Mezőgazdaság
Területi Monitoring Rendszer – mit láttak a műholdak júliusban?
A Magyar Államkincstár elkezdte a Sentinel műholdfelvételek elemzésével végzett ellenőrzéseket
2023. júliusában a Magyar Államkincstár elkezdte a Sentinel műholdfelvételek elemzésével végzett ellenőrzéseket, melyek során a gazdálkodók háromféle esetben kaptak értesítést potenciális meg nem felelésekről: ha a termesztett növénykultúra eltér az igényléstől; ha a mezőgazdasági táblán inhomogén növényi felszínborítás jeleit találtuk; és ha nem támogatható terület jelenlétére derült fény.
Az első ellenőrzési kör július közepén kezdődött, összesen 12.742 ügyfél 18.753 táblája esetén adtak a műholdfelvételek meg nem felelésre utaló jelzéseket. Ezekben az esetekben olyan táblákra vonatkozóan tett a Területi Monitoring Rendszer (TMR) megállapításokat, amelyeken korai betakarításúnak számító kultúrát találtak a műholdak: repcét, őszi kalászosokat, tavaszi kalászosokat, vagy olyan területen csupasz földfelszínt, ahol az igényelt hasznosítás alapján nem annak kellene jelen lennie a területen.
Az érintett táblák ezután egyedileg vizsgálatra kerültek; ahol rendelkezésre állt korábban beküldött georeferált fénykép, amely alapján a termesztett növénykultúra egyértelműen beazonosítható volt, ott az eljárást a hivatal lezárta, a tábla az adott ellenőrzés keretében megfelelőnek minősült, így a gazdálkodót sem kellett kiértesíteni. Hasonlóan záródtak a már megvalósult helyszíni ellenőrzéssel érintett táblákra vonatkozó eljárások is.
Előfordultak olyan esetek is, amikor ugyan rendelkezésre állt korábban beküldött fénykép, azonban az nem olyan helyről készült, ahol a műholdak a problémát detektálták a táblán; ebben az esetben irányalapú fényképfeladatok kerültek kiküldésre, ahol egy előre meghatározott térbeli ponton állva kellett a gazdálkodóknak lefotózniuk a táblát. Hasonlóan irányalapú fényképfeladatok kerültek kiküldésre azokban az esetekben is, amikor a tábla felszínborítása a műholdfelvételek alapján nem volt homogén, egybefüggő.
Összesen 12.184 gazdálkodót értesítettünk potenciális meg nem felelésekről, akiket arról tájékoztatott a hivatal, hogy az egységes kérelem adatváltozás benyújtó felületen ellenőrizzék a Sentinel műholdfelvételeket az érintett táblák esetében. Amennyiben ezek alapján úgy látják, hogy valóban hibát vétettek az egységes kérelem benyújtása során, akkor javítsák kérelmüket; ha viszont úgy vélik, hogy a kérelem a valóságnak megfelelően került benyújtásra, akkor készítsék el a mobilGAZDA alkalmazáson keresztül kiadott fényképkészítési feladatokat, ezzel bizonyítva igazukat.
Milyen eredmények születtek?
A válaszok részleges visszaérkezése alapján Egységes Kérelem adattartalmának módosításai, illetve az eddig beérkezett több mint 5000 georeferált fénykép azt mutatja, hogy a gazdálkodók magas arányban javítják a kérelmeiket, vagy használják a mobilGAZDA alkalmazást arra, hogy a területükön lévő mezőgazdasági állapotról adatot szolgáltassanak.
Növénykultúra beazonosítás
Mintegy 16.000 tábla esetében merült fel kétség a területen fellelhető növénykultúrával kapcsolatban. Egyes esetekben ezt a kétséget a korábban már beküldött fényképek alapján, azonnal el lehetett oszlatni. Olyan esetek is előfordultak, hogy a gazdálkodók – vélhetően a korábban kiküldött egyeztetésre felszólító végzések hatására – megváltoztatták az érintett táblákra vonatkozó kérelemadatokat már azelőtt, hogy értesíthettük volna őket.
A fennmaradó, több mint 12.000 táblán tapasztalt potenciális kérelmezési pontatlanságról a gazdálkodók hivatalos végzésben kaptak értesítést. A végzésre adott gazdálkodói reakciók feldolgozása még zajlik, de az már most látszik, hogy a kérelmezők törekszenek a feltárt hibák javítására, illetve a tényállás tisztázására. Jól mutatja ezt például az a tény, hogy a végzések hatására beérkezett több, mint 3.000 georeferált fénykép alapján a hatóság a gazdálkodó állításának megfelelően tudta lezárni az ellenőrzési eljárást. Ahol a végzésre nem érkezik semmi reakció, ott a gazdálkodó vagy a végzés augusztusi, ismételt kiküldésére, vagy helyszíni ellenőrzésre számíthat.
A tábla inhomogén felszínborításának azonosítása
Mintegy 2.500 tábla esetében került megállapításra a műholdfelvételek alapján, hogy a tábla felszínborítása nem egységes, többféle növénykultúra is megtalálható rajta. Az egyedi vizsgálat során a gazdálkodók több száz esetben készítettek georeferált fotót, és számos esetben módosították a kérelmüket. Ahol a gazdálkodó nem reagált a végzésre, ott a tényállás tisztázása helyszíni ellenőrzés keretében fog megtörténni.
Milyen képek kerültek beküldésre?
A beküldött fényképek legnagyobb része a mobilGAZDA alkalmazásba beépített automatikus ellenőrzések miatt jó minőségű, értékelhető felvétel volt. Nagyon kevés volt az olyan fénykép, amit minősége miatt nem tudott a hivatal figyelembe venni, azonban sok esetben előfordult az, hogy a gazdálkodó nem onnan, és nem abba az irányba készítette el a fényképet, ami szükséges lett volna a feltárt potenciális meg nem felelés ellenbizonyításához. Ezekben az esetekben ismételt kiértesítésre, vagy helyszíni ellenőrzésre lesz szükség ahhoz, hogy a tényállás tisztázásra kerülhessen.
Sok esetben előfordult az is, hogy a gazdálkodó beküldte a georeferált fényképet, ami egyértelműen a TMR megállapítását támasztotta alá, azonban az egységes kérelem nem került módosításra. Egy példában őszi búza főnövény, fehér mustár másodvetés került megadásra, a gazdálkodó pedig napraforgót fotózott a táblán, amit a fényképhez fűzött megjegyzés formájában írásban is megerősített, a kérelmet azonban nem módosította.
Éppen ezért javasoljuk, hogy ha a terepi viszonyok a TMR állításait támasztják alá, akkor elsősorban a kérelmek pontosítása történjen meg ennek megfelelően. Fénykép csak abban az esetben készüljön, ha a TMR más hasznosítást detektál, mint ami a kérelemben és a valóságban is a termőföldön található. A kérelmek pontosítására – főszabály szerint – szeptember 29-ig van lehetőség.
A legtöbb felhasználói kérdés a gazdálkodó szervezetek részéről érkezett, sok esetben nem sikerült elsőre a fényképek benyújtása, mivel a cég nevében próbálták azokat elkészíteni. A mobilGAZDA alkalmazás azonban ugyanúgy működik, mint az egységes kérelem benyújtófelülete: a meghatalmazottnak kell belépnie, mivel ő tudja magát ügyfélkapun azonosítani, és ő tud a gazdálkodó szervezetnek georeferált fényképet benyújtani.
Milyen további ellenőrzések várhatóak?
A Területi Monitoring Rendszerrel várhatóan még augusztusban és szeptemberben is történik ellenőrzés. Az augusztusi ellenőrzésekről szóló értesítések a hónap közepétől várhatóak, a szeptemberiek pedig szeptember első felében.
Ezekben az ellenőrzési körökben már minden tábla ellenőrzésre kerül, nem csak a korai betakarítású kultúrákkal érintettek.
A TMR-specifikus adatváltozás felületről itt található bővebb tájékoztatás.
A mobilGAZDA alkalmazás fényképkészítési funkciójának használatában az alábbi videó nyújt segítséget:
Forrás: MÁK
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Mezőgazdaság
Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek
Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése
A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.
A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.
A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.
Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.
Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.
Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára
Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.
A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.
Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.
Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.
A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.