Keressen minket

Mezőgazdaság

Folytatódik az élelmiszerek felértékelődése

Közzétéve:

OTP Agrár:„Trendfordító időket él a világ” – ezzel a megállapítással kezdtük legutóbbi véleménycikkünket. Értve ez alatt, hogy olyan kihívásokkal (válságokkal) néz szembe az emberiség, amelyek korábban csak fenyegetettséget jelentettek.

A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay

A világ mezőgazdasági termelésére és élelmiszerpiacaira átfogó, egymást erősítő vagy egymással ok-okozati kapcsolatban álló hatással van:

– a mezőgazdálkodás természeti kockázatoknak való egyre nagyobb kitettsége,
– a klímaváltozás (globális felmelegedés, aszály),
– a humán válság (tömeges migráció),
– az állattenyésztést sújtó pandémia (madárinfluenza, afrikai sertéspestis),
– a Covid-19 járvány,
– az energiaválság, és
– az orosz-ukrán konfliktus.

Ebből a kritikus, az élelmezésbiztonság kockázatát növelő helyzetből kiindulva legutóbb az élelmiszerfogyasztási szokások egy-egy eleméről, és azok várható alakulásáról írtuk le gondolatainkat. Ugyanakkor nem vizsgáltuk e komplex helyzet költség- és áralakulásra, illetve az ezek kapcsolatára vonatkozó kérdéseket. Jelen véleménycikkünkben erre törekszünk.

Drasztikusan nőnek az élelmiszerek árai

A globális élelmiszerárak alakulását leghitelesebben a CRB élelmiszer-alindex változását figyelve követhetjük nyomon. (1. ábra) Ez a mutató lényegét tekintve egy olyan árindex, amelyet a búza, a cukor, a hízómarha, a hízósertés, a kakaó, a kukorica, a szójaolaj, a vaj és a sertészsír globális áralakulása alapján számítanak.

1. ábra

A CRB élelmiszer-alindex alakulása, 1967=100%
(1992. január – 2022. június)

Forrás: Barchart

Ábra: Facebook

Az index alakulásának 30 éves idősorát elemezve megállapíthatjuk, hogy 2006-2007-ig az élelmiszerárak enyhén ingadozva változtak, de tendenciájukban alig emelkedtek. (A vizsgált időszakot megelőzően, jelentős élelmiszer áremelkedést az 1973-as olajválságot követően tapasztalhattunk a világ élelmiszerpiacain.) A harmadik évezred első évtizedének közepén az Egyesült Államokból induló ingatlanpiaci válság okozott jelentős élelmiszerár-növekedést, ami 2008-ban, illetve 2011-ben érte el csúcspontját, ennek megfelelően 2011-ben a CRB élelmiszer alindex duplája volt a válság előttinek. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy a kiváltó tényezők itt is komplexek voltak, hiszen a Távol-Kelet – India és Kína – fogyasztásnövekedése, valamint a világpiaci kukoricakínálat bioetanol-gyártás miatti szűkülése is gerjesztette az árrobbanást.

A 2011-et követő közel egy évtized a konszolidáció jegyében telt, a kereslet-kínálati egyensúly, a nyugodt piaci környezet az élelmiszerárak mérséklődését eredményezték: a CRB index 2020-ra a 2007. évet jellemző szintre csökkent. E cikk felvezetőjében leírt globális tényezők hatását így a 2020-at követő két évre vonatkozóan elemezhetjük.

2021-ben és 2022 eddig eltelt időszakában a világ jellemző élelmiszerárai megduplázódtak, a növekedés meredek és lényegében egyenletes ütemű volt. Mindez jól mutatja, hogy az árak növekedése az éghajlati hatásokhoz, az állattenyésztést sújtó állatbetegségekhez és különösen a Covid-19 járványhoz kapcsolodótt. Az orosz-ukrán konfliktus hatása 2022-ben – az orosz invázió február 24-ei kezdete után – jelentkezett azzal, hogy a Covid-19 járvány enyhülése után nem engedte megtörni az árak növekedésének trendjét, hanem tovább gerjesztette azt.

A magyarországi mezőgazdasági alapanyag- és élelmiszerárakat elemezve már elöljáróban megállapíthatjuk, hogy mind a mezőgazdasági alapanyagok árai, mind pedig az elsődleges és másodlagos feldolgozottságú élelmiszerárak az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek. A KSH adatai alapján 2022. év júliusában a fogyasztói árindex 113,7 százalék volt a megelőző év júliusához képest, míg a maginfláció elérte a 116,7 százalékot. Az élelemiszerárak ezt meghaladóan, 12 hónap alatt, 2022 júliusára 27,0 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a leginkább a margarin (65,8%), a kenyér (57,9%), a sajt (52,6%), a száraztészta (49,1%), a tejtermékek (43,8%), a baromfihús (38,8%), a péksütemények (38,5%) és a tojás (37,5%) drágult. Átlag alatti mértékben, 13,0 százalékkal nőtt az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára. A csokoládé, kakaó 12,7, a cukor 8,4, az étolaj 6,9 százalékkal került többe. Ugyanakkor látni kell, hogy a kormány inflációt mérséklő intézkedései (ársapka) torzítják a piaci folyamatok áralakulásra gyakorolt hatását, ami különösen az étolaj és a húsok esetében szembetűnő.

A legfrissebb KSH-adatok alapján úgy tűnik, az élelmiszer-áremelkedés tendenciája nem mérséklődik, sőt határozottan erősödik. Egyes termékek esetében éppen most következett be jelentős drágulás. Míg egy hónap alatt, 2022 júniusához viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 2,3 százalékkal nőttek, addig az élelmiszerek 4,1 százalékkal drágultak. Ezen belül az édesipari lisztesáru 21,3, a kenyér 12,7, a száraztészta 7,8, a rizs 7,4, a sajt 6,9, az alkoholmentes üdítőitalok 5,7, a tejtermékek 5,5, a péksütemények 5,4 százalékkal többe, az idényáras élelmiszerek pedig 3,7 százalékkal kevesebbe kerültek.

A mezőgazdasági termelői árakról a KSH még nem közölte a második negyedéves adatokat, így az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Piaci Árinformációs Rendszere (PÁIR) nyújthat friss tájékozódást. A KSH adatai szerint a mezőgazdasági termelői árak 2022 I. negyedévében 34 százalékkal emelkedtek, elsősorban a növényi termékek 38 százalékos drágulása következményeként. Az állatok és állati termékek ára 24 százalékkal nőtt.

A gabonafélék és az olajos növények ára dinamikusan, összességében 54, illetve 61 százalékkal növekedett 2022 első negyedévében, és azóta is folytatódott az árak emelkedése. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 136,9 ezer forint/tonna, a takarmánybúzáé 134,3 ezer forint/tonna, a takarmánykukoricáé 117,5 ezer forint/tonna volt július utolsó hetében. Ezzel egy időben az ipari napraforgómag termelői ára 242,7 ezer forint/tonna, ezen belül a magas olajsavtartalmú új napraforgómag 285,0 forint volt, míg repcemag tonnájáért 284,8 ezer forintot kértek.

A vágósertés ára 2022 márciusában az előző hónaphoz képest 40 százalékkal emelkedett, és megközelítette a Covid19-járvány előtti csúcsot. 2020 tavaszán a korlátozások miatt a kereslet számottevően csökkent, ami az árak zuhanását, majd a vágósertés termelésének csökkentését okozták. Az elmúlt hónapokban bekövetkezett erőteljes drágulásnak elsősorban a kereslet élénkülése, illetve a termelési költségek drasztikus növekedése volt az oka. A hazai termelésből származó vágósertés vágóhídi belépési ára hasított meleg súlyra vetítve 755,62 forint volt kilogrammonként, ami mintegy 5 forintos csökkenést jelent a megelőző héthez képest. Így az élősertés termelői árának növekedése vélhetően elérte felső határát.

A vágócsirke felvásárlási ára 2021. január óta folyamatosan növekszik, 2022 I. negyedévben 34 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A madárinfluenza következtében csökkent a vágócsirke kibocsátási mennyisége, miközben a termelési költségek jelentősen növekedtek. Ezek a tényezők érvényesültek a termelői árakban is. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 42,9 százalékkal 387 forint/kilogrammra, a vágópulykáé pedig 28,9 százalékkal 511 forint/kilogrammra emelkedett 2022 huszonkilencedik hetére 2021 azonos időszakához képest.

Meredeken emelkedtek a termelés költségei is

A profit (jövedelem) a bevétel és a költség különbsége. Hosszabb távon nem képzelhető el olyan termelő tevékenység, amely során az adott vállalkozás költségei magasabbak, mint a bevétele (ekkor ugyanis negatív eredményt ér el, vagyis veszteséget termel). Ezért nem kerülhető meg a költségek, esetünkben az inputok árhatásának elemzése sem.

Ha globálisan vizsgálják a mezőgazdaság esetében az output- és az input-árak összefüggéseit, általában a mezőgazdasági nyersanyagok és a kőolaj árindexeit hasonlítják össze. (2. ábra) Ebből az látható, hogy 2016-ig az élelmiszerek és a kőolaj árának alakulása szoros kapcsolatban volt egymással, és ebben a kőolaj volt a meghatározó. Az árindex változásainak amplitúdója ugyanakkor az élelmiszerek esetében sokkal kisebb volt, mint a kőolajnál. A 2016-2021 közti időszakban ugyanakkor a kőolaj árindexének változását nem, vagy éppen ellentétes előjellel követte az élelmiszerek árváltozása, ami arra utal, hogy az élelmiszer egyre inkább stratégiai termékké válik a világban, képes lesz a kőolajtól függetlenül is árnövekedésre, vagy árcsökkenésre.

2. ábra

Mezőgazdasági nyersanyagok és a kőolaj árindexe,
2016 = 100%
(1992. január – 2022. május)

Forrás: IMF

A KSH adatai szerint 2022 I. negyedévében a mezőgazdasági beruházások, illetve a termelőfelhasználás összetevői jelentősen drágultak, a ráfordítási árak főként a műtrágyák (+195%) és az ezek alapanyagául szolgáló földgáz árnövekedése miatt lettek 37 százalékkal magasabbak. A takarmányok ára is jelentősen, közel 34 százalékkal nőtt, ezen belül az egyszerű takarmányoké 43, a keveréktakarmányoké 27 százalékkal. A takarmányokkal kapcsolatban utalni kell arra, hogy az alapanyagok drágulása miatt az árak további jelentős növekedésére kell számítani, hiszen gabona idei évben megemelkedett árai az ókészlet felhasználást követően, mostantól jelennek meg emelt összeggel a takarmánygyártás költségei között.

A növényvédő szerek 13, az állatgyógyászati készítmények 9,5 százalékkal drágultak az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az energia és kenőanyagok ára 32, ezen belül az üzemanyagoké 24 százalékkal nőtt, amely ezt követően is folytatódott.

A mezőgazdasági beruházásokon belül az épületberuházások árszínvonala 12, a gépberuházásoké 7,1 százalékkal emelkedett. Mivel a ráfordítási árak a termelői áraknál jobban emelkedtek, így az agrárolló értéke 98,1 százalék volt 2022 I. negyedévében, míg az előző év azonos időszakában 105,3 százalék.

Közepes, illetve erős a korreláció1 az input, illetve az output árak között

A mezőgazdasági ráfordítások, illetve a mezőgazdasági alapanyagok, valamint az élelmiszertermékek áralakulásának bemutatása után érdemes összefoglalni azokat a kutatási eredményeket, amelyek az input és output árak kapcsolatát vizsgálták. Ennek alapján megállapítható, hogy néhány termék esetében közepes-erős összefüggés mutatható ki az ráfordítások, valamint az értéklánc különböző szakaszain előállított termékek árai között, a piaci hatások azonban időről időre viszonylag könnyen eltéríthetik egymástól az árgörbéket. Az összefüggés lényegesen gyengébb azon termékkapcsolatoknál, amelyek esetében a magyarországi termelők nagyobb arányban értékesítenek a külpiacokra, vagy a nyersanyagok árát alapvetően külső „referenciaárak” határozzák meg. Az egyes termékpályákra vonatkozó specifikus megállapítások a következők:

  • a gabonafélék hazai termelői ára kevésbé függ az inputok árától, mint a globális terménypiaci hatásoktól;
  • a feldolgozott tej ára is kevéssé függ a nyerstej árától, mert a magyarországi tejtermelők nagy arányban értékesítenek külföldre, és az exportpiaci árak hatással vannak a belföldre értékesített nyerstej árára is, miközben a döntően belpiacra értékesítő tejfeldolgozók értékesítési árai emelésének a hazai piaci verseny állít korlátot;
  • ugyanez érvényes a sertéshúsra és az élősertésre, ugyanis az élősertés hazai termelői árát a sertéshús németországi tőzsdei jegyzése befolyásolja, a sertéshús piacán pedig – mind itthon, mind az EU-ban – hosszabb időn át túlkínálat uralkodott;
  • a sertés termékpályán a legerősebb kapcsolat a vágósertés termelői ára és a sertéscomb feldolgozói értékesítési ára között mutatható ki (R2=0,72), ezt követi a vágósertés és sertéskaraj ára (R2=0,67), a vágósertés és a nyers sertéshúsok (karaj, comb) fogyasztói ára között laza kapcsolat van (R2=0,27 és 0,30);
  • a vágócsirke termelői ára és a brojlertáp feldolgozói értékesítési ára között erős kapcsolat (R2=0,63) mutatható ki.
  • a baromfi termékpályán a vágócsirke termelői ára és a csirkemellfilé fogyasztói ára között is erős kapcsolat mutatható ki (R2=0,58).

Általánosságban megállapítható, hogy azok a piaci szereplők vannak kedvezőbb helyzetben, amelyek erősen keresleti piacokra értékesítik félkész- vagy végterméküket, mert esetükben a piac könnyebben elfogadja a termelési költségek emelkedését, vagy akár a költségek növekedésnél is nagyobb a mozgástér az árak emelésére.

A kínálati vagy egyensúlyi piacokra történő értékesítés esetén a termelési költségek emelkedése nehezebben és fáziskéséssel épül be az értékesítési árakba. Különösen igaz ez a hazai élelmiszerpiacon, ahol a fogyasztók árérzékenyek, a kiskereskedelem szereplői pedig kiélezett árversenyt folytatnak piaci részesedésük megtartásáért, növeléséért.

A közgazdaságilag racionális input-output árkapcsolatokat a piaci folyamatokba beavatkozó gazdaságpolitikai intézkedések befolyásolják. A koronavírus pandémiával kapcsolatos gazdaságélénkítő programok például olyan hirtelen és olyan mértékben növelték meg a keresletet, amivel a kínálat több esetben képtelen volt lépést tartani. Ez a nyersanyagok és energiahordozók árának rendkívül gyors emelkedését indította el. Magyarországon többek között a forint gyengülése, továbbá a 2022. évi választások miatt a lakosság felé 2021 végén és 2022 elején kiáramló többletjövedelem is növelte az inflációt. A piaci szereplők tapasztalata pedig az, hogy az általános inflációs környezetben valamivel könnyebb a vevőkkel elfogadtatni az árak emelését, mint árstabil időszakban.

A hatósági árak bevezetése a legtöbb termelőre nem volt komoly hatással, a veszteség főleg a kiskereskedelemben jelentkezett. Mivel az elmúlt négy-öt évben a kiskereskedelmi láncok a javuló életszínvonal miatt magasabb árréssel dolgoztak, átmenetileg elviselik ezt, de más áruk árában kompenzálják ezt a bevételkiesést. A lakosság ugyanakkor jelenleg még viszonylag kedvező anyagi helyzetben van a többletjövedelem kiáramlásának köszönhetően. Az inflációs trendek azonban már előre vetítik a reálbérek jelentős csökkenését, ezért a legtöbb piaci szereplő tart a belső kereslet visszaesésétől.

A kialakult folyamatok elemzése alapján összességében úgy véljük, egy olyan időszak következik, amikor az élelmiszerek reálára és ebből következően a fogyasztói kosárban való részesedése növekedni fog. Ennek az időszaknak a hossza természetesen függ attól, meddig és milyen mértékben hatnak a továbbiakban azok a tényezők, amelyeket e véleménycikk felvezető soraiban említettünk. Mind ezektől függetlenül nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy az élelmiszerek évtizedeken át jellemző reálár-csökkenése megáll, és az élelmiszerek más fogyasztási cikkekhez és szolgáltatásokhoz viszonyított ára növekedni fog.


1 A korreláció jelzi két tetszőleges érték, jelen esetben az input árak és az output árak közötti kapcsolat nagyságát és irányát (avagy ezek egymáshoz való viszonyát). Az R2, azaz „r-négyzet” a determinációs együttható. Ennek értéke 0, ha a vizsgált változók közt nincs oksági kapcsolat és minél jobban közelít az 1-hez a kapcsolat annál szorosabb.

Forrás: OTP Agrár

Mezőgazdaság

Sopronban beváltak a terepmotorok

Szeptembertől terepmotoros rendőrök járőröznek a Soproni Parkerdő területén

Published

on

Szeptembertől terepmotoros rendőrök járőröznek a Soproni Parkerdő területén. Egyiküket, Puklér András törzszászlóst, a Soproni Rendőrkapitányság baleseti helyszínelőjét elkísértük a Lővérekbe.

Fotó: Rendőrség

Tüzet tűzzel! Ha különféle hobbi-motorkerékpárosok belerondítanak egy természetvédelmi terület állagába és nyugalmába, akkor terepmotoros rendőröknek kell a kedvelt útvonalaikat szemmel tartani. A képlet egyszerű és a jelek szerint sikeres, hiszen a szeptemberi sajtótájékoztató óta eltelt időben nem érkezett bejelentés erdei gyalogutakat felszántó kvadokról és csendes rengetegben felbőgő krosszmotorokról a Soproni Parkerdő területéről.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

A Soproni Rendőrkapitányság vezetése a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. és Sopron Önkormányzata illetékeseinek bevonásával határozott a terepmotoros járőrszolgálatról, amelyhez két 650 köbcentis terepmotort biztosítottak. Egyiket sem matricázták fel, nem szerelték fel tárolódobozokkal, fény- és hangmodulokkal, a speciális rendészeti feladatkör ilyesmit nem is indokol.

Fotó: Rendőrség

– Hétköznap is ki szoktunk jönni, de elsősorban hétvégékre összpontosítunk, ha kellemes az időjárás. Jellemzően olyankor mennek tilosba a hobbimotorosok, de ezt csak korábbi bejelentésekből tudjuk. Amióta járőrözünk, nem mutatkoztak – foglalta össze egy bő hónap tapasztalatát Puklér András, aki három éve szolgál a Soproni-hegység és a Balfi-dombság közötti város kapitányságán. – Felszerelésemet követően négy éven át voltam a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság forgalom-ellenőrző osztályán, és mivel akkor civilben már motoroztam, hamar gépet tettek alám. Baleseti helyszínelőként is vállaltam motoros járőrszolgálatot, és amikor ’21-ben Sopronba kerültem, ezt az itteni parancsnokomtól is kérelmeztem.

Fotó: Rendőrség

A képzést újra el kellett végeznem, de ’22-ben csatasorba álltam, és szívesen vettem, hogy nemrég terepmotoros szolgálatra osztottak be. Egyrészt a változatosság miatt, másrészt azért, mert a közrendvédelmi osztályon eddig még nem szolgáltam, az pedig külön öröm, hogy ez hálás feladat. Kollegáim nevében is elmondhatom, óvatosan és roppant körültekintően közlekedünk a Soproni Parkerdő területén. Mi biztosan nem szántjuk fel az erdei utakat és ösvényeket, de terepmotorral végigmenni egy erdőn így is különleges élmény.

Fotó: Rendőrség

– A terepmotoros járőrszolgálat elsődleges célja a prevenció. A puszta jelenlétünk, illetve annak tudata elegendő ahhoz, hogy a hobbimotorosok többségét rávegye a természetvédelmi területek elkerülésére, ezért igyekszünk minél nagyobb köröket menni, hogy lássák, tényleg mindenhova elnézünk; másodlagosan pedig folyamatosan hallgatózunk. Néhány kilométer megtételét követően megállok, leveszem a sisakot, és fülelek, hallok-e valahol a távolban motorhangot. Ha hallok, odamegyek és figyelmeztetek, illetve bírságolok, de ilyenre még nem került sor – mondta, és kérdésre válaszolva hozzátette, felkészült a szabályszegőkkel szembeni intézkedésre.

Forrás: https://www.police.hu/huSZ. Z. J. – Rendőrség

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA

Published

on

Soha jobbkor nem lehetett volna a reformátusoknak a zászlajára tűzni a megújulást, hiszen október 31.-én,  a reformáció emléknapján, Geszten rendezték meg a Békési Református Egyházmegye Presbiteri Konferenciáját, egybekötve a Tisza nappal, amit a geszti Tisza kör szervezett. Az esemény jelentőségét emelte, hogy Nt. Nitsch Gábor lelkész, aki szinte a minap még a pennsylvaniai Ligonierben levő Bethlen Otthon vezető lelkészeként, a Bethlen Otthon – az Amerikai Magyar Református Egyházak Otthona – káplánjaként dolgozott, feleségével, gróf Tisza Ilonával, hazatérve Gesztre, ma már szolgálatot vállal és lelkipásztorként tovább vezeti a Geszti Református Egyházközséget. Az egész napi geszti programot Erdei Gábor, a Gyulai Református Egyházközség, a Presbiteri Szövetség Békés vármegyei szervezője nyitotta meg, majd Nt. Demeter Ottó esperes köszöntötte a presbiteri szövetséget.

Az ünnepélyes megnyitó előtti pillanatok. Balról Török Csaba Pál, a Magyarországi Református Presbiteri Szövetség elnökségi tagja. Középen Erdei Gábor, a Gyulai Református Egyházközség, a Presbiteri Szövetség Békés vármegyei szervezője, míg jobb oldalon Nt. Demeter Ottó esperes. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Odakint a határban már szögel, zöldellik a búza, amely most igazságtalanul célkeresztjébe került annyi embernek, miközben magyarságunk emblematikus növénye. A búza egymagában azonban jelképezi a megújulást, a reményt és a várakozást is, s ha úgy vesszük, a hitet is megformálja ez a kicsi növény. Amikor földbe kerülnek az apró magvak, nem tudhatjuk, hogy mit aratunk, hogy mennyit aratunk és azt, hogyan tudjuk majd – kimondani is sok – jövőre eladni… Szelíd becslések szerint is hazánk területének idén is, több, mint 10%-ára búza kerül…

A regisztrációs pulton sok munka akadt. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Aki ott lehetett a konferencián, szinte megdöbbent, hogy egy ilyen pici településre mennyi ember jött el és a konferenciát tovább erősítette, hogy elfogadta a meghívást a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Presbiteri Szövetsége, akiket Tóth András egyházkerületi elnök képviselt, továbbá megtisztelte az egybegyűlteket Mészáros János, Érmelléki, továbbá Vaszil István, a Bihari, valamint Göröngyi Sándor, az Aradi Presbiteri Szövetség elnöke is.

Az eseményeket Takács Zoltán, nyugalmazott rendőrőrs-parancsnok dokumentálta, aki a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Presbiteri Szövetségének egyházkerületi elnökével, Tóth Andrással beszélget. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A konferenciát Török Csaba Pál, a Magyarországi Református Presbiteri Szövetség elnökségi tagja indította útjára, aki hangsúlyozta, hogy minden presbiternek fontos küldetése, fontos feladata van, amelyet otthon, szűken vett környezetében, lakóhelyén, egyfajta szolgálatként kell teljesíteni, segíteni.

Török Csaba Pál, a Magyarországi Református Presbiteri Szövetség elnökségi tagja nyitotta meg a konferenciát. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Külön érdekessége volt a konferenciának, hogy az érmellékiek, ha úgy vesszük, hívogatták a résztvevőket, hogy aki úgy érzi, azok vegyenek részt presbiteri képzésükön, amelyet a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem indít s melyhez még csatlakozhatnak a jelentkezők. Minden vonatkozásban érdekes lehet, s túl ismereteink bővítésén, a partiumi és erdélyi kapcsolatainkat is szélesíthetjük.

Göröngyi Sándor, az Aradi Presbiteri Szövetség elnökének köszöntője. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Riskó János nyugalmazott lelkipásztor előadásában az egyházak, a vallások magyarországi helyzetét mutatta be, visszatekintve a 19. és a 20. század időszakaira. A 20. század történelmi viharai nemcsak a vidéket formálták át, hanem a társadalmi változások, a szociológia más területeit is magával ragadták. Változások érték el a reformátusokat is – fogalmazott az előadó.

Az úrvacsorás istentiszteletre a geszti református templomban került sor. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A nap különleges fénypontját azonban kétségtelen, hogy az ünnepi, úrvacsorás istentisztelet adta. Egyrészt azért, mert csordultig megtelt a templom, s annyian összegyűltek, hogy a karzatot is meg kellett nyitni. Fel-fel szokták emlegetni, ha nagy hideg van, fázhat az ember a templomban. Most Geszten annyi ember gyűlt össze, hogy az ajtókat nyitva kellett hagyni, mert olyan meleg lett odabent, ha úgy vesszük, fizikai értelemben is megmelegedett az ember.

A geszti református templomba igyekvő emberek. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Lélekemelő pillanat egy templom életében, ha sokan énekelnek s mikor Geszten felhangzott a „Tebenned bíztunk elejitől fogva”, aki odabent volt, szinte nem hallotta a saját hangját, mert egybeolvadt, együtt szólt a sok ember református hitvallása.

Készülődés. Balról Nt. Demeter Ottó esperes, míg jobb oldalon az Amerikai Egyesült Államokból hazatért Nt. Nitsch Gábor református lelkipászor. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Ilyen környezetben, ilyen miliőben lépett Nt. Nitsch Gábor lelkipásztor a szószékbe, aki még szinte a minap az Magyar Református Egyházak Otthona káplánjaként, Pennsylvániában prédikált s most szolgálatot téve köszöntötte a presbiteri konferencia résztvevőit, a geszti embereket és környező településről érkező vendégeket: a zsadányiakat, az okányiakat, a vésztőiket, az ugraiakat, a Komádiból érkezőket és lehetne folytatni a sort…

Lassan megtelt a geszti református templom. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Aki ott lehetett, aki ellátogatott Gesztre, megélhette azt is, hogy mit is jelent ragaszkodni a földhöz, a templomhoz, hogy mit is jelent ragaszkodni a hitünkhöz. Mikor Nt. Nitsch Gábor a szószékre felállt, nemcsak visszaemlékezett, de emlékeztetett arra, hogy a geszti templom falai között, pontosan ott, ahol most állunk, az ország nagy szülöttei, a Tiszák is itt imádkoztak. Azok, akik annyi mindent tettek az országért, a hazáért.

2024. október 31-én Nt Nitsch Gábor igét hirdetett Geszten, a református templomban, a Tiszák ősi földjén. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Ki gondolhatta volna azt, hogy a világégés, annyi nehéz és idegenben töltött évtized után, a Tisza család visszatérhet Gesztre, az ősi földre. Nt. Nitsch Gábor, gróf Tisza Ilona párjaként is köszöntötte az ünnepi istentisztelet résztvevőit. A tengerentúlról hazatért lelkipásztor, alma materéhez, Nagyváradhoz is karnyújtásnyira került. Aki így hát Geszten jár, vasárnaponként szakítson időt rá és üljön be egy-egy istentiszteletre.

Gróf Tisza Ilona az úrvacsorás istentiszteleten, Geszten, a református templomban, 2024. október 31-én. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A református templomokban úgy szokás, az a szokás, hogy az elöljárók, a szószékkel szemben ülnek s ha valaki nyitott szemmel ült a templomban, láthatta, hogy az ünnepi istentiszteleten részt vett Tisza Ilona mellett, Tisza Kálmán és Patay Tibor (Tisza Jolán fia), továbbá gyermekeik, unokáik.

Az ünnepi liturgiát Nt. Demeter Ottó vezette. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Az igehirdetés után az ünnepi liturgiát Nt. Demeter Ottó esperes vezette, akinek Nt. Nitsch Gábor segített. Megható pillanatokat élt meg a közösség, mert Nt. Nitsch Gábor első igehirdetésén feleségének, gróf Tisza Ilonának adott úrvacsorát.

A képen háttal Nt. Nitsch Gábor református lelkipászor, aki úrvacsorát ad feleségének, gróf Tiszta Ilonának (szemben) Geszten, a református templomban, 2024. október 31-én. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Az ünneplő gyülekezet ezt követően megkoszorúzta a Tisza kriptát, majd a geszti egyházközség és presbiterek összefogásában szeretet vendéglátással köszöntötték a Gesztre érkező vendégeket.

Az első, ünnepi istentiszteletet követő percek. Balról, gróf Tisza Ilona, középen, Nt. Nitsch Gábor református lelkipászor, akit egy régi jóbarátjuk köszöntött. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A program kulturális része ezt követően vette kezdetét, hiszen a konferencia résztvevői ellátogathattak a Tisza-kastélyba, majd csaknem éjszakába nyúlón égtek a lámpák a nagyszalonban, mert Tisza Ilona, Tisza Kálmán és Patay Tibor társaságában, az életéről mesélt s arról, hogy mit is jelentett számukra Geszt. Úgy, hogy például Ilona felnőtt koráig nem járt a községben, mert édesapja Argentínába vitte a családot azok után, hogy édesanyja elrejtve apjukat, a rívó két kisfia jelenlétében, akik szinte karon ülők voltak, vallotta a katonáknak, hogy nem tudja, hogy merre tartózkodik a férje.

A Tisza-, és a Patay-család az első ünnepi istentisztelet után. Balról gróf Tisza Kálmán, gróf Tisza Attila, gróf Tisza Ilona, Nt. Nitsch Gábor, Patay Tibor unokáival, fiával. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A Tiszákról azt tartották, hogy rendkívüli módon szerették és ragaszkodtak nemcsak a faluhoz, hanem benne az emberekhez. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy Patay Tibor így emlékezett vissza gyermekkorára, a kitelepítés éveire: Kiss bácsi éjjel, egy lovasszekérrel kereste meg apámékat Füzesgyarmaton, hogy élelmet hozzanak, mert tudták, hogy nincs mit ennünk. Történt ez akkor, amikor állami beszolgáltatásokkal gyakorlatilag végigverték a falut. Miután kiderült, hogy Kiss bácsi Tisza Jolánékat segítette, úgy megverték, hogy két hétig gyógyult. Persze ez nem akadályozta meg, hogy szervezze a gesztiek összefogását.

A Békési Református Egyházmegye koszorút helyezett el a Tisza-család kriptájánál. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Tisza Jolán elmesélte, hogy mikor Argentínába kerültek, a bolíviai határ közelébe, apja állatorvosi ismereteit igyekezett kihasználni, de végzettségei, diplomái elvesztése miatt, csak a megérdemelt fizetése felét kaphatta meg. Argentínában is a mezőgazdasággal foglalkozott, ahogyan itt, Geszten is, a birtok jövedelmei a gazdálkodásból származtak. Sokan gondolhatták, hogy bizonyosan főúri körülmények között éltünk, de édesanyám, aki észt grófnő volt, egy fatüzeléses sparhelten főzött, ott, ahol trópusi melegek uralkodtak. Megnevettette a hallgatóságot Tisza Ilona, mikor elmesélte, hogy a testvéreivel egy sörényes hangyászt vittek be a konyhába, amelyre az édesanyja azt mondta édesapjának: Vagy a hangyász, vagy én! Jókedvűen mesélte, hogy néha-néha édesapja megjegyezte egyszer-egyszer: lehet, hogy a hangyászt kellett volna választanunk! Nem gondoljátok?

A Tisza-kripta előtt balról gróf Tisza Ilona, középen Nt. Nitsch Gábor, ma már geszti református lelkipásztor és Nt. Demeter Ottó református esperes. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A mezőgazdaság, a föld szeretete visszaköszönt Patay Tibor életében is, aki kertészetek sorában dolgozott, de mindig fel-felbukkant, hogy mely családok leszármazottja. Jól jellemzi a kommunizmust: hiába teljesített kiválóan, mikor kiderült a származása, azt tanácsolták neki, hogy menjen el.

Este a geszti Tisza-kastélyban: a reformációra és gróf Tisza István miniszterelnökre emlékezett a Tisza-család Geszten, a Tisza-kastély nagyszalonjában. Balról gróf Tisza Kálmán, középen gróf Tisza Ilona, míg jobb szélen Patay Tibor emlékezett vissza saját és a családjuk történetére. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Aki ott lehetett október 31-én Geszten, az meggyőződhetett arról, hogy mit jelent a falu életében a Tisza család és arról is, mit jelent a Tiszáknak Geszt. Mit jelent a falu, benne az ember? Könyveket lapozgatva elolvashatjuk, hogy a tanulás mellett a munka az, amit a Tisza család elvárt magától, elvárt a gyermekeitől. Ez a hitvallás 100 év után is visszaköszön, mikor Tisza Kálmán, Tisza Ilona és Patay Tibor mesélt az életéről. Megmaradt a falu, a föld, a mezőgazdaság szeretete, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a legifjabb Patay ma mezőgazdaságot tanul…

Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Agro Jager News

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Megjelentek a referenciaárak a 2024. évi kárenyhítő juttatáshoz

A kérelmeket 2024. november 30-án, 23:59 óráig lehet beadni

Published

on

A károsult termelők ebben az évben is elektronikus úton tudják majd november elejétől benyújtani a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket, amit a Magyar Államkincstár honlapján az Elektronikus kérelemkezelés→Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer menüpont alatt tehetnek meg.

A kérelmet a benyújtási határidőn belül többször is be lehet adni, viszont az Államkincstár és az agrárkár-megállapító szerv a 2024. november 30-án, 24:00 óráig utolsóként benyújtott kérelmet veszi majd figyelembe. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét arra, hogy a 2024. november 30-ai benyújtási határidő jogvesztő.

Fotó: Pixabay

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársávot is megállapítanak, a referencia hozamérték számításához a referenciaártól eltérő, de az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható. Erről, valamint a kérelem benyújtásáról – amelyben a falugazdászok is segítséget nyújtanak – ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2023. kárenyhítési évekre, valamint a 2024. évre megállapított referenciaárak és átlaghozam-adatok.

Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel. A 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetők, melyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre a tárgyévi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50%-ot. A referencia-időszak közzétett referenciaárait és átlaghozam-adatait az Agrárminisztérium adott esetben felülvizsgálhatja (pl. a végleges KSH adatok alapján). A felülvizsgálat keretében módosult referenciaadatok csak a tárgyévi kárenyhítő juttatás szempontjából relevánsak, és azok nem jogosítják fel a termelőt a korábbi évek kárenyhítő juttatás iránti kérelmének utólagos módosítására.

A kárenyhítő juttatás alapját a tárgyévi hozamérték és a referencia hozamérték különbsége, azaz a hozamérték-csökkenés jelenti. A kárenyhítő juttatás megállapításánál a károsodott növénykultúra hozamérték-csökkenéséből a hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összegét le kell vonni. A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet alapján a fajlagos költségmegtakarítás (Ft/ha) összegét a minisztérium a honlapján – növénykultúránként – teszi közzé. A 2024. év novemberétől alkalmazandó költségmegtakarítási összegek ide kattintva tekinthetők meg.

A kárenyhítő juttatás összege legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet, amennyiben a károsult gazda rendelkezik megfelelő mezőgazdasági biztosítással. A mezőgazdasági termelő ugyanakkor a neki egyébként járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően – az adott kárenyhítési évre vonatkozóan – nem kötött a káresemény bekövetkezte előtt a károsodott növénykultúrára jellemző aszály, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemről az Államkincstár legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti az igazoltan kárt szenvedett gazdálkodók felé a kifizetéseket.

Forrás: AM

Tovább olvasom