Keressen minket

Mezőgazdaság

Elhunyt Németh Tamás agrokémikus, az MTA rendes tagja

Életének 72. évében, 2023. május 9-én elhunyt Németh Tamás agrokémikus

Közzétéve:

Életének 72. évében, 2023. május 9-én elhunyt Németh Tamás agrokémikus, az MTA rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia volt főtitkára. A pályatársak nevében Rajkai Kálmán akadémikus búcsúzik tőle.

FOtó: MTA

Németh Tamás akadémikus, egyetemi tanár életútja, tevékenysége évtizedek óta meghatározó a magyar tudományosság, azon belül az agrárium működésére. Szombathelyen született 1952-ben. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem agrárkémiai szakán szerzett kitüntetéses agrármérnöki, valamint növényvédelmi szakképesítésű diplomát.

A NEVIKI Mezőgazdaság Kemizálása Szolgálatnál, a MÉM NAK Tápanyag-gazdálkodási Osztályán, majd a Zala Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson dolgozott tudományos segédmunkatársként, majd főmunkatársként és mezőgazdasági kemizálási munkakörben csoportvezetői beosztásban. Indulása a kötelező talajvizsgálati rendszer kiépítésének, az üzemi szakemberek felkészítésének és az egységes szaktanácsadói rendszer kidolgozásának az időszakára esett. 1981 februárjától egy évet töltött farmgyakorlaton az Egyesült Államok Oregon államában.

Az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetében (MTA TAKI) 1983 januárjától dolgozott. Ott készítette el „A nitrogénellátottság szerepe az őszi káposztarepce termesztésében” című kandidátusi értekezését 1989-ben. „Talajaink szervesanyag-tartalma és nitrogénforgalma” című értekezésével az MTA doktora tudományos címet 1997-ben szerezte meg. Az MTA TAKI tudományos igazgatóhelyettese és az Agrokémiai és Növénytáplálási Osztály vezetője volt 1991 májusától, majd 1997. január 1-től igazgatója. Haláláig kutatóprofesszorként dolgozott.

Az MTA levelező tagjává 2001-ben, rendes tagjává 2007-ben választották.

Tudományszervezési tevékenysége hazai és nemzetközi testületekben: közgyűlési doktor képviselő volt 1995–2001 között; 2001-től az MTA Élettudományi Kuratórium elnökhelyettese egy ciklusban; az MTA Agrártudományok Osztálya elnökhelyettese 2002-től, majd elnöke 2014-től két cikluson át. 1990-től tagja az MTA Talajtani és Agrokémiai, majd a jogutód Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Tudományos Bizottságnak. Elnöke volt az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottságának 2008-tól. Tagja volt az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának, és alapító tagja az MTA Nemzeti Víztudományi Bizottságának is.

2008-ban az MTA főtitkárává választották, tisztségében 2011-ben megerősítették, amit 2014-ig töltött be.

A nemzetközi tudományos szervezeti tevékenységei közül kiemelendő az 1992–1997 közötti CIEC ügyvezető főtitkári, majd 1997-től megválasztott főtitkári megbízatása. Az Agricultural Water Management Board tagja, az OECD nemzeti képviselője, a Nemzetközi Talajtani Társaság (ISSS, majd 1998-tól IUSS) tagja, valamint a társaság Magyar Nemzeti Bizottságának tagja. Alapító tagja az Alpok–Adria tudományos együttműködésnek. Aktív résztvevője volt a hazai agrár-felsőoktatásnak, a szaktanácsadásnak, a tudományos és doktori képzésnek. Címzetes egyetemi tanár 1992-től, habilitált doktor a keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetemen 1998-tól. A hazai agráregyetemeken, így Gödöllőn, Gyöngyösön, Debrecenben és Kaposváron, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kutatóprofesszorként, elsősorban a környezettudományi képzéseken oktatott. Számos külföldi egyetem (Riverside, USA; Gent, Belgium; Pretoria, Dél-afrikai Köztársaság; Palermo, Olaszország) nappali és doktori képzéseiben is oktatott, illetve vállalt témavezetést.

Jelentős hazai (OTKA, OMFB, FVM, KTM, NKFP, JEDLIK) és nemzetközi (USDA-PSTC, INCO-COPERNICUS, EU FP6, FP7) kutatási témák vezetője és közreműködője, illetve irányítója. Aktív szerepet vállalt hazai és nemzetközi tudományos folyóiratok szerkesztésében. Szerkesztőbizottsági tagja volt az Agrokémia és Talajtan folyóiratnak, a European Journal of Soil Science-nek és az Agricultural Water Managementnek. Főszerkesztője a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Országos Környezetvédelmi Program Kiadványoknak és a Scientia et Securitas tudományos folyóiratnak.

Tudományos elismerései: Westsik Vilmos-díj (1998); a Svéd Királyi Mezőgazdasági és Erdészeti Akadémia külső tagja (1998); a Debreceni Egyetem (2002), a Veszprémi Egyetem (2003) és a Corvinus Egyetem (2009). díszdoktora; FAO-emlékérem (2010); Széchenyi-díj (2010); Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) (2022).

Pintér Sándor belügyminiszter 2022-ben elismerésben részesítette a Belügyi Tudományos Tanács munkáját segítő kiemelkedő szakmai tevékenységéért.

Publikációs teljesítménye is kiemelkedő szakterületén: az MTMT 738 közleményét tartja nyilván, melyek közül 43 könyv és könyvrészlet. Közleményeinek 2738 hivatkozása dokumentált.

A tudományos közösség nagyrabecsüléssel búcsúzik Németh Tamástól, és tisztelettel adózik emlékének. Nyugodjék békében!

Forrás: Rajkai Kálmán, az MTA rendes tagja

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek

Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése

Published

on

A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.

A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.

Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.

Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.

Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.

 

Forrás: NAK

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára

Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára

Published

on

Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.

Fotó: FAO

A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.

Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.

Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.

A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.

Tovább olvasom