Keressen minket

Mezőgazdaság

Elhunyt Németh Tamás agrokémikus, az MTA rendes tagja

Életének 72. évében, 2023. május 9-én elhunyt Németh Tamás agrokémikus

Közzétéve:

Életének 72. évében, 2023. május 9-én elhunyt Németh Tamás agrokémikus, az MTA rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia volt főtitkára. A pályatársak nevében Rajkai Kálmán akadémikus búcsúzik tőle.

FOtó: MTA

Németh Tamás akadémikus, egyetemi tanár életútja, tevékenysége évtizedek óta meghatározó a magyar tudományosság, azon belül az agrárium működésére. Szombathelyen született 1952-ben. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem agrárkémiai szakán szerzett kitüntetéses agrármérnöki, valamint növényvédelmi szakképesítésű diplomát.

A NEVIKI Mezőgazdaság Kemizálása Szolgálatnál, a MÉM NAK Tápanyag-gazdálkodási Osztályán, majd a Zala Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson dolgozott tudományos segédmunkatársként, majd főmunkatársként és mezőgazdasági kemizálási munkakörben csoportvezetői beosztásban. Indulása a kötelező talajvizsgálati rendszer kiépítésének, az üzemi szakemberek felkészítésének és az egységes szaktanácsadói rendszer kidolgozásának az időszakára esett. 1981 februárjától egy évet töltött farmgyakorlaton az Egyesült Államok Oregon államában.

Az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetében (MTA TAKI) 1983 januárjától dolgozott. Ott készítette el „A nitrogénellátottság szerepe az őszi káposztarepce termesztésében” című kandidátusi értekezését 1989-ben. „Talajaink szervesanyag-tartalma és nitrogénforgalma” című értekezésével az MTA doktora tudományos címet 1997-ben szerezte meg. Az MTA TAKI tudományos igazgatóhelyettese és az Agrokémiai és Növénytáplálási Osztály vezetője volt 1991 májusától, majd 1997. január 1-től igazgatója. Haláláig kutatóprofesszorként dolgozott.

Az MTA levelező tagjává 2001-ben, rendes tagjává 2007-ben választották.

Tudományszervezési tevékenysége hazai és nemzetközi testületekben: közgyűlési doktor képviselő volt 1995–2001 között; 2001-től az MTA Élettudományi Kuratórium elnökhelyettese egy ciklusban; az MTA Agrártudományok Osztálya elnökhelyettese 2002-től, majd elnöke 2014-től két cikluson át. 1990-től tagja az MTA Talajtani és Agrokémiai, majd a jogutód Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Tudományos Bizottságnak. Elnöke volt az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottságának 2008-tól. Tagja volt az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának, és alapító tagja az MTA Nemzeti Víztudományi Bizottságának is.

2008-ban az MTA főtitkárává választották, tisztségében 2011-ben megerősítették, amit 2014-ig töltött be.

A nemzetközi tudományos szervezeti tevékenységei közül kiemelendő az 1992–1997 közötti CIEC ügyvezető főtitkári, majd 1997-től megválasztott főtitkári megbízatása. Az Agricultural Water Management Board tagja, az OECD nemzeti képviselője, a Nemzetközi Talajtani Társaság (ISSS, majd 1998-tól IUSS) tagja, valamint a társaság Magyar Nemzeti Bizottságának tagja. Alapító tagja az Alpok–Adria tudományos együttműködésnek. Aktív résztvevője volt a hazai agrár-felsőoktatásnak, a szaktanácsadásnak, a tudományos és doktori képzésnek. Címzetes egyetemi tanár 1992-től, habilitált doktor a keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetemen 1998-tól. A hazai agráregyetemeken, így Gödöllőn, Gyöngyösön, Debrecenben és Kaposváron, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kutatóprofesszorként, elsősorban a környezettudományi képzéseken oktatott. Számos külföldi egyetem (Riverside, USA; Gent, Belgium; Pretoria, Dél-afrikai Köztársaság; Palermo, Olaszország) nappali és doktori képzéseiben is oktatott, illetve vállalt témavezetést.

Jelentős hazai (OTKA, OMFB, FVM, KTM, NKFP, JEDLIK) és nemzetközi (USDA-PSTC, INCO-COPERNICUS, EU FP6, FP7) kutatási témák vezetője és közreműködője, illetve irányítója. Aktív szerepet vállalt hazai és nemzetközi tudományos folyóiratok szerkesztésében. Szerkesztőbizottsági tagja volt az Agrokémia és Talajtan folyóiratnak, a European Journal of Soil Science-nek és az Agricultural Water Managementnek. Főszerkesztője a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Országos Környezetvédelmi Program Kiadványoknak és a Scientia et Securitas tudományos folyóiratnak.

Tudományos elismerései: Westsik Vilmos-díj (1998); a Svéd Királyi Mezőgazdasági és Erdészeti Akadémia külső tagja (1998); a Debreceni Egyetem (2002), a Veszprémi Egyetem (2003) és a Corvinus Egyetem (2009). díszdoktora; FAO-emlékérem (2010); Széchenyi-díj (2010); Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) (2022).

Pintér Sándor belügyminiszter 2022-ben elismerésben részesítette a Belügyi Tudományos Tanács munkáját segítő kiemelkedő szakmai tevékenységéért.

Publikációs teljesítménye is kiemelkedő szakterületén: az MTMT 738 közleményét tartja nyilván, melyek közül 43 könyv és könyvrészlet. Közleményeinek 2738 hivatkozása dokumentált.

A tudományos közösség nagyrabecsüléssel búcsúzik Németh Tamástól, és tisztelettel adózik emlékének. Nyugodjék békében!

Forrás: Rajkai Kálmán, az MTA rendes tagja

Mezőgazdaság

Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés 2024 október

A FAO (Food and Agriculture Organization) októberi előrejelzése:

Published

on

A FAO (Food and Agriculture Organization) legutóbbi, októberi előrejelzése alapján a 2024. évi globális gabonatermelés 2853 millió tonnára emelkedett. A növekedés hátterében a rizs és a búza termésmennyiségének felülvizsgálata áll. Azonban a módosítások ellenére a 2024. évi globális gabonatermelés várhatóan még mindig elmarad a tavalyitól. (1. ábra)

1. ábra.: A globális gabonatermelése, felhasználása és készletek 2015 és 2024 között

A búzatermést 792,9 millió tonnára becsülik, ami 0,2 %-os növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az emelkedés az ausztráliai kilátások javulásával magyarázható, hiszem a kontinens nyugati részén a kedvező időjárási viszonyok javították a termésátlagot. A túlzott növekedést ellensúlyozza az Európai Unió termelési előrejelzése, ahol a túl sok csapadék miatt a vártnál alacsonyabbak a termésátlagok.

Fotó: Pixabay

A kukoricatermelés előrejelzése csökkent az Európai Unióban, azonban az Egyesült Államokban az egész vegetációban tapasztalható kedvező körülményeknek köszönhetően emelkedett a legutóbbi felmérések szerint. A rizs tekintetében számos termelő országban a visszatérő árvíz negatívan hatott a hozamokra, azonban a csökkenést mérsékeli az Indiában várt rekordmennyiségű termés.

A becsült gabonafelhasználás 12,4 millió tonnával emelkedett az előző évhez képest, míg a búza felhasználására vonatkozó előrejelzés 793,7 millió tonnára növekedett. A becslések alapján a búza élelmiszeripari felhasználása növekedett, míg a takarmányozási és egyéb célú felhasználása csökkent. A kukorica és a cirok várható felhasználása szeptemberhez képest növekedett, ami a rizs esetében is megfigyelhető. Ez elsősorban India javuló ellátási kilátásával magyarázható, de az etanolgyártásra kibocsátott állami rizskészletek is szerepet játszanak benne.

A gabonakészletre vonatkozó előrejelzés szeptemberhez képest 1,7 millió tonnával csökkent, de ez még így is 10,5 millió tonnával magasabb az év eleji értéknél. A becsült készletek a tavalyihoz képest szinte változatlanok (30,6 %), ami megfelelő ellátási kilátásokat jelez. A búzakészletek várhatóan 316,2 millió tonnára emelkednek, főként az ausztrál és ukrán készletbecslések miatt. Azonban a kukorica- és árpakészletek csökkenése várható, amit elsősorban az Európai Unió alacsonyabb termelésátlagai okoztak. A rizskészlet előrejelzése 1,82 millió tonnával növekedett szeptemberhez viszonyítva.

2. ábra: A globális búzatermelése, felhasználás és készletek 2015 és 2024 között

A gabonafélék világkereskedelme 2,5 millió tonnával emelkedett, de ennek ellenére 2,7 %-os csökkenést jelez az előző évhez képest. A búza világkereskedeleme az előrejelzés szerint 4,1 %-kal (8,6 millió tonnával) csökkent a tavalyi évhez képest és 1 millió tonnával marad el a szeptemberi becsléstől. Ez főként az Európai Unió, valamit Egyiptom alacsonyabb export becslésének köszönhető. Ezzel szemben a kukorica kereskedelmének emelkedését várják az Európai Unió importigényeinek fokozódása, valamint a növekedő brazil export miatt.

Az árpa és a cirok iránt is megnőtt a kereslet, főleg Kína exportigényei miatt, amit várhatóan Ausztrália és az Egyesült Államok termése fedezni fog. A rizs kereskedelme csökkent, azonban várhatóan a jövő évben emelkedni fog a közel-keleti és afrikai országok importnövekedése miatt.

Forrás: Fodor Attila -NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Meddig emelkedik még a banán ára?

A banán termesztését több tényező is veszélyezteti.

Published

on

Közkedvelt trópusi gyümölcsünk, vagyis a banán termesztését több tényező is veszélyezteti. A globális felmelegedéssel a klimatikus viszonyok jelentősen változnak: a legnagyobb kihívást az időjárási szélsőségek és a természeti katasztrófák okozzák. A termesztést egy gyorsan terjedő növénypatogén gomba, a Fusarium oxysporum f. sp. cubense is fenyegeti.

Emellett a kereskedelmi bizonytalanságok, az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását sem lehet figyelmen kívül hagyni, melyek mind befolyásolják a banán árának alakulását. Az Európai-Unió csupán a banánfogyasztás kis részét (10-11 %) képes előállítani, így nagy mértékben ki van téve az import termékeknek. Az idei évben az importált banán nagykereskedelmi ára 0,89 és 1,1 euró/kg között mozgott, amit a 2023-as átlagár is megközelített (1.ábra).

1. ábra: Az importált banán nagykereskedelmi ára 2010 és 2024 42. hete között (Forrás: GOV.UK)

Hazánk elsősorban Közép-és Dél-Amerikából importál banánt, mely döntően Costa Ricáról vagy Ecuadorból származik. Utóbbi esetében idén februárban volt a legmagasabb az átlag nagykereskedelmi ár a budapesti nagybani piacon (2. ábra).

2. ábra: Az Ecuadorból importált banán átlagos nagykereskedelmi ára a budapesti nagybani piacon 2024 január és október között (Forrás: AKI PÁIR)

A Fusarium oxysporum f. sp. cubense R1-es törzse a 20. század első felében okozott már jelentős veszteségeket. Dél-Amerikában a legpusztítóbb kórokozóként tartják számon. Sajnos eredményesen nem tudták kezelni a betegséget. Az egyetlen megoldás az ültetvények felszámolása és az új, rezisztens fajták telepítése volt. Mára a rezisztens, Cavendish fajták a globális termelés több, mint felét teszik ki. A Cavendish fajták megoldást jelentettek a gomba R1 törzse ellen, azonban egy új törzs, a Tropical Race 4 (TR4) ellen már nem nyújtanak védelmet. A fertőzött növények szállítószövetei elhalnak, ami hervadást, levélszáradást, az álszár megrepedését, végső soron pedig a növény pusztulását okozza (3. ábra). Jelenleg a piaci igényeknek megfelelő rezisztens fajta nem áll rendelkezésre és kémiai védekezésre sincs lehetőségünk, ezért a fertőzés megelőzésére törekednek a termelők.

3. ábra: A banán fuzáriumos hervadásának tipikus tünetei Cavendish banánon (Forrás: Maymon et al., 2020)

A TR4 kórokozó globális elterjedésű, jelenleg 22 országban, főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában azonosították, de a Közel-Keleten, Afrikában, Óceániában és Dél-Amerikában is jelen van. A helyzet sürgősségét felismerve megalakult a TR4 globális hálózat (TR4GN), ami megkönnyíti a kórokozó elleni védekezést és az általa okozott kár mérséklését. Ez a kezdeményezés kulcsfontosságú, hiszen a banánnak kiemelet szerepe van az élelmezésbiztonságban, emellett számos fejlődő országban létfontosságú bevételi forrást jelent.

Forrás: Fodor Attila -NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Műanyag helyett hagymahéj?

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte

Published

on

Az egyszer használatos műanyagok óriási problémát jelentenek világszerte, ezért egyre többen keresik a megoldást a csomagolások fenntartható alternatíváinak megtalálására.

Egy skót startup, a HUID (hollandul bőr) azt tűzte ki célul, hogy hagymahéjból olyan környezetbarát csomagolóanyagokat készítsen, amelyek otthon is komposztálhatóak. Ez az újfajta csomagolás nemcsak a műanyag hulladék csökkentésében játszhat fontos szerepet, hanem a mezőgazdasági melléktermékek hasznosításában is.

A HUID munkáját a National Manufacturing Institute Scotland (NMIS) és a Strathclyde Egyetem kutatólaboratóriuma, az Advanced Materials Research Laboratory (AMRL) is támogatja, különböző tesztek elvégzésével vizsgálják a hagymahéjból készült csomagolóanyagok teljesítményét, felhasználhatóságát és környezeti hatásait. Az eddigi eredmények bíztatóak, a HUID már két prototípust is kifejlesztett – a Pyber névre keresztelt, kartonhoz hasonló anyagot, és a Cellofil nevű rugalmas fóliát, ami az LDPE és PE fóliák kiváltására lehet alkalmas.

Az előállítási folyamat során cellulózt vonnak ki a hagyma héjából, amit aztán biopolimerré alakítanak, létrehozva egy olyan anyagot, amelynek eltarthatósága hasonló a műanyagéhoz, mégis komposztálható.

A hagymahéj egyedi tulajdonságai között kiemelendő, hogy természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek a romlandó élelmiszerek eltarthatóságának meghosszabbításában. Egy másik jellegzetes tulajdonságát viszont nem „örökli” az alapanyagnak a csomagolás, mégpedig az illatát. A megalkotók elmondása alapján a minták illata nagyon enyhe, inkább édeskés.

A HUID hagymahéj alapú csomagolása jelentős lépés lehet a fenntarthatóbb gazdaság és a kevésbé műanyagigényes jövő felé és jó példa arra, hogy a kreatív innováció segítségével még a legegyszerűbb anyagokból is létre lehet hozni valami forradalmit.

Forrás: Köbli Brigitta – NAK

Tovább olvasom