Ha van ötlet, érdemes pályázni! A 2021-ben elindított uniós kutatási és innovációs keretprogram, a Horizont Európa minden eddiginél nagyobb, 95,5 milliárd eurós keretösszeget fordít a tagországokban zajló kutatás-fejlesztési és innovációs projektekre 2027-ig. A kutatásban és az innovációban rejlő lehetőségekről, a közvetlenül Brüsszelből pályázható támogatásokról és az elmúlt hétéves ciklus magyar sikereiről – köztük kiemelten a hazai agrár- és élelmiszeripari vonatkozású KFI eredményekről – Dr. Szabó Istvánnal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH)  elnökhelyettesével beszélgettünk – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Dr. Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnökhelyettese mondta el a véleményét a hazai agrár- és élelmiszeripari vonatkozású KFI eredményekről (Kép: NAK)

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati és közfeladatokat ellátó köztestület, amelyet a 2012. évi CXXVI. törvény hozott létre. 2013. március 28-án alakult meg. (Ábra: NAK)

 Mi az NKFIH szerepe a hazai agrár- és élelmiszeripar KFI keretrendszerében?

 Az NKFIH – amely az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) háttérintézménye – horizontális jelleggel, minden ágazat KFI tevékenységét támogatja. Egyes területek kiemelt prioritást élveznek, ezeket a Tématerületi Kiválósági Program 2020 keretében finanszírozzuk, felsőoktatási és kutatóintézeti támogatások formájában. Ezek közt természetesen megtalálható a fenntarthatóság éppúgy, mint átfogóan az agrárium. Emellett az egyéni kutatói kiválóságon alapuló pályázatoktól kezdve, a felsőoktatási hallgatók támogatásán át, egészen a vállalati innovációs projektek finanszírozásáig lefedjük a teljes KFI spektrumot, mindamellett, hogy felsőoktatási és ipari együttműködési központokat (FIEK) is létrehoztunk. A szükséges pályázati forrásokat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap biztosítja, amelyet a Hivatalunk kezel, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakpolitikai irányelvei alapján. A hazai KFI támogatások mellett a közvetlenül pályázható uniós források is óriási lehetőséget jelentenek a magyar szereplőknek.

 Milyen pályázati lehetőségeik vannak a mezőgazdasági termelőknek és az élelmiszer-feldolgozóknak?

 A piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatunk az egyéni, jelentősebb forrásbevonást igénylő KFI projektek megvalósítását támogatja. A kezdő innovátoroknak, vállalkozásoknak egy új konstrukciónk, a KKV Start Innováció biztosít fejlesztési forrást saját ötletük megvalósításához. Amíg a piacvezérelt pályázatnál ötletgazdáktól egy adott piacra szánt jelentős újdonságértékkel bíró, új termék megjelenését várjuk, addig a KKV Start elsősorban a vállalat számára a piacon elérhető új termék, eszköz, szolgáltatás vagy eljárás beszerzéséhez és az üzleti folyamatokba való beépítéséhez nyújt támogatást.  Például a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen létrejött egy agrárinformatikai központ azzal a céllal, hogy dedikált vállalati partnerekkel együttműködésben olyan fejlesztések valósuljanak meg, melyek alapján okos (digitalizációs) megoldások váljanak alkalmazhatóvá nem okos (offline) eszközökön is. Vagyis olyan rendszert fejlesztenek, amely különféle mezőgazdasági eszközöket képes „felokosítani”: vagyis egy eszköz alkalmas lesz információkat továbbítani például a talaj nedvességtartalmáról, amire korábban nem volt képes. Az ilyen típusú fejlesztéseket tudja például a KKV Start konstrukcióban egy gazdálkodó adaptálni a saját működésébe. Az együttműködési központoknak tehát kiemelten fontos célja az, hogy versenyképességet fokozó eredményeket szállítsanak a vállalatok számára. A végső cél, hogy a felsőoktatás és az ipari szereplők között a gazdaságra hosszú távon kiható jó kapcsolat épüljön ki – a létrejövő termékek pedig hozzáférhetővé váljanak a projekten kívüli partnerek számára is.

 Mi lehet a legfőbb sikerkritérium?

 Majdnem minden esetben igaz, hogy egy innovációs projekt akkor válik működőképessé és fenntarthatóvá, ha a KFI tevékenység valamely felsőoktatási intézmény együttműködésével jön létre. Az egyetemi közegben ugyanis megvan a megfelelő humánerőforrás, elérhetők a szükséges kutatási eszközök, infrastruktúrák is. Mindezeket egy átlagos hazai kkv nem tudja rentábilisan beszerezni és fenntartani – és épp ez teremt egy természetes együttműködési helyzetet.

 Beszélgetésünk elején utalt a közvetlenül Brüsszelből pályázható források jelentőségére is. Miért érdemes belevágni egy nemzetközi pályázatba? Milyen előnyökre lehet szert tenni?

 Az Európai Unió kutatási és innovációs támogatásaiból mi magyarok is egyre többet profitálunk. A 2014-2020. közötti Horizont 2020 keretprogram forrásaiból például a magyar szervezetek 1542 sikeres pályázati részvétellel 371 millió eurót nyertek el. Ezen belül az élelmezésbiztonság és a fenntartható mezőgazdaság területe – az infokommunikációs technológiák CT és az Európai Kutatási Tanács pályázatai mellett – az egyik legsikeresebbnek tekinthető: itt 209 sikeres pályázati részvétellel 33 millió euró támogatást sikerült Magyarországra hozni. A Horizont 2020 folytatása a tavaly elindított Horizont Európa program, amelynek minden eddiginél nagyobb, 95,5 milliárd eurós keretösszege újabb lehetőségeket rejt a pályázóknak.

Középtávú stratégiai célunk, hogy minél több hazai vállalkozás jusson el arra a szintre, hogy sikeresen tudjon ilyen nemzetközi pályázatokon szerepelni. Itt már előfeltétel, hogy legyen élő nemzetközi partneri együttműködése, képes legyen aktív szereplőjévé válni egy konzorciumnak. Ez utóbbi nehezebb feladat, hiszen ki kell építenie a kapcsolatokat és idegennyelv-tudásra is szüksége van. Az együttműködések, közös projektek jellemzően olyan átfogó témákat érintenek, mint például a szárazságtűrő növényfajtákkal kapcsolatos kísérletek, a növényi kártevők elleni védekezés vagy új öntözési rendszerek – aki ezekben részt tud venni, az a legelsők közt tudja majd alkalmazni ezeket a megoldásokat, ami jelentős versenyelőnyt jelenthet számára. A megszerzett előnyt és tudást pedig továbbadhatja vagy értékesítheti más vállalkozások számára idehaza vagy a nemzetközi piacokon. Ezek a projektek is jól jelzik, hogy az innováció nem egy misztikus fogalom, csupán a változásra való képesség.

Melyek a kezdeti lépések azoknak, akik pályázni szeretnének? Hogyan érdemes nekikezdeni?

 Az első lépés, hogy meg tudják fogalmazni a projektötletet és találjanak megfelelő pályázati forrást a megvalósításhoz. Önmagában azért nem érdemes pályázni, hogy bárki forrást vonjon be a napi üzleti működésbe, hiszen a bírálati szűrőkön úgyis fennakad a projekt. Fontos látni, hogy maga a pályázás is erőforrásigényes tevékenység, ami adminisztrációs terhekkel is jár. Ezek vállalhatók abban az esetben, ha valaki tisztességgel eleget tesz a kötelezettségeinek. De aki túl sokat módosít a projekten a megvalósítás során, annak érdemes jobban átgondolnia a koncepciót, még akkor is, ha az innováció egyfajta alkotói folyamat. Mindenkinek azt javaslom, hogy bátran vágjon bele a pályázásba, ha valóban van egy ígéretes ötlete és konkrét terve a megvalósításhoz. Pályázatíróra sincs feltétlenül szükség, hiszen sokkal hitelesebb és eredményesebb, ha a projekt elképzelését maga az ötletgazda írja le és csak az adminisztrációs feladatokra von be külső segítséget.

 A hazai pályázói körnek milyen KFI szolgáltatásokat nyújtanak?

 Szolgáltatási portfóliónk révén elősegítjük és indukáljuk az innovációs tér egyes szereplői közti együttműködést – ez ugyanis minden innovációs, illetve kutatás-fejlesztési projekt sikerfaktora. Ha ugyanis van egy jó, innovatív ötlet, amit érdemes megvalósítani, akkor a Hivatal abban tud segíteni, hogy a projektgazdát összekötjük azokkal a szakemberekkel és intézményekkel, akikkel érdemes együttműködnie. Az innovációs környezetben – sok más ágazathoz hasonlóan – a kapcsolati tőke az egyik legnagyobb érték, amely elősegíti az információáramlást és általa épülhet ki egy hatékony és versenyképes gazdaság és ökoszisztéma. Ugyanez a helyzet a közvetlenül pályázható uniós források, így a Horizont 2020, illetve a 2021-ben elindított Horizont Európa esetében is. Ezeknél az NKFIH nemzeti kapcsolattartói, szakértői projektre szabott tanácsokkal, konzultációval, korábbi pályázói és értékelői tapasztalatok megosztásával segítik az elindulást. Ha például hazai vagy nemzetközi konzorciumépítés szükséges a sikeres pályázáshoz, akkor a kezdeti lépésekben tudunk segíteni, de a konkrét pályázatot már a bevont, aktív szereplőknek kell letenniük az asztalra.

 Milyen formában és területeken működnek együtt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával?

 A Területi Innovációs Platformok kezdeményezést azzal a céllal indítottuk el, hogy helyi szinten, közvetlenül tudjuk elérni és összefogni a hazai innovációs tér összes lehetséges szereplőjét. A NAK is természetes szövetségesünk lehet ebben. Az általunk létrehozott budapesti és hét vidéki platformon vitatjuk meg például a támogatási rendszerrel kapcsolatban felmerülő szakmai és szakértői kérdéseket, felmérjük az igényeket, többek közt azt is, hogy a jövőben mely kulcsterületekre fókuszáljuk az innovációs pályázati forrásokat. A horizontális területek közül az agrárszektor természetesen továbbra is kiemelt prioritást élvez.

Forrás: NAK.hu