Keressen minket

Mezőgazdaság

Interjú Dr. Szabó Istvánnal, az NKFIH tudományos és nemzetközi elnökhelyettesével

Ha van ötlet, érdemes pályázni! A 2021-ben elindított uniós kutatási és innovációs keretprogram, a Horizont Európa minden eddiginél nagyobb, 95,5 milliárd eurós keretösszeget fordít a tagországokban zajló kutatás-fejlesztési és innovációs projektekre 2027-ig. A kutatásban és az innovációban rejlő lehetőségekről, a közvetlenül Brüsszelből pályázható támogatásokról és az elmúlt hétéves ciklus magyar sikereiről – köztük kiemelten a hazai agrár- és élelmiszeripari vonatkozású KFI eredményekről – Dr. Szabó Istvánnal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH)  elnökhelyettesével beszélgettünk – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Dr. Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnökhelyettese mondta el a véleményét a hazai agrár- és élelmiszeripari vonatkozású KFI eredményekről (Kép: NAK)

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati és közfeladatokat ellátó köztestület, amelyet a 2012. évi CXXVI. törvény hozott létre. 2013. március 28-án alakult meg. (Ábra: NAK)

 Mi az NKFIH szerepe a hazai agrár- és élelmiszeripar KFI keretrendszerében?

 Az NKFIH – amely az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) háttérintézménye – horizontális jelleggel, minden ágazat KFI tevékenységét támogatja. Egyes területek kiemelt prioritást élveznek, ezeket a Tématerületi Kiválósági Program 2020 keretében finanszírozzuk, felsőoktatási és kutatóintézeti támogatások formájában. Ezek közt természetesen megtalálható a fenntarthatóság éppúgy, mint átfogóan az agrárium. Emellett az egyéni kutatói kiválóságon alapuló pályázatoktól kezdve, a felsőoktatási hallgatók támogatásán át, egészen a vállalati innovációs projektek finanszírozásáig lefedjük a teljes KFI spektrumot, mindamellett, hogy felsőoktatási és ipari együttműködési központokat (FIEK) is létrehoztunk. A szükséges pályázati forrásokat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap biztosítja, amelyet a Hivatalunk kezel, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakpolitikai irányelvei alapján. A hazai KFI támogatások mellett a közvetlenül pályázható uniós források is óriási lehetőséget jelentenek a magyar szereplőknek.

 Milyen pályázati lehetőségeik vannak a mezőgazdasági termelőknek és az élelmiszer-feldolgozóknak?

 A piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatunk az egyéni, jelentősebb forrásbevonást igénylő KFI projektek megvalósítását támogatja. A kezdő innovátoroknak, vállalkozásoknak egy új konstrukciónk, a KKV Start Innováció biztosít fejlesztési forrást saját ötletük megvalósításához. Amíg a piacvezérelt pályázatnál ötletgazdáktól egy adott piacra szánt jelentős újdonságértékkel bíró, új termék megjelenését várjuk, addig a KKV Start elsősorban a vállalat számára a piacon elérhető új termék, eszköz, szolgáltatás vagy eljárás beszerzéséhez és az üzleti folyamatokba való beépítéséhez nyújt támogatást.  Például a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen létrejött egy agrárinformatikai központ azzal a céllal, hogy dedikált vállalati partnerekkel együttműködésben olyan fejlesztések valósuljanak meg, melyek alapján okos (digitalizációs) megoldások váljanak alkalmazhatóvá nem okos (offline) eszközökön is. Vagyis olyan rendszert fejlesztenek, amely különféle mezőgazdasági eszközöket képes „felokosítani”: vagyis egy eszköz alkalmas lesz információkat továbbítani például a talaj nedvességtartalmáról, amire korábban nem volt képes. Az ilyen típusú fejlesztéseket tudja például a KKV Start konstrukcióban egy gazdálkodó adaptálni a saját működésébe. Az együttműködési központoknak tehát kiemelten fontos célja az, hogy versenyképességet fokozó eredményeket szállítsanak a vállalatok számára. A végső cél, hogy a felsőoktatás és az ipari szereplők között a gazdaságra hosszú távon kiható jó kapcsolat épüljön ki – a létrejövő termékek pedig hozzáférhetővé váljanak a projekten kívüli partnerek számára is.

 Mi lehet a legfőbb sikerkritérium?

 Majdnem minden esetben igaz, hogy egy innovációs projekt akkor válik működőképessé és fenntarthatóvá, ha a KFI tevékenység valamely felsőoktatási intézmény együttműködésével jön létre. Az egyetemi közegben ugyanis megvan a megfelelő humánerőforrás, elérhetők a szükséges kutatási eszközök, infrastruktúrák is. Mindezeket egy átlagos hazai kkv nem tudja rentábilisan beszerezni és fenntartani – és épp ez teremt egy természetes együttműködési helyzetet.

 Beszélgetésünk elején utalt a közvetlenül Brüsszelből pályázható források jelentőségére is. Miért érdemes belevágni egy nemzetközi pályázatba? Milyen előnyökre lehet szert tenni?

 Az Európai Unió kutatási és innovációs támogatásaiból mi magyarok is egyre többet profitálunk. A 2014-2020. közötti Horizont 2020 keretprogram forrásaiból például a magyar szervezetek 1542 sikeres pályázati részvétellel 371 millió eurót nyertek el. Ezen belül az élelmezésbiztonság és a fenntartható mezőgazdaság területe – az infokommunikációs technológiák CT és az Európai Kutatási Tanács pályázatai mellett – az egyik legsikeresebbnek tekinthető: itt 209 sikeres pályázati részvétellel 33 millió euró támogatást sikerült Magyarországra hozni. A Horizont 2020 folytatása a tavaly elindított Horizont Európa program, amelynek minden eddiginél nagyobb, 95,5 milliárd eurós keretösszege újabb lehetőségeket rejt a pályázóknak.

Középtávú stratégiai célunk, hogy minél több hazai vállalkozás jusson el arra a szintre, hogy sikeresen tudjon ilyen nemzetközi pályázatokon szerepelni. Itt már előfeltétel, hogy legyen élő nemzetközi partneri együttműködése, képes legyen aktív szereplőjévé válni egy konzorciumnak. Ez utóbbi nehezebb feladat, hiszen ki kell építenie a kapcsolatokat és idegennyelv-tudásra is szüksége van. Az együttműködések, közös projektek jellemzően olyan átfogó témákat érintenek, mint például a szárazságtűrő növényfajtákkal kapcsolatos kísérletek, a növényi kártevők elleni védekezés vagy új öntözési rendszerek – aki ezekben részt tud venni, az a legelsők közt tudja majd alkalmazni ezeket a megoldásokat, ami jelentős versenyelőnyt jelenthet számára. A megszerzett előnyt és tudást pedig továbbadhatja vagy értékesítheti más vállalkozások számára idehaza vagy a nemzetközi piacokon. Ezek a projektek is jól jelzik, hogy az innováció nem egy misztikus fogalom, csupán a változásra való képesség.

Melyek a kezdeti lépések azoknak, akik pályázni szeretnének? Hogyan érdemes nekikezdeni?

 Az első lépés, hogy meg tudják fogalmazni a projektötletet és találjanak megfelelő pályázati forrást a megvalósításhoz. Önmagában azért nem érdemes pályázni, hogy bárki forrást vonjon be a napi üzleti működésbe, hiszen a bírálati szűrőkön úgyis fennakad a projekt. Fontos látni, hogy maga a pályázás is erőforrásigényes tevékenység, ami adminisztrációs terhekkel is jár. Ezek vállalhatók abban az esetben, ha valaki tisztességgel eleget tesz a kötelezettségeinek. De aki túl sokat módosít a projekten a megvalósítás során, annak érdemes jobban átgondolnia a koncepciót, még akkor is, ha az innováció egyfajta alkotói folyamat. Mindenkinek azt javaslom, hogy bátran vágjon bele a pályázásba, ha valóban van egy ígéretes ötlete és konkrét terve a megvalósításhoz. Pályázatíróra sincs feltétlenül szükség, hiszen sokkal hitelesebb és eredményesebb, ha a projekt elképzelését maga az ötletgazda írja le és csak az adminisztrációs feladatokra von be külső segítséget.

 A hazai pályázói körnek milyen KFI szolgáltatásokat nyújtanak?

 Szolgáltatási portfóliónk révén elősegítjük és indukáljuk az innovációs tér egyes szereplői közti együttműködést – ez ugyanis minden innovációs, illetve kutatás-fejlesztési projekt sikerfaktora. Ha ugyanis van egy jó, innovatív ötlet, amit érdemes megvalósítani, akkor a Hivatal abban tud segíteni, hogy a projektgazdát összekötjük azokkal a szakemberekkel és intézményekkel, akikkel érdemes együttműködnie. Az innovációs környezetben – sok más ágazathoz hasonlóan – a kapcsolati tőke az egyik legnagyobb érték, amely elősegíti az információáramlást és általa épülhet ki egy hatékony és versenyképes gazdaság és ökoszisztéma. Ugyanez a helyzet a közvetlenül pályázható uniós források, így a Horizont 2020, illetve a 2021-ben elindított Horizont Európa esetében is. Ezeknél az NKFIH nemzeti kapcsolattartói, szakértői projektre szabott tanácsokkal, konzultációval, korábbi pályázói és értékelői tapasztalatok megosztásával segítik az elindulást. Ha például hazai vagy nemzetközi konzorciumépítés szükséges a sikeres pályázáshoz, akkor a kezdeti lépésekben tudunk segíteni, de a konkrét pályázatot már a bevont, aktív szereplőknek kell letenniük az asztalra.

 Milyen formában és területeken működnek együtt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával?

 A Területi Innovációs Platformok kezdeményezést azzal a céllal indítottuk el, hogy helyi szinten, közvetlenül tudjuk elérni és összefogni a hazai innovációs tér összes lehetséges szereplőjét. A NAK is természetes szövetségesünk lehet ebben. Az általunk létrehozott budapesti és hét vidéki platformon vitatjuk meg például a támogatási rendszerrel kapcsolatban felmerülő szakmai és szakértői kérdéseket, felmérjük az igényeket, többek közt azt is, hogy a jövőben mely kulcsterületekre fókuszáljuk az innovációs pályázati forrásokat. A horizontális területek közül az agrárszektor természetesen továbbra is kiemelt prioritást élvez.

Forrás: NAK.hu

Mezőgazdaság

Bélyegzés a Kéktúrázás napján

A kéktúrázás szerves részei a szebbnél-szebb bélyegzőlenyomatok és az ezeket gyűjtő igazolófüzet. A Kéktúrázás napján is belekezdhetsz a legyalogolt kilométerek és az igazolásukra szolgáló bélyegzőlenyomatok gyűjtésébe.

Fotó: Kéktúra

Az Alföldi, az Országos és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra teljesítését 3 különböző igazolófüzetben vezetheted. Azonban ahhoz, hogy ezt szabályosan tehesd meg, adunk néhány praktikus információt.

A kéktúra mozgalom szerinti klasszikus szakaszolás bélyegzőponttól bélyegzőpontig történik. A kéktúrázás napjára kialakított rövidebb, egy nap alatt teljesíthető szakaszoknál is igyekeztük úgy felosztani a távokat, hogy bélyegzésre is alkalmasak és közlekedés szempontjából is praktikusak legyenek. Néhány túraszakaszt a tavalyi évhez képest is megváltoztattunk annak érdekében, hogy még több olyan túra legyen a rendezvényen is, amit a kéktúra mozgalom kiírása szerinti bélyegzéssel lehet teljesíteni. A Kéktúrázás napja mindhárom kéktúráján a szakaszok kilencven százaléka ilyen, ezeket a szűrő segítségével könnyen megtalálhatod. A túranap legtöbb szakaszánál bélyegzőhelynél van a találkozópont is és a célpont is és csak néhány olyan túra van, ami összesen egy bélyegzőpontot érint. A hivatalos kiírás szerint az érvényes teljesítéshez 2 bélyegzőpont közti távot kell megtenni 2 bélyegzéssel. Akik mindenképpen egy db bélyegzőponttal rendelkező szakaszon szeretnétek túrázni, de szeretnék érvényesen teljesíteni a szakaszt, nekik érdemes lehet a túrán kívül felkeresni a túra előtti vagy a túra végcél utáni bélyegzőpontot.

Ha most kezded a kéktúrázást, ezeket a hasznos információkat ajánljuk: a kéktúrázás első lépései

Ha bélyegezni szeretnél a túranapon, az igazolófüzeten kívül hozz magaddal bélyegzőpárnát és tintát is.

Forrás: Kéktúra

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Okiratátadó ünnepség Székkutason

Nébih:15 növényfaj 187 fajtájának képviselője vehette át díszokiratát a Nébih szeptember végi eseményén. Az ünnepséget a Székkutasi Növényfajtakísérleti Állomáson tartották, ahol egyúttal a hazai fajtakísérletezés 130 éves, valamint az állomás 70 éves jubileumáról is megemlékeztek a résztvevők.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

A legutóbbi, 2021. novemberi okirat átadó ünnepség óta a Szántóföldi Szekció két Fajtaminősítő Bizottsági (továbbiakban FMB) ülésére került sor. Az ülések alkalmával 15 növényfaj, 187 fajtájának díszokirata készült el, azaz az Agrárminisztérium állami elismerő határozatban részesítette a szóbanforgó fajtákat, így azok felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal az Európai Unió Közösségi Fajtakatalógusára is. Ezzel a fenti fajták bekerültek abba a rendszerbe, ami alapján a vetőmagjuk szabadon előállítható és forgalmazható az Unió mind a 27 tagállamában és ebből a hazai gazdatársadalom biztonsággal választhat.

Csapó József, a Nébih MGEI Szántóföldi Fajtakísérleti Osztály vezetője köszöntőjében kiemelte, hogy hármas évfordulót ünnepel a Nébih,  2022-ben ugyanis amellett, hogy 10 éves a hivatal, 130 éves a hazai fajtakísérletezés és 70 éves a Székkutasi Növényfajtakísérleti Állomás. Utóbbi jubileum méltó megünneplését jelentette, hogy első alkalommal kerülhetett sor Székkutason a díszokiratok átadására.

Dr. Oravecz Márton, a Nébih elnöke elmondta, hogy hazánk kitűnő helyzetben van a mezőgazdaságban használatos genetikai erőforrások sokféleségét illetően. Fontos feladat az agrobiodiverzitás megőrzése és a fenntartható növénytermesztés támogatása. A megfelelő termésbiztonsághoz szükség van a jó minőségű, betegség-ellenálló, szárazságtűrő fajták és hibridek előállítására.

Jelenleg a Közösségi Fajtakatalógusban csaknem 25 ezer szántóföldi regisztrált fajta szerepel, ebből több mint 1300 a hazai állami elismerésben részesített fajták száma, ami jól mutatja a hazai kutatás-fejlesztés fejlődését.

A hazánkban regisztrált szántóföldi fajták jelentős hányadát a saját kísérleti hálózatunk 15 fajtakísérleti állomásain vizsgálták meg. A hazai fajtavizsgálatok jelentősége abban rejlik, hogy a gazdasági értékvizsgálatokban szereplő fajtajelölteket a későbbi termesztés ökológiai viszonyai között próbálják ki, ezáltal a termelő a magyarországi körülményekre szelektált fajták közül választhat.

Az élelmiszerlánc első elemeként a hazai vizsgálatok alapján köztermesztésbe kerülő növényfajták jelentik a garanciát arra, hogy a termelők, gazdálkodók a környezetet és az egészséget kímélő fajtákat termesszenek gazdaságosan, amely alapja annak, hogy egészséges, jóízű élelmiszerek kerüljenek a fogyasztók asztalára.

Várszegi Gábor, a Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság igazgatója felidézte a hazai fajtakísérletezés 130 éves történetének legfontosabb sarokköveit megalapítástól napjainkig, valamint röviden ismertette a Nébih történetét és szerepét, a hazai fajtakísérleti hálózat felépítésének rendszerét, kitérve a régiós formában történő működtetésére.

A magyar fajtakísérletezés sarokkövei röviden:
1892 Az első Növénytermelési Kísérleti Állomás megalapítása, Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia – Cserháti Sándor által
1916 Növényfajták elismerése és törzskönyvezés kezdete
1941 Országos kísérleti hálózat kialakítása
1951 Fajtaminősítő Tanács létrejötte
1951-52 Fajtakísérleti Állomások alapítása
1968 Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Intézet (OMFI) létrejötte
1983 UPOV csatlakozás és a mai fajtakísérleti hálózat kialakulása
1994 Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet és a Fajtakísérleti Főosztály megalakulása
2007 Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és fajtakísérletezés két szakmai osztályának létrehozása
2012 A fajtakísérlet területét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) látja el

Török Dénes, a Székkutasi fajtakísérleti állomás vezetője az állomás történelmi múltját idézte fel. Az épület 1951-től működik Növényfajta-kísérleti Állomásként, a fajtakísérleti hálózat kialakulása az Országos Növényfajtakísérleti Intézet létrehozásával történt meg. Érdekesség, hogy az alapító állomásokból már csak hat működik, ezek közül kettő (Székkutas és Szarvas) egyazon régióban. A fajtakísérleti szakterület Délkelet-Magyarországi régiójába tartozik Székkutas központtal Szarvas, Jászboldogháza és Helvécia telephely is. Helvécián kertészeti kísérletek (elsősorban szőlő és kajszibarack, valamint alma, körte) és erdészeti kísérletek folynak, a további három állomáson szántóföldi növényfajokat vizsgálják.  A régió egészében, kb. 270 hektáron látják el feladataikat, ezzel a legnagyobb méretű kísérleti hálózati egység a Dél-kelet Magyarországi körzetben működik..

Végh János, a Székkutasi Növényfajtakísérleti Állomás egykori vezetője megemlékezett a Nébih jogelődjeinél történt fajtakísérleti munkavégzésről.

A hármas jubileum alkalmából egy vadkörte emlékfa ültetésre is sor került a fajtakísérleti állomás udvarán.

Forrás: Nébih

          

 

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Folytatódik a földértékesítési program

Újabb, 10 hektárnál kisebb földterületeket hirdetett meg értékesítésre a Nemzeti Földügyi Központ. A szántókra, rétekre és legelőkre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, a jogszabályban foglalt feltételeket figyelembe véve lehet elektronikusan vételi ajánlatot tenni.

Fotó: Pixabay

A 2022. szeptember 30-tól folytatódó földértékesítési programban több mint 2300 db (összesen 3000 hektár), 10 hektárnál kisebb területű, állami tulajdonú földet kínálnak eladásra nyilvánosan, több mint ezer településen, melyek mintegy 40%-a szántó, rét, legelő, a többi pedig vegyes művelési ágú ingatlan. A területekre 30 napig, azaz 2022. október 30-ig lehet vételi ajánlatot tenni.

Az agrártárca szerint a magyar gazdálkodóknál jó helyen van a föld, mindennapi munkájukkal ők művelik meg ezeket a területek és élelemmel látják el a magyar háztartásokat.

Az Agrárminisztérium továbbra is elkötelezett az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítása mellett, amivel a magyar birtokpolitika több mint három évtizedes adósságát kívánja orvosolni. Ezért értékesítésre kerülnek olyan ingatlanhányadok is, ahol az állam kisebbségi tulajdonos, így akár a tulajdonostársak többlettulajdonhoz juthatnak az érintett ingatlanban, ezzel – ideális esetben – csökkenhet a tulajdonostársak száma is.

Az előző földértékesítési programokhoz hasonlóan az eladásra kerülő földek az állami földvagyon-portfólió tisztítását is szolgálják, hiszen értékesítésre kerülnek azok a jellemzően kis területű, magántulajdonú földek közé ékelődött ingatlanok, melyek hasznosítása – leginkább – a szomszédos ingatlanok használói által optimálisabban kivitelezhető. Az eredményes gazdálkodáshoz elengedhetetlen a megfelelő birtokméret kialakítása, melyhez a mostani földértékesítési program jó lehetőséget kínál. Az értékesítés ezúttal is elektronikus úton zajlik. (Részletek a www.nfk.gov.hu oldalon érhetőek el).

A koronavírus-járvány és az orosz ukrán háború rávilágított arra, hogy az élelmiszer-ellátás stratégiai kérdés, aminek egyik alapja a termőföld. Az agráriumot érő kihívások ellenére magyar gazdák elkötelezett munkájának és szorgalmának köszönhetően minden nap friss és egészséges élelmiszer kerül a magyar családok asztalaira. Az agrártárca éppen ezért minden lehetséges eszközzel támogatja a termelők tevékenységét, aminek egyik alapvető eszköze a gazdálkodók igényeit figyelembe vevő birtokpolitikai intézkedések kialakítása.

Az értékesítésre kerülő földek listája a www.nfk.gov.hu oldalon elérhető 2022. szeptember 30-tól, valamint az érintett települések önkormányzatainak honlapján is közzétételre kerülnek a megvásárolható földterületek adatai.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom