Az Agro Jager News-nak villáminterjút adott Prof. Dr. Nagy János prorektor, a magyar kukoricatermesztés elismert kutatója, aki a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar nemzetközi szinten elismert oktatója. A professzort az idei kukoricatermesztés kilátásairól, az aszályos hetekről kérdeztük s mivel az ország agrárszakképzésének történelmi helyszínén jártunk, ahol 153 éve zajlik agrároktatás, megkérdeztük azt is, mit csinálnak most az agrármérnök kiválóságok?

Prof. Dr. Nagy János,a Debreceni Egyetem prorektora (Kép: Dr. Szilágyi Péter – Agro Jager News)

Hogyan értékeli a kukorica világpiaci árának változásait?

A kukorica meghatározó szántóföldi növény Magyarországon. A klimatikus viszonyok, a talajadottságaink nem csak hazai, de világviszonylatban is kiemelkedőek. A magyar kukoricavetőmag-előállítást jellemezhetjük úgy is, hogy nem csak Magyarországon világhírű. Örvendetes, hogy szélesedtek a felhasználási lehetőségek, de nem szabad elfelejteni, hogy a magyar termőföld elsősorban a kukoricavetőmag előállításban meghatározó.

A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A világpiaci árak jelentős emelkedése és az input árak megugrása, abszolút fókuszba helyezi a kukoricát! Az agrotechnikai kutatásoktól egészen a genetikai kutatásokig, hiszen 1-1,1 millió hektár termőterülettel, ezek a kutatások, nemzetgazdasági jelentőségűek. Ilyen magas felvásárlási árak mellett már 0,5-1 tonna terméstöbblet jelentős mértékben növelheti az árbevételt. Ezért nagyon fontos, hogy a széles választék alapján, jó hibridet választva, precíz agrotechnikával, termesztéstechnológiával a lehető legtöbbet hozzuk ki növényeinkből.

2021 milyen tapasztalatokat hozott a kukoricatermesztésben?

Az agrártudományi eredmények precíz, tervezett, számokra alapozott megvalósítása, a mérnöki munka, komoly megtakarításokat, jelentős profitot eredményez. Mint minden más növénynek, a kukoricának is különféle optimumai vannak. Ez az újvilági növény, azonban semmilyen formában, de még őshazájában sem bír fagytűrőképességgel és bátran állíthatjuk azt is, hogy a hidegtűrése is rossz. 2021. az elmúlt száz év negyedik leghidegebb tavaszát hozta, mind a mellett rendkívül száraz heteket éltünk meg. A növénytermesztés egy soktényezős rendszer, amely kitett az időjárási körülményeknek. Ezért nagyon fontos, hogy a vetéseket a hőmérsékleti adatokhoz igazítsuk, a talajok nedvességmegőrzését korszerű technikákkal fokozzuk. Nyilván a népi megfigyelések is értékesek, hiszen a meleg, a melegedő talajok egy-egy növény, a paraszti gazdálkodás emblematikus növényei mindig jelezték, hogy mikor megfelelő a talaj és a léghőmérséklet a kukorica vetésére. Ahogy ma is, régen is megfigyelték a környezetet. Mi is ezt tesszük Debrecenben, de mérnöki szinten, ami egzakt, számokra, adatokra alapozott, pontos, tervezett munkát jelent. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar zászlós hajójának számító általános agrármérnök képzésben, munkatársaimmal és a kari vezetéssel arra törekszünk, hogy ezeket az ismereteket szélesítve, a legjobb szakembereket képezzük az agrárszektor számára.

Prof. Dr. Nagy János: “Precíz agrotechnikával, termesztéstechnológiával a lehető legtöbbet hozhatjuk ki növényeinkből.” (Kép: Dr. Szilágyi Péter – Agro Jager News)

Mikor kezdődik a Látóképi Kísérleti Telepen a munka?

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Látóképi Kísérleti Állomásán valójában az év minden napján, állandó kísérleti megfigyelés történik, túl azon, hogy a műszerek folyamatosan szondázzák a meteorológiai és a talaj adatokat. Úgy fogalmaznék, hogy a tavaszi munkacsúcsok hamarosan elérik mind a kutatók, mind pedig a kutatásba bekapcsolódott hallgatók és a kísérleti szakszemélyzet teherbírását. Ez azt jelenti, hogy a tél folyamán az egész országból megérkeztek a tavaszi vetésű növények vetőmagjai, kísérleti anyagai, továbbá a növényvédő-szerek, a talajjavító anyagok, a műtrágyák és még megannyi eszköz. A kísérletek tervezése már az ősszel elindult, kivitelezésük augusztusban a repcével, majd a kalászosokkal folytatódott. A tél folyamán az összes eszközt szervizelték és felkészítették a tavaszi munkákra.

A kapásnövények, a kisparcellák vetőmagjait már előkészítették a kutatók. Jelenleg az utolsó vetőmagtételeket várják a munkatársak. Pontos vetéstérképek, tőszámok beállítása után Látóképen április 5. után kezdjük el a kukorica vetését először a vetésidő kísérletekben, amelyet április második dekádjában, a terveink szerint be fogunk fejezni. Jelenleg a kapacitásunk teljes kihasználása mellett, a magágyak előkészítése zajlik és hamarosan elindul a kukorica 2022. évi kísérleti éve.

Kép: Dr. Szilágyi Péter – Agro Jager News

Elindult a 2021/2022-es tanév II. féléve és a szorgalmi időszak derekán járunk. Két elit klub, két szakkollégium tömöríti a kar legkiválóbb hallgatóit. Mint a Kerpely Kálmán Szakkollégium igazgatója, mondana néhány szót az egyetemi diákéletről?

A kutatói életpálya, a kutatói szemlélet kialakítására nem csak az ötéves egyetemi képzés, amely egy alap- és egy mesterképzésből épül fel. Megvizsgálva a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar vezető kutatóinak életpályáját a legsikeresebbek már egyetemi éveik alatt, sőt, már a középiskolai tanulmányaik során bekapcsolódhattak, ahogy Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet vezetője, Dr. Széles Adrienn munkáját megismertük.

Ebben a munkában a szakkollégiumoknak kiemelten fontos szerep jut. A Kerpely Kálmán Szakkollégium mellett a karunkon, a Tormay Béla Szakkollégium is működik. A két, ha úgy vesszük, „elit klub” az egyetemi képzéseken túl a diákok önszerveződő csoportja, akik szakmai utakat, előadásokat szerveznek, mellyel alapjait fektetik le a későbbiekben kutatók, ágazati vezetők önálló döntéshozatali készségek kialakításában. Ismert tény, hogy ebben Debrecen mindig is kimagasló eredményeket ért el, amit a szakma, az agrárszektor napjainkban is visszaigazol. A hallgatók Debrecenben nemcsak kutatni tanulnak meg, hanem a döntéshozatali rendszereket megismerik. Terveznek, szervezik a programokat, amelyek később fontosak lesznek egy-egy kutatás során. A kommunikációra, az együttműködésre, a tudásra alapozott kérdésfelvetés már fél siker egy-egy probléma megoldása, egy-egy kutatás megtervezése során. Egységes vélemény alakult ki a kar vezetésében, hogy a szakkollégiumokban együtt töltött idő megalapozza a kutatói együttműködéseket kari, hazai és persze nemzetközi viszonylatban is. Különösen fontos ez az interdiszciplináris kutatások, a különféle tudományterületek együttműködése és a programok kialakításában. Dr. Stündl László dékán és a kar vezetése látja ennek a jelentőségét és a szakmai támogatáson túl anyagi támogatásban is részesíti a szakkollégiumokat. A hallgatók most a korlátozások után szabad programokat is szervezhetnek, a múlt héten már újra, személyesen is összeülhettek és áprilistól kezdődnek a szakmai látogatások. Legutóbb négy fiatal munkatársunk Katmanduban járt, szakmai útjukról, tapasztalataikról számoltak be, amelyen több, mint 40 hallgató vett részt és jelzés értékűnek tartom, azt is, hogy a fórumba bekapcsolódott Prof. Dr. Veress Szilvia, a kar tudományos-dékánhelyettese is.

Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Bay Péter

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.