden és szerdán napközben már sokfelé várható erős délnyugati szél.

 Forrás: MET

Mezőgazdaság

Ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán elrendelt hazai intézkedések

A járvány miatt a védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat tilos. 

Published

on

A ragadós száj- és körömfájás a párosujjú patás állatok súlyos gazdasági károkat okozó, rendkívül fertőző betegsége. A terjedésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, és ragályfogó tárgyak vagy személyek útján is. A járvány mielőbbi felszámolása érdekében az országos főállatorvos szigorú intézkedéseket vezetett be. A hatóság kéri, hogy minden állattartó haladéktalanul jelentse, ha állatainál a betegség tüneteit észleli.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző betegség, amely párosujjú patás állatokat érint. Heveny, lázas általános tünetekkel és hólyagok kialakulásával jár, amelyek a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábakon és a tőgybimbókon jelennek meg. A betegség bejelentési kötelezettség alá tartozik. Megjelenése jelentős gazdasági károkkal jár. Terjesztésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, és ragályfogó tárgyak vagy személyek útján is. Ritkán, kedvező időjárási feltételek esetén, különösen nagy sertéstelepek közelében, széllel való terjedés is előfordul.

A betegség klasszikus tünetei március elején egy kisbajcsi szarvasmarha telepen jelentkezetek, és a betegséget okozó vírus jelenlétét a Nébih laboratóriuma is megerősítette. A járványkitörésben érintett szarvasmarha telepen azonnali zárlatot rendeltek el, és megkezdődött az állomány felszámolása. Az állategészségügyi hatóság megkezdte a járványügyi nyomozást, és felállította a gazdaság körül a 3 km-es védőkörzetet és a 10 km-es felügyeleti körzetet, amelyekben megkezdődött a fogékony állatok számbavétele és szűrővizsgálata. A diagnosztikai vizsgálatok állami költségre történnek.

A védő- és megfigyelési körzeteket bemutató országos térkép, illetve az érintett vármegyét ábrázoló térkép, valamint a korlátozással érintett települések listája megtekinthető a Nébih ragadós száj- és körömfájás tematikus oldalán.

Ábra: NÉBIH

A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében az országos főállatorvos rendkívül szigorú hatósági intézkedéseket rendelt el:
•    A hatályos forgalmi korlátozások és az állatok szállítására vonatkozó szabályok naprakészen megtalálhatók a https://portal.nebih.gov.hu/rszkf-kereskedelmi-informaciok oldalon.
•    A védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat tilos.
•    Győr-Moson-Sopron vármegyében tilos minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása 2025. március 17-ig; a fogékony állatfajt tartó turisztikai helyek (pl. állatkert, vadaspark) további rendelkezésig nem látogathatóak.

A ragadós száj- és körömfájás járvány kitörése miatt Magyarország elveszítette a nemzetközi szervezeteknél nyilvántartott eddigi mentes státuszát, melynek következtében exportpiacunk jelentősen szűkül. Több ország is importkorlátozást vezetett be a hazánkból származó élőállatokra és termékekre vonatkozóan. A ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos, folyamatosan frissülő kereskedelmi információk elérhetőek a Nébih tematikus honlapján.

A betegség továbbterjedésének megakadályozása, a járvány mielőbbi felszámolása és az okozott károk mérséklése mindannyiunk közös érdeke, ezért a Nébih kéri az állattartók, élőállat-kereskedők és -szállítók felelős magatartását és együttműködését az állategészségügyi hatóságokkal!

Minden, a betegségre fogékony állatfaj tartója fokozottan ügyeljen a járványvédelmi előírások, valamint az elrendelt szigorú hatósági intézkedések betartására! Fontos, hogy az állattartók, ha állataikon a betegség tüneteit észlelik, azonnal értesítsék az ellátó állatorvost, valamint a helyi állategészségügyi hatóságot! A bejelentésre rendelkezésre áll a Nébih 24 órában hívható ZöldSzáma (+36-80/263-244) is.

Forrás: NÉBIH

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Egyre több környező országban romlik az ASP helyzet

Romániában több nagylétszámú sertéstelepen afrikai sertéspestis (ASP) kitörését azonosítottak

Published

on

Az utóbbi hetekben a magyar határhoz közel lévő Temes vármegyében (Románia) több nagylétszámú sertéstelepen is ASP kitörést azonosított a román hatóság. Horvátországban újra kimutatták a vírust házisertés-állományokban, valamint Szerbiában is nagyon magas az ASP esetetek száma házi sertésekben és vaddisznókban egyaránt. Mivel a magyar határ közelében lévő településekről van szó, így a romló járványügyi helyzet állandó kockázatot jelent hazánk déli vármegyéire.

Fotó: NÉBIH

A Nébih ismételten felhívja minden érintett (állatorvosok, sertéstartók, vadászok) figyelmét az ASP elleni maradéktalan védekezés szükségességére. Kizárólag a járványügyi előírások szigorú és következetes betartása jelenthet garanciát a legfontosabb cél: a magyarországi házisertés-állomány ASP vírustól való mentességének megőrzésére.

A járványügyi szakemberek elsősorban a sertéstartó telepek járványvédelmi zártságának fenntartását hangsúlyozzák, ennek jelentőségére hívják fel a figyelmet. Kiemelten fontos a személy- és a gépjárműforgalom korlátozása, az alom és a takarmány-alapanyagok megfelelő tárolása, az állati eredetű melléktermékek, valamint a zöldtakarmány etetésének tilalma.

A vírus behurcolásának megakadályozása szempontjából ugyancsak kulcsfontosságú, hogy a határmenti forgalomból, rokonlátogatásból ne kerüljön hazánkba friss hús, hőkezeletlen sertéstermék. Emellett a sertések élelmiszerhulladékokkal való etetése továbbra is szigorúan tilos.

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Kárenyhítési eljárásban figyelembe vehető mezőgazdasági biztosítások megkötése és megújítása

A Magyar Államkincstár közleményt adott ki a kárenyhítési eljárásról:

Published

on

A Magyar Államkincstár felhívja a termelők figyelmét arra, hogy a biztosítási szerződéseket a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt kell megkötni ahhoz, hogy jogosultak legyenek a magasabb összegű kárenyhítő juttatásra.

Fotó: Pixabay

A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk. tv.) 3. § (1) bekezdése alapján a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események által okozott károk miatti kockázatokat az e törvényben foglaltak szerint meg kell osztani a mezőgazdasági termelő; a termény felvásárlására a betakarítást megelőzően szerződött felvásárló; a mezőgazdasági termelővel kötött mezőgazdasági biztosítás esetén – annak keretei között – a biztosító; a mezőgazdasági földterület bérbe-, illetőleg haszonbérbeadója, valamint az állam között.

Az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerint a mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az egységes kérelem, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatai alapján számított üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően nem rendelkezik a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt megkötött és biztosítási szerződés szerint díjrendezett mezőgazdasági biztosítással.

A hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt megkötött biztosítási szerződés alatt az adott kárenyhítési évben az első benyújtott kárbejelentésben megjelölt mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének dátuma előtt megkötött biztosítási szerződés értendő.

A biztosítás megkötésének dátumaként a határozott idejű szerződések esetében a szerződés megkötésének dátumát, a határozatlan idejű – folyamatos – szerződések esetében pedig az adott termelési évben a szerződés megújításának első dátumát kell érteni (amely dátumok az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezésének dátumai).

Azaz amennyiben a mezőgazdasági termelő folyamatos, határozatlan idejű mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, azt is mindenképp meg kell újítania az első káresemény bekövetkezte előtt. Az adott kárenyhítési évben a folyamatos, határozatlan idejű szerződés, annak megújítása előtt nem fogadható el, mivel az nem tekinthető élő szerződésnek a kárenyhítési eljárásban.

Felhívjuk a figyelmet, hogy még a tavaszi fagykárok esetleges bekövetkezése előtt érdemes megkötni vagy megújítani a mezőgazdasági biztosítási szerződéseket, ugyanis amennyiben a mezőgazdasági termelő a Magyar Államkincstárnál (Kincstár) kárbejelentést tesz és a kárbejelentésében feltüntetett káresemény bekövetkezése után köti vagy újítja meg a mezőgazdasági biztosítási szerződését, akkor ezen szerződéseket a Kincstár és az agrárkár-megállapító szervek nem vehetik figyelembe a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek bírálata során.

Továbbá fontos megjegyezni, hogy a mezőgazdasági biztosítási szerződések megkötését vagy megújítását nem célszerű a 2025. évi egységes kérelem benyújtásához kötni, hiszen történhet káresemény az egységes kérelem benyújtása előtt is az adott kárenyhítési évben, így már az egységes kérelem indulása előtt is szükségessé válhat a kárbejelentés megtétele a Kincstárnál.

Integrátori biztosítások esetében fontos kiemelni, hogy a biztosítási szerződés megkötésének vagy megújításának dátuma alatt nem az adott integrátori tag csatlakozási nyilatkozatának dátumát, hanem a mezőgazdasági termelőre, mint tagra vonatkozóan szintén a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötésének, vagy megújításának dátumát kell érteni (amely dátumok szintén az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezésének dátumai).

Forrás: MVH

Tovább olvasom