Nagy István szerint Magyarország nagy lehetősége, hogy élelmiszerből a saját szükségletének legalább a kétszeresét képes megtermelni, ám emiatt új értékesítési lehetőségekre, külföldi piacokra van szüksége. A kiváló minőségű alapanyagot ugyanakkor belföldön kell feldolgozni, hogy az abból származó nyereség ne máshová kerüljön – tette hozzá.
A kormány ezért döntött úgy, hogy az uniós vidékfejlesztési forrásokat a költségvetés keretéből kiegészíti, megháromszorozva a termelőket segítő támogatásokat – hangsúlyozta. Az állami hozzájárulás soha vissza nem térő lehetőséget teremt számukra – emelte ki, jelezve: ennek köszönhetően 2030-ra a magyar agrárium termelékenysége a másfélszeresére, hozzáadott értéke a kétszeresére nőhet, kivitelének értéke pedig 50 százalékkal emelkedhet. A miniszter az idei OMÉK díszvendégeit, Szerbia küldöttségét köszöntve kiemelte, hogy a szomszédos országgal kialakított együttműködésekben nagy lehetőségek rejlenek. A két ország gazdasági kapcsolatát a közös történelmi örökség, a két nemzet sorsközössége is erősíti – fogalmazott Nagy István.
Szerbia mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási minisztere kiemelkedően fontos bemutatkozási lehetőségnek nevezte az OMÉK-ot. Jelena Tanaskovic elmondta: a Budapestre érkezett szerb kiállítók megmutathatják, hogy miként Magyarországon, úgy Szerbia mezőgazdaságában is sok minden változott az utóbbi években. A szerb miniszter üdvözölte a magas szintű együttműködést és az agrártermékek külkereskedelmének fellendülését. Ennek értéke 2018 és 2022 között 159 millió euróról 345 millió euróra nőtt, és a kapcsolatok fejlődése biztosíthatná a forgalom további jelentős emelkedését is. A két ország kihívásai ugyanazok, de a szorosabb együttműködés lehetővé tenné, hogy Szerbia és Magyarország a nehézségeken túl az eredményeken is osztozhasson – mondta a szerb agrártárca vezetője.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke biztos benne, hogy a magyar-szerb agrárkapcsolatok jelentős fejlődés előtt állnak. Beszédében kiemelte: mint minden más országnak, a két szomszédos államnak is alapvető nemzeti érdeke a fenntartható termelés, a versenyképes mezőgazdaság, a biztonságos élelmiszerellátás, valamint az ehhez szükséges eszközök hatékony alkalmazása. Úgy vélte, ezek bemutatására az OMÉK éppúgy kiváló alkalom, mint a kihívások megvitatására, vagy a fiatalok figyelmének a felkeltésére, amely nélkülözhetetlen a szakember-utánpótláshoz. Az agrárkamara vezetője üdvözölte, hogy a magyar élelmiszeripar egyre jobban alkalmazkodik a fogyasztói igényekhez, és nem csak pénzbeli, hanem társadalmi támogatottságra is számíthat. A fogyasztói tudatosság, a helyben termett élelmiszerek iránti kereslet nagy segítség a termelőknek, akárcsak az online értékesítés, a NAK ezért internetes árukereső szolgáltatást hoz létre. Az oldal hamarosan elérhetővé válik, a fogyasztók ezen keresztül termékek, termelők, piacok és más vásárlási lehetőségek között böngészhetnek majd.
A szervezők képviseletében az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője köszöntötte a megnyitó vendégeit. Ondré Péter arról beszélt, hogy a termőföld a 21. században az emberiség egyik legfontosabb erőforrása, művelése nem csupán munka: benne van az előző évszázadok tapasztalata, a kitartás és a szaktudás. A vasárnapig tartó OMÉK megmutatja, hogy a magyar föld és az élelmiszertermeléshez szükséges eszközök jó kezekben vannak, a kiállítók azért dolgoznak, hogy az ellátás biztonságos legyen a jövőben is – tette hozzá. Ondré Péter közölte, hogy az idei OMÉK-on 150 nemzetközi kereskedő vesz részt 22 országból, a szervezők tárgyalási lehetőséget biztosítanak velük a magyar résztvevők számára. A rendezvény idén is megőrizte a megszokott közösségi jellegét, újra megtartja a hagyományos programjait, de az exportfejlesztési fórummal kiegészülve immár nemzetgazdasági jelentősége is van – emelte ki az AMC vezetője.
Az elsimerések átadásán készült fotók itt elérhetők.
Forrás: AM
