További információk e témában a Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme 2024. I–III. negyedév című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 4. szám.
Forrás: AKI
Középtávon megszűnhet a magyarországi dinnyetermesztés
NAK: Középtávon megszűnhet a magyarországi dinnyetermesztés, főképp amiatt, hogy a termelők a kiskereskedelmi üzletláncok felé való átadási árban nem tudják érvényesíteni a költségeiket – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete. Ha az üzletláncok nem nézik a hazai termelők érdekeit, akkor évek múlva csak több ezer kilométerről, nagy költséggel érkező import dinnye lesz, ami össze sem hasonlítható a friss, minőségi hazaival – és jóval drágább is lesz.
Jelenleg az ágazatban nagy feszültséget okoz, hogy egy áruházlánc a keresleti piac ellenére, a szezon közepén drasztikus akcióba kezd, 149 forint/kg árával a dinnyét csak a vásárlók becsalogatására használva.
Hazánkban öt év alatt közel megfeleződött a dinnye termőterület, idén már csak mintegy 2600 hektáron termelnek dinnyét. A korábbi évek egyes áruházláncok általi árletörő akciói, valamint kedvezőtlen időjárása miatt sokan abbahagyták a termelést, illetve jelentősen kisebb területen végzik azt. Ezen a lecsökkent nagyságú termőterületen – hiába az idei, a dinnyének kedvezőbb időjárás miatti jobb átlaghozam és minőség – összességében a megelőző éveknél kevesebb dinnye (130-140 ezer tonna) terem.
Idén a dinnyét itthon és nemzetközi szinten is keresleti piac jellemzi, ugyanis a déli országokban (Spanyolországban, Görögországban és Olaszországban) 20-25%-kal csökkentették a termőterületeket. A jelenlegi – kereslet-kínálat alapján kialakult – emelkedő, illetve stagnáló hazai 250-300 forintos piaci árak mellett érthetetlen az, hogy az egyik üzletlánc (az ALDI) drasztikus akciót indít július 28-án, a szezon közepén. Ezzel kedvezőtlen árverseny indulhat el a magyarországi piacon.
Az üzletlánc 149 Ft/kg áron fogja árulni a dinnyét, amelyet így gyakorlatilag „olcsó” marketingeszköznek használ, hogy azzal becsalogassa boltjaiba a vásárlókat. Ez az árletörő akció ellehetetlenítheti a termelőket. Reméljük, hogy a lépés nem készteti a többi kiskereskedelmi láncot is árcsökkentésre, hiszen a dinnyeszezon jelentős része még hátra van.
Közép és hosszú távon csak akkor alakulhat jól a piac mind a fogyasztók, mind a dinnyetermelők, mind a forgalmazók számára, ha folyamatosan jó minőségű és elegendő mennyiségű dinnye kerül a boltokba, a piacokra, és a termelés javítására hatalmas összegeket beruházó gazdáknak hosszú távon meg is térül a ráfordításuk.
Forrás: NAK
***
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Adatokat közöltek a magyar agrár-külkereskedelmi forgalomról
Magyarország agrár-külkereskedelme a vizsgált időszakban is koncentrált és erősen Európa-centrikus volt: az exportforgalom 95 százalékát európai országokkal bonyolítottuk. Ázsia részesedése 3,1, Amerikáé 1,1 százalék volt, Afrika és Ausztrália részesedése pedig az 1 százalékot sem érte el. Természetesen az Európai Unió belső piaca abszolút meghatározó, az agrár-külkereskedelmi exportból 83,5 százalékkal, az importértékből 92,4 százalékkal részesedett 2024 első kilenc hónapjában. Az EU-tagországokba exportált termékek értéke 3,6 százalékkal, az import értéke 2,9 százalékkal emelkedett, az egyenleg 1960 millió eurós értéke 6,3 százalékkal több, mint a bázisidőszakban volt.
A legfontosabb export- és importpartnerek köre szinte azonos, így a legnagyobb agrár-külkereskedelmi forgalom 2024 első három negyedévében is Németországgal bonyolódott. Az agrárexport értékének csökkenő sorrendjében további fontos partnerek voltak még Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Horvátország, az Egyesült Királyság és Hollandia. A felsorolt országok részesedése megközelítette a teljes agrárkivitel 72,7 százalékát. Az agrártermékek főbb beszállítói szinte megegyeznek az exportpiacokkal, amelyek a behozatal 81,5 százalékát biztosították.
Az MVH közleményt adott ki: A bejelentés elmulasztása 100%-os szankciót eredményez
Az Agro-ökológiai Program keretében benyújtott kérelmek elbírálása során támogatási feltétel a növényvédelmi kezelések bejelentése.
Ez azt jelenti, hogy azoknak a gazdálkodóknak, akik a támogatásban részt kívánnak venni, a választott gyakorlattól függetlenül az esetleges növényvédőszeres kezelésekről adatszolgáltatási kötelezettségük van. Ilyen bejelentésnek minősül a permetezés hiányában tett nemleges nyilatkozat is. A szankció 100%-os.
A fentiek tekintetében tehát a növényvédelmi kezelés ellenőrzése két részre bontható a 2024. évi kérelmekre vonatkozóan:
A növényvédelmi kezelések bejelentése az alábbiak szerint lehetséges:
A permetezési adatok bejelentésének határideje 2025. január 31.
Forrás: MVH
Szudánban közel 25 millió ember éhezik tartósan
Róma/New York, 2025. január 7. – Sürgős lépésekre – és főként azonnali és akadálytalan humanitárius hozzáférésre van szükség az egyre terjedő szudáni éhínség kezeléséhez. Az országban közel 25 millió ember éhezik tartósan – jelentette az ENSZ Biztonsági Tanácsának New Yorkban Beth Bechdol, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) főigazgató-helyettese.
A FAO-t arra kérték föl, hogy tájékoztassa a Biztonsági Tanács tagjait a súlyosan aggasztó szudáni helyzetről, mivel az elhúzódó fegyveres konfliktus és a kényszerű áttelepítések egy példanélküli élelmezési válságot idéztek elő Afrika harmadik legnagyobb országában.
A legfrissebb integrált élelmezésbiztonsági helyzet besorolás alapján a lakosság fele (mintegy 24,6 millió ember) súlyosan és tartósan éhezik. Ez 3,5 millióval több 2024 júniusához képest.
Az élelmezésbiztonsági skála alapján, mely egy széleskörű összefogás eredménye az élelmezésbiztonsági és táplálkozási elemzések és döntéshozatal támogatására, ez a legrosszabb helyzet az ország történelmében. Az éhínség és a tartós alultápláltság már eddig is több tízezer ember életébe került.
Az ország lakosságának közel kétharmada függ a mezőgazdaságtól. A legfőbb termények, mint a cirok, köles vagy a búza, termelése 46%-kal csökkent a 2023–2024-es szezonban – a konfliktus első évében. Ez az elveszett termésmennyiség alkalmas lett volna 18 millió ember élelmezésére, ehelyett mintegy 1,5 milliárd dollár veszteséget jelentett.
A humanitárius segítségnyújtás akadályoztatása tovább rontja a helyzetet, míg az erőszak és a gazdasági zavarok a piaci működést nehezíti, elérhetetlen magasságokba emelve az alapvető élelmiszerek árát.
Ez már a negyedik alkalom az elmúlt 15 évben, hogy éhínség sújtja Szudánt – figyelmeztetett Beth Bechdol, kiemelve az ENSZ Biztonsági Tanács fontos szerepét a 2417-es határozattal összhangban, ami a konfliktus és az éhezés közti kapcsolatra mutat rá.
„Sürgős lépésekre van szükség, hogy megállítsuk az éhínséget Szudánban” – mondta a FAO főigazgató-helyettese.
Forrás: FAO