Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Mezőgazdaság

Klubszobát kaptak a szakkollégisták Debrecenben

Print Friendly, PDF & Email

Új, önálló közösségi teret kaptak a szakkollégisták Debrecenben.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Új, önálló közösségi teret kaptak a szakkollégisták Debrecenben, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Veres Péter Kollégiumban. Ez rendkívüli jelentőségű a Kereply Kámán és a Tormay Béla Szakkollégiumok számára, mert lehetővé teszi a csapatépítést és a közösségi munkát – emelte ki lapunknak Prof. Dr. Nagy János a Debreceni Egyetem prorektora, a Kerpely Kálmán Szakkollégium vezetője. A megnyitón a kar tudományos dékánhelyettese, Prof. Dr. Veres Szilvia, intézetvezetők és szakkollégiumi hallgatók köszöntötték a vendégeket.

Új, önálló közösségi teret kaptak a szakkollégisták Debrecenben. (Kép: DE MÉK – Agro Jager News)

Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar címere. (Ábra: DE)

Hatalmas munka áll mögöttünk – tájékoztatja lapunkat Dr. Uzonyiné Lévai Katalin, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány- és Környezetgazdálkodási Kar, szakkollégiumokért felelős referense. A két szakkollégium teljes ügyintézését a kar főépületében látjuk el, de a diákság számára már nagyon szükségessé vált, hogy a diákönkormányzatuk nagyobb önállóságot kapjon. A kar vezetése, Prof. Dr. Stündl László dékán és Prof. Dr. Veres Szilva tudományos dékánhelyettes úgy határozott, hogy teljesítik a diákság kérését: megvizsgálták a lehetőségeiket és a kari főépület közvetlen szomszédságában, az egyetemi negyedben található Veres Péter Kollégium alsó szintjén, a főbejárat szomszédságában egy helyiséget biztosítottak a szakkollégium részére.

Óriási öröm volt ez. Brassó Dóra Lili, a Tormay Béla szakkollégium elnöke, Ősz Alettával és Gila-Rácz Dalmával kitakarította és önerőből rendbe hozta a helyiséget, majd a kar vezetése és a két szakkollégium igazgatója, Prof. Dr. Nagy János és Prof. Dr. Pepó Péter támogatásával eszközökkel, informatikai háttérrel, bútorokkal és széles vásznú led TV-vel is felszerelték. A megnyitón Brassó Dóra Lili, a Tormay Béla Szakkollégium elnöke köszöntötte a vendégeket. Kiemelte, hogy egyetemistaként, de a Tormay Béla szakkollégium elnökeként, doktorandusz hallgatóként úgy ítéli meg, fontos helyszíne, bázisa lesz ez az iroda a diákságnak. Ez az iroda lehetőséget teremt arra, hogy azok a szakkollégisták, akik a kollégiumon kívülről, a városból, vagy a környékbeli településekről érkeznek, otthonra találjanak. Most már önállóan szervezhetünk egyeztetéseket és nem kell az egyetemen, vagy valamelyik kollégium szobában összegyűlni – méltatta az iroda sikerét Brassó Dóra Lili elnök. A portán a tagok névsorát leadták, így bárki bármikor felveheti a kulcsot – folytatta megnyitóját. A diákelnök hozzátette, hogy ügyeleti rendszerben hétköznaponként délután négytől, este tízig mindig egy-egy önkéntes doktorandusz hallgató vezeti az irodát, illetve minden héten ő is vállal egy-egy napot, így személyesen is rendelkezésére áll a tagságnak.

Dr. Széles Adrienn egyetemi docens, intézetigazgató, Prof. Dr. Veres Szilvia tudományos dékánhelyettes és Prof. Dr. Nagy János prorektor a megnyitót követően – Agro Jager News

Prof. Dr. Veres Szilvia, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tudományos-dékánhelyettese hangsúlyozta, hogy Prof. Dr. Stündl László, a kar dékánja elkötelezett a kar legkiválóbb hallgatóinak a támogatásában. Leszögezte, hogy a Debreceni Egyetemen összesen 16 szakkollégium működik, ebből kettő a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon. Ez országos viszonylatban is egyedülálló, de a Kari Tanács számára hatalmas felelősség is egyben. Magyarországon az önszerveződő diákcsoportok nagyon értékesek, különösen abból az aspektusból, hogy ezekbe a szakkollégiumokba tanulmányi eredményeik és a közösségben felvállalt munkák alapján lehet bekerülni, illetve tagnak lenni. Csak a tudás és a szorgalom kettőse lehet a belépő. A Perthben, a Nyugat-Ausztráliai Egyetemen tapasztalatokat szerzett dékánhelyettes kiemelte, hogy Ausztráliában már óvodás kortól „projekt szemlélettel” folyik az oktatás és csapatban gondolkodnak a diákok, amely az egyetemeken már különösen magas szinten zajlik. Úgy látja, hogy a szakkollégiumokban nemcsak közösen tanulnak, hanem egymást segítve megtanulnak csapatban dolgozni a diákok. Nagyon fontosnak tartja és mérföldkő a szakkollégisták életében, hogy összefogva kértek támogatást a dékánságon.

A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Dr. Széles Adrienn egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Földhasznosítási, Műszaki és Precíziós Technológiai Intézet vezetője, a Kerpely kálmán Szakkollégium mentora hangsúlyozta, hogy a szakkollégiumok, mind a Tormay Béla, mind pedig a Kerpely Kálmán fontos részét képezik az egyetemi kutatásoknak. Debrecenben ugyanis nemcsak oktatnak, hanem aktívan kutatnak is az egyetem munkatársai. Ezekhez a munkákhoz csatlakozhatnak már a BSc képzés legelején az egyetemisták és kapcsolódhatnak be a legnagyobb szántóföldi kutatásokba, a vetés előkészítéstől egészen az adatok feldolgozásáig.

Dr. Széles Adrienn intézetvezető, az Agro Jager Newsnak azt is bejelentette, hogy Prof. Dr. Nagy János prorektor kezdeményezésére idén induló mentorprogramon keresztül hat kiváló középiskolai tanuló, akik a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikum diákjai, nemcsak a szakkollégiumi élet mindennapjaiba, hanem már a gyakorlati kutatásokba is bekapcsolódhatnak. Részt vehetnek az Intézet tavaszi munkáiban, a precíziós gazdálkodás és az ahhoz kapcsolódó kutatásokban is. Ez nem egyedülálló, egészítette ki a prorektor, hiszen az intézetvezető asszony már középiskolás korában csatlakozhatott az egyetemi kutatásokhoz. Jó kezdeményezésnek ítéltük meg, a tapasztalatainkat most intézményi szinten bővítettük.

Kép: DE MÉK – Agro Jager News

Prof. Dr. Nagy János a Debreceni Egyetem prorektora lapunknak összegezte az eddig munkát. Rámutatott, hogy éppen február 10-én jelentette be Dr. Harsányi Endre, az egyetem agrárinnovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettese, hogy az országban elsőként indít precíziós agrármérnök alapszakot 2023 szeptemberétől a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara.

Az egyetemi kiválóságokat a Kar vezetése és a kar vezető kutatói szabadidejükben tovább képzik, továbbá, hogy támogatják a szakkollégiumok önrendelkezését, páratlan lehetőséget biztosít nemcsak hazánkban, hanem a Kárpát-medence viszonylatában is. Az önrendelkezés szükséges ahhoz is, hogy az agrármérnökök döntési képessége, a felelős vezetői magatartása kialakuljon. Persze ez a közösség, ez a kétszer 40 fő még nem tudja, mit jelent szakkollégistának lenni, ehhez a szakmai közösséghez tartozni, de a már itt végzett hallgatók, érdeklődési területüktől függetlenül barátságban, jó munkakapcsolatban maradtak országszerte. A kirándulásokkal, az előadásokkal a kapcsolati tőkéjük is gazdagodik. A szakkollégiumban egymásra vannak utalva, egymásban bízva és különösen egymást segítve érnek el eredményeket és olyan barátságok alapjait fektetik le, amit csak az egyetemi képzések, csak a szakkollégiumi tagság hozhat.

A prorektor külön elismerését fejezte ki, hogy a Prof. Dr. Stündl László dékán által vezetett kar energiáit átcsoportosítva lehetőséget biztosított a két szakkollégiumnak. Bízik benne, hogy a legtehetségesebb diákoknak és az itt tanuló doktoranduszoknak nem csak kutatási fejlődést, hanem anyagi megbecsülést is hozhat az, hogy ezt a pályát, a tudomány, a kutatás különleges ágát, a mezőgazdaságtudományt választották, amely már túlmutat a kar lehetőségein, hiszen ez már nemzetgazdasági vetületeket hordoz – tájékoztatta lapunkat az agrárkutató, Prof. Dr. Nagy János prorektor.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Agro Jager News

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Mezőgazdaság

Tűz pusztított Csönge határában

Print Friendly, PDF & Email

250 hektáron pusztított az utóbbi idők legnagyobb szabadtéri tüze

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

250 hektáron pusztított az utóbbi idők legnagyobb szabadtéri tüze – Csönge határában a lángok megfékezésén, az erdők, a lakóházak és egy sertéstelep megvédésén legalább 300 tűzoltó dolgozott, akik a környék, a szomszédos vármegyék több tucat településéről, sőt távolabbról is érkeztek.

Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. munkatársai is kivették a részüket a védekezésből. Csütörtökön és pénteken közel 50 kollégánk segítette a tűzoltók munkáját, többek között kézi szerszámokkal számolták fel a még parázsló gócokat. “Tegnap kora délután jött a jelzés, hogy Csönge és Kenyeri között komoly erdőtűz alakult ki. Éppen a közelben erdőművelési munkákat végeztünk, így nagyon gyorsan a helyszínre tudtunk sietni 2 traktor erőgéppel, 5 ezer literes vízhordó tartállyal, teherautóval. Ezzel tudtunk bemenni a területre, a tartállyal folyamatosan hordtuk be vizet a tűzoltó autók számára.

Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

A katasztrófavédelem tegnap késő estére eloltotta a lángokat, de sajnos a küzdelem nem ért véget, mert a tűz – ugyan jóval kisebb mértékben a korábbinál – de több helyütt újra erőre kapott. Így munkatársaink ma reggeltől ismét segítenek az oltásban” – számolt be a védekezésről a Szombathelyi Erdészeti Zrt. erdőművelési műszaki vezetője, dr. Nagy László.

Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Kezdetben 100 hektárnyi bozótos égett, majd a lángok a fenyőerdőt, a karácsonyfatelepeket is elpusztították, és a vadelhullás is jelentős. A hatalmas kiterjedésű, jelenlegi információk szerint 250 hektárt érintő szabadtéri tűzben a Szombathelyi Erdészeti Zrt. által kezelt 10 hektáros állami terület erdei fenyvese is megsemmisült. A kárfelmérés folyamatban van.

Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Az oltást a Vas Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese, majd a műveleti szolgálat irányította. Drónos felderítés segítette a munkát, a környező települések lakosságának biztonsága érdekében a katasztrófavédelmi mobillabor pedig folyamatosan monitorozta a levegőbe jutó káros anyagok koncentrációját.
Köszönjük a katasztrófavédők, az oltásban lajtos kocsikkal, erőgépekkel közreműködő civilek, valamint kollégáink munkáját!

Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Eltűnhet a málna, terem a banán, új háziállatok lesznek a magyar mezőgazdaságban

Print Friendly, PDF & Email

Aggasztó a helyzet a klímaváltozás miatt a Kárpát-medencében

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Gödöllő, 2024. szeptember 5. – Aggasztó a helyzet a klímaváltozás miatt a Kárpát-medencében. Olyan növényfajok tűnhetnek el, amik valaha jól érezték magukat a térségben, azonban most már nem megfelelő a klíma számukra. Málna alig terem, ugyanakkor a fügével és egyes banánfajtákkal is egyre gyakrabban találkozhatunk hazánkban. A klímaváltozás és annak az agráriumra gyakorolt súlyos hatásai a Kárpát-medencei Nagy Diák Agrárteszt 4. – Mezőgazdálkodj okosan! online vetélkedő témái között is szerepelnek, melyet a DUE Médiahálózat hirdetett meg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szakmai támogatásával.

Fotó: MATE

A napjainkat, de még inkább a jövőnket alapjaiban meghatározó klímaváltozásra azonnali és teljes struktúraváltással kell felelnie az agráriumnak – fogalmazott Dr. Gyuricza Csaba agrármérnök, talajtani szakmérnök, a MATE rektora. – A talaj- és területhasználatban drámai változtatásokra van szükség, így például a szántást egyre több esetben el kellene hagyni. A szántással ugyanis olyan károkat okozunk a talajban, annyi nedvességet vesztegetünk el és annyi szerves anyagot égetünk el, amivel hosszú távon elpusztítjuk a termőtalajunkat. A szakszerű talajállapotot ma már sokkal korszerűbb technológiákkal és szemlélettel, szántás nélküli eszközökkel is el lehet érni.

A klímaváltozás másik nagy kérdésköre a földekben hasznosuló víz mennyisége. Nem a lehulló csapadék mennyisége csökken radikálisan, hanem az egyre emelkedő hőmérséklet és az általa okozott párolgás miatt egyre kevesebb hasznosul a talajban. Az éves csapadékmennyiség eloszlása is megváltozott: az időjárási szélsőségek miatt sokkal nagyobb az aránya az intenzív csapadékhullásnak, tehát rövid idő alatt leesik nagy mennyiségű csapadék, amit nem tárolunk sem a talajban, sem pedig korszerű csatornahálózatban vagy erre a célra létrehozott tározókban. A MATE rektora szerint talajhasználati rendszerünket ezekhez a megváltozott időjárási feltételekhez kellene igazítanunk, amennyiben 21. századi magyar agráriumról kívánunk gondolkodni a jövőben.

Ma a magyarországi klíma sokkal inkább hasonlít az 1950-es évek Dél-Európájára, semmint a Kárpát-medencére, nekünk pedig a növények termesztését és az állattartást ehhez kell igazítanunk. Az alkalmazott technológiákon túl a teljes területhasználatot újra kell gondolnunk, elfogadva, hogy akár a megtermelt növény-, akár a gondozott állatfajták tekintetében is változtatásra van szükség. Olyan növényfajok tűnnek el, amik valaha jól érezték magukat a Kárpát-medencében, azonban most már nem megfelelő a klíma a számukra. Ilyen például a szeder és a málna is. Utóbbi kapcsán a rektor megjegyezte, hogy manapság már csak néhány száz hektáron termelünk málnát, szemben a korábbi több ezer hektárral. A mérleg másik nyelvében ugyanakkor megjelennek olyan növények, amelyek termesztése korábban elképzelhetetlennek tűnt volna hazánkban.

Versenyt futunk az idővel, hiszen évről-évre hatalmas károkat szenvednek el mind a magyar gazdák, mind pedig a hazai nemzetgazdaság – fejezte ki aggodalmát az egyetem rektora. Rámutatott azonban arra is, hogy még a kihívások közepette is látni potenciális lehetőségeket. A növénytermesztési alapanyagok esetében, a gabonafélékre, kukoricára alapozott feldolgozóiparban, élelmiszeriparban, az elsődleges, másodlagos feldolgozásban óriási lehetőségek vannak, jelenleg szinte teljesen kiaknázatlanul.

A klímaváltozás és annak az agráriumra gyakorolt hatásai a Kárpát-medencei Nagy Diák Agrárteszt 4. – Mezőgazdálkodj okosan! online vetélkedő témái között is szerepelnek, melyet a DUE Médiahálózat hirdetett meg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szakmai támogatásával. A határon túlra is kiterjesztett, háromfordulós, online, edukatív vetélkedőbe középiskolás fiatalok kapcsolódhatnak be, de a játékot bárki kitöltheti. A verseny első fordulója 2024. szeptember 2. és december 8. között érhető el a www.agrarteszt.hu oldalon. Az itt legjobb eredményt elért 1.000 játékos meghívást kap a 2024. december 13-án tartandó középdöntőbe, ahonnan a december 18-i döntőbe jutó legsikeresebb 10 diák agrártudós között dől el az értékes nyeremények sorsa. A díjátadóra a 2025. januári Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon kerül sor, ahol gazdára talál a kétszemélyes görög utazás, a kerékpár és a mobiltelefon.

A Kárpát-medencei Nagy Diák Agrárteszt első fordulója elkezdődött és négy hónap múlva kiderül, ki lesz a legokosabb diák agrártudós a térségben.

További információ: www.due.hu

Forrás: MATE

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

16 százalékkal emelkedett a takarmánykukorica ára

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Unió kukoricatermése nem lesz bőséges 2024-ben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Unió kukoricatermése nem lesz bőséges 2024-ben, jelenleg 60 millió tonna körüli termést jeleznek, ami az egy évvel korábbinál 4 százalékkal, az ötéves átlagnál pedig 5 százalékkal lenne alacsonyabb. Franciaországban 14,3 millió tonna termést (+11 százalék) takaríthatnak be, ezzel szemben Romániában 27 százalékkal 8,09 millió tonnára csökkenhet a kibocsátás.

Lengyelországban 7,6 millió tonna (–13 százalék), Olaszországban 4,3 millió tonna (–16 százalék) termést vetítenek előre, miközben Németországban 15 százalékkal több, 5,1 millió tonna kukoricát arathatnak. Az Agrárminisztérium július végi tájékoztatása alapján Magyarország kukoricatermése 5,8 millió tonna körül alakulhat az idén.

Az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 76,4 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica augusztus negyedik hetében, ami az egy évvel korábbit 16 százalékkal múlta felül. A Budapesti Értéktőzsdén az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica novemberi jegyzése változatlanul 73 ezer forint/tonna volt augusztus 21. és 30. között. A chicagói árutőzsdén 143–149 dollár/tonna tartományban mozgott a kukorica szeptemberi jegyzése augusztus 19. és 30. között. A párizsi árutőzsdén a termény novemberi tőzsdei elszámolóára 189–199 euró/tonna között alakult ugyanekkor.

7. ábra: A takarmánykukorica heti termelői ára Magyarországon (2022–2024)

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 17. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom