Farkas Sándor a Magyarok Országos Gyűlésén tartott előadásán azt mondta, a jelenlegi, válságok sokaságát megélő világban az ország élelmezésbiztonságát garantáló, versenyképes mezőgazdaság és az ágazatot vállán vivő gazdatársadalom óriási értéket képvisel. A kormány hosszútávú célja, hogy a magyar agrárium 20 millió ember számára legyen képes előállítani kiváló minőségű élelmiszert – tette hozzá. 2010 óta jelentősen fejlődött a magyar mezőgazdaság. Az agrárium kibocsátása 25,5 százalékkal emelkedett, az élelmiszeriparé 42 százalékkal növekedett. Az ágazat jövedelmezősége és hatékonysága – amely 2010-ben még az uniós átlag 50 százalékán állt – is jelentősen javult. A mezőgazdaság szerepe meghatározó a magyar külkereskedelemben, 2010 óta 82,2 százalékkal bővült az agrárexport – közölte a politikus.
A megújuló vidék, megújuló agrárium program keretében – a 80 százalékos nemzeti kiegészítéssel együttesen – a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban 4265 milliárd forintot használhat fel Magyarország a közös agrárpolitika 2-es pillérére. A magyar agrárstratégiai terv szerint a források 50 százalékát kifejezetten technológiai modernizációra szeretnék fordítani – mondta az államtitkár. A kormány a terveket benyújtotta Brüsszelben, számos kérdésben megegyezés született, de aláírt megállapodás még nincs.
A kormány földpolitikájának célja, hogy életképes méretű kis- és közepes gazdaságok jöjjenek létre. A Földet a gazdáknak program keretében 250 ezer hektár állami föld került haszonbérlet útján új termelőkhöz, köztük 1200 fiatal gazdához – tudatta az államtitkár. Szintén a Földet a gazdáknak program részeként 2015 októbere 2016 augusztusa között 290 ezer hektár állami tulajdonú földet hirdettek meg, ennek 70 százaléka került új tulajdonosokhoz, helyben lakó földművesekhez – mondta. A kormány ellenáll az Európai Bizottság magyar földvédelmi rendszert támadó kísérleteinek, amely célja, hogy megnyissa az utat a külföldiek tulajdonszerzése előtt – hangsúlyozta Farkas Sándor.
Az idei, történelmi léptékű aszály kialakulása közös felelősség – szögezte le az államtitkár. Hozzátette: bár 187-188 ezer hektár rendelkezik vízjogi engedéllyel, csupán 115 ezer hektáron öntöznek. Az államtitkár hangsúlyozta, szemléletváltozásra van szükség, a támogatási programok mellett ezért kiemelkedő az oktatás szerepe. A jól működő termelői szervezetek nélkül rendkívül nehéz és drága a mezőgazdaságot működtetni – fejtette ki Farkas Sándor. “Meg kell szervezni önmagunkat!” – utalt arra, csak az alulról jövő együttműködés lehet hosszútávon fenntartható és hatékony.
A Magyar falu program az utóbbi száz év legsikeresebb vidékfejlesztési kezdeményezése, amely megteremti a szükséges infrastrukturális fejlesztések lehetőségét. Óvodák, bölcsődék, faluházak épülnek, fejlesztik a közutakat, járdákat, közösségi tereket. Az évente a kistelepülések fejlesztésére fordítható 250-300 milliárd forint kézzelfogható eredménnyel jár – közölte a térség országgyűlési képviselői posztját 1998 óta betöltő politikus.
Forrás: Agrárminisztérium
