Mezőgazdaság
A vízgazdálkodás terén komplex fejlesztések szükségesek
Az idei év az ország meghatározó mezőgazdasági területein ismételten bizonyítja, hogy a klíma egyre kiszámíthatatlanabbá, a csapadékhiány mind gyakoribbá válik. Ezekkel a kihívásokkal csak az öntözőrendszerek és a víztakarékos agrotechnikai eljárások fejlesztésével nézhet szembe a magyar mezőgazdaság. Az OTP Agrár szakértői szerint az elmúlt 30-40 évben kialakult helyzeten túllépve, konkrét és gyakorlati lépéseket kell tenni az öntözés alá vonható megöntözhető területek bővítésére.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Budapest, 2022. július 8. – A mezőgazdaság a termelés kezdete óta kitett a természeti környezet változásainak. A napsugárzás, a csapadék, a levegő, áldás és átok is lehet a gazdálkodók számára. Napjainkban ugyanakkor egyre több jele mutatkozik annak, hogy a környezeti hatások miatt a termelés bizonytalanabbá válik, ami növeli a kockázatot. Holott a mai világban, amikor mind több és több embert kell táplálni egyre magasabb színvonalon, a termelési stabilitás is kulcskérdéssé válik.
Ebben az évben újra jelentős aszály sújtja az ország egyes térségeit. A hőségnapok és a csapadékhiány okozta termésveszteség – még a megnövekedett terményárak mellett is – drasztikus bevételkiesést okoz a termelőknek. Csökken a jövedelem, sőt veszteségessé válhat a termelés. Ráadásul a kedvezőtlen hatások halmozottan jelentkeznek. A kedvezőtlen időjárás mellett a humán válság (tömeges migráció), az állattenyésztést sújtó pandémia (madárinfluenza, afrikai sertéspestis), a COVID járvány, az energiaválság, az orosz-ukrán konfliktus egymást erősítve, vagy egymással ok-okozati kapcsolatban állva hatnak a világra, még a fejlett országokban is növelve az élelmezésbiztonság kockázatát.
Az egyre szárazabb éghajlat hatásainak mérséklésére fel kell készülni! Itt van teendője a gazdálkodóknak és az agrárirányításnak is. A változó időjáráshoz, a kevesebb és egyenlőtlenebb eloszlású csapadékhoz a termelőknek a korábbiaktól eltérő technológiájú talajműveléssel, víztakarékos (vízmegtartó) gazdálkodással, szárazságtűrőbb kultúrák, növényfajták termesztésével kell alkalmazkodniuk. A kormányzatnak pedig – az eddig megtett intézkedéseken túl – további konkrét és gyakorlati lépéseket szükséges tennie az öntözésbe bevonható területek bővítésére, a termelő beruházások támogatására és az öntözésfejlesztést néhol hátráltató jogszabályi környezet megváltoztatására. Magyarország az öntözés tekintetében kedvező helyzetben lehetne, hiszen felszíni és felszín alatti vízkészlettel gazdagon ellátott. Az adottságokat ugyanakkor messze nem használjuk ki. Immár több évtizede erodálódnak azok a fizikai eszközök (csatornák, öntözőberendezések, szivattyúházak), illetve szellemi javak (oktatás, kutatás), amelyek a magas színvonalú öntözéskultúra feltételeit képesek biztosítani. Ha csak a felszíni vizekből adódó öntözési lehetőségeit kihasználná Magyarország, kevesebb kockázattal, sokkal stabilabb és intenzívebb mezőgazdálkodást folytathatna.
Az OTP Agrár szakértői szerint ezen a területen is komplex szemléletre, multifunkcionális hasznosításra, az integrált vízgazdálkodás egységes intézményi és szabályozási rendszerére van szükség. A vízgazdálkodás alapja a víz tározása, a hatékony belvízelvezetés kell legyen, az ehhez szükséges beruházásokat, a tározók építését kiemelt kormányzati feladatként kell megvalósítani. Ugyanakkor a termelők öntözésfejlesztési beruházásait egyszerűbb, és minél gyorsabban végrehajtható szabályozási feltételekkel és támogatásokkal kell segíteni.
Mindezek pénzügyi finanszírozásában is lehet számítani a bankokra. „Egyre több partnerünktől halljuk, hogy a klímaváltozás káros hatásainak mérséklésére olyan vízgazdálkodást segítő fejlesztéseket terveznek megvalósítani, amelyek mérsékelik a szélsőséges időjárás miatti károkat. Pályáznak, vagy már pályáztak a Vidékfejlesztési Program keretében az öntözésfejlesztésre és a precíziós gazdálkodásra elnyerhető támogatásokra. Természetesen ezekhez a beruházásokhoz további forrásra is szükség van, mi pedig épp ebben tudunk segíteni a gazdálkodóknak. Az idei aszálykárokat látva kijelenthető, hogy az öntözőrendszerek telepítése már nemcsak egy lehetőség, hanem egy olyan szükségszerű és nem elodázható beruházás sok gazdaság számára, amely megteremti a termelés biztonságát azzal, hogy biztosítja a termés mennyiségét, és javítja annak minőségét. Bátorítok minden gazdálkodót, hogy ha adottak a feltételek, éljen a Vidékfejlesztési Programban meghirdetett pályázatok támogatási lehetőségével. Szakembereinkkel a pályázatok elkészítésében is tudunk segíteni. Az idei év tapasztalatai alapján érdemes alaposabban fontolóra venni és jobban kihasználni az állam által támogatott kárenyhítési rendszerhez való csatlakozás lehetőségeit is. A bevételkiesés okozta likviditási problémák áthidalására pedig készen állunk az ügyfeleink számára legmegfelelőbb, egyedi pénzügyi konstrukciók finanszírozásával – fogalmazott Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója.
Forrás: OTP Agrár
Mezőgazdaság
AGRÁRMINISZTÉRIUM: Öt és félmilliárd az anyajuhtartóknak
Megkezdődött a termeléshez kötött anyajuhtartás támogatások kifizetése. Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatást több, mint 7 ezer juhtartó számára, 5,5 milliárd forint értékben fizetik ki – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
Megkezdődött a termeléshez kötött anyajuhtartás támogatások kifizetése. Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatást több mint 7 ezer juhtartó számára, 5,5 milliárd forint értékben fizetik ki – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
Abrakolnak Békés vármegyében, Zsadányban, a Turbucz-család tanyáján. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy a 2015-től érvényes Közös Agrárpolitika meghatározó és Magyarország számára kiemelt jelentőséggel bíró támogatási konstrukció a termeléshez kötött támogatások rendszere. 2022. év végén 4,5 milliárd forintot már előleg formájában kifizettek a juhágazat számára, a napokban pedig több, mint 7.000 állattartó részére érkezik csaknem 5,5 milliárd forint támogatás.
Figyelje meg birtokát akár éjjel is, a FROMMER Fegyverboltban kapható éjjellátókkal. Kattints a képre!
Az Agrárminisztérium ismét felhívja az érintettek figyelmét, hogy a termeléshez kötött támogatások összetett szabályrendszerét foglalja össze a minisztérium és az Agrárkamara közös kiadványa „Termeléshez kötött támogatások” címmel, ami az általános információk mellett sorra veszi a növénytermesztéshez, illetve az állattenyésztéshez tartozó termeléshez kötött támogatásokat is. A kiadvány elérhető a tematikus KAP honlapon, a https://kap.mnvh.eu/publications címen. Ezen felül a gazdálkodóknak érdemes megtenniük mindent az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerben lévő adatok naprakész biztosítása érdekében, az idei évi egységes kérelemben megjelenő állatok megszemélyesítése miatt.
AGRÁRMINISZTÉRIUM
Kiemelt cikk
DEBRECEN: Kutatók állítottak össze kérdőívet a méhészetért
Kutatást indított az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara a hazai méhészet ökológiai és gazdasági fenntarthatóságáért. A kutatást a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi Intézetéből Prof. Dr. Szűcs István egyetemi tanár vezeti, amelyben Feketéné Ferenczi Alíz doktorandusz egy online kérdőívet dolgozott ki, amellyel modellezik a magyar méhészet helyzetét. A kutatás operatív munkájába a kar Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézet adjunktusa, Bauerné Dr. Gáthy Andrea is részt vesz. A kutatók – a kitöltők anonimitása mellett – a méhészek véleményére kíváncsiak, hogy milyen technikai és technológiai színvonalon, milyen területen dolgoznak a méhekkel.
Kajszibarack virágon nektárt gyűjtő méh Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Magyarország napjainkban is, egyes vetőmagágazatokban, a világ legfontosabb államai között szerepel. Ehhez az ágazat szereplői, a kedvező talaj-, és klimatikus viszonyok mellett, bizonyos kultúrákban, a méhészetnek is kiemelkedő szerep jut, ha úgy vesszük, stratégiai jelentősége megkerülhetetlen a vetőmagtáblák beporzásában.
Figyelje meg birtokát akár éjjel is, a FROMMER Fegyverboltban kapható éjjellátókkal. Kattints a képre!
Mindezek mellett látni kell azt is, hogy a méz, mint élelmiszer, egyben a legfontosabb bevételi forrása a méhészeknek. A debreceni egyetem kutatói a kérdőívben arra is szeretnének válaszokat kapni, hogy valójában mennyien lehetnek a csak hobbi méhészek, de az igen részletes kérdéssor arra is keresi a válaszokat, hogy milyen betegségekkel vagy éppen milyen eszközökkel, milyen területeken dolgoznak a magyarországi méhészek?
Forrás: Debreceni Egyetem GTK
Az alábbi kérdőív kitöltésével az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar munkatársai minél több méhészt szeretnénk elérni, hogy megismerjék helyzetüket, véleményüket és ezáltal a kutatás eredményei a méhészeti ágazat érdekeit szolgálhassák.
Kérjük, járuljanak hozzá egy kitöltéssel a kutatás sikerességéhez!
A kérdőív kitöltése körülbelül 20-25 percet vesz igénybe! A kérdőív kitöltése névtelenül történik!
A kérdőív elérhetősége:
http://mehecske.magano.hu/index.php/773531?lang=hu
Köszönettel:
Feketéné Ferenczi Aliz
PhD hallgató
Debreceni Egyetem GTK, Gazdálkodástudományi Intézet
Prof. Dr. Szűcs István
egyetemi tanár
Debreceni Egyetem GTK, Gazdálkodástudományi Intézet
Bauerné Dr. Gáthy Andrea
andjunktus
Debreceni Egyetem GTK, Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézet
Mezőgazdaság
Agrárjogi fórumot rendeztek Miskolcon – GALÉRIÁVAL
A magyar és az Európai Unió agrárjogi szabályozásának, a földhasználati és földtulajdoni viszonyok legaktuálisabb kérdései kerültek terítékre a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara szervezésében megrendezett II. Miskolci Agrárjogi Fórumon március 22-én.
A magyar és az Európai Unió agrárjogi szabályozásának, a földhasználati és földtulajdoni viszonyok legaktuálisabb kérdései kerültek terítékre a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara szervezésében megrendezett II. Miskolci Agrárjogi Fórumon március 22-én. A fórum joghallgatókat, ügyvédeket, az ágazattal gyakorlati értelemben is foglalkozó szakembereket, gazdálkodókat ültet egy asztal köré.
Balról Prof. Dr. Csák Csilla, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja és Dr. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára érkezik a II. Miskolci Agrárjogi Fórumra. Fotó: Miskolci Egyetem
A Miskolci Egyetemen tavaly első alkalommal megrendezett agrárjogi fórum az osztatlan közös földtulajdon témájával foglalkozott. A mostani a 2023-ban induló vidékfejlesztési támogatásoknak a kérdését vette górcső alá, de áttekintette a földtulajdoni és földhasználati viszonyokat érintő aktuális változásokat is – világította meg a fórum aktualitását Prof. Dr. Csák Csilla, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. A rendezvényt megnyitó első előadóként többek között azt elemezte, hogy az elmúlt évtized agrárpolitikai döntései és a támogatások milyen hatással voltak a termőföld értékének alakulására, az ágazat jövedelmezőségére, a fenntarthatóságot szem előtt tartó fejlesztésekre, a banki finanszírozásra és a nemzeti szabályozásra.
A közös agrárpolitika stratégiai tervének részleteiről Dr. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára adott tájékoztatást, míg annak magyarországi vonatkozásait és a földforgalmi szabályok változásait Dr. Szinay Attila ügyvéd, a Magyar Jogász Egylet Agrárjogi szakágának képviselője, Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) főtitkára és Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese elemezte a szakmai találkozón.
Figyelje meg birtokát akár éjjel is, a FROMMER Fegyverboltban kapható éjjellátókkal. Kattints a képre!
A földtörvényről és a nemzeti földalapról szóló törvényben bekövetkezett változásokat Dr. Szinay Attila ügyvéd, a Magyar Jogász Egylet Agrárjogi szakágának képviselője ismertette.
„A változásokat a valós élet diktálja. Új programok előtt áll a magyar birtokpolitika, árverések előkészítése folyik, illetve a természetvédelmi területeken a korábbi haszonbérleti pályázatok helyett lehetőség nyílik a kijelölésekre is. Az agrárium szereplői mindig kíváncsiak arra, hogyan és milyen viszonyrendszerben működnek, ugyanakkor nagyon fontos észrevételeket is adnak a jogalkotók felé” – értékelte a Miskolci Agrárjogi Fórum szerepét.
A találkozó kerekasztalbeszélgetéssel zárult.
Nyikes Zita
Miskolci Egyetem
Kommunikációs és Beiskolázási Igazgatóság
AGRÁRMINISZTÉRIUM: Öt és félmilliárd az anyajuhtartóknak
Kapitális szürkeharcsákat fogtak a Lehőczi holtágon – Galériával
DEBRECEN: Kutatók állítottak össze kérdőívet a méhészetért
Agrárjogi fórumot rendeztek Miskolcon – GALÉRIÁVAL
Vadászokra támadt
782 millió forint a vadgazdálkodás támogatására
Három éjjel és 100 kilométer Nógrád vármegyében
Rétisast fényképeztek Nagykanizsán – Galériával
Megkezdődik a Natura 2000 gyepekhez kapcsolódó támogatás kifizetése
Egyre erősebbek az agrárkapcsolatok Georgia és hazánk között
Sebzett sakál támadta meg a vadászt
Farkas támadt egy erdészre Csehországban
Farkas tűnt fel a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén
Gímszarvasok Marcaliban + videó
Dámszarvasokat fényképeztek Nógrád vármegyében – Galériával
Nyestkutyát hoztak terítékre a Jászságban
Nyestkutyát hoztak terítékre Farmoson – GALÉRIÁVAL
Ragadozóvadászok találkoztak Somogytúron
JOG: A mezőgazdasági haszonbérleti szerződés módosítása
