Keressen minket

Mezőgazdaság

Klubszobát kaptak a szakkollégisták Debrecenben

0

Új, önálló közösségi teret kaptak a szakkollégisták Debrecenben.

0

Közzétéve:

0

Új, önálló közösségi teret kaptak a szakkollégisták Debrecenben, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Veres Péter Kollégiumban. Ez rendkívüli jelentőségű a Kereply Kámán és a Tormay Béla Szakkollégiumok számára, mert lehetővé teszi a csapatépítést és a közösségi munkát – emelte ki lapunknak Prof. Dr. Nagy János a Debreceni Egyetem prorektora, a Kerpely Kálmán Szakkollégium vezetője. A megnyitón a kar tudományos dékánhelyettese, Prof. Dr. Veres Szilvia, intézetvezetők és szakkollégiumi hallgatók köszöntötték a vendégeket.

Új, önálló közösségi teret kaptak a szakkollégisták Debrecenben. (Kép: DE MÉK – Agro Jager News)

Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar címere. (Ábra: DE)

Hatalmas munka áll mögöttünk – tájékoztatja lapunkat Dr. Uzonyiné Lévai Katalin, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány- és Környezetgazdálkodási Kar, szakkollégiumokért felelős referense. A két szakkollégium teljes ügyintézését a kar főépületében látjuk el, de a diákság számára már nagyon szükségessé vált, hogy a diákönkormányzatuk nagyobb önállóságot kapjon. A kar vezetése, Prof. Dr. Stündl László dékán és Prof. Dr. Veres Szilva tudományos dékánhelyettes úgy határozott, hogy teljesítik a diákság kérését: megvizsgálták a lehetőségeiket és a kari főépület közvetlen szomszédságában, az egyetemi negyedben található Veres Péter Kollégium alsó szintjén, a főbejárat szomszédságában egy helyiséget biztosítottak a szakkollégium részére.

Óriási öröm volt ez. Brassó Dóra Lili, a Tormay Béla szakkollégium elnöke, Ősz Alettával és Gila-Rácz Dalmával kitakarította és önerőből rendbe hozta a helyiséget, majd a kar vezetése és a két szakkollégium igazgatója, Prof. Dr. Nagy János és Prof. Dr. Pepó Péter támogatásával eszközökkel, informatikai háttérrel, bútorokkal és széles vásznú led TV-vel is felszerelték. A megnyitón Brassó Dóra Lili, a Tormay Béla Szakkollégium elnöke köszöntötte a vendégeket. Kiemelte, hogy egyetemistaként, de a Tormay Béla szakkollégium elnökeként, doktorandusz hallgatóként úgy ítéli meg, fontos helyszíne, bázisa lesz ez az iroda a diákságnak. Ez az iroda lehetőséget teremt arra, hogy azok a szakkollégisták, akik a kollégiumon kívülről, a városból, vagy a környékbeli településekről érkeznek, otthonra találjanak. Most már önállóan szervezhetünk egyeztetéseket és nem kell az egyetemen, vagy valamelyik kollégium szobában összegyűlni – méltatta az iroda sikerét Brassó Dóra Lili elnök. A portán a tagok névsorát leadták, így bárki bármikor felveheti a kulcsot – folytatta megnyitóját. A diákelnök hozzátette, hogy ügyeleti rendszerben hétköznaponként délután négytől, este tízig mindig egy-egy önkéntes doktorandusz hallgató vezeti az irodát, illetve minden héten ő is vállal egy-egy napot, így személyesen is rendelkezésére áll a tagságnak.

Dr. Széles Adrienn egyetemi docens, intézetigazgató, Prof. Dr. Veres Szilvia tudományos dékánhelyettes és Prof. Dr. Nagy János prorektor a megnyitót követően – Agro Jager News

Prof. Dr. Veres Szilvia, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tudományos-dékánhelyettese hangsúlyozta, hogy Prof. Dr. Stündl László, a kar dékánja elkötelezett a kar legkiválóbb hallgatóinak a támogatásában. Leszögezte, hogy a Debreceni Egyetemen összesen 16 szakkollégium működik, ebből kettő a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon. Ez országos viszonylatban is egyedülálló, de a Kari Tanács számára hatalmas felelősség is egyben. Magyarországon az önszerveződő diákcsoportok nagyon értékesek, különösen abból az aspektusból, hogy ezekbe a szakkollégiumokba tanulmányi eredményeik és a közösségben felvállalt munkák alapján lehet bekerülni, illetve tagnak lenni. Csak a tudás és a szorgalom kettőse lehet a belépő. A Perthben, a Nyugat-Ausztráliai Egyetemen tapasztalatokat szerzett dékánhelyettes kiemelte, hogy Ausztráliában már óvodás kortól „projekt szemlélettel” folyik az oktatás és csapatban gondolkodnak a diákok, amely az egyetemeken már különösen magas szinten zajlik. Úgy látja, hogy a szakkollégiumokban nemcsak közösen tanulnak, hanem egymást segítve megtanulnak csapatban dolgozni a diákok. Nagyon fontosnak tartja és mérföldkő a szakkollégisták életében, hogy összefogva kértek támogatást a dékánságon.

A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Dr. Széles Adrienn egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet vezetője, a Kerpely kálmán Szakkollégium mentora hangsúlyozta, hogy a szakkollégiumok, mind a Tormay Béla, mind pedig a Kerpely Kálmán fontos részét képezik az egyetemi kutatásoknak. Debrecenben ugyanis nemcsak oktatnak, hanem aktívan kutatnak is az egyetem munkatársai. Ezekhez a munkákhoz csatlakozhatnak már a BSc képzés legelején az egyetemisták és kapcsolódhatnak be a legnagyobb szántóföldi kutatásokba, a vetés előkészítéstől egészen az adatok feldolgozásáig.

Dr. Széles Adrienn intézetvezető, az Agro Jager Newsnak azt is bejelentette, hogy Prof. Dr. Nagy János prorektor kezdeményezésére idén induló mentorprogramon keresztül hat kiváló középiskolai tanuló, akik a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikum diákjai, nemcsak a szakkollégiumi élet mindennapjaiba, hanem már a gyakorlati kutatásokba is bekapcsolódhatnak. Részt vehetnek az Intézet tavaszi munkáiban, a precíziós gazdálkodás és az ahhoz kapcsolódó kutatásokban is. Ez nem egyedülálló, egészítette ki a prorektor, hiszen az intézetvezető asszony már középiskolás korában csatlakozhatott az egyetemi kutatásokhoz. Jó kezdeményezésnek ítéltük meg, a tapasztalatainkat most intézményi szinten bővítettük.

Kép: DE MÉK – Agro Jager News

Prof. Dr. Nagy János a Debreceni Egyetem prorektora lapunknak összegezte az eddig munkát. Rámutatott, hogy éppen február 10-én jelentette be Dr. Harsányi Endre, az egyetem agrárinnovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettese, hogy az országban elsőként indít precíziós agrármérnök alapszakot 2023 szeptemberétől a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara.

Az egyetemi kiválóságokat a Kar vezetése és a kar vezető kutatói szabadidejükben tovább képzik, továbbá, hogy támogatják a szakkollégiumok önrendelkezését, páratlan lehetőséget biztosít nemcsak hazánkban, hanem a Kárpát-medence viszonylatában is. Az önrendelkezés szükséges ahhoz is, hogy az agrármérnökök döntési képessége, a felelős vezetői magatartása kialakuljon. Persze ez a közösség, ez a kétszer 40 fő még nem tudja, mit jelent szakkollégistának lenni, ehhez a szakmai közösséghez tartozni, de a már itt végzett hallgatók, érdeklődési területüktől függetlenül barátságban, jó munkakapcsolatban maradtak országszerte. A kirándulásokkal, az előadásokkal a kapcsolati tőkéjük is gazdagodik. A szakkollégiumban egymásra vannak utalva, egymásban bízva és különösen egymást segítve érnek el eredményeket és olyan barátságok alapjait fektetik le, amit csak az egyetemi képzések, csak a szakkollégiumi tagság hozhat.

A prorektor külön elismerését fejezte ki, hogy a Prof. Dr. Stündl László dékán által vezetett kar energiáit átcsoportosítva lehetőséget biztosított a két szakkollégiumnak. Bízik benne, hogy a legtehetségesebb diákoknak és az itt tanuló doktoranduszoknak nem csak kutatási fejlődést, hanem anyagi megbecsülést is hozhat az, hogy ezt a pályát, a tudomány, a kutatás különleges ágát, a mezőgazdaságtudományt választották, amely már túlmutat a kar lehetőségein, hiszen ez már nemzetgazdasági vetületeket hordoz – tájékoztatta lapunkat az agrárkutató, Prof. Dr. Nagy János prorektor.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Agro Jager News

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

0

Mezőgazdaság

Március 29-én indul a tavaszi rókavakcinázás

+1

A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2025. március 29-én kezdődik.

+1

Published

on

+1

A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2025. március 29-én kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben. Az immunizálással egyidőben ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben az érintett térségekben. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy a veszettség gyanújának jelentése jogszabályban előírt kötelezettség, a betegséget megelőző intézkedések betartása pedig közös társadalmi célt szolgál.

Fotó: NÉBIH

Az immunizálás az érintett területeken vakcinatartalmú csalétkek kisrepülőgépekről való kijuttatásával történik. A művelet nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. Az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is megtalálható.

A Nébih a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a vakcinázás eredményességét. Az előző évek adatai azt mutatják, hogy az immunizálásban érintett területeken a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.

Ábra: NÉBIH

A veszettség fő terjesztője a nagyjából hatvanezer példányt számláló hazai állománnyal bíró vörös róka. A kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáké pedig erősen ajánlott, ugyanis a betegség a vadon élő állatok mellett egyaránt veszélyes a házi emlősállatokra, valamint az emberre is.

A betegség a szomszédos országok közül Ukrajnában és Romániában rendszeresen előfordul, valamint ismételten megjelent Szlovákia keleti régiójában is. 2022-ben Magyarországon is megváltozott a veszettséghelyzet, ugyanis Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán és a román határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben 18 veszettségeset igazolódott. Tekintettel arra, hogy 2022 szeptemberében Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, a vakcinázás dupla csaléteksűrűséggel történik a vármegyében, amíg a járványügyi helyzet indokolja.

A betegség behurcolása vélhetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna és Románia felőli mozgása révén történt meg. Mivel az utóbbi években az ukrán és román állategészségügyi hatóságok nem tudták rendszeresen elvégezni a rókák vakcinázási programját, a határhoz közeli területeken továbbra is nagyobb a járványügyi kockázat.

Mindezeket figyelembe véve, a hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása kulcsfontosságú, azaz a továbbiakban is elengedhetetlen a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Az idegrendszeri tüneteket mutató elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében a mintavételről az állategészségügyi hatóság gondoskodik.

A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a betegség gyanújának jelzése jogszabályban előírt kötelezettség.

A Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus aloldalán (www.veszettsegmentesites.hu) további információk érhetőek el a betegség tüneteiről, terjedéséről és megelőzéséről.

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Vaddisznókondát videóztak Spanyolországban

+1

Több mint 20 vaddisznót sikerült lencsevégre kapni Spanyolországban

+1

Published

on

+1

Több mint 20 vaddisznót sikerült lencsevégre kapni Spanyolországban, miközben egy kombájn megkezdte a kukorica betakarítását. Az állatok nemcsak táplálékforrásként használják a táblát, hanem biztonságos búvóhelynek is.

Fotó: Club de Caza

A felvétel egy hatalmas mezőgazdasági területen készült, ahol a vaddisznók gyakori vendégek – különösen a betakarítás idején. A kukorica csövei ilyenkor igazi csemegét jelentenek számukra, így a lehető legtovább maradnak a területen. A magasabban lévő csöveket elérve sokszor letörik a szárakat, hogy hozzáférjenek a még érintetlen terméshez.

A drón a levegőből követte a menekülő kondát, amely a már learattott sorokon átvágva próbált visszabújni a még álló kukoricásba.

A terület nem bír el ennyi vaddisznót

A felvételeken több mint 20 példány látható, és ez még csak egyetlen konda. A vaddisznók nap mint nap óriási károkat okoznak a termésben, ami jelentős veszteséget jelent a gazdák számára. Évről évre küzdenek ezzel a problémával, de a modern technológiáknak – például a kamerával felszerelt drónoknak – köszönhetően ma már pontosabban nyomon követhetik a vadkárokat és dokumentálhatják az ilyen eseteket.

Forrás: Club de Caza

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Rusvai Miklós a hirado.hu-nak: Beláthatatlan következményei lesznek, ha nem szűnik meg a ragadós száj- és körömfájásjárvány

+1

Rusvai Miklós víruskutató nyilatkozott a járványról és annak hosszú távú hatásairól.

+1

Published

on

+1

Több mint fél évszázad után ismét megjelent Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás (RSzKF). A párosujjú patás állatokat érintő betegség rendkívül ragályos, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szigorú intézkedéseket léptetett életbe. A járvány miatt egyre több ország vezet be importkorlátozást, amely hosszú távon a magyar gazdaságot is súlyosan megviselheti. Rusvai Miklós víruskutató a hirado.hu-nak nyilatkozott a járványról és annak hosszú távú hatásairól.

Kiemelt kép: Egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telep, ahol Orbán Viktor miniszterelnök a ragadós száj-és körömfájás megfékezésével kapcsolatos munkát ellenőrizte 2025. március 10-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

A Nébih múlt pénteken jelentette be, hogy 52 év után újra felbukkant Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás. A tünetek március 3-án jelentkeztek egy kisbajcsi állattartó telepen, Győr-Moson-Sopron vármegyében, ahol mintegy 1400 szarvasmarha található. A beteg állatokon magas lázat, levertséget tapasztaltak, a szájban és lábvégeken jellegzetes hólyagos elváltozások voltak.

A kórokozó jelenlétét a Nébih laboratóriuma is alátámasztotta, így a járványkitörésben érintett szarvasmarha telepen azonnali zárlatot rendeltek el, és megkezdődött az állomány felszámolása. A fertőzés helyszínére Orbán Viktor miniszterelnök is ellátogatott, majd arra kérte az embereket, hogy tartsák be a hatóságok előírásait.

A Nébih szerint a járványügyi helyzet rendkívüli, ezért országos, illetve a Dunántúl teljes területét érintő korlátozásokat vezettek be. Március 17-ig tilos minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása. A közeli állatkertek, vadasparkok további rendelkezésig nem látogathatók, továbbá a védő- és megfigyelési körzeten belül vadászni is tilos. A járvány miatt ideiglenesen bezárt a győri állatkert, a Fővárosi Állat- és Növénykert állatsimogatója, a Hortobágyi Vadaspark, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén is korlátozásokat vezettek be. A Magyar Természetjáró Szövetség arról számolt be, hogy már bizonyos turistautakat is lezártak, hogy megakadályozzák a betegség terjedését.

Hogyan került 52 év után Magyarországra a vírus?

Rusvai Miklós állatorvos-virológus a hirado.hu-nak beszélt arról, hogy nem egyedi jelenség, hogy több évtized után újra felbukkanjon egy vírus. Magyarországon legutóbb 1973-ban azonosították a kórokozót, bár ekkor csak néhány állaton, nem egy nagy létszámú tenyészetben. Nagy-Britanniában 2001-ben szintén több évtized után bukkant fel a betegség, míg Németországban idén januárban csaknem 40 év elteltével.

Kiemelte, hogy a nemzetközi forgalom olyan mértékű, hogy a kellemetlen mellékhatásaival is számolni kell. „Minden járvány terjed, a világkereskedelem, a közlekedés, az élelmiszerek és az állatok forgalma miatt bármikor előfordulhat, hogy vírusos, szennyezett termék kerüljön Magyarországra. Nagyon aprólékos vizsgálat kell majd ahhoz, hogy megállapítsák, honnan kerülhetett ide a betegség. A leggyakrabban Egyiptomban, a Közel-Keleten és Afrikában fordul elő.” 

A virológus szerint nem biztos, hogy teljességgel megállapítható, hogyan került Magyarországra a vírus. Az azonosításhoz a legtöbb információt az adja, ha a vírus közeli rokonáról már van egy minta a Nemzetközi Genetikai Bankban.

„Beláthatatlan következményei lesznek a magyar mezőgazdaság és az állattenyésztés szempontjából, ha nem szűnik meg a ragadós száj- és körömfájásjárvány”

– hangsúlyozta Rusvai Miklós.

Hozzátette, hogy a legtöbb vírusfertőzés ellen nincs gyógymód, a ragadós száj- és körömfájás esetén pedig kifejezetten tilos oltóanyagot használni. „Minden állomány vakcinázása tilos. Éppen azért, hogyha behurcolják a vírust, akkor azonnal jellemző tünetekkel jelentkezik, majd miután azonosították a betegséget fel tudják számolni az állományt.” Rusvai Miklós szerint az állatok rendszeres vakcinázása sokkal többe kerülne, mint időszakosan leölni akár ezer példányt. Mint mondta, az állomány felszámolása még mindig olcsóbb, mintha évente több millió adag oltóanyagot használnának fel, ami rendkívül nagy költség. Emellett a vírus jelenlétét csak konzerválni lehetne, mivel számos állatban tünetmentesen lenne jelen a kórokozó.

Súlyos gazdasági károkat okozhat

A ragadós száj- és körömfájásjárvány kitörése miatt Magyarország elveszítette a nemzetközi szervezeteknél nyilvántartott eddigi mentes státuszát, és az exportpiac is jelentősen szűkült. A Nébih honlapján található csütörtöki összesítés szerint már tizennyolc ország szigorított a magyar tej- és hústermékek importján. Rusvai Miklós elmondta, hogy Magyarország rengeteget veszít amiatt, hogy három hónapig semmilyen fertőzéshez köthető termék nem mehet át a határon. „Az exportunkat három hónapra tönkreteszi egy járványkitörés, és ha egy újabb jelentkezne, akkor újraindul a három hónap, ami akár évekre elhúzódhat, reméljük, hogy ilyen nem lesz.”

Rusvai Miklós arra is kitért, hogy a vírus megjelenési helyénél, Győr vármegye területén a fogékony vadfajokból is vérmintát vesznek. Véleménye szerint, ha egy erdei vaddisznó esetében kiderülne a fertőzöttség, úgy nagyon nehéz lenne bizonyítani, hogy a vírus kipusztult. A Nébihnek így akár több száz, több ezer vadmintával kellene rendszeresen monitoringvizsgálatot végeznie. „Jelenleg Kisbajcs területén van egy három kilométeres védőzóna, illetve egy tíz kilométeres megfigyelési zóna, ahol minden érintett állatot ellenőriznek. Ahhoz, hogy a járvány megszűnését bejelentsék, az összes bevizsgált mintának negatívnak kell lenni.”

 Így fertőz a ragadós száj- és körömfájás betegség

A ragadós száj- és körömfájás a párosujjú patás állatok súlyos gazdasági károkat okozó, rendkívül fertőző betegsége. A Nébih szerint rendkívül ragályos, a szarvasmarhák mellett fogékonyak rá a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb párosujjú patás állatok is. Heveny, lázas általános tünetekkel és hólyagok kialakulásával jár, amelyek a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábakon és a tőgybimbókon jelennek meg. Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár.

A fertőző állatokat nem lehet kezelni, ha egy gazdaságban egy állat is megbetegszik, akkor az egész állományt fel kell számolni. A terjedésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, ragályfogó tárgyakkal, fertőzött takarmánnyal vagy az állatok gondozóinak ruházatán keresztül. Ritkán, kedvező időjárási feltételek esetén, különösen nagy sertéstelepek közelében, széllel való terjedés is előfordul.

A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében az országos főállatorvos rendkívül szigorú hatósági intézkedéseket rendelt el. A kórokozó első azonosítási helyén, Győr-Moson-Sopron vármegyében március 17-ig tilos minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása. A közeli állatkertek, vadasparkok további rendelkezésig nem látogathatók, továbbá a védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat is tilos.

Forrás: Híradó

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom