Mezőgazdaság
Villáminterjú Prof. Dr. Nagy Jánossal a kukoricavetés előtt
Prof. Dr. Nagy János, a Debreceni Egyetemi prorektora, nemzetközi viszonylatban jegyzett kutató. A professzort a kukoricavetés előtt kérdeztük, hogy miként látja ennek a meghatározó növénynek a helyzetét.
Az Agro Jager News-nak villáminterjút adott Prof. Dr. Nagy János prorektor, a magyar kukoricatermesztés elismert kutatója, aki a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar nemzetközi szinten elismert oktatója. A professzort az idei kukoricatermesztés kilátásairól, az aszályos hetekről kérdeztük s mivel az ország agrárszakképzésének történelmi helyszínén jártunk, ahol 153 éve zajlik agrároktatás, megkérdeztük azt is, mit csinálnak most az agrármérnök kiválóságok?
Hogyan értékeli a kukorica világpiaci árának változásait?
A kukorica meghatározó szántóföldi növény Magyarországon. A klimatikus viszonyok, a talajadottságaink nem csak hazai, de világviszonylatban is kiemelkedőek. A magyar kukoricavetőmag-előállítást jellemezhetjük úgy is, hogy nem csak Magyarországon világhírű. Örvendetes, hogy szélesedtek a felhasználási lehetőségek, de nem szabad elfelejteni, hogy a magyar termőföld elsősorban a kukoricavetőmag előállításban meghatározó.
A világpiaci árak jelentős emelkedése és az input árak megugrása, abszolút fókuszba helyezi a kukoricát! Az agrotechnikai kutatásoktól egészen a genetikai kutatásokig, hiszen 1-1,1 millió hektár termőterülettel, ezek a kutatások, nemzetgazdasági jelentőségűek. Ilyen magas felvásárlási árak mellett már 0,5-1 tonna terméstöbblet jelentős mértékben növelheti az árbevételt. Ezért nagyon fontos, hogy a széles választék alapján, jó hibridet választva, precíz agrotechnikával, termesztéstechnológiával a lehető legtöbbet hozzuk ki növényeinkből.
2021 milyen tapasztalatokat hozott a kukoricatermesztésben?
Az agrártudományi eredmények precíz, tervezett, számokra alapozott megvalósítása, a mérnöki munka, komoly megtakarításokat, jelentős profitot eredményez. Mint minden más növénynek, a kukoricának is különféle optimumai vannak. Ez az újvilági növény, azonban semmilyen formában, de még őshazájában sem bír fagytűrőképességgel és bátran állíthatjuk azt is, hogy a hidegtűrése is rossz. 2021. az elmúlt száz év negyedik leghidegebb tavaszát hozta, mind a mellett rendkívül száraz heteket éltünk meg. A növénytermesztés egy soktényezős rendszer, amely kitett az időjárási körülményeknek. Ezért nagyon fontos, hogy a vetéseket a hőmérsékleti adatokhoz igazítsuk, a talajok nedvességmegőrzését korszerű technikákkal fokozzuk. Nyilván a népi megfigyelések is értékesek, hiszen a meleg, a melegedő talajok egy-egy növény, a paraszti gazdálkodás emblematikus növényei mindig jelezték, hogy mikor megfelelő a talaj és a léghőmérséklet a kukorica vetésére. Ahogy ma is, régen is megfigyelték a környezetet. Mi is ezt tesszük Debrecenben, de mérnöki szinten, ami egzakt, számokra, adatokra alapozott, pontos, tervezett munkát jelent. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar zászlós hajójának számító általános agrármérnök képzésben, munkatársaimmal és a kari vezetéssel arra törekszünk, hogy ezeket az ismereteket szélesítve, a legjobb szakembereket képezzük az agrárszektor számára.
Mikor kezdődik a Látóképi Kísérleti Telepen a munka?
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Látóképi Kísérleti Állomásán valójában az év minden napján, állandó kísérleti megfigyelés történik, túl azon, hogy a műszerek folyamatosan szondázzák a meteorológiai és a talaj adatokat. Úgy fogalmaznék, hogy a tavaszi munkacsúcsok hamarosan elérik mind a kutatók, mind pedig a kutatásba bekapcsolódott hallgatók és a kísérleti szakszemélyzet teherbírását. Ez azt jelenti, hogy a tél folyamán az egész országból megérkeztek a tavaszi vetésű növények vetőmagjai, kísérleti anyagai, továbbá a növényvédő-szerek, a talajjavító anyagok, a műtrágyák és még megannyi eszköz. A kísérletek tervezése már az ősszel elindult, kivitelezésük augusztusban a repcével, majd a kalászosokkal folytatódott. A tél folyamán az összes eszközt szervizelték és felkészítették a tavaszi munkákra.
A kapásnövények, a kisparcellák vetőmagjait már előkészítették a kutatók. Jelenleg az utolsó vetőmagtételeket várják a munkatársak. Pontos vetéstérképek, tőszámok beállítása után Látóképen április 5. után kezdjük el a kukorica vetését először a vetésidő kísérletekben, amelyet április második dekádjában, a terveink szerint be fogunk fejezni. Jelenleg a kapacitásunk teljes kihasználása mellett, a magágyak előkészítése zajlik és hamarosan elindul a kukorica 2022. évi kísérleti éve.
Elindult a 2021/2022-es tanév II. féléve és a szorgalmi időszak derekán járunk. Két elit klub, két szakkollégium tömöríti a kar legkiválóbb hallgatóit. Mint a Kerpely Kálmán Szakkollégium igazgatója, mondana néhány szót az egyetemi diákéletről?
A kutatói életpálya, a kutatói szemlélet kialakítására nem csak az ötéves egyetemi képzés, amely egy alap- és egy mesterképzésből épül fel. Megvizsgálva a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar vezető kutatóinak életpályáját a legsikeresebbek már egyetemi éveik alatt, sőt, már a középiskolai tanulmányaik során bekapcsolódhattak, ahogy Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet vezetője, Dr. Széles Adrienn munkáját megismertük.
Ebben a munkában a szakkollégiumoknak kiemelten fontos szerep jut. A Kerpely Kálmán Szakkollégium mellett a karunkon, a Tormay Béla Szakkollégium is működik. A két, ha úgy vesszük, „elit klub” az egyetemi képzéseken túl a diákok önszerveződő csoportja, akik szakmai utakat, előadásokat szerveznek, mellyel alapjait fektetik le a későbbiekben kutatók, ágazati vezetők önálló döntéshozatali készségek kialakításában. Ismert tény, hogy ebben Debrecen mindig is kimagasló eredményeket ért el, amit a szakma, az agrárszektor napjainkban is visszaigazol. A hallgatók Debrecenben nemcsak kutatni tanulnak meg, hanem a döntéshozatali rendszereket megismerik. Terveznek, szervezik a programokat, amelyek később fontosak lesznek egy-egy kutatás során. A kommunikációra, az együttműködésre, a tudásra alapozott kérdésfelvetés már fél siker egy-egy probléma megoldása, egy-egy kutatás megtervezése során. Egységes vélemény alakult ki a kar vezetésében, hogy a szakkollégiumokban együtt töltött idő megalapozza a kutatói együttműködéseket kari, hazai és persze nemzetközi viszonylatban is. Különösen fontos ez az interdiszciplináris kutatások, a különféle tudományterületek együttműködése és a programok kialakításában. Dr. Stündl László dékán és a kar vezetése látja ennek a jelentőségét és a szakmai támogatáson túl anyagi támogatásban is részesíti a szakkollégiumokat. A hallgatók most a korlátozások után szabad programokat is szervezhetnek, a múlt héten már újra, személyesen is összeülhettek és áprilistól kezdődnek a szakmai látogatások. Legutóbb négy fiatal munkatársunk Katmanduban járt, szakmai útjukról, tapasztalataikról számoltak be, amelyen több, mint 40 hallgató vett részt és jelzés értékűnek tartom, azt is, hogy a fórumba bekapcsolódott Prof. Dr. Veress Szilvia, a kar tudományos-dékánhelyettese is.
Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Bay Péter
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október
A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:
A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)
A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.
A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.
A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.
A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.
A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.
Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.
Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).
Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).
A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.
A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Mezőgazdaság
Műanyag helyett hagymahéj?
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.
Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.
A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.
Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.
A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.
A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.
Forrás: Köbli Brigitta – NAK