Mezőgazdaság
Sivatagosodás és pusztító árvizek várnak ránk, ha nem cselekszünk
Budapest, 2021. augusztus 10. – Hirtelen lezúduló csapadék, villámárvizek, hosszú aszályok és emberemlékezet óta nem látott forróság jellemzi az idei nyarat – közölte a WWF.
Budapest, 2021. augusztus 10. – Hirtelen lezúduló csapadék, villámárvizek, hosszú aszályok és emberemlékezet óta nem látott forróság jellemzi az idei nyarat – közölte a WWF.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tudományos bizonyítékokkal alátámasztott legfrissebb jelentésében bemutatta, hogy nem csupán érzéki csalódásról vagy a véletlenek összjátékáról van szó: az éghajlatváltozás itt van velünk, a saját bőrünkön érezhetjük, és csakis rajtunk múlik, hogy mekkora veszteségekkel vészeljük át a küszöbön álló klímaválságot.
A több ezer szakértő bevonásával működő – 2007-ben Béke Nobel-díjjal is kitüntetett – Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change – IPCC) rendszeresen vizsgálja és értékeli az éghajlatváltozással kapcsolatos legfrissebb tudományos, társadalmi és gazdasági ismereteket. Az IPCC célja, hogy az egész világon születő kutatások elemzése alapján objektív képet adjon a klímaváltozásra gyakorolt emberi hatásokról. A testület augusztus 9-én bemutatott jelentésében egyértelművé tette, hogy az emberiség tevékenységének hatása gyorsította fel a légkör, valamint az óceánok és a szárazföldek felmelegedését, és nagy a valószínűsége annak, hogy tevékenységünk következménye a szélsőséges időjárás is. A jelentés azt is megállapítja, hogy a 2020-as szibériai hőhullám és a 2016-os ázsiai szélsőséges hőség soha nem következett volna be a fosszilis tüzelőanyagok égetése nélkül. A dokumentum egyben figyelmeztet is: ha nem gyorsítjuk fel a klímavédelmi intézkedéseket, a felmelegedés átlépheti a Párizsi Megállapodásban vállalt 1,5 °C-os limitet, ami visszafordíthatatlan globális folyamatokat és súlyos katasztrófákat fog előidézni.
Az IPCC szerint nincs idő a halogatásra
“Az éghajlat változása a szemünk előtt zajlik, amelynek hatására a földi ökoszisztéma egyes részei – mint például az óceánok vagy a korábban jéggel borított területek, a krioszféra – már mostanra visszafordíthatatlanul megváltoztak. Habár már nagyon csekély az esély, a 1,5 Celsius-fokos felmelegedési limit még mindig tartható lenne, de ehhez példátlan mértékben kellene csökkentenünk a kibocsátásunkat már ma” – értékelte az IPCC jelentés legfontosabb megállapítását Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője, amelyről a WWF blogja részletesebben is beszámol. “Szembe kell néznünk azzal, hogy minden egyes elhalasztott év, minden tizednyi Celsius-fok számít, és minden döntésünk befolyással van a természet és az emberiség jövőjére. Figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy a felmelegedést kísérő természeti jelenségekhez is muszáj lesz alkalmazkodnunk, ha csökkenteni akarjuk a melegedés miatt bekövetkező természeti, társadalmi és gazdasági veszteségeket” – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Csodafegyver a természeti katasztrófák ellen
Még ha sikerül is elérni, hogy 1,5 °C-nál nagyobb mértékben ne emelkedjen a globális átlaghőmérséklet, a Kárpát-medence földrajzi adottságai miatt Magyarországon nagyobb felmelegedéssel kell számolni, ezért a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás kulcsfontosságú hazánk jövője szempontjából.
“A felmelegedés jelenlegi üteme és az egyre gyakoribb természeti katasztrófák arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad késlekedni az alkalmazkodási intézkedésekkel. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás mérséklése globális feladat, de emellett Magyarország önmaga is rengeteget tudna tenni a területén tapasztalható időjárási szélsőségek csillapításáért, ugyanis van egy csodafegyverünk: a víz. A természetes módszerekre alapozott vízmegtartással kiegyenlíthetők a szélsőséges időjárási jelenségek, vizesélőhelyek jönnek létre, melyek kedvezően befolyásolják a mikroklímát és segítik az éghajlatváltozásnak leginkább kitett ágazatot, a mezőgazdaságot” – hívta fel a figyelmet Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője a hazai lehetőségekre. Hazánkban számos vízmegtartásra alkalmas terület van folyóink mentén és azoktól távolabb eső, egykori mocsaras, vizenyős vidékeken, melyeket bár régen lecsapoltak, máig kedvezőtlen mezőgazdasági adottságúak maradtak: belvizes és aszályos időszakok váltakozása figyelhető meg az ilyen földeken. “Sajnos Magyarország hiába rendelkezik kiváló adottságokkal a természetes megoldásokra alapozott vízgazdálkodáshoz, jelenleg még mindig prioritást élvez a többletvizek minél gyorsabb elvezetése a vízmegtartással szemben” – tette hozzá a szakértő.
Meg kell állítani a termőföldek és vizesélőhelyek kiszáradását
Hazánkban 42 400 km – az Egyenlítőnél is hosszabb – belvízcsatorna-rendszer vezeti el a vizet a földekről. Így van ez még az olyan kedvezőtlen adottságú területeken is, mint a Homokhátság, ahol az elmúlt évtizedekben a talajvízszint helyenként 5-6 métert süllyedt. A folyamatos lecsapolás eredményeképpen a hirtelen lezúduló csapadéknak nincs ideje beszivárogni, ezért az aszályos időszakokban nem marad a talajban víztartalék. Emellett a felszín alatti vizek kitermelése, a folyók árterének szűkítése és a kavicsbányatavak létesítése is erősíti a klímaváltozás kiszárító hatását. Mindez a vizesélőhelyek kiszáradásához és az élelmiszerek drágulásával járó jelentős mezőgazdasági terméskieséshez vezet. A Homokhátságon olyan kritikus a helyzet, hogy a gazdálkodók már demonstrációval próbálják felhívni a figyelmet a sivatagosodásra.
“Egyre többször szembesülünk azzal, hogy a homokhátsági gazdáknak el kell adniuk állataikat, mert a kiszáradó legelők és a dráguló takarmány ellehetetleníti őket. Mindez az éghajlatváltozás és a túlzott vízelvezetési gyakorlat számlájára is írható. Be kell fejezni a kiszáradó területek lecsapolását és meg kell őrizni a vizesélőhelyeinket, mert ezek segítenek minket a klímaváltozás kihívásaihoz való alkalmazkodásában. Az aszályok és villámárvizek kezelésére, a többletvizek hasznosítására kell a hangsúlyt helyezni. A felmelegedés miatt a földeken természetes módon megjelenő vízre többé nem szabad károkozóként tekinteni, értékes erőforrásként kell vele gazdálkodni, mivel a víz lehet Magyarország klímaváltozást mérséklő csodafegyvere” – zárta gondolatait Dedák Dalma.
Forrás: WWF
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.
Mezőgazdaság
Hamarosan benyújthatók az ökológiai gazdálkodás támogatási kérelmei
Az érintettek 2024. november 25-től nyújthatják be kérelmeiket
Minden korábbinál nagyobb előnyöket kapnak azon termelők, akik az ökológiai gazdálkodást választják. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében ugyanis új program indul támogatásukra, amelyre az érintettek 2024. november 25-től nyújthatják be kérelmeiket – mondta Feldman Zsolt a XXXIV. Biokultúra Napján.
Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára közölte, hogy a Vidékfejlesztési Program által meghirdetetett ökológiai gazdálkodást támogató felhívások keretei között évente mintegy 5500 gazdálkodó nyújthatott be kifizetési kérelmet, és csaknem 275 ezer hektár után igényelhettek támogatást a kedvezményezettek. Magyarországon 2023-ban az ökológiai gazdálkodásba vont területek nagysága – az átállási területekkel együttesen – elérte a 320 ezer hektárt.
A jövőt tekintve, Feldman Zsolt szerint a nemrég meghirdetett „Ökológiai gazdálkodás támogatása” című felhívás jelentős segítséget nyújthat a továbblépésben. A felhívás a még konvencionális művelésű területek ökológiai művelés alá vonását és átállását, illetve a már ökológiai művelésbe vont területeken a gazdálkodási mód fenntartását ösztönzi vissza nem térítendő átalánytámogatás formájában.
Ismertette, hogy a támogatási program öt évig tart, 2025. január 1-jén kezdődik, és 2029. december 31-én zárul. A kedvezményezetteknek vállalniuk kell, hogy ezen idő alatt a támogatásba vont területeiken – legyen az szántó, gyep, ültetvény – az ökológiai gazdálkodás előírásainak megfelelő gazdálkodást folytatnak.
A támogatás éves mértéke földhasználati kategóriánként változó, például átállás alatti intenzív gyümölcsültetvény esetében 1801, míg gyep esetében 225 euró/hektár – tette hozzá az államtitkár.
Előadásában megjegyezte, hogy a KAP Stratégiai Terv alapján az idei évben meghirdetett számos pályázati felhívásban – így az állattartási és a kertészeti beruházásokat segítő kiírásokban – jelentős előnyhöz jutnak az ökológiai gazdálkodást folytatók. Az érintettek egyrészt 10 százalékkal megemelt támogatási intenzitást kapnak az alaptámogatáshoz képest, másrészt a tartalmi értékelési rendszerben is jelentős többletpontot szereznek.
A felhívás minden kapcsolódó dokumentummal és információval a kap.gov.hu weboldalon érhető el.
Forrás: AM