Keressen minket

Mezőgazdaság

A vízgazdálkodás terén komplex fejlesztések szükségesek

Közzétéve:

Az idei év az ország meghatározó mezőgazdasági területein ismételten bizonyítja, hogy a klíma egyre kiszámíthatatlanabbá, a csapadékhiány mind gyakoribbá válik. Ezekkel a kihívásokkal csak az öntözőrendszerek és a víztakarékos agrotechnikai eljárások fejlesztésével nézhet szembe a magyar mezőgazdaság. Az OTP Agrár szakértői szerint az elmúlt 30-40 évben kialakult helyzeten túllépve, konkrét és gyakorlati lépéseket kell tenni az öntözés alá vonható megöntözhető területek bővítésére.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Budapest, 2022. július 8. – A mezőgazdaság a termelés kezdete óta kitett a természeti környezet változásainak. A napsugárzás, a csapadék, a levegő, áldás és átok is lehet a gazdálkodók számára. Napjainkban ugyanakkor egyre több jele mutatkozik annak, hogy a környezeti hatások miatt a termelés bizonytalanabbá válik, ami növeli a kockázatot. Holott a mai világban, amikor mind több és több embert kell táplálni egyre magasabb színvonalon, a termelési stabilitás is kulcskérdéssé válik.

Ebben az évben újra jelentős aszály sújtja az ország egyes térségeit. A hőségnapok és a csapadékhiány okozta termésveszteség – még a megnövekedett terményárak mellett is – drasztikus bevételkiesést okoz a termelőknek. Csökken a jövedelem, sőt veszteségessé válhat a termelés. Ráadásul a kedvezőtlen hatások halmozottan jelentkeznek. A kedvezőtlen időjárás mellett a humán válság (tömeges migráció), az állattenyésztést sújtó pandémia (madárinfluenza, afrikai sertéspestis), a COVID járvány, az energiaválság, az orosz-ukrán konfliktus egymást erősítve, vagy egymással ok-okozati kapcsolatban állva hatnak a világra, még a fejlett országokban is növelve az élelmezésbiztonság kockázatát.

Az egyre szárazabb éghajlat hatásainak mérséklésére fel kell készülni! Itt van teendője a gazdálkodóknak és az agrárirányításnak is. A változó időjáráshoz, a kevesebb és egyenlőtlenebb eloszlású csapadékhoz a termelőknek a korábbiaktól eltérő technológiájú talajműveléssel, víztakarékos (vízmegtartó) gazdálkodással, szárazságtűrőbb kultúrák, növényfajták termesztésével kell alkalmazkodniuk. A kormányzatnak pedig – az eddig megtett intézkedéseken túl – további konkrét és gyakorlati lépéseket szükséges tennie az öntözésbe bevonható területek bővítésére, a termelő beruházások támogatására és az öntözésfejlesztést néhol hátráltató jogszabályi környezet megváltoztatására. Magyarország az öntözés tekintetében kedvező helyzetben lehetne, hiszen felszíni és felszín alatti vízkészlettel gazdagon ellátott. Az adottságokat ugyanakkor messze nem használjuk ki. Immár több évtizede erodálódnak azok a fizikai eszközök (csatornák, öntözőberendezések, szivattyúházak), illetve szellemi javak (oktatás, kutatás), amelyek a magas színvonalú öntözéskultúra feltételeit képesek biztosítani. Ha csak a felszíni vizekből adódó öntözési lehetőségeit kihasználná Magyarország, kevesebb kockázattal, sokkal stabilabb és intenzívebb mezőgazdálkodást folytathatna.

Az OTP Agrár szakértői szerint ezen a területen is komplex szemléletre, multifunkcionális hasznosításra, az integrált vízgazdálkodás egységes intézményi és szabályozási rendszerére van szükség. A vízgazdálkodás alapja a víz tározása, a hatékony belvízelvezetés kell legyen, az ehhez szükséges beruházásokat, a tározók építését kiemelt kormányzati feladatként kell megvalósítani. Ugyanakkor a termelők öntözésfejlesztési beruházásait egyszerűbb, és minél gyorsabban végrehajtható szabályozási feltételekkel és támogatásokkal kell segíteni.

Mindezek pénzügyi finanszírozásában is lehet számítani a bankokra. „Egyre több partnerünktől halljuk, hogy a klímaváltozás káros hatásainak mérséklésére olyan vízgazdálkodást segítő fejlesztéseket terveznek megvalósítani, amelyek mérsékelik a szélsőséges időjárás miatti károkat. Pályáznak, vagy már pályáztak a Vidékfejlesztési Program keretében az öntözésfejlesztésre és a precíziós gazdálkodásra elnyerhető támogatásokra. Természetesen ezekhez a beruházásokhoz további forrásra is szükség van, mi pedig épp ebben tudunk segíteni a gazdálkodóknak. Az idei aszálykárokat látva kijelenthető, hogy az öntözőrendszerek telepítése már nemcsak egy lehetőség, hanem egy olyan szükségszerű és nem elodázható beruházás sok gazdaság számára, amely megteremti a termelés biztonságát azzal, hogy biztosítja a termés mennyiségét, és javítja annak minőségét. Bátorítok minden gazdálkodót, hogy ha adottak a feltételek, éljen a Vidékfejlesztési Programban meghirdetett pályázatok támogatási lehetőségével. Szakembereinkkel a pályázatok elkészítésében is tudunk segíteni. Az idei év tapasztalatai alapján érdemes alaposabban fontolóra venni és jobban kihasználni az állam által támogatott kárenyhítési rendszerhez való csatlakozás lehetőségeit is. A bevételkiesés okozta likviditási problémák áthidalására pedig készen állunk az ügyfeleink számára legmegfelelőbb, egyedi pénzügyi konstrukciók finanszírozásával – fogalmazott Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója.

Forrás: OTP Agrár

Mezőgazdaság

Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.

Fotó: NÉBIH

A lehullott csapadék következtében megszűnt a fokozott tűzveszély, ezért a hatóság június 14-től visszavonja a tűzgyújtási tilalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében.

Több térségben ugyanakkor nem hullott annyi csapadék, ami a korábbi aszályos időszak okozta tűzkockázatot csökkentené. A kiszáradt talaj gyorsan elszívja a nedvességet, a szél és a nappali meleg időjárás pedig fokozza a tűzveszélyt ezeken a területeken, ezért a tűzgyújtási tilalom érvényben marad az alábbi vármegyékben:

  • Bács-Kiskun
  • Borsod-Abaúj-Zemplén
  • Csongrád-Csanád
  • Heves
  • Pest

A tűzgyújtási tilalomnak megfelelően tilos tüzet gyújtani:

  • belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
  • fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon

A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani! Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.

A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni, azonban javasolt a gáz égőfej vagy elektromos grill használata. A fa vagy faszén használata tüzelés esetén az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanság következménye, ezért a Nébih arra kéri a lakosságot, hogy továbbra is körültekintően járjanak el, különösen erdők közelében és száraz növényzettel borított területeken.

Az érvényes tűzgyújtási szabályokról és aktuális korlátozásokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu oldalon tájékozódhatnak.
Forrás: Nébih

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június

A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.

A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.

1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.

A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.

A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.

Forrás: Fodor Attila – NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett

Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal

Published

on

Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.

Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.

A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.

A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.

Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.

A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.

A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.

Forrás: MBTT

Tovább olvasom