Mezőgazdaság
Itt a lehetőség a családi gazdaságok fejlesztésére
Új pályázati felhívások segítik az állattartókat és az élelmiszer előállító gazdaságokat
Új pályázati felhívások segítik az állattartókat és az élelmiszer előállító gazdaságokat – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára, a XXII. Tarka Fesztivál keretében megrendezett, XXVI. Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozás – országos agrárfórum rendezvényén, pénteken, Bonyhádon.
Az államtitkár kiemelte, a kisebb és a nagyobb üzemek számára is új pályázati felhívások jelennek meg, ebben éppúgy támogatják a nagyobb, komplex beruházásokat, mint a kisebb léptékű fejlesztéseket. Hozzátette, a megváltozott fogyasztói igények tükrében kiemelkedő lehetőség ez a kisebb, családi állattartó gazdaságok számára is, hiszen a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének feltételrendszeréhez igazodva fejlesztéseikhez biztosítékmentes előleg is rendelkezésükre áll. Emellett a kamatköltségekhez is igényelhető támogatás. Nem szükséges építéssel járó beruházást tervezni, a támogatás eszközbeszerzésre is felhasználható – tette hozzá.
Feldman Zsolt hangsúlyozta, a hazai tejtermelés volumene évek óta növekszik, köszönhető ez a hatékonyság növelő beruházásoknak és a tenyésztésszervezésnek, a tenyésztő szervezetek kiemelkedő munkájának. Tenyésztésszervezési támogatás jogcímen 2023-ban 1,9 milliárd forintot kaptak az állattartók, ebből a szarvasmarha-ágazat 900 millió forintot – tette hozzá az államtitkár.
Újdonság a KAP új pályázati rendszerében az a magyar kezdeményezés is, melynek köszönhetően új jogcímeken is igényelhető állatjóléti támogatás. A húshasznú szarvasmarhatartóktól 2024-ben 1479 kérelem érkezett be erre a jogcímre – húzta alá Feldman Zsolt.
Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája szigorította a termelés feltételeit, az új szabályozási rendszerhez való alkalmazkodás kihívásokat teremtett – tette hozzá. A termeléshez kötött támogatások kapcsán elmondta, a tavalyi kérelmek alapján az anyatehén- 10,3 milliárd forint, a hízott bika- 1,25, a tejhasznú szarvasmarha tartók 29,1 milliárd forint kifizetésben részesültek.
A Magyartarka kettős hasznosítású fajta, népszerű a hazai állattartók körében. A kisgazdaságoknak kiemelt szerepük van a tejtermékek, sajtok, kistermelői élelmiszerek előállításában. Nekik nagy lehetőség a most megjelenő, kis léptékű, élelmiszer feldolgozást segítő pályázati felhívás – emelte ki Feldman Zsolt. Amíg 2010-ben a magyar lakosság sajtból és túróból 5,5 kilogrammot fogyasztott éves alapon, addig 2020-ban ez az arány már 8,9 kilogrammra emelkedett – mutatják a statisztikák. Feldman Zsolt hozzátette, a támogatások fontos célja az is, hogy ezt a növekvő fogyasztói igényt hogyan tudjuk a jövőben magyar állatállományból kielégíteni.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Az Alföldön is megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Holnaptól Magyarország teljes területén engedélyezett a tűzgyújtás
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szeptember 16-tól Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, valamint Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben is visszavonja a tűzgyújtási tilalmat.
A Tűz Időjárási Index alapján az éghető könnyű biomassza országszerte átnedvesedett annyira, hogy az már tűzveszélyt nem okoz. Erre való tekintettel a Nébih, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) egyetértésével, a még tűzgyújtási tilalommal érintett alföldi vármegyékben is visszavonja rendelkezését.
Az intézkedéssel holnaptól Magyarország teljes területén engedélyezett a tűzgyújtás, a jogszabályi előírások betartása mellett. Erdőben csak a kijelölt tűzrakóhelyeken szabad tüzet rakni, melynek szabályairól a www.erdotuz.hu oldalon olvashatnak további információkat az érdeklődők.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Két déli vármegyében is elszaporodtak az olaszsáskák
Új sáskafaj jelent meg Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében
A nyár folyamán több bejelentés érkezett Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékből az elszaporodó és jelentős károkat okozó olaszsáskáról a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih). Az elmúlt két év meleg időjárása nagyban kedvezett a sáskák szaporodásának, és várhatóan a következő évben is növekedni fog a faj népessége.
Idén július második felében először Bács-Kiskun vármegye déli részén, Balotaszállás határában észleltek szokatlanul nagy sáskakártételt a termelők. Ezt követően augusztus elején, Csongrád-Csanád vármegyei termelők is jelezték a hatóságnak a sáskák okozta nagymértékű károsítást. Többek között egy üllési, 2,5 hektáros termőre forduló homoktövis ültetvény érőfélben lévő termését károsították 100%-ban a rovarok, amit a kormányhivatal helyszíni szemléje is megerősített. A termelő elmondása szerint, a több alkalommal végzett rovarölő szeres védekezés ellenére, a permetezést követő napon újabb „sáskainváziót” figyelt meg. Emellett több gazdálkodó is arról számolt be, hogy a sáskák a burgonya, a karfiol, a kukorica és a lucerna kultúrákban ugyancsak 100%-os kárt okoztak.
A Csongrád-Csanád vármegyei Pusztamérges és Öttömös térségében szintén fokozódó sáskakártételről nyilatkoztak a termelők. Mindkét településen 20% körüli kártételt okoztak a rovarok, előbbi településen a betakarítás alatt álló sárgarépa táblán, míg Öttömösön a tökfélékben. Pusztamérgesen egy spárgaállomány lombozatát is teljesen lerágták, kizárólag a növény vastag szárait meghagyva. Dacára az elvégzett permetezéseknek, a kártétel 10% körüli volt.
Az idei, csak úgy, mint az elmúlt két év időjárása a sáskák számára kedvezőnek bizonyult, és nagy mértékben hozzájárult több egyenesszárnyú faj, köztük az olaszsáska felszaporodásához. 2024 júliusa ráadásul a hazai meteorológiai megfigyelések kezdete (1901) óta a legmelegebb, valamint a 7. legszárazabb hónap volt. Az idei augusztus pedig a második legmelegebb hónap lett 1901 óta. Mindez „kedvezett” az olaszsáska felszaporodásának a két, aszállyal leginkább sújtott vármegye, azaz Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád homokterületein. A következő évben a sáskanépesség további növekedésével és a kártételi terület kiterjedésével lehet számolni.
Az olaszsáska (Calliptamus italicus) főbb jellemzőiről alábbi cikkünkben olvashatnak.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
A gazdatámogatás egyszerűsítéséről tárgyaltak a Közös Agrárpolitika-főigazgatók Budapesten
A Közös Agrárpolitika keretei között működő támogatási rendszer egyszerűsítése kiemelten fontos az európai mezőgazdaság jövője szempontjából.
A Közös Agrárpolitika keretei között működő támogatási rendszer egyszerűsítése kiemelten fontos az európai mezőgazdaság jövője szempontjából – mondta Feldman Zsolt szerdán, az uniós Közös Agrárpolitika-főigazgatók budapesti ülésén. A mostani találkozó középpontjába a Közös Agrárpolitika egyszerűsítését helyezte a magyar elnökség. Az uniós agrárminiszterek keddi informális ülése egyértelműen amellett foglalt állást, hogy mivel az európai gazdálkodóknak nehéz a szektort érintő kihívásoknak megfelelni ebben a bonyolult és szigorú uniós szabályozási környezetben, ezért annak megváltoztatására van szükség, és ebben fontos szerepe van a tagállamok agrártámogatási rendszer működtetéséért felelős vezetői, szakértői tapasztalatainak és munkájának.
Ennek érdekében a tagállami stratégiai terveknek valóban stratégiainak kell lenniük, tartalmukat egyszerűsíteni, míg módosításukat gyorsítani kell.
Magyarországon a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretei között közel 5300 milliárd forint felhasználása történik meg 2023-2027 között. Ebből a 2900 milliárd forintnyi agrár- és vidékfejlesztési támogatás 52 százalékát gazdaságfejlesztésre, 36 százalékát a környezeti és éghajlati célok elérésére fordítja a magyar kormányzat. Feldman Zsolt ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, meg kell tartani a mezőgazdasági ágazat zöld átálláshoz való hozzájárulását, azonban ebben a folyamatban érdekeltté kell tenni a gazdálkodókat.
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervek végrehajtása sikeres, és összhangban van az előzetes tervekkel – hangsúlyozta Christina Borchmann, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának Közös Agrárpolitikáért felelős igazgatója. Hozzátette, az éves teljesítménybeszámolók mindegyik tagállamtól megérkeztek a jogszabályi határidőig, és ezeket egytől egyig elfogadták, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervek módosítási javaslatai közül pedig 17-et már jóváhagyott a Bizottság.
Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége