Keressen minket

Mezőgazdaság

Leáll a régió egyik legnagyobb műtrágyagyártója, Magyarországon is különös helyzet alakul

A marosvásárhelyi Azomures, a román mezőgazdaság és ipar által használt műtrágyák legnagyobb helyi gyártója bejelentette, hogy az energia, a földgáz és a villamos energia nagyon magas ára miatt megkezdte a termelés leállításának előkészületét. Magyar szempontból is érdekes: a kormány a gyártókat vádolja a magas árak miatt, valamint a cég az egyik fő magyarországi beszállító – közölte a Napi.hu

Közzétéve:

A marosvásárhelyi Azomures, a román mezőgazdaság és ipar által használt műtrágyák legnagyobb helyi gyártója bejelentette, hogy az energia, a földgáz és a villamos energia nagyon magas ára miatt megkezdte a termelés leállításának előkészületét. Magyar szempontból is érdekes: a kormány a gyártókat vádolja a magas árak miatt, valamint a cég az egyik fő magyarországi beszállító – közölte a Napi.hu

A marosvásárhelyi Azomures, az energia, a földgáz és a villamos energia nagyon magas ára miatt megkezdte a termelés leállításának előkészületét (Kép: Napi.hu)

Az Azomures igazgatótanácsa által jóváhagyott vezetői döntésnek nincs azonnali hatása a munkavállalókra. A normál munkaidő megmarad, a hideg időszakban elvégezhető karbantartási munkákra összpontosítanak, a kritikus berendezéseket tovább üzemeltetik és üzemben tartják, folytatják a fejlesztési projekteket, amelyekben részt vesznek. Arra számítanak, hogy január és február lesz a kritikus időszak, amelyet le kell küzdeniük, bár a gázpiac bizonytalan helyzete miatt 2022 első negyedévében is rugalmasak maradnak.

Már európai szinten is sok gyártó teljesen leállította vagy súlyosan korlátozta termelési tevékenységét. Most pedig Románia legnagyobb gyártóját is elérte a profitabilitási határ, vagyis már egyszerűen nem éri meg számára a termelés.

Összességében úgy látják, hogy a jelenlegi energiapiaci válság hatással van a műtrágyaiparra Európában és világszerte. Olyan országok, mint Oroszország, Kína, Törökország és Egyiptom korlátozták az exportot. Az alacsony helyi termeléssel együtt Európa most válsággal néz szembe a mezőgazdaságban és az iparban. Az Európai Bizottság elismerte a műtrágyaipar szerepét a kontinens élelmezésbiztonságának biztosításában, de a szükséges intézkedések meghozatalát az egyes tagállamokra bízta.

Az Azomures az egyik legnagyobb gyártó, fő beszállítója a Csányi Sándor birtokolta KITE Zrt.-nek is, de termékeit más csatornákon át is nagy mennyiségben exportálja Magyarországra.

A helyzet azért is izgalmas magyar szempontból, mert már november közepén a fideszes képviselők által vezetett Magyar Gazdaszervezetek és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is az egyik legnagyobb hazai szereplőre, a helyben gyártó, Bige László tulajdonában lévő Nitrogénművek Zrt.-re támadt. Győrffy Balázs, kormánypárti politikus és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke többször is kritizálta a Nitrogénművek Zrt.-t és annak tulajdonosát, november végi parlamenti beszédében pedig azt mondta, “eddig a gáz drágulásával indokolta a műtrágya árának emelését. Ehhez képest bár az elmúlt hetekben ingadozott a gáz ára, de alacsonyabb volt, mint az októberi csúcson, múlt héten mégis újabb áremelést akart letolni a gazdálkodók torkán.”

A múlt héten pedig arról beszélt a NAK elnöke, hogy a jövőben is biztosítani fogják Magyarországon a műtrágyaellátást; importból fedezhető a gazdálkodók igénye és a Nitrogénművek Zrt. kapacitása közötti különbség, de a szállítás és más piaci tényezők miatt az import se lesz olcsó. Az Azomures leállás ezt most még nehezebbé teheti.

Bige László, a műtrágyagyártó Nitrogénművek tulajdonosa levélben reagált Nagy István agrárminiszter, a NAK-elnök és a Magosz kijelentéseire, állítva, hogy a pétisó ára tíz évig csökkent, nem nőtt.

“Az Ön és társai megtévesztő kommunikációjára alapozva kijelenthetem, hogy a termelők, akik nem vették, vagy veszik meg a műtrágyájukat belföldről vagy importból, legkésőbb december elején nagyon rosszul fognak járni. Elsősorban azért, mert lényegesen drágábban fognak hozzájutni. Másodsorban: nem biztos, hogy lesz elegendő” – jósolt Bige, aki azt közölte, a politika megtévesztő kommunikációja a gazdákat hátráltatja a döntésben, valamint a világpiaci árakkal szemben a Nitrogénművek tehetetlen.

Bige az ellene irányuló össztüzet annak is tulajdonította – és erre a kormánypárti politikusok is kitértek reakcióikban -, hogy anyagilag támogatta Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt kampányát.

Forrás: Napi.hu

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek

Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése

Published

on

A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.

A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.

Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.

Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.

Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.

 

Forrás: NAK

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára

Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára

Published

on

Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.

Fotó: FAO

A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.

Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.

Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.

A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.

Tovább olvasom