Mezőgazdaság
A vízgazdálkodás terén komplex fejlesztések szükségesek
Az idei év az ország meghatározó mezőgazdasági területein ismételten bizonyítja, hogy a klíma egyre kiszámíthatatlanabbá, a csapadékhiány mind gyakoribbá válik. Ezekkel a kihívásokkal csak az öntözőrendszerek és a víztakarékos agrotechnikai eljárások fejlesztésével nézhet szembe a magyar mezőgazdaság. Az OTP Agrár szakértői szerint az elmúlt 30-40 évben kialakult helyzeten túllépve, konkrét és gyakorlati lépéseket kell tenni az öntözés alá vonható megöntözhető területek bővítésére.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Budapest, 2022. július 8. – A mezőgazdaság a termelés kezdete óta kitett a természeti környezet változásainak. A napsugárzás, a csapadék, a levegő, áldás és átok is lehet a gazdálkodók számára. Napjainkban ugyanakkor egyre több jele mutatkozik annak, hogy a környezeti hatások miatt a termelés bizonytalanabbá válik, ami növeli a kockázatot. Holott a mai világban, amikor mind több és több embert kell táplálni egyre magasabb színvonalon, a termelési stabilitás is kulcskérdéssé válik.
Ebben az évben újra jelentős aszály sújtja az ország egyes térségeit. A hőségnapok és a csapadékhiány okozta termésveszteség – még a megnövekedett terményárak mellett is – drasztikus bevételkiesést okoz a termelőknek. Csökken a jövedelem, sőt veszteségessé válhat a termelés. Ráadásul a kedvezőtlen hatások halmozottan jelentkeznek. A kedvezőtlen időjárás mellett a humán válság (tömeges migráció), az állattenyésztést sújtó pandémia (madárinfluenza, afrikai sertéspestis), a COVID járvány, az energiaválság, az orosz-ukrán konfliktus egymást erősítve, vagy egymással ok-okozati kapcsolatban állva hatnak a világra, még a fejlett országokban is növelve az élelmezésbiztonság kockázatát.
Az egyre szárazabb éghajlat hatásainak mérséklésére fel kell készülni! Itt van teendője a gazdálkodóknak és az agrárirányításnak is. A változó időjáráshoz, a kevesebb és egyenlőtlenebb eloszlású csapadékhoz a termelőknek a korábbiaktól eltérő technológiájú talajműveléssel, víztakarékos (vízmegtartó) gazdálkodással, szárazságtűrőbb kultúrák, növényfajták termesztésével kell alkalmazkodniuk. A kormányzatnak pedig – az eddig megtett intézkedéseken túl – további konkrét és gyakorlati lépéseket szükséges tennie az öntözésbe bevonható területek bővítésére, a termelő beruházások támogatására és az öntözésfejlesztést néhol hátráltató jogszabályi környezet megváltoztatására. Magyarország az öntözés tekintetében kedvező helyzetben lehetne, hiszen felszíni és felszín alatti vízkészlettel gazdagon ellátott. Az adottságokat ugyanakkor messze nem használjuk ki. Immár több évtizede erodálódnak azok a fizikai eszközök (csatornák, öntözőberendezések, szivattyúházak), illetve szellemi javak (oktatás, kutatás), amelyek a magas színvonalú öntözéskultúra feltételeit képesek biztosítani. Ha csak a felszíni vizekből adódó öntözési lehetőségeit kihasználná Magyarország, kevesebb kockázattal, sokkal stabilabb és intenzívebb mezőgazdálkodást folytathatna.
Az OTP Agrár szakértői szerint ezen a területen is komplex szemléletre, multifunkcionális hasznosításra, az integrált vízgazdálkodás egységes intézményi és szabályozási rendszerére van szükség. A vízgazdálkodás alapja a víz tározása, a hatékony belvízelvezetés kell legyen, az ehhez szükséges beruházásokat, a tározók építését kiemelt kormányzati feladatként kell megvalósítani. Ugyanakkor a termelők öntözésfejlesztési beruházásait egyszerűbb, és minél gyorsabban végrehajtható szabályozási feltételekkel és támogatásokkal kell segíteni.
Mindezek pénzügyi finanszírozásában is lehet számítani a bankokra. „Egyre több partnerünktől halljuk, hogy a klímaváltozás káros hatásainak mérséklésére olyan vízgazdálkodást segítő fejlesztéseket terveznek megvalósítani, amelyek mérsékelik a szélsőséges időjárás miatti károkat. Pályáznak, vagy már pályáztak a Vidékfejlesztési Program keretében az öntözésfejlesztésre és a precíziós gazdálkodásra elnyerhető támogatásokra. Természetesen ezekhez a beruházásokhoz további forrásra is szükség van, mi pedig épp ebben tudunk segíteni a gazdálkodóknak. Az idei aszálykárokat látva kijelenthető, hogy az öntözőrendszerek telepítése már nemcsak egy lehetőség, hanem egy olyan szükségszerű és nem elodázható beruházás sok gazdaság számára, amely megteremti a termelés biztonságát azzal, hogy biztosítja a termés mennyiségét, és javítja annak minőségét. Bátorítok minden gazdálkodót, hogy ha adottak a feltételek, éljen a Vidékfejlesztési Programban meghirdetett pályázatok támogatási lehetőségével. Szakembereinkkel a pályázatok elkészítésében is tudunk segíteni. Az idei év tapasztalatai alapján érdemes alaposabban fontolóra venni és jobban kihasználni az állam által támogatott kárenyhítési rendszerhez való csatlakozás lehetőségeit is. A bevételkiesés okozta likviditási problémák áthidalására pedig készen állunk az ügyfeleink számára legmegfelelőbb, egyedi pénzügyi konstrukciók finanszírozásával – fogalmazott Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója.
Forrás: OTP Agrár
Mezőgazdaság
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
A Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat.
Tavaly arról számoltunk be, hogy a 8. ütem során, 2025 májusában a Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat. Újabb lépésként 2025 második felében és 2026 első felében, a 9. ütem keretében közel 25 ezer oldalnyi anyagot dolgoztunk fel:

Wagner Károly Alapítvány
Az Erdészeti Kutatások 47 kötete, előzékekkel együtt mintegy 16 500 oldal terjedelemben.
A Soproni Egyetem archív jegyzetei, mintegy 4000 oldal terjedelemben.
A Gyökerek és lombok- Erdészportrék című sorozat 12 kötete, mintegy 4500 oldal terjedelemben.
Ez azt jelenti, hogy a 9. ütem befejeztével, 2026 második felében már közel 1740 dokumentum és 348 ezer oldalnyi anyag lesz elérhető a bárki számára hozzáférhető, szabadon kereshető a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár adatbázisában.
Az Erdészeti Kutatások és az egyetemi jegyzetek
Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének, az ERTI-nek a főigazgatója hozzájárulásával megkaptuk az intézet újabb kori tudományos közleményeinek, az Erdészeti Kutatásoknak 47 kötetét. Mivel a könyvtár már tartalmazza az ezt megelőzően, Erdészeti Kísérletek címmel megjelent közleményeket, a gyűjtemény a jelenlegi bővítéssel vált teljes körűen elérhetővé a nagyközönség számára.
Kiss Csabának, az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya elnökének köszönhetően 23 olyan archív egyetemi jegyzetet kaptunk meg digitalizálásra, amelyek korábban nem szerepeltek az adatbázisban. Bár a dokumentumok állapota, valamint a nehezen olvasható, kézzel írt sokszorosítások miatt néhány anyag végül nem került be a rendszerbe, így is jelentős, 4000 oldalt meghaladó anyaggal gazdagodott a szakkönyvtár.
Gyökerek és lombok. Erdészportrék
A bővítés különösen értékes eleme a Gyökerek és lombok. Erdészportrék című, 12 kötetes sorozat, amelyet Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok egykori főszerkesztője szerkesztett. A digitalizálást Haraszti Gyula, az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottságának elnöke segítette elő.
A 12 kötet teljes anyagát Pápai Gábor gyűjtötte össze, az interjúkat ő készítette, és a megjelenés technikai munkálatait is ő irányította. A mintegy 4500 oldalt és 135 kiváló erdészportrét tartalmazó sorozat méltó része lett a WKDK-nak, egyúttal az Országos Erdészeti Egyesület fennállásának 160. jubileumi évére is emlékeztet. Ezúton is köszönjük Pápai Gábor önzetlen és nagylelkű segítségét.
Forrás: Wagner Károly Alapítvány – Szalga Boglárka – Indigocom
Mezőgazdaság
Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma idén május 11-én egy Bács-Kiskun vármegyei, Kiskunhalason tartott ló esetében megerősítette a lovak fertőző kevésvérűségét (FKV). A helyileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság a vonatkozó jogszabályokban előírt intézkedéseket haladéktalanul megtette.

Fotó: NÉBIH
A hatósági intézkedések során az érintett lótartó együttműködő volt, az állattartás körülményei rendezettek voltak. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a lovas rendezvényeken továbbra is kötelező az előírt állategészségügyi szabályok betartása.
A fertőzött lovat a fertőzöttség gyanújának felmerülését követően azonnal elkülönítették, majd a fertőzöttség megerősítése után – a jogszabályi előírásoknak megfelelően, valamint arra tekintettel, hogy a fertőzött lovak életük végéig vírushordozók maradnak – az érintett állatot elaltatták. A szakemberek elvégezték az állati tetem megfelelő ártalmatlanítását és elkülönítés helyének szigorított fertőtlenítését. Továbbá a fertőzött állattal azonos tartási helyen lévő fogékony állatok vizsgálata is megtörtént, melyek valamennyi esetben negatív eredménnyel zárultak. A hatósági intézkedések eredményes végrehajtását az érintett lótartó együttműködő magatartása jelentősen elősegítette.
A hatóság hangsúlyozza, hogy a lovas rendezvények fokozott állatorvosi felügyelet mellett továbbra is megtarthatóak. Ugyanakkor kiemelten fontos azon előírások maradéktalan betartása, miszerint lovas rendezvényen kizárólag olyan ló vehet részt, amely rendelkezik egy évnél nem régebbi, fertőző kevésvérűségre vonatkozó negatív szűrővizsgálati eredménnyel, valamint az előírt azonosító okmányokkal.
A betegségről további hasznos és fontos információk elérhetőek a Nébih portálon:
https://portal.nebih.gov.hu/gyik/allat/gyakran-ismetelt-kerdesek/kevesveruseg
A Nébih a cikkben foglaltakhoz kapcsolódóan felhívja valamennyi lótartó figyelmét a megelőző intézkedések betartásának, valamint a jogszabályban előírt szűrővizsgálatok elvégzésének kiemelt fontosságára.
• Megelőző vakcinázás/oltás és a fertőzött állat gyógykezelése nem lehetséges a jelen tudományos álláspont szerint, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.
• A fertőzést okozó vírus retrovírus, melynek jellegzetessége, hogy „megbújik”, akár egészségesnek tűnő ló is lehet fertőzött, de a fertőzés a lovak között nagyon lassan terjed! A fertőzött lovak változó immunállapota miatt is nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálatok elvégeztetése!
• A lótartók felelőssége, hogy mindent megtegyenek lovaik egészségéért és a fertőzések elkerüléséért. Ennek keretében valamennyi lovukon végeztessék el a három évente kötelező szerológiai tesztet még akkor is, ha a ló nem hagyja el a tartási helyéül szolgáló telepet és egészségi állapota kielégítőnek tűnik. Amennyiben a lovak más állattartó lovaival is érintkeznek vagy érintkezhetnek, a vérvizsgálat elvégzése évente kötelező.
• Ne vásároljanak ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják.
• Állatorvosi beavatkozás (injekció beadás, vérvétel, fogreszelés stb.) elvégzése csak szakember által, szakszerűen fertőtlenített eszközökkel történjen.
• Fedeztetés, sperma vásárlása esetén győződjenek meg arról, hogy a mén fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vizsgálati eredménye negatív lett.
• Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről (Románia vagy Európai Unión kívüli ország) származó lovak esetén győződjenek meg arról, hogy az állaton az indulás előtt elvégezték a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet, és eredménye negatív lett.
• A fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről érkező vagy túráról visszatérő lovakat különítsék el az állomány többi részétől, és végeztessék el rajtuk a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Hétfőtől már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében lesz érvényben tűzgyújtási tilalom
A jelentős csapadék miatt módosították a tűzgyújtási tilalmakat
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (BM OKF) egyetértésével 2026. május 18-tól Csongrád-Csanád vármegyében is visszavonja a tűzgyújtási tilalmat. Holnaptól már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében marad érvényben a tilalom.

Fotó: NÉBH
Az elmúlt 24 órában Csongrád-Csanád vármegyében is elegendő mennyiségű és intenzitású csapadék hullott az erdei biomassza átnedvesítéséhez, ezért a tűzveszély megszűnésével a hatóság 2026. május 18-tól e vármegyében is feloldja a tűzgyújtási tilalmat. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében továbbra is érvényben marad a tilalom.
A tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.
Forrás: NÉBIH


