Karcag város polgármestere, Szepesi Tibor és a megyei közgyűlés elnöke, Hubai Imre nyitotta meg a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gazdakörök Szövetsége és a Karcagi Nagykun Gazdakör Szakmai Fórumát. Az április 1-én, késő délután kezdődő, fórum fő témája a Közös Agrárpolitika várható változásai, továbbá a Vidékfejlesztési Programok pályázati lehetőségei voltak. Nem utolsó sorban pedig, az Agrár-környezetgazdálkodási és az Ökológiai gazdálkodás előírásrendszerének áttekintése szerepelt a programban. Magda Attila beszámolóját olvashatják az Agro Jager Newson, aki lapuknak kiemelte, hogy a kormány soha nem látott összegeket biztosít a szektornak, ami 2027-ig 4265 milliárd forintot jelent. Ennek az eredményes lehívására, a pályázatok végrehajtására, a gazdák tájékoztatására és támogatására, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei falugazdász hálózatot felkészítették. 

Karcagon, ahogy lenni szokott, tegnap este sem beszéltek mellé és azonnal szakmai feladatok közepébe vágtak. Szabó Endre, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztály főosztályvezetője, a Vidékfejlesztési Program pályázati lehetőségeiről, a megyében elért források nagyságáról tájékoztatta a gazdákat.

A fórumon szép számmal képviseltették magukat a fiatal gazdák is, akik Jász-Nagykun-Szolnok megye agrárszektorának a zálogai is. A résztvevők olyan sokan voltak, hogy akik az előadóban nem tudtak leülni, azok számára a folyosón biztosítottak ülőhelyeket. A 2021-től – a korábbi évek 17,5 %-a helyett – 80%-os nemzeti társfinanszírozást biztosít a kormány. Ez azt jelenti, hogy az uniós vidékfejlesztési források mellé, a nemzeti támogatások mértékét, a maximális szintre emelte.

Mindez számokban azt jelenti, hogy 2027-ig mintegy 4265 milliárd érkezik a szektorba. Szabó Endre főosztályvezető előadásában kitért a külterületi helyi közutak fejlesztésére is, mely lehetőséget az önkormányzatok használhatnak ki – akár 95 %-os támogatási intenzitás mellett!

A gazdálkodók pályázhatnak még tanyafejlesztésre, kisüzemek támogatására és kertészeti – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztésre is. Kiemelten fontos az öntözést segítő intézkedések bevezetése, így a vízgazdálkodásra 2022. év végéig folyamatosan benyújtható, maximális pályázható összeg 2 milliárd forint 50 %-os támogatási intenzitás mellett. A fiatal gazdálkodóknak további +10%, míg kollektív beruházások esetében +20% intenzitás igényelhető.

Az öntözési közösségek együttműködésének támogatása jelenleg is fut, amely 90 %-os finanszírozás mellett, az ország több pontján sikeres fejlesztéseket támogatott. E két pályázat azonban jól kombinálható – hívta fel a figyelmet a szakember. Az állattenyésztés számára meghosszabbították a Tejelő szarvasmarhák állatjóléti támogatását és az Őshonos állatok ex situ, továbbá az in vitro génmegőrzési és genetikai tanácsadás támogatása, de a Natura 2000-es gyepek támogatása, illetve jónéhány erdészeti támogatás is elérhető!

A fórumon megerősítették a résztvevőket abban, hogy hamarosan kiírásra kerülnek a Bemutató üzemek támogatása, a Méh állatjóléti támogatása és a Kiskérődző állatjóléti támogatása, valamint a Nem mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja és nem utolsó sorban a Lovas létesítmények fejlesztése.

Magyarország Stratégiai Tervét Brüsszelben már benyújtották, ami azt jelenti, hogy az I. és a II. pilléres források felosztásra kerültek. A területalapú támogatások köre megmarad, igénylésüknek menete ugyan megváltozik, de a Jász-Nagykun-Szolnok megyei falugazdászok megye szerte felkészültek. Ugyan több program elfogadásáról még nem történt döntés, de a megye egész területén a hamarosan megnyíló támogatási kérelmek beadására felkészültek a munkatársak. A falugazdászokat telefonon, e-mailben és ügyfélfogadási időben folyamatosan meg lehet találni. Érdemes előzetesen időpontokat kérni, hogy a várakozási időt csökkentsük.

Dr. Barancsi Ágnes folytatta az AKG és ÖKO előírások körével a karcagi fórumot. Az új KAP 9 specifikációs célt fogalmaz meg:
– versenyképesség növelése,
– erőviszony kiegyenlítés az élelmiszerláncban,
– klimaváltozás elleni fellépés,
– környezetvédelem,
– tájkép és biodiverzitás megőrzés,
– generációs megújulás,
– élő vidéki területek,
– élelmiszer- és egészségvédelem,
– méltányos jövedelem.

Ezen célok mellett kiemelt szerep jut a modernizációnak (szaktanácsadás, innováció, digitalizáció). Az AKG-n belül 8 tematikus előíráscsoport került kialakításra és ezeken belül, további 15 alcsoportot lehet megtalálni. A támogatási összegek AKG-n és ÖKO- n belül is jelentősen nőttek (14-110 % között).

A jelenlegi programokat három évre hirdették meg. A pályázati döntésekről március 31-ig szinte az összes pályázót értesítették. AKG célprogramban különösen fontos, hogy a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (HMGY) valamint az Integrált növényvédelmi előírásait fokozottan be kell tartani.

Különösen fontos, hogy vezessük a Gazdálkodási naplókat, a tápanyag-gazdálkodási terv készítése nélkülözhetetlen, miközben a vetésszerkezet előírásainak betartása is szigorú előírás.

Az ÖKO agrobiodiverzitás növelése, a gyepterületek védelme és kezelése szabályozásával a szénháztartás stabilizálása, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az unió összes gazdájára nézve kötelező előírás, így az ökológiai gazdálkodás minősítési előírásainak megfelelő gazdálkodás folytatása uniós szinten követelmény. Fontos, hogy akkreditált ökológiai tanúsító szervezetnél tagsági jogviszonya legyen a termelőknek, erre Magyarországon ma már két tanúsító szervezet is lehetőséget biztosít.

A rendezvényt, gondolataival, Hubai Imre Csaba, a MAGOSZ megyei, a Karcagi Nagykun Gazdakör elnöke zárta, aki leszögezte, hogy fontos feladata van az itt élő gazdáknak. Az alföldi megyék adják a legjobb gabonatermő területeket, vetőmag-előállító táblákat. Jász-Nagykun-Szolnok megye történelmi bázisa a szántóföldi növénytermesztésnek, amelyben ma is a dandárját viszik ki az itt élő gazdák, gazdálkodók, vidéki emberek és családok.

Magda Attila
Karcagi Nagykun Gazdakör
országos küldöttje