Mezőgazdaság
Klubszobát kaptak a szakkollégisták Debrecenben
Új, önálló közösségi teret kaptak a szakkollégisták Debrecenben.
Új, önálló közösségi teret kaptak a szakkollégisták Debrecenben, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Veres Péter Kollégiumban. Ez rendkívüli jelentőségű a Kereply Kámán és a Tormay Béla Szakkollégiumok számára, mert lehetővé teszi a csapatépítést és a közösségi munkát – emelte ki lapunknak Prof. Dr. Nagy János a Debreceni Egyetem prorektora, a Kerpely Kálmán Szakkollégium vezetője. A megnyitón a kar tudományos dékánhelyettese, Prof. Dr. Veres Szilvia, intézetvezetők és szakkollégiumi hallgatók köszöntötték a vendégeket.
Hatalmas munka áll mögöttünk – tájékoztatja lapunkat Dr. Uzonyiné Lévai Katalin, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány- és Környezetgazdálkodási Kar, szakkollégiumokért felelős referense. A két szakkollégium teljes ügyintézését a kar főépületében látjuk el, de a diákság számára már nagyon szükségessé vált, hogy a diákönkormányzatuk nagyobb önállóságot kapjon. A kar vezetése, Prof. Dr. Stündl László dékán és Prof. Dr. Veres Szilva tudományos dékánhelyettes úgy határozott, hogy teljesítik a diákság kérését: megvizsgálták a lehetőségeiket és a kari főépület közvetlen szomszédságában, az egyetemi negyedben található Veres Péter Kollégium alsó szintjén, a főbejárat szomszédságában egy helyiséget biztosítottak a szakkollégium részére.
Óriási öröm volt ez. Brassó Dóra Lili, a Tormay Béla szakkollégium elnöke, Ősz Alettával és Gila-Rácz Dalmával kitakarította és önerőből rendbe hozta a helyiséget, majd a kar vezetése és a két szakkollégium igazgatója, Prof. Dr. Nagy János és Prof. Dr. Pepó Péter támogatásával eszközökkel, informatikai háttérrel, bútorokkal és széles vásznú led TV-vel is felszerelték. A megnyitón Brassó Dóra Lili, a Tormay Béla Szakkollégium elnöke köszöntötte a vendégeket. Kiemelte, hogy egyetemistaként, de a Tormay Béla szakkollégium elnökeként, doktorandusz hallgatóként úgy ítéli meg, fontos helyszíne, bázisa lesz ez az iroda a diákságnak. Ez az iroda lehetőséget teremt arra, hogy azok a szakkollégisták, akik a kollégiumon kívülről, a városból, vagy a környékbeli településekről érkeznek, otthonra találjanak. Most már önállóan szervezhetünk egyeztetéseket és nem kell az egyetemen, vagy valamelyik kollégium szobában összegyűlni – méltatta az iroda sikerét Brassó Dóra Lili elnök. A portán a tagok névsorát leadták, így bárki bármikor felveheti a kulcsot – folytatta megnyitóját. A diákelnök hozzátette, hogy ügyeleti rendszerben hétköznaponként délután négytől, este tízig mindig egy-egy önkéntes doktorandusz hallgató vezeti az irodát, illetve minden héten ő is vállal egy-egy napot, így személyesen is rendelkezésére áll a tagságnak.
Prof. Dr. Veres Szilvia, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tudományos-dékánhelyettese hangsúlyozta, hogy Prof. Dr. Stündl László, a kar dékánja elkötelezett a kar legkiválóbb hallgatóinak a támogatásában. Leszögezte, hogy a Debreceni Egyetemen összesen 16 szakkollégium működik, ebből kettő a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon. Ez országos viszonylatban is egyedülálló, de a Kari Tanács számára hatalmas felelősség is egyben. Magyarországon az önszerveződő diákcsoportok nagyon értékesek, különösen abból az aspektusból, hogy ezekbe a szakkollégiumokba tanulmányi eredményeik és a közösségben felvállalt munkák alapján lehet bekerülni, illetve tagnak lenni. Csak a tudás és a szorgalom kettőse lehet a belépő. A Perthben, a Nyugat-Ausztráliai Egyetemen tapasztalatokat szerzett dékánhelyettes kiemelte, hogy Ausztráliában már óvodás kortól „projekt szemlélettel” folyik az oktatás és csapatban gondolkodnak a diákok, amely az egyetemeken már különösen magas szinten zajlik. Úgy látja, hogy a szakkollégiumokban nemcsak közösen tanulnak, hanem egymást segítve megtanulnak csapatban dolgozni a diákok. Nagyon fontosnak tartja és mérföldkő a szakkollégisták életében, hogy összefogva kértek támogatást a dékánságon.
Dr. Széles Adrienn egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet vezetője, a Kerpely kálmán Szakkollégium mentora hangsúlyozta, hogy a szakkollégiumok, mind a Tormay Béla, mind pedig a Kerpely Kálmán fontos részét képezik az egyetemi kutatásoknak. Debrecenben ugyanis nemcsak oktatnak, hanem aktívan kutatnak is az egyetem munkatársai. Ezekhez a munkákhoz csatlakozhatnak már a BSc képzés legelején az egyetemisták és kapcsolódhatnak be a legnagyobb szántóföldi kutatásokba, a vetés előkészítéstől egészen az adatok feldolgozásáig.
Dr. Széles Adrienn intézetvezető, az Agro Jager Newsnak azt is bejelentette, hogy Prof. Dr. Nagy János prorektor kezdeményezésére idén induló mentorprogramon keresztül hat kiváló középiskolai tanuló, akik a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikum diákjai, nemcsak a szakkollégiumi élet mindennapjaiba, hanem már a gyakorlati kutatásokba is bekapcsolódhatnak. Részt vehetnek az Intézet tavaszi munkáiban, a precíziós gazdálkodás és az ahhoz kapcsolódó kutatásokban is. Ez nem egyedülálló, egészítette ki a prorektor, hiszen az intézetvezető asszony már középiskolás korában csatlakozhatott az egyetemi kutatásokhoz. Jó kezdeményezésnek ítéltük meg, a tapasztalatainkat most intézményi szinten bővítettük.
Prof. Dr. Nagy János a Debreceni Egyetem prorektora lapunknak összegezte az eddig munkát. Rámutatott, hogy éppen február 10-én jelentette be Dr. Harsányi Endre, az egyetem agrárinnovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettese, hogy az országban elsőként indít precíziós agrármérnök alapszakot 2023 szeptemberétől a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara.
Az egyetemi kiválóságokat a Kar vezetése és a kar vezető kutatói szabadidejükben tovább képzik, továbbá, hogy támogatják a szakkollégiumok önrendelkezését, páratlan lehetőséget biztosít nemcsak hazánkban, hanem a Kárpát-medence viszonylatában is. Az önrendelkezés szükséges ahhoz is, hogy az agrármérnökök döntési képessége, a felelős vezetői magatartása kialakuljon. Persze ez a közösség, ez a kétszer 40 fő még nem tudja, mit jelent szakkollégistának lenni, ehhez a szakmai közösséghez tartozni, de a már itt végzett hallgatók, érdeklődési területüktől függetlenül barátságban, jó munkakapcsolatban maradtak országszerte. A kirándulásokkal, az előadásokkal a kapcsolati tőkéjük is gazdagodik. A szakkollégiumban egymásra vannak utalva, egymásban bízva és különösen egymást segítve érnek el eredményeket és olyan barátságok alapjait fektetik le, amit csak az egyetemi képzések, csak a szakkollégiumi tagság hozhat.
A prorektor külön elismerését fejezte ki, hogy a Prof. Dr. Stündl László dékán által vezetett kar energiáit átcsoportosítva lehetőséget biztosított a két szakkollégiumnak. Bízik benne, hogy a legtehetségesebb diákoknak és az itt tanuló doktoranduszoknak nem csak kutatási fejlődést, hanem anyagi megbecsülést is hozhat az, hogy ezt a pályát, a tudomány, a kutatás különleges ágát, a mezőgazdaságtudományt választották, amely már túlmutat a kar lehetőségein, hiszen ez már nemzetgazdasági vetületeket hordoz – tájékoztatta lapunkat az agrárkutató, Prof. Dr. Nagy János prorektor.
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Agro Jager News
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Mezőgazdaság
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Soha jobbkor nem lehetett volna a reformátusoknak a zászlajára tűzni a megújulást, hiszen október 31.-én, a reformáció emléknapján, Geszten rendezték meg a Békési Református Egyházmegye Presbiteri Konferenciáját, egybekötve a Tisza nappal, amit a geszti Tisza kör szervezett. Az esemény jelentőségét emelte, hogy Nt. Nitsch Gábor lelkész, aki szinte a minap még a pennsylvaniai Ligonierben levő Bethlen Otthon vezető lelkészeként, a Bethlen Otthon – az Amerikai Magyar Református Egyházak Otthona – káplánjaként dolgozott, feleségével, gróf Tisza Ilonával, hazatérve Gesztre, ma már szolgálatot vállal és lelkipásztorként tovább vezeti a Geszti Református Egyházközséget. Az egész napi geszti programot Erdei Gábor, a Gyulai Református Egyházközség, a Presbiteri Szövetség Békés vármegyei szervezője nyitotta meg, majd Nt. Demeter Ottó esperes köszöntötte a presbiteri szövetséget.
Odakint a határban már szögel, zöldellik a búza, amely most igazságtalanul célkeresztjébe került annyi embernek, miközben magyarságunk emblematikus növénye. A búza egymagában azonban jelképezi a megújulást, a reményt és a várakozást is, s ha úgy vesszük, a hitet is megformálja ez a kicsi növény. Amikor földbe kerülnek az apró magvak, nem tudhatjuk, hogy mit aratunk, hogy mennyit aratunk és azt, hogyan tudjuk majd – kimondani is sok – jövőre eladni… Szelíd becslések szerint is hazánk területének idén is, több, mint 10%-ára búza kerül…
Aki ott lehetett a konferencián, szinte megdöbbent, hogy egy ilyen pici településre mennyi ember jött el és a konferenciát tovább erősítette, hogy elfogadta a meghívást a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Presbiteri Szövetsége, akiket Tóth András egyházkerületi elnök képviselt, továbbá megtisztelte az egybegyűlteket Mészáros János, Érmelléki, továbbá Vaszil István, a Bihari, valamint Göröngyi Sándor, az Aradi Presbiteri Szövetség elnöke is.
A konferenciát Török Csaba Pál, a Magyarországi Református Presbiteri Szövetség elnökségi tagja indította útjára, aki hangsúlyozta, hogy minden presbiternek fontos küldetése, fontos feladata van, amelyet otthon, szűken vett környezetében, lakóhelyén, egyfajta szolgálatként kell teljesíteni, segíteni.
Külön érdekessége volt a konferenciának, hogy az érmellékiek, ha úgy vesszük, hívogatták a résztvevőket, hogy aki úgy érzi, azok vegyenek részt presbiteri képzésükön, amelyet a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem indít s melyhez még csatlakozhatnak a jelentkezők. Minden vonatkozásban érdekes lehet, s túl ismereteink bővítésén, a partiumi és erdélyi kapcsolatainkat is szélesíthetjük.
Riskó János nyugalmazott lelkipásztor előadásában az egyházak, a vallások magyarországi helyzetét mutatta be, visszatekintve a 19. és a 20. század időszakaira. A 20. század történelmi viharai nemcsak a vidéket formálták át, hanem a társadalmi változások, a szociológia más területeit is magával ragadták. Változások érték el a reformátusokat is – fogalmazott az előadó.
A nap különleges fénypontját azonban kétségtelen, hogy az ünnepi, úrvacsorás istentisztelet adta. Egyrészt azért, mert csordultig megtelt a templom, s annyian összegyűltek, hogy a karzatot is meg kellett nyitni. Fel-fel szokták emlegetni, ha nagy hideg van, fázhat az ember a templomban. Most Geszten annyi ember gyűlt össze, hogy az ajtókat nyitva kellett hagyni, mert olyan meleg lett odabent, ha úgy vesszük, fizikai értelemben is megmelegedett az ember.
Lélekemelő pillanat egy templom életében, ha sokan énekelnek s mikor Geszten felhangzott a „Tebenned bíztunk elejitől fogva”, aki odabent volt, szinte nem hallotta a saját hangját, mert egybeolvadt, együtt szólt a sok ember református hitvallása.
Ilyen környezetben, ilyen miliőben lépett Nt. Nitsch Gábor lelkipásztor a szószékbe, aki még szinte a minap az Magyar Református Egyházak Otthona káplánjaként, Pennsylvániában prédikált s most szolgálatot téve köszöntötte a presbiteri konferencia résztvevőit, a geszti embereket és környező településről érkező vendégeket: a zsadányiakat, az okányiakat, a vésztőiket, az ugraiakat, a Komádiból érkezőket és lehetne folytatni a sort…
Aki ott lehetett, aki ellátogatott Gesztre, megélhette azt is, hogy mit is jelent ragaszkodni a földhöz, a templomhoz, hogy mit is jelent ragaszkodni a hitünkhöz. Mikor Nt. Nitsch Gábor a szószékre felállt, nemcsak visszaemlékezett, de emlékeztetett arra, hogy a geszti templom falai között, pontosan ott, ahol most állunk, az ország nagy szülöttei, a Tiszák is itt imádkoztak. Azok, akik annyi mindent tettek az országért, a hazáért.
Ki gondolhatta volna azt, hogy a világégés, annyi nehéz és idegenben töltött évtized után, a Tisza család visszatérhet Gesztre, az ősi földre. Nt. Nitsch Gábor, gróf Tisza Ilona párjaként is köszöntötte az ünnepi istentisztelet résztvevőit. A tengerentúlról hazatért lelkipásztor, alma materéhez, Nagyváradhoz is karnyújtásnyira került. Aki így hát Geszten jár, vasárnaponként szakítson időt rá és üljön be egy-egy istentiszteletre.
A református templomokban úgy szokás, az a szokás, hogy az elöljárók, a szószékkel szemben ülnek s ha valaki nyitott szemmel ült a templomban, láthatta, hogy az ünnepi istentiszteleten részt vett Tisza Ilona mellett, Tisza Kálmán és Patay Tibor (Tisza Jolán fia), továbbá gyermekeik, unokáik.
Az igehirdetés után az ünnepi liturgiát Nt. Demeter Ottó esperes vezette, akinek Nt. Nitsch Gábor segített. Megható pillanatokat élt meg a közösség, mert Nt. Nitsch Gábor első igehirdetésén feleségének, gróf Tisza Ilonának adott úrvacsorát.
Az ünneplő gyülekezet ezt követően megkoszorúzta a Tisza kriptát, majd a geszti egyházközség és presbiterek összefogásában szeretet vendéglátással köszöntötték a Gesztre érkező vendégeket.
A program kulturális része ezt követően vette kezdetét, hiszen a konferencia résztvevői ellátogathattak a Tisza-kastélyba, majd csaknem éjszakába nyúlón égtek a lámpák a nagyszalonban, mert Tisza Ilona, Tisza Kálmán és Patay Tibor társaságában, az életéről mesélt s arról, hogy mit is jelentett számukra Geszt. Úgy, hogy például Ilona felnőtt koráig nem járt a községben, mert édesapja Argentínába vitte a családot azok után, hogy édesanyja elrejtve apjukat, a rívó két kisfia jelenlétében, akik szinte karon ülők voltak, vallotta a katonáknak, hogy nem tudja, hogy merre tartózkodik a férje.
A Tiszákról azt tartották, hogy rendkívüli módon szerették és ragaszkodtak nemcsak a faluhoz, hanem benne az emberekhez. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy Patay Tibor így emlékezett vissza gyermekkorára, a kitelepítés éveire: Kiss bácsi éjjel, egy lovasszekérrel kereste meg apámékat Füzesgyarmaton, hogy élelmet hozzanak, mert tudták, hogy nincs mit ennünk. Történt ez akkor, amikor állami beszolgáltatásokkal gyakorlatilag végigverték a falut. Miután kiderült, hogy Kiss bácsi Tisza Jolánékat segítette, úgy megverték, hogy két hétig gyógyult. Persze ez nem akadályozta meg, hogy szervezze a gesztiek összefogását.
Tisza Jolán elmesélte, hogy mikor Argentínába kerültek, a bolíviai határ közelébe, apja állatorvosi ismereteit igyekezett kihasználni, de végzettségei, diplomái elvesztése miatt, csak a megérdemelt fizetése felét kaphatta meg. Argentínában is a mezőgazdasággal foglalkozott, ahogyan itt, Geszten is, a birtok jövedelmei a gazdálkodásból származtak. Sokan gondolhatták, hogy bizonyosan főúri körülmények között éltünk, de édesanyám, aki észt grófnő volt, egy fatüzeléses sparhelten főzött, ott, ahol trópusi melegek uralkodtak. Megnevettette a hallgatóságot Tisza Ilona, mikor elmesélte, hogy a testvéreivel egy sörényes hangyászt vittek be a konyhába, amelyre az édesanyja azt mondta édesapjának: Vagy a hangyász, vagy én! Jókedvűen mesélte, hogy néha-néha édesapja megjegyezte egyszer-egyszer: lehet, hogy a hangyászt kellett volna választanunk! Nem gondoljátok?
A mezőgazdaság, a föld szeretete visszaköszönt Patay Tibor életében is, aki kertészetek sorában dolgozott, de mindig fel-felbukkant, hogy mely családok leszármazottja. Jól jellemzi a kommunizmust: hiába teljesített kiválóan, mikor kiderült a származása, azt tanácsolták neki, hogy menjen el.
Aki ott lehetett október 31-én Geszten, az meggyőződhetett arról, hogy mit jelent a falu életében a Tisza család és arról is, mit jelent a Tiszáknak Geszt. Mit jelent a falu, benne az ember? Könyveket lapozgatva elolvashatjuk, hogy a tanulás mellett a munka az, amit a Tisza család elvárt magától, elvárt a gyermekeitől. Ez a hitvallás 100 év után is visszaköszön, mikor Tisza Kálmán, Tisza Ilona és Patay Tibor mesélt az életéről. Megmaradt a falu, a föld, a mezőgazdaság szeretete, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a legifjabb Patay ma mezőgazdaságot tanul…
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Mezőgazdaság
Megjelentek a referenciaárak a 2024. évi kárenyhítő juttatáshoz
A kérelmeket 2024. november 30-án, 23:59 óráig lehet beadni
A károsult termelők ebben az évben is elektronikus úton tudják majd november elejétől benyújtani a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket, amit a Magyar Államkincstár honlapján az Elektronikus kérelemkezelés→Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer menüpont alatt tehetnek meg.
A kérelmet a benyújtási határidőn belül többször is be lehet adni, viszont az Államkincstár és az agrárkár-megállapító szerv a 2024. november 30-án, 24:00 óráig utolsóként benyújtott kérelmet veszi majd figyelembe. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét arra, hogy a 2024. november 30-ai benyújtási határidő jogvesztő.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársávot is megállapítanak, a referencia hozamérték számításához a referenciaártól eltérő, de az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható. Erről, valamint a kérelem benyújtásáról – amelyben a falugazdászok is segítséget nyújtanak – ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2023. kárenyhítési évekre, valamint a 2024. évre megállapított referenciaárak és átlaghozam-adatok.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel. A 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetők, melyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre a tárgyévi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50%-ot. A referencia-időszak közzétett referenciaárait és átlaghozam-adatait az Agrárminisztérium adott esetben felülvizsgálhatja (pl. a végleges KSH adatok alapján). A felülvizsgálat keretében módosult referenciaadatok csak a tárgyévi kárenyhítő juttatás szempontjából relevánsak, és azok nem jogosítják fel a termelőt a korábbi évek kárenyhítő juttatás iránti kérelmének utólagos módosítására.
A kárenyhítő juttatás alapját a tárgyévi hozamérték és a referencia hozamérték különbsége, azaz a hozamérték-csökkenés jelenti. A kárenyhítő juttatás megállapításánál a károsodott növénykultúra hozamérték-csökkenéséből a hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összegét le kell vonni. A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet alapján a fajlagos költségmegtakarítás (Ft/ha) összegét a minisztérium a honlapján – növénykultúránként – teszi közzé. A 2024. év novemberétől alkalmazandó költségmegtakarítási összegek ide kattintva tekinthetők meg.
A kárenyhítő juttatás összege legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet, amennyiben a károsult gazda rendelkezik megfelelő mezőgazdasági biztosítással. A mezőgazdasági termelő ugyanakkor a neki egyébként járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően – az adott kárenyhítési évre vonatkozóan – nem kötött a káresemény bekövetkezte előtt a károsodott növénykultúrára jellemző aszály, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelemről az Államkincstár legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti az igazoltan kárt szenvedett gazdálkodók felé a kifizetéseket.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Jelentősen emelkedtek a takarmánynövények árai
Az AKI közleményt adott ki a takarmánynövények jelenlegi árairól
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 80,1 ezer forint/tonna (+12 százalék az egy évvel korábbihoz képest), a takarmánybúzáé 74,4 ezer forint/tonna (+27 százalék), a takarmánykukoricáé 76,1 ezer forint/tonna (+41 százalék) volt október harmadik hetében. Ezzel egy időben a repcemagé 183 ezer forint/tonna (+15 százalék), a szójababé 170,8 ezer forint/tonna (+16 százalék) volt.
Az Oil World szakértői a 2023/2024. évihez képest 9 százalékkal kisebb, 53,4 millió tonna napraforgómag-termésre számítanak világszinten a 2024/2025. gazdasági évben. A várható felhasználás 55,3 millió tonna, a termény zárókészlete pedig 2,5 millió tonna lehet. A Tallage tájékoztatása szerint az Európai Unióban 8,8 millió tonna (–11 százalék) napraforgómagot takaríthatnak be az idén. Franciaországban a szeptemberi hűvös, majd csapadékos időjárás miatt lassan halad a betakarítás, 1,8 millió tonna (–13 százalék) termés várható. Ezzel szemben a többi tagországban csaknem véget ért az aratás, Romániában és Bulgáriában mennyiségi és minőségi szempontból is gyenge eredménnyel, előbbinél 1,8 millió tonna (–16 százalék), utóbbinál 1,5 millió tonna (–14 százalék) terményt tároltak be. Magyarországon az AM tájékoztatása szerint 2,5 tonna/hektáros termésátlaggal 1,7 millió tonna napraforgómagot takarítottak be a gazdák az idén. Az AKI PÁIR adatai szerint a magas olajsavtartalmú napraforgómagot (HO) 185,7 ezer forint/tonna (+42 százalék), a nagy olajtartalmút (LO) 168,5 ezer forint/tonna (+38 százalék) áron vásárolták a feldolgozók és a kereskedők október harmadik hetében. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 172,3 ezer forint/tonna (+37 százalék) volt.
További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 21. szám.
Forrás: AKI