Róma, 2025. január 4. – Az élelmiszer-alapanyagok árának globális mutatója csökkent decemberben, köszönhetően cukor alacsonyabb nemzetközi jegyzésének – adta hírül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) ma.

© FAO/ Victor Sokolowicz

A FAO élelmiszerár-index, ami a világkereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi, alig 0,5%-kal maradt el novemberi szintjétől, ám így is 6,7%-kal meghaladta az egy évvel ezelőtti értékét.

Az évet vizsgálva az index 122,0 pontos átlaggal zárt, ami 2,1%-kal alacsonyabb a 2023-as évi átlagnál. A trend mögött a gabonafélék és a cukor jelentősen alacsonyabb jegyzése áll, amit az indexen belül a növényi olajok, tejtermékek és húsok óvatos drágulása nem tudott ellensúlyozni.

Decemberben a gabonafélék globális árindexe lényegében változatlan maradt, egy évvel korábbi értékét azonban 9,3%-kal múlta alul még úgyis, hogy a kukorica valamelyest drágult (a búza azonban olcsóbb lett). 2024-et nézve az alindex 13,3%-kal zuhant a 2023-as átlaghoz képest, amely folyamat, már 2022 óta tart. A rizsfélékre vonatkozó mutató 0,8%-os éves növekedéssel zárt, 16 éves csúcsot döntve nominális értékben.

A növényi olajok árindexe 0,5%-kal zsugorodott november óta, azonban ezzel is 33,5%-kal szárnyalta túl az egy évvel korábbi szintjét. A szűkösebb globális készletek okán a tavalyi év átlaga 9,4%-kal haladta meg a 2023-as átlagot.

Megtörve egy háromhónapos csökkenő trendet, a húsfélék árindexe mindezekkel szemben 0,4%-os havi emelkedést produkált, amivel 7,1%-kal zárt magasabban az egy évvel korábbhoz képest. Az éves átlagokat vizsgálva a húsfélék árindexe átlagosan 2,7%-kal haladta meg a 2023-asat, mivel a marha-, birka- és baromfihús áremelkedése dominált az olcsóbbá vált disznóhússal szemben.

A tejtermékek árindexe hét hónapnyi folyamatos emelkedés után végre 0,7%-kal csökkent decemberben, ám így is 17,0%-kal volt fölötte az előző év azonos időszakában regisztrált értéknél. A tejtermékek mutatója átlagosan 4,7%-kal haladta meg a 2023-as átlagot, főként a vaj áremelkedése miatt.

A cukor árindexe állt a havi árcsökkenés élén, és a javuló termelési kilátásoknak köszönhetően a főbb termelő országokban 5,1%-os havi, illetve 10,6%-os éves csökkenéssel zárt. 2024-ben a cukor globális ára 13,2%-kal volt alacsonyabban a korábbi évet tekintve.

 További részletek itt olvashatók.

Forrás: FAO

Történelmi jelentőségű, hogy 2025. január 1-től Románia és Bulgária csatlakozott az Európai Unió schengeni övezetéhez. 2024. őszén, az Európai Unió soros elnöki tisztét Magyarország töltötte be és hazánk elnöksége alatt sorra kerültek aláírásra a különféle megállapodások, belügyminiszteri csúcstalálkozók, amelyekről folyamatosan beszámolt az Agro Jager News. Akik pedig 2024. december 31-én, szilveszter éjszakáján éppen úton voltak vagy csatlakozni akartak az ünneplőkhöz, azok a határmentén végig óriási ünnepségekkel találkozhattak. Az Agro Jager News Körösnagyharsány és Körösszeg határátkelőn várta be az éjfélt.

Legelőször a román határrendészek érkeztek meg. Fotó: Agro Jager

Óriási ünnepséggel várták a Körösnagyharsány-Körösszeg határátkelőnél az éjfélt. Már a határnyitás előtt megjelentek a román határrendészek, hogy biztosítsák az ünnepséget, hiszen a trianoni szerződés óta jóformán zárva volt ez a határátkelő, amely valaha fontos vasúti útvonalat is bírt, amely Vésztő felől egészen Nagyváradig tartott.

Hatalmas tömeg gyűlt össze Körösnagyharsány és Körösszeg között. Fotó: Agro Jager

A látogatók, az ünneplők elmondták, hogy számunkra személy szerint is nagy dolog, hatalmas esemény, hiszen nem kell Nagyszalontáig vagy éppen Ártándig utazni, hogy beléphessenek Magyarország területére, továbbá ezzel a döntéssel megszűnnek a várakozások, amelyek nagyon megnehezítették nemcsak a személyforgalmat, hanem a kereskedelmet is.

Románia csatlakozásával most a személyazonossági okmányok bemutatása megszűnt mindazok számára, akik a belső határállomásokon kelnek át

A legfontosabb tudnivalók utazáskor:

– Fontos, hogy mind a román, mind pedig a magyar járőrök 20 km széles határmenti sávban bárkit, bármikor igazoltathatnak.

– A schengeni tagországok állampolgárai a saját országukban érvényben lévő személyi okmányaikkal igazolhatják magukat, amelyeket minden más schengeni tagország hatóságai kötelesek elfogadni, így útlevelet továbbra sem kell vinnünk, ha Romániába vagy onnan Magyarország felé utazunk, viszont okmányainkat tartsuk magunknál!

Magyar oldalon keveset lehetett hallani, hogy mekkora ünnepséggel készültek a román oldalon. Fotó: Agro Jager

Ki kell emelni azt is, hogy a tagországok rendőri, adminisztratív és bírói szervei kormányközi együttműködés keretében továbbra is együtt dolgoznak, különös tekintettel a felderítésben és a megelőzésben. Románia és Magyarország kölcsönösen, egymás rendelkezésére bocsátja információit, valamint az EUROPOL keretein belül a kábítószer, a tiltott kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni akcióikat szerveznek. Fontos, hogy a csatlakozást követően mind a magyar, mind pedig a román rendőri szervek átléphetik a szomszédos tagország határait, azonban minden egyes határátlépés során tájékoztatni kell a szomszéd tagországot, akik kötelesek segítséget nyújtani.

Körösnagyharsánynál 2024. december 31-én éjfélkor végül megnyitották a határt, amely kicsivel több, mint 100 év után újra szabadon átjárható. Ezzel a történelmi döntéssel újra bekapcsolták a valaha Nagyváradhoz tartozó magyar településeket, mind a gazdasági, mind pedig a kulturális vérkeringésbe.  Ma már Zsadányhoz, Biharugrához, Körösnagyharsányhoz, Körösszakálhoz, Magyarhomoroghoz és Komádihoz is a legközelebbi igazi nagyváros újra Ady Endre Körösparti Párizsa, Nagyvárad lett.

Ezzel a döntéssel Románia teljes értékű tagállama lett az EU-nak és mi is szabadon utazhatunk a Partiumba, Erdélybe és Székelyföldre is. Fotó: Agro Jager

2025. január 1-től Románia teljes értékű tagállamává vált az Európai Uniónak.

A határátkelők listája itt érhető el!

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
lapigazgató

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Boros Tibor méhész cikket írt a szilveszteri tűzijáték méhekre gyakorolt hatásáról.

Többen írtatok azzal kapcsolatban, hogy a petárdázás és a tűzijátékozás ártalmas-e a méhekre? Nos, sajnos azt kell mondanom, hogy ahogyan minden állatot megzavar, úgy a méheket is. Sokan azt gondolják, hogy a méhek télen alszanak. Hát nem… A méhek egész évben gyűjtögetnek, készülnek a téli pihenőre. Ahogy beköszönt az ősz vége, nyugovóra térnek. Ez nem azt jelenti, hogy elalszanak, mint a maci, hanem azt, hogy a kaptárakban egy nagy fürtöt alkotnak. A fürt közepén tartózkodik a királynő, akit körülvesz a családja. A fürt közepét képesek a testükkel 25-30 fokra felfűteni, így védekezve a megfagyás ellen.

Fotó: Boros Tibor – Agro Jager News

A kaptárban előfordul, hogy a hőmérséklet fagypont alá esik, ezért nagyon kell vigyázniuk egymásra. Nem tehetik meg, hogy aki belül van a melegben, nem törődik azzal, aki kívül tartózkodik. Ha a külső méhek átfáznak, helyet cserélnek a belsőkkel: a belsők kimennek a hidegbe, a külsők pedig bemennek a melegbe. Ezt a cserét addig folytatják, amíg a kaptáron kívüli hőmérséklet el nem éri a +15 °C-ot. Közben nagyon vigyázniuk kell arra, hogy megtartsák a fürt melegét, mert ha a fürt kihűl, az a méhcsalád számára a biztos halált jelenti.

Fotó: Boros Tibor – Agro Jager News

Szilveszter estéjén nemcsak a 100 kg-os Beethovent (a kutyámat), kell kordában tartanom, nemcsak a malacokat, akik ki akarnak törni, és nemcsak a libákat, kacsákat, tyúkokat, akik a kerítésnek mennek, hanem aggódnom kell a méhcsaládjaim miatt is.

Miért? A szomszéd kivonul a családjával, hatalmas ordítozással elkezdik dobálni a tűzijátékokat és petárdákat. Ők örülnek annak, hogy szilveszter van, és azt gondolják, kötelezően örülni kell, közben nem törődnek azzal, hogy mekkora károkat okoznak másoknak az értelmetlen őrjöngésükkel.

Fotó: Boros Tibor – Agro Jager News

A hatalmas hangokra felbomlik a nyugodtan telelő fürt élete. A méhek megijednek, és szétszélednek. A természetes ösztön működésbe lép: azt hiszik, veszélyben van a család biztonsága, és meg kell védeniük valamitől. Ezzel együtt megbomlik a fürt, az addig megtartott meleg elillan. Szép lassan minden méh átfázik, és nincs, akivel helyet cseréljenek, hogy felmelegedjenek. A 35-40 ezer méh megdermed és elpusztul.

Ezzel nemcsak egy méhcsalád vész oda, hanem a méhész munkája is, hiszen az ő bevétele a szakmájából, a méhészetből ered. Az anyagi kár egy méhcsalád esetében 35-50 ezer forint között mozoghat, de a méhek elvesztése felbecsülhetetlen kárt jelent. Mindez azért, mert 20-30 percig alkoholmámor közepette örülni kellett annak, hogy szilveszter van.

Természetesen ilyenkor a méhész anyagi veszteségét senki sem téríti meg: sem a petárdázó, sem a biztosító, sem más.

Röviden: hogyan hat a méhek életére a nagyzolási mánia? Vannak családok, akik buliznak szilveszter éjszaka, és vannak családok, akik azért rettegnek, hogy lesz-e bevételük a következő évben. De ugyanez történik a madarakkal: tömegével pusztulnak el, mert félelmükben a sötétben mindenbe beleütköznek. Ugyanez történik a kutyákkal, akik világgá mennek, és autók ütnek el őket. Ugyanez van a denevérekkel és más állatokkal is: félelem és rettegés közepette halnak meg.

Fotó: Boros Tibor – Agro Jager News

De a lényeg megint a megszokott: senki és semmi nem számít, csak az, hogy egyes emberek jól szórakozzanak.

Kérlek, segíts egy megosztással, hátha megértik az emberek, miért káros a petárdázás és tűzijáték-durrogtatás!

Írta és fényképezte: Boros Tibor méhrajbefogó

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!