Mezőgazdaság
Így teszi Izrael virágzóvá a sivatagokat
Neokohn: Izrael területe nagyon kicsi, és nem rendelkezik sem természeti erőforrásokkal, sem kedvező időjárási viszonyokkal. Ennek ellenére a mezőgazdasági kutatás, innováció és fejlesztés terén világelső. Az Izrael által kifejlesztett technológia nemcsak önmagának, hanem a világnak is hasznára válnak – írja Yatharth Thumar a School of Military Affairs and Strategy at Rashtriya Raksha University végzős hallgatója a The Times of Israel oldalán.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2021/07/dead-sea-1930735_1920-300x178.jpg)
Holt-tenger és a vidéke az egyik legszárazabb pont a Földön (Kép: Pixabay)
A mezőgazdaság Izraelben hihetetlenül fejlett iparág, bár jelentősége Izrael teljes pénzügyi rendszerében viszonylag kisebb. 2020-ban a GDP-hez való hozzájárulása mindössze 16 százalék volt. Izrael világelső a mezőgazdasági technológiák terén annak ellenére, hogy az ország földrajzi környezete nem kedvez a mezőgazdaság fejlődésének. Izrael területének több mint fele sivatag, a felszínnek csupán 20 százaléka termőföld, amely természetes módon megművelhető. De az agráriumba való innovatív beruházásokkal virágzóvá teszi a sivatagokat.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2021/07/jerusalem-1712855_1920-300x115.jpg)
Jeruzsálem (Kép: Pixabay)
A Világbank által összeállított mutatók szerint 2018-ban Izraelben a területek 28,8%-a volt mezőgazdasági terület. Bár a mezőgazdaságban dolgozók a legfrissebb adatok szerint a munkaerőnek csak kb. 1%-át teszik ki, Izrael a saját élelmiszer-szükségletének 95%-át megtermeli, és ezt az igényt kiegészítik a gabona, olajos magvak, kávé, kakaóhús, cukor importjával. Ahhoz, hogy bármely ország fennmaradjon, erős mezőgazdasági ágazattal kell rendelkeznie, és Izrael nyilvánvalóan önfenntartó mezőgazdasági ágazatot épített ki. Ami még inkább egyedülálló Izraelben, az a mezőgazdasági közösségek, nevezetesen a kibuc és a moshav, amelyek akkor alakultak ki, amikor a világ minden tájáról zsidók érkeztek az országba, és elkezdtek letelepedni a vidéken. A mezőgazdaságot zárt közösségekben művelték. A kibuc egy olyan kollektív közösség Izraelben, amely hagyományosan a mezőgazdaságra épült. Az első kibuc, amelyet 1909-ben alapítottak, a Degania volt.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2021/07/haifa-597027_1920-300x203.jpg)
Haifa (Kép: Pixabay)
Napjainkra a mezőgazdaságot részben más gazdasági ágazatok, köztük ipari üzemek és csúcstechnológiai vállalkozások váltották fel. A moshav, amely általában a föld magántulajdonának, a bérmunka elkerülésének és a közösségi marketingnek az elvén alapul, egy köztes szintet képvisel a magántulajdonban lévő települések és a kibuc teljesen közösségi életmódja között.
A modern izraeli mezőgazdaság fejlődése szorosan kapcsolódik a cionista mozgalomhoz és a 19. század végi zsidó bevándorláshoz. A bevándorló zsidók főként félsivatagi földeket vásároltak. Az 1948-as függetlenség óta a teljes megművelt földterület 165 000 hektárról 2009-re 433 000 hektárra nőtt, a mezőgazdasági közösségek száma pedig 400-ról 725-re emelkedett. A mezőgazdasági termelés a 16-szorosára, a népesség pedig a háromszorosára nőtt.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2021/07/jerusalem-108849_1920-300x225.jpg)
Jeruzsálemi óváros egyik lezárt bejárata (Kép: Pixabay)
A vízhiány azonban komoly problémát jelent. Izraelben szeptember és április között esik a csapadék, amelynek eloszlása egyenlőtlen az országban, az északi 700 mm-től a déli 20 mm-ig terjed. A legfrissebb adatok szerint az éves vízkészlete körülbelül 160 millió köbméter, amelynek 75%-át a mezőgazdaság használja fel. Ezért Izrael édesvízkészleteinek nagy részét a nemzeti vízszállító rendszer adja, ez szivattyúállomások, víztározók, csatornák és csővezetékek hálózata, amely északról délre szállítja a vizet. Az izraeli gazdák kevesebb víz felhasználásával képesek többet termelni.
A vízgazdálkodás, a sótalanítás és az újrahasznosítási technológiák területén elismert vezető szerepet betöltő Izrael létrehozta a szennyvíz öntözésre történő újrafelhasználásának modelljét. A háztartási szennyvíz 80%-át újrahasznosítják mezőgazdasági célokra, amely a teljes mezőgazdasági víz használat közel 50%-át teszi ki. A csepegtető öntözés az egyik leghatékonyabb módszer, amelyet a gazdálkodók számos fejlett országban alkalmaznak a vízpazarlás csökkentésére. Itt a víz lassan csepegtethető számos különböző növények gyökeréhez, akár a talaj felszínén, akár közvetlenül a gyökerekre csövek és csatornák hálózatán keresztül.
Izrael világelső a mezőgazdasági kutatás és fejlesztés terén, ami az ország termésmennyiségének és minőségének jelentős növekedését eredményezte. A terméshozam és a minőség növelésére irányuló törekvés új növényfajták és vetőmagok, valamint olyan innovációk kifejlesztéséhez is vezetett, mint a terméshozamot növelő talajjavítók és a már említett csepegtetős öntözés.
A mezőgazdaságba történő állami beruházások mellett az induló vállalkozások is jelentős mértékben hozzájárultak az izraeli mezőgazdaság sikertörténetéhez. A 2007-ben alapított Kaiima nevű start-up cég növénygenetikai és -nemesítési technikákat fejleszt. A Tiberius székhelyű vállalat egy EP nevű technológiai platformot kínál, amely lehetővé teszi a növénynemesítők számára, hogy javítsák az élelmiszer- és takarmánynövények termelékenységét. A vállalat ügyfelei a nem-géntechnológiával módosított növények vetőmaggyártó vállalatai, amelyek a platformot felhasználva új vetőmagfajtákat nemesítenek.
Egy másik érdekes agrár startup a 2017-ben alapított See Tree. A hercliya-i székhelyű vállalat gépi tanuláson alapuló, adatvezérelt megoldásokat fejleszt és kínál a fák állapotának elemzésére. Ez lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás és az IOT multiszenzoros adatgyűjtő drónok képalkotó technológiája segítségével ellenőrizzék a fák, cserjék és gyenge fák egészségi állapotát. Az objektumfelismerő és térinformatikai algoritmusokon alapuló központi rendszer képes felismerni, mérni, rendszerezni a gyümölcsösök adatait a betanítás után, és elemzést nyújt a pontos döntéshozatalhoz. A See Tree a technológiaorientált, fenntartható megoldások egyedülálló keverékét kínálja a hosszú távú mezőgazdasági fejlesztésekhez.
Ha Izrael képes virágba borítani a sivatagokat, akkor bizonyára sok értékes tanulsággal szolgálhat a fejlődő országoknak szerte a világon. India és Izrael már most is jelentős együttműködést folytat a mezőgazdaság területén. India és Izrael 2008-ban kormányközi megállapodás alapján 3 évre szóló projektet írt alá. A tervet később kibővítették a 2012-2015 közötti időszakra. Ennek keretében Izrael megosztja a legjobb gyakorlatokat és ismereteket, valamint szakmai képzési programokon keresztül képzést biztosít Izraelben és Indiában. Az ipari együttműködés mellett az egyetemek is kínálnak képzést és szakértelmet indiai kollégáiknak. A Ben-Gurion Egyetem 2020-ban lehetővé tette az indiai hallgatók számára, hogy a szárazföldi mezőgazdaság, a vízminőség és a kapcsolódó témák területén BGU-diplomát szerezzenek, és agrárkutató központot nyitott Chennaiban. Így a mezőgazdaság egy újabb olyan terület, ahol Izrael globális vezető szerepet tölt be, és tanulságokat kínál a világnak.
Forrás: Neokohn
Mezőgazdaság
Újra megjelent a madárinfluenza Bács-Kiskun vármegyében
Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatták ki Kiskunfélegyházán
Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki Bács-Kiskun vármegyében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az érintett állomány felszámolása befejeződött, a járványügyi nyomozás folyamatban van. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy az országban továbbra is jelen van a madárinfluenza vírusa, így nem lazulhat a járványügyi fegyelem.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2025/02/Agrojager_madarinfluenza_660_220-1-300x100.png)
Fotó: NÉBIH
A Bács-Kiskun vármegyei Kiskunfélegyháza településen található, 499 példányt számláló tömőlúd telepen a megemelkedett elhullás és az állatok bágyadtsága hívta fel az állattartó figyelmét a betegség gyanújára. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát igazolta az elhullott állatokból.
Az érintett állomány gyanú alapján megkezdett felszámolása mostanra befejeződött. A járványügyi szakemberek a gazdaság körül kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, és megállapították a 10 km sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzetet.
A Nébih ismételten felhívja az állattartók figyelmét, hogy a madárinfluenza továbbra is jelen van az országban, így azokon a területeken is újra megjelenhet, ahol korábban már sikerült felszámolni a betegséget. A járványügyi fegyelem éppen emiatt sehol sem lazulhat, a madárinfluenza baromfitelepre történő bejutásának kockázatát ugyanis kizárólag a biológiai biztonsági intézkedések szigorú és következetes betartásával lehet minimálisra csökkenteni.
A madárinfluenzával kapcsolatban minden további információ elérhető a Nébih portál tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza
Forrás: NÉBIH
A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) januári előrevetítésében az előző szezonét 1 millió tonnával meghaladó, 796 millió tonna globális búzatermést jelez a 2024/2025. gazdasági évre vonatkozóan. A várható felhasználás 805 millió tonnára tehető. A termény zárókészlete 265 millió tonna (–3 százalék) lehet a 2024/2025. gazdasági év végén. A Tallage francia piacelemző vállalat januári tájékoztatása szerint 21,6 millió hektárról (+6 százalék) arathatnak őszi búzát az EU-ban a 2025/2026. évi szezonban. Helyenként a sok csapadék hátráltatta a búza vetését, így a nyugat-európai tagországokban egyes táblákon későn került a földbe a vetőmag. Ennek ellenére a növények jó állapotban voltak január elején, bár Franciaországban, Németországban és a Benelux államokban túl magas volt a talajok nedvességtartalma.
Ezzel szemben Romániában és Bulgáriában az esők újbóli megjelenése javított a vetések állapotán. Az EU legészakibb részein jelentősen lecsökkent a hőmérséklet, de nem hatott kedvezőtlenül a növényekre. A többi tagországban, különösen Kelet-Európában, az év eleji időjárás enyhe volt. Franciaországban a növények által elfoglalt terület 4,7 millió hektárra (+11 százalék), Németországban pedig 2,8 millió hektárra (+10 százalék) bővülhet az idén. Lengyelországban 2,4 millió hektáron (+1 százalék) került a földbe a vetőmag 2024 őszén. Romániában 2,3 millió hektárra (+3 százalék) emelkedett a búzaterület.
Az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 90,4 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával január utolsó hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbit 38 százalékkal haladta meg. A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a búza márciusi jegyzése 197–216 dollár/tonna tartományban mozgott január 27. és február 7. között. Ezzel egy időben a párizsi árutőzsdén
(Euronext/MATIF) a termény márciusi jegyzése 225–235 euró/tonna között alakult.
Forrás: AKI
Mezőgazdaság
Mezei pocok: milyen lehetőségeink vannak a védekezésre?
Ismét problémát okoz a mezei pocok kártétele
A mezei pocok (Microtus arvalis) mind a szántóföldi-, mind a kertészeti kultúrák esetében jelentős kárt okozhat (1. kép).
A betakarítás után gyakran betelepülnek a tarlókra, majd a növénymaradványok elfogyasztása után az őszi vetésű kultúrákban is megjelennek. Kártétele foltszerűen a kultúra sárgulását, elszáradását okozza. A rágcsáló gyors szaporodásra képes, évente akár 5-10 nemzedéke is kifejlődhet. Az idei enyhe, csapadékban szegény tél helyenként kedvezett a kártevő szaporodásának, így akár jelentős kárra is számíthatunk.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2025/02/Agrojager_nAK_mezeipocok-300x225.jpg)
1. kép: Mezei pocok. Fotó: NAK
A védekezés során az integrált szemléletet kell követnünk. A további betelepedés elkerülése érdekében a szomszédos táblákkal együttműködve célszerű a védekezés megszervezése, mivel a környező területekről a kártevő áttelepülése gyors. A pocok nem kedveli a rendszeres talajbolygatást, ezáltal talajműveléssel mérsékelni tudjuk a kártételt. Emellett más agrotechnikai beavatkozással, például megfelelő tarlókezeléssel is jelentősen csökkenthetjük az okozott kárt. A pocok természetes ellenségeinek védelmére és betelepedésük elősegítésére is figyelmet kell fordítani. A T-ülőfák elősegítik a ragadozómadarak megjelenését, melyek az alacsony pocok populációt kordában tudják tartani (2. kép).
![](https://www.nak.hu/images/thumbnails/images/2025/01/mezei_pocok_solyom-fill-700x466.jpg)
2. kép: Mezei pocok természetes ellensége (sólyom) T-ülőfán. Fotó: NAK
Nagy rágcsáló nyomás esetében, ha 100 m2-ként 3-5 aktív járat található a területen elkerülhetetlen a kémiai védelem. Mezei pocok ellen csupán két hatóanyag engedélyezett: a cink-foszfid gyomorméreg, valamit a gázosodó kalcium-karbamid. Azonban 2025. január 23. és május 22. között szükséghelyzeti engedéllyel újra alkalmazható egy véralvadásgátló klórfacion tartalmú készítmény is.
A védekezés során kiemelten fontos a növényvédő szerek engedélyokiratainak betartása. A készítményeket kizárólag járatkezelésre lehet felhasználni, a talajfelszínre kiszórva nem alkalmazhatók! Egyes készítmények más melegvérű állatokra is veszélyt jelentenek, ezért a kezelés időtartamára a T-ülőfák eltávolítása szükséges. Emellett a védekezés során a helyi vadásztársaságokkal való együttműködés is kiemelten fontos. A kijuttatás előtt érdemes ellenőrizni a hatóság honlapján, hogy az adott készítmény rendelkezik-e érvényes engedélyokirattal. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is.
Forrás: NAK / Filler Zsófia, Fodor Attila