Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 80,1 ezer forint/tonna (+12 százalék az egy évvel korábbihoz képest), a takarmánybúzáé 74,4 ezer forint/tonna (+27 százalék), a takarmánykukoricáé 76,1 ezer forint/tonna (+41 százalék) volt október harmadik hetében. Ezzel egy időben a repcemagé 183 ezer forint/tonna (+15 százalék), a szójababé 170,8 ezer forint/tonna (+16 százalék) volt.

Fotó: Pixabay

Az Oil World szakértői a 2023/2024. évihez képest 9 százalékkal kisebb, 53,4 millió tonna napraforgómag-termésre számítanak világszinten a 2024/2025. gazdasági évben. A várható felhasználás 55,3 millió tonna, a termény zárókészlete pedig 2,5 millió tonna lehet. A Tallage tájékoztatása szerint az Európai Unióban 8,8 millió tonna (–11 százalék) napraforgómagot takaríthatnak be az idén. Franciaországban a szeptemberi hűvös, majd csapadékos időjárás miatt lassan halad a betakarítás, 1,8 millió tonna (–13 százalék) termés várható. Ezzel szemben a többi tagországban csaknem véget ért az aratás, Romániában és Bulgáriában mennyiségi és minőségi szempontból is gyenge eredménnyel, előbbinél 1,8 millió tonna (–16 százalék), utóbbinál 1,5 millió tonna (–14 százalék) terményt tároltak be. Magyarországon az AM tájékoztatása szerint 2,5 tonna/hektáros termésátlaggal 1,7 millió tonna napraforgómagot takarítottak be a gazdák az idén. Az AKI PÁIR adatai szerint a magas olajsavtartalmú napraforgómagot (HO) 185,7 ezer forint/tonna (+42 százalék), a nagy olajtartalmút (LO) 168,5 ezer forint/tonna (+38 százalék) áron vásárolták a feldolgozók és a kereskedők október harmadik hetében. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 172,3 ezer forint/tonna (+37 százalék) volt.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 21. szám.

Forrás: AKI

2025-től a Közös Agrárpolitika feltételességi szabályrendszere új Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírással bővül, a vizes élőhelyek és tőzeglápok védelmét, ezzel pedig a vízvisszatartás és a talaj szervesszén-tartalmának megőrzését szolgáló HMKÁ 2-vel.

Fotó: Pixabay

Az EU-szabályozás lehetővé tette a tagállamoknak, hogy ezt az előírást megalapozott indokkal csak 2025-től vezessék be, Magyarország élt ezzel a lehetőséggel. Jelen tájékoztató célja azt bemutatni, hogy az uniós jog alapján 2025. január 1-jétől kötelező módon bevezetendő HMKÁ 2 előírás alá milyen típusú területek tartoznak, és hogy az ilyen területtel rendelkező termelőknek milyen földhasználati szabályokat kell követniük.

Az érintett gazdálkodók számára fontos információ, hogy legkésőbb november elején az előzetes HMKÁ 2 fedvény megismerhető lesz a MePAR (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer) és MeKIR (Mezőgazdasági és Környezeti Információs Rendszer) oldalakon, továbbá a hamarosan nyíló AKG benyújtó felületen is meg fog jelenni. Előreláthatólag november folyamán a Magyar Államkincstár a mobilGAZDA alkalmazáson és/vagy az Ügyfélkapun szintén küld majd tájékoztatást az előzetes fedvény alapján érintett gazdálkodóknak.

Bővebb információ ide kattintva érhető el.

Forrás: AM

A Tokaj-Hegyalja Egyetem a Debreceni Egyetemmel közösen, második alkalommal szervezte meg a Tokaj Wine kongresszust, amelyre 14 országból érkeztek nemzetközileg elismert kutatók és oktatók, hogy a szőlészet és borászat aktuális kérdéseiről értekezzenek.

Fotó: AJN

Az október 27-én kezdődő konferenciát a sárospataki Művelődési Házban nyitották meg, ahol Farkas Sándor az Agrárminisztérium miniszterhelyettese köszöntötte a megjelenteket A megnyitót plenáris ülések követték, amelyek egészen a kora esti órákig tartottak. A főbb témák között szerepelt a globális éghajlatváltozás, a borfogyasztási trendek alakulása és a fenntarthatóság kérdése, amelyre a borászoknak is reagálniuk kell. Magyarországhoz hasonlóan a nagy európai bortermő vidékek is hasonló problémákkal szembesülnek. Dr. Molnár Péter, a Tokaj-Hegyalja Egyetem Szőlészeti és Borászati Tanszékének egyetemi docense hangsúlyozta, hogy a fiatalabb generációk csökkenő borfogyasztását különböző programokkal kell ösztönözni a jövőben.

Fotó: AJN

A kongresszust több helyszínen rendezték meg: Tarcalban, Szegiben, Mádon és Bodrogkeresztúron. A résztvevők az alábbi témakörökben tartottak előadásokat: fejlődési lehetőségek a szőlészetben, a borászat tudományának fejlődése, a bor és egészség kapcsolata, örökségvédelem, valamint bor- és gasztroturizmus.

Fotó: AJN

Október 28-án a tarcali tudományos előadások különösen az éghajlatváltozás jelentette kihívásokra összpontosítottak. Az egyre fokozódó szárazság, amely gyakran légköri aszállyal is párosul, Magyarország szőlészeti ágazatát is egyre jobban sújtja. Ebben a témában több izraeli kutató is előadást tartott a konferencia második napján, a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében, Tarcalban. Prof. Jonathan Gressel, az izraeli Weizmann Intézet kutatója a biológiailag lebomló növényvédelemről számolt be, amely a növényvédőszerek használatának jelentős csökkentését célozza.

Ilana Shtein és Yishai Netzer, az Ariel Egyetem kutatói külön-külön mutatták be eredményeiket, amelyek a szőlő alkalmazkodóképességét vizsgálják a fokozódó aszályhoz – ez egyre nagyobb problémát jelent Izraelben és a régióban is.

Fotó: AJN

A kongresszuson részt vettek hazai egyetemek oktatói, kutatói, valamint PhD-hallgatói is. Elsőként Baróczi Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem Agrobiológiai Tanszékének kutatója mutatta be eredményeit, amelyek a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeit vizsgálják a szőlészetben.

Fotó: AJN

A jövőre nézve olyan kísérleti robot kifejlesztésén dolgozik, amely önállóan végzi el a metszést a szőlőültetvényekben. A Debreceni Egyetemet Csótó András képviselte, aki a szőlőt károsító betegségeket és a környezeti hatásokat mutatta be előadásában. Lekics Viktória a hazai fenntarthatóság és az innováció lehetőségeiről számolt be a közönségnek. Az előadások egészen késő délutánig tartottak, majd a program borkóstolóval zárult.

A konferencia résztvevői Sátoraljaújhely egyik legjobb szállodájában, a Hotel Hunorban szálltak meg, ahol modern szobák, wellness szolgáltatások és gyönyörű kilátás várta őket a környező hegyekre és a városra. Fotó: Hotel Hunor

A konferencia október 30-án fejeződött be, és az esemény résztvevői egy közös buszos kiránduláson vettek részt Hercegkúton és Tolcsván, ahol helyi borokat kóstolhattak meg.

AJN