Mezőgazdaság
Idén először emelkedtek a globális élelmiszerárak
Nőtt a FAO élelmiszerár-index, miután drágult a cukor, a húsfélék és a rizs, míg a búza, kukurica, tejtermékek és a növényi olajok ára csökkent
Róma, 2023. május 5. – Áprilisban, egy év után először, újra emelkedett az élelmiszerárak nemzetközi mutatója, ahogy drágult a cukor, a hús és a rizs – adta hírül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
Nőtt a FAO élelmiszerár-index, miután drágult a cukor, a húsfélék és a rizs, míg a búza, kukurica, tejtermékek és a növényi olajok ára csökkent
A FAO élelmiszerár-index, ami a havi árváltozásokat követi a legfontosabb élelmiszer-alapanyagok globális piacain, március óta 0,6%-ot emelkedett, és így 127,2 pontos átlaggal zárt.
Ezzel pedig 19,7%-kal múlta alul a 2022. áprilisi értékét, és 5,2%-kal haladta meg a két évvel ezelőttit.
A FAO cukorár-index 17,6%-kal ugrott meg március óta, és ezzel 2011 októbere óta nem látott szintet ért el. A mozgás oka a száraz időjárás miatti csökkentett termelési elvárások és eredmények Indiában, Kínában, Thaiföldön és az Európai Unióban, illetve a cukornád betakarításának kezdeti nehézségei Brazíliában és a nyersolaj drágulása a nemzetközi piacokon, ami megnövelte a cukornád alapú bioetanol iránti keresletet.
A húsfélék árindexe átlagosan 1,3%-kal erősödött a hónapban, főként a sertés- és a baromfihús magasabb jegyzésének okán, utóbbit az ázsiai piac importkereslete és termelése fűtötte, állategészségügyi problémák mellett. A marhahús ára szintén nőtt globálisan a vágásérett állatok számának csökkenése miatt, különösen az Egyesült Államokban.
Eközben az árak a további élelmiszer-alapanyag kategóriák esetében – a rizs kivételével – tovább csökkentek.
A gabonaárak 1,7%-kal csökkentek márciushoz képest, ezzel 19,8%-kal alulmúlva az egy évvel ezelőtti szintet. A búza ára a globálisan piacokon 2,3%-kal lett kevesebb, főleg a bőséges ausztráliai és oroszországi exportkészletek okán. A kukorica ára 3,2%-kal csökkent a dél-amerikai szezonális készletbővülés miatt. Másrészről, a megnövekedett költségek és a kedvezőtlen időjárás miatti kisebb termés (leginkább Ázsián kívül) és az ázsiai vevők felvásárlásai magasan tartották a rizs nemzetközi árát.
„Fontos, hogy továbbra is nyomon kövessük az árak alakulását és az emelkedés okait. Ahogy a gazdaságok magukra találnak a visszaesés után, növekszik a kereslet, keresleti nyomás alá helyezve az élelmiszerárakat” mondta a FAO vezető közgazdásza, Maximo Torero. „Emellett a rizs drágulása komoly aggodalomra ad okot és kiemelt fontosságú a fekete-tengeri kezdeményezés megújítása, hogy elkerüljünk a búza és kukorica árának újabb megugrását” – tette hozzá.
Négyhavi csökkenés után a növényi olajok árindexe további 1,3%-kal zsugorodott áprilisban. A pálmaolaj ára stabil maradt, de a szója-, repce- és napraforgóolaj jegyzése csökkent a potenciálisan rekordméretű brazil szójatermés generálta szezonális hatás miatt.
A tejtermékek ára globálisan átlagban1,7%-kal mérséklődött a tejpor iránti tartósan gyenge globális keresletnek és a sajt bőséges elérhetőségének köszönhetően a nyugat-európai piacokon.
További részletek itt olvashatók.
Frissített termelési és kereskedelmi előrejelzések
Az új FAO Gabonakészletek és -igények gyorsjelentés már korrigált számokkal szolgál a 2023-as búzatermelésre vonatkozóan. A globális kibocsátást 785 millió tonnára várják – a második legnagyobb ez idáig –, de valamelyest elmarad a tavalyitól részben az ausztráliai és oroszországi termelés 2022-es rekordtól való elmaradása miatt.
A kukorica esetében Brazíliában rekordmennyiséget várnak, míg Argentína kibocsátása az átlagosnál kisebb lesz a tartósan aszályos időjárás és a hőhullámok miatt. A kedvező időjárás jó termelési kilátásokat hozott Dél-Afrikában, ahol rekordközeli termés várható.
Mindeközben a rizstermelése vonatkozó 2023–24-es előrejelzések a La Niña hatása miatt az egyenlítő mentén és attól délre inkább vegyesek. A jövőt tekintve érdemes figyelni az El Niño jelenségre és annak esetleges nyári hatásaira az északi féltekén.
A FAO megemelte a a 2022–23-as gabonakereskedelemre vonatkozó korábbi előrejelzését 472 millió tonnára, ami alig 2,2%-kal marad el az előző szezon rekordértékétől. A búzakereskedelem akár 2,3%-kal is bővülhet, a szemesterményeké 5,5%-kal. A rizs globális kereskedelme 2023-ban várhatóan 4,4%-ot zsugorodik.
További részletek itt.
Forrás: FAO
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október
A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:
A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)
A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.
A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.
A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.
A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.
A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.
Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.
Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).
Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).
A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.
A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.
Forrás: Fodor Attila -NAK
Mezőgazdaság
Műanyag helyett hagymahéj?
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte
Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.
Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.
A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.
Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.
A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.
A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.
Forrás: Köbli Brigitta – NAK