További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Mezőgazdaság
Helyzetkép a kertészetekben a viharkár után
Zana Viktor kiskunfélegyházi kertészt kérdeztük az idei aktualitásokról.
2022. január 30-án hatalmas, megközelítőleg 120 km/órás szélvihar pusztított több megye területén, óriási károkat okozva. A vihar másnapján Zana Viktor kiskunfélegyházi termelőt kérdeztük a viharról és annak következményeiről. Korábbi cikkünk itt érhető el Zana Viktorral.
Zana Viktor kiskunfélegyházi kertészt kérdeztük az idei aktualitásokról. (Kép: Zana Viktor – Agro Jager News)
Március végén az Agrárminisztérium közel 1600 termelőnek biztosított viharkár-kompenzációt közel öt milliárd forint értékben. Zana Viktor kiskunfélegyházi termelőt ismét megkérdeztük az ügy részleteiről és az idei év aktualitásairól.
Kérlek foglald össze, mit történt a viharkár utáni napokban és hetekben!
A viharkár után azonnal mentettük a menthetőt. Nehézkesen, de másnap tudtunk új fóliákat vásárolni, amit azonnal felhúztunk a vázszerkezetekre. Sietnünk kellett, mert kelt a retek, de szerencsére, a sérült fóliákban csak 30% fagyott ki, a többi megúszta a hideg, fagyos éjszakákat.
A 120 km/órás szélvihar utáni napokban fagyott az országban. A retek 30%-a kifagyott Kiskunfélegyházán. (Kép: Zana Viktor – Agro Jager News)
Miután utolértük magunkat, értesítettük a helyi falugazdászt, aki mindenben segített. Számlákkal, fényképekkel kellett igazolnunk azt a tényt, hogy mi zöldségféléket termelünk. Kis utánajárással, a könyvelőnk segítségével, az összes kért hivatalos papírt csatoltuk. Miután összegyűjtötte az Agrárminisztérium az összes termelő kárigényét, mindenki bizakodott, hogy pozitív döntés születik.
Ezután arra kértek bennünket, hogy mindenki tételesen feltüntetve, egyénileg készítse el a kárigényét. Például: több helyen szétszakadt a fóliasátor, volt fagykárunk is, emellett több tárolóépületben is károk keletkeztek. Ezután következett a munka legnehezebb része: meg kellett becsüljük a növényi kultúráinkban, egy négyzetméterre vetítve, a keletkezett kár nagyságát. Mivel nem vagyunk biztosítási szakemberek, ezért ez elsőre nem ment könnyen. Végezetül, úgy határoztunk, hogy ezer forint/ négyzetméter kárt jelentünk be. Az összes termelő egyénileg elvégezte ezt a munkát. A hatóság csak akkor ellenőrzött személyesen, ha az okozott kár meghaladta az ötmillió forintot. Erre Kiskunfélegyháza környékén tudtommal nem került sor. Miután az összes kérelem megérkezett, az Agrárminisztérium úgy határozott, hogy 1000 forint/négyzetméterben maximalizálja a kárigényt. Ez volt a maximális összeg, amit megkaphattak a termelők. Minden termelő az igényelt kárigényének a 80%-át kapta meg. A számításaim szerint a teljes káromnak a 80%-át fedezte a kárenyhítés, aminek nagyon örülök, mert ebből az összegből pótoltuk az új fóliákat. Kárenyhítésben azok is részesültek, akik biztosítással nem rendelkeztek. Érdemes mindenkinek gondolnia erre is, mert ha valami baj történik, akkor van lehetőség a kártérítésre.
Kép: Zana Viktor – Agro Jager News
A kertészeti ágazatban minden évnek megvan a maga nehézsége. Az idei év sem indult jól, de bizakodó vagyok. Látni kell azt, hogy a kertészetekben sokat kell költeni az inputanyagokra, amelyek az elmúlt időszakban drasztikusan megemelkedtek. A 12×60-as méretű fólia ára, most majdnem eléri a 300 ezer forintot. Ugyanezt a fóliát, tavaly 130 ezer forintért, 2020-ban 100 ezer forint alatt lehetett megvásárolni. A műtrágyáknál még drasztikusabb a helyzet. Műtrágyát szinte nem lehet kapni a boltokban. Az ipari gáz árának drasztikus emelkedése miatt a műanyagok előállítása is az egekbe szökött. Egy 25 kilogrammos pétisó ára most körülbelül 10 ezer forint. Tavalyelőtt ősszel ugyanez a termék körülbelül 2300 forintba került. Tavaly megközelítőleg 3200 forintba került. Majdnem négyszeres áremelkedés történt a szemünk láttára. A műanyagzsák, amibe kiszerelik a műtrágyát, a teljes értéknek megközelítőleg a 10%-át teszi ki (1500 forint/egy darab műanyagzsák). Mivel a piac napról napra változik, egyik kereskedő sem mer biztosat mondani nekünk, termelőknek. A kis zsákos műtrágyák gyakorlatilag eltűntek a piacról. Big-bag zsákos kiszerelést lehetne beszerezni, de ez a kertészetekben nehezen kezelhető. Aki foglalkozik palántaneveléssel, annak a kora tavaszi időszakban valahogy fűtenie kell a fóliasátrát, vagy az üvegházát. Mi szénnel fűtünk, a hőmérséklettől függően három-négy hétig üzemeltetjük a kályhánkat. Ennek a költsége is magasabb, mert a szén ára is emelkedett. Ezalatt az időszak alatt 1,5 – 2 millió forintot tüzeltünk el. 100 kilogramm szén ára most körülbelül 6500 forintba kerül. Tavaly megközelítőleg az ára megközelítőleg 5000 forint volt, amelyet még az energiaadó is terhel.
Kép: Zana Viktor – Agro Jager News
Úgy vélem, hogy az inputanyagok emelkedő költségei, idővel megjelennek a zöldségfélék áraiban is, mivel ránk, termelőkre is, egyre nagyobb kiadás nehezedik. Az import termékek lassan kiszorulnak a piacról, mert egyre több hazai termelő jelenik meg a zöldségfélékkel a piacokon. A kertészeti ágazat is csak akkor maradhat talpon, ha mindenki, a legújabb technológiák alkalmazásával, törekszik az innovációra. A generációváltás a kertészeti ágazatot is erősen érinti: a zöldség azonban egy olyan alapvető élelmiszer, amely hazánk élelmiszerstratégiájának a szerves része. A hazai termelők adják meg azt a garanciát, hogy önerőből képes ellátni hazánk önmagát – zárta beszámolóját Zana Viktor kiskunfélegyházi termelő.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Képek forrása: Zana Viktor kiskunfélegyházi termelő
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Mezőgazdaság
Folytatódik a legkisebb termelők támogatási programja C
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Jelöletlen tojások
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Fotó: NAV
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV
Vadászat40 perc
Adventi vadászat Biharnagybajomban és a hírhedt bajomi avatás – GALÉRIÁVAL
Mezőgazdaság23 óra
12 százalékkal drágult a napraforgó-vetőmag
Természetvédelem24 óra
Öreg néne őzikéje
Természetvédelem1 nap
1 éve történt… A madárinfluenza pusztított
Vadászat2 nap
Évzáró rendezvény a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-nél
Természetvédelem2 nap
Erdőfürdő a kidobott kanapé
Mezőgazdaság3 nap
Folytatódik a legkisebb termelők támogatási programja C
Természetvédelem3 nap
Magyar Elnökség: közös tanácsi álláspont a szennyező mikroműanyagokkal szemben
Tudomány3 nap
A Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatásába kapcsolódott be a Bakonyerdő Zrt.
Vadászat4 nap
Vadászjegyváltás 2025/2025 évre
Vadászat4 hét
Farkas Imre a Bakony vadásza
Vadászat1 hét
Az első íjjal elejtett vaddisznóm
Vadászat4 nap
Vadászjegyváltás 2025/2025 évre
Vadászat2 hét
A születésnapi dámbikám
Vadászat3 hét
Visszanéző: Az érsekvadkerti vadkan
Vadászat3 hét
22 év után új magyar dámrekord született
Vadászat4 nap
Vadászjegy érvényesítés 2025/26
Vadászat2 hét
A deteki bika
Horgászat4 hét
Menyhal horgászata a Bodrogon
Vadászat3 hét