További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
A Magyar Államkincstár elkezdte a Sentinel műholdfelvételek elemzésével végzett ellenőrzéseket
2023. júliusában a Magyar Államkincstár elkezdte a Sentinel műholdfelvételek elemzésével végzett ellenőrzéseket, melyek során a gazdálkodók háromféle esetben kaptak értesítést potenciális meg nem felelésekről: ha a termesztett növénykultúra eltér az igényléstől; ha a mezőgazdasági táblán inhomogén növényi felszínborítás jeleit találtuk; és ha nem támogatható terület jelenlétére derült fény.
Az első ellenőrzési kör július közepén kezdődött, összesen 12.742 ügyfél 18.753 táblája esetén adtak a műholdfelvételek meg nem felelésre utaló jelzéseket. Ezekben az esetekben olyan táblákra vonatkozóan tett a Területi Monitoring Rendszer (TMR) megállapításokat, amelyeken korai betakarításúnak számító kultúrát találtak a műholdak: repcét, őszi kalászosokat, tavaszi kalászosokat, vagy olyan területen csupasz földfelszínt, ahol az igényelt hasznosítás alapján nem annak kellene jelen lennie a területen.
Az érintett táblák ezután egyedileg vizsgálatra kerültek; ahol rendelkezésre állt korábban beküldött georeferált fénykép, amely alapján a termesztett növénykultúra egyértelműen beazonosítható volt, ott az eljárást a hivatal lezárta, a tábla az adott ellenőrzés keretében megfelelőnek minősült, így a gazdálkodót sem kellett kiértesíteni. Hasonlóan záródtak a már megvalósult helyszíni ellenőrzéssel érintett táblákra vonatkozó eljárások is.
Előfordultak olyan esetek is, amikor ugyan rendelkezésre állt korábban beküldött fénykép, azonban az nem olyan helyről készült, ahol a műholdak a problémát detektálták a táblán; ebben az esetben irányalapú fényképfeladatok kerültek kiküldésre, ahol egy előre meghatározott térbeli ponton állva kellett a gazdálkodóknak lefotózniuk a táblát. Hasonlóan irányalapú fényképfeladatok kerültek kiküldésre azokban az esetekben is, amikor a tábla felszínborítása a műholdfelvételek alapján nem volt homogén, egybefüggő.
Összesen 12.184 gazdálkodót értesítettünk potenciális meg nem felelésekről, akiket arról tájékoztatott a hivatal, hogy az egységes kérelem adatváltozás benyújtó felületen ellenőrizzék a Sentinel műholdfelvételeket az érintett táblák esetében. Amennyiben ezek alapján úgy látják, hogy valóban hibát vétettek az egységes kérelem benyújtása során, akkor javítsák kérelmüket; ha viszont úgy vélik, hogy a kérelem a valóságnak megfelelően került benyújtásra, akkor készítsék el a mobilGAZDA alkalmazáson keresztül kiadott fényképkészítési feladatokat, ezzel bizonyítva igazukat.
Milyen eredmények születtek?
A válaszok részleges visszaérkezése alapján Egységes Kérelem adattartalmának módosításai, illetve az eddig beérkezett több mint 5000 georeferált fénykép azt mutatja, hogy a gazdálkodók magas arányban javítják a kérelmeiket, vagy használják a mobilGAZDA alkalmazást arra, hogy a területükön lévő mezőgazdasági állapotról adatot szolgáltassanak.
Növénykultúra beazonosítás
Mintegy 16.000 tábla esetében merült fel kétség a területen fellelhető növénykultúrával kapcsolatban. Egyes esetekben ezt a kétséget a korábban már beküldött fényképek alapján, azonnal el lehetett oszlatni. Olyan esetek is előfordultak, hogy a gazdálkodók – vélhetően a korábban kiküldött egyeztetésre felszólító végzések hatására – megváltoztatták az érintett táblákra vonatkozó kérelemadatokat már azelőtt, hogy értesíthettük volna őket.
A fennmaradó, több mint 12.000 táblán tapasztalt potenciális kérelmezési pontatlanságról a gazdálkodók hivatalos végzésben kaptak értesítést. A végzésre adott gazdálkodói reakciók feldolgozása még zajlik, de az már most látszik, hogy a kérelmezők törekszenek a feltárt hibák javítására, illetve a tényállás tisztázására. Jól mutatja ezt például az a tény, hogy a végzések hatására beérkezett több, mint 3.000 georeferált fénykép alapján a hatóság a gazdálkodó állításának megfelelően tudta lezárni az ellenőrzési eljárást. Ahol a végzésre nem érkezik semmi reakció, ott a gazdálkodó vagy a végzés augusztusi, ismételt kiküldésére, vagy helyszíni ellenőrzésre számíthat.
A tábla inhomogén felszínborításának azonosítása
Mintegy 2.500 tábla esetében került megállapításra a műholdfelvételek alapján, hogy a tábla felszínborítása nem egységes, többféle növénykultúra is megtalálható rajta. Az egyedi vizsgálat során a gazdálkodók több száz esetben készítettek georeferált fotót, és számos esetben módosították a kérelmüket. Ahol a gazdálkodó nem reagált a végzésre, ott a tényállás tisztázása helyszíni ellenőrzés keretében fog megtörténni.
Milyen képek kerültek beküldésre?
A beküldött fényképek legnagyobb része a mobilGAZDA alkalmazásba beépített automatikus ellenőrzések miatt jó minőségű, értékelhető felvétel volt. Nagyon kevés volt az olyan fénykép, amit minősége miatt nem tudott a hivatal figyelembe venni, azonban sok esetben előfordult az, hogy a gazdálkodó nem onnan, és nem abba az irányba készítette el a fényképet, ami szükséges lett volna a feltárt potenciális meg nem felelés ellenbizonyításához. Ezekben az esetekben ismételt kiértesítésre, vagy helyszíni ellenőrzésre lesz szükség ahhoz, hogy a tényállás tisztázásra kerülhessen.
Sok esetben előfordult az is, hogy a gazdálkodó beküldte a georeferált fényképet, ami egyértelműen a TMR megállapítását támasztotta alá, azonban az egységes kérelem nem került módosításra. Egy példában őszi búza főnövény, fehér mustár másodvetés került megadásra, a gazdálkodó pedig napraforgót fotózott a táblán, amit a fényképhez fűzött megjegyzés formájában írásban is megerősített, a kérelmet azonban nem módosította.
Éppen ezért javasoljuk, hogy ha a terepi viszonyok a TMR állításait támasztják alá, akkor elsősorban a kérelmek pontosítása történjen meg ennek megfelelően. Fénykép csak abban az esetben készüljön, ha a TMR más hasznosítást detektál, mint ami a kérelemben és a valóságban is a termőföldön található. A kérelmek pontosítására – főszabály szerint – szeptember 29-ig van lehetőség.
A legtöbb felhasználói kérdés a gazdálkodó szervezetek részéről érkezett, sok esetben nem sikerült elsőre a fényképek benyújtása, mivel a cég nevében próbálták azokat elkészíteni. A mobilGAZDA alkalmazás azonban ugyanúgy működik, mint az egységes kérelem benyújtófelülete: a meghatalmazottnak kell belépnie, mivel ő tudja magát ügyfélkapun azonosítani, és ő tud a gazdálkodó szervezetnek georeferált fényképet benyújtani.
Milyen további ellenőrzések várhatóak?
A Területi Monitoring Rendszerrel várhatóan még augusztusban és szeptemberben is történik ellenőrzés. Az augusztusi ellenőrzésekről szóló értesítések a hónap közepétől várhatóak, a szeptemberiek pedig szeptember első felében.
Ezekben az ellenőrzési körökben már minden tábla ellenőrzésre kerül, nem csak a korai betakarítású kultúrákkal érintettek.
A TMR-specifikus adatváltozás felületről itt található bővebb tájékoztatás.
A mobilGAZDA alkalmazás fényképkészítési funkciójának használatában az alábbi videó nyújt segítséget:
Forrás: MÁK
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV