Keressen minket

Természetvédelem

A világ hétalvója: a nagy pele – Videóval

Az erdőben kialakított mesterséges odútelepet nemcsak a madarak (pl. örvös légykapók, széncinegék) foglalják el, egyik bájos megjelenésű rágcsálónk, a természetvédelmi oltalom alatt álló nagy pele is gyakran megtelepszik bennük.

Közzétéve:

Az erdőben kialakított mesterséges odútelepet nemcsak a madarak (pl. örvös légykapók, széncinegék) foglalják el, egyik bájos megjelenésű rágcsálónk, a természetvédelmi oltalom alatt álló nagy pele is gyakran megtelepszik bennük.

Nagy pele (Fotó: MNPI – Potyó Imre)

Puha fészkét a környező fákról letépkedett levelekkel bélelve alakítja ki, melyben négy-hat utódja egy hónap vemhesség után jön világra. Magyarország három pelefaja közül a nagy pele a legtermetesebb, testhossza 13-18 cm, míg farka 15 cm. Megjelenése a mókuséra emlékeztet, bundájának színe szürkétől a szürkésbarnáig terjed, szemei feketék, és kidüllednek. Elsősorban hegy- és dombvidékek őshonos fafajokból álló erdeiben találhatjuk meg, de akár vidéki házunk padlásán is megjelenhetnek.
A pele éjszakai életmódot folytat, a szuroksötét éjszakában rendkívüli érzékszerveivel, látásával, hallásával és érzékeny bajszával tájékozódik. A fák ágain szélsebesen, akrobatikus mutatványokkal mozog, a mókus ügyességét is felülmúlva. Táplálékát szezonálisan válogatja össze rügyekből, virágokból, gyümölcsökből, bogyókból és csonthéjas magvakból, ritkán rovarokból. Esténként hangos a peléktől lakott erdő, a magasból mindenütt különös pisszentéseket és finom bugyborékolásokat hallani: a hímek erős hangjelzésekkel és feromonokkal védik territóriumuk határát.

Az emlősök közül a nagy pelék alusszák a leghosszabb téli álmot a világon: e szőrmés rágcsálók már októberben elvonulnak telelni, még mielőtt a baglyok és a többi éjszakai ragadozó ellen védelmet nyújtó sűrű lombsátor hullani kezd.

Mit tesz a nagy pele a természetért?

A pele a természet rendszerének fontos része, már csak abból adódóan is, hogy táplálékforrást jelent számos tollas és szőrmés állatnak, többek között baglyoknak, nyesteknek, nyusztoknak.

Mit tehetünk mi a nagy peléért?

Ha erdőszéli házunk vagy nyaralónk van, érdemes odúkat kihelyezni a kert végébe, ahová kis szerencsével beköltözik ez a bájos kis rágcsáló. Ültethetünk számára bogyós cserjéket, de nagy rajongója a különböző gyümölcsöknek is, legyen az alma, körte vagy vackor.

Forrás: MNPI

Természetvédelem

Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát

Published

on

A szegedi Fehértavi Ornitológia Tábor munkatársai 2024. november 1.-én hazánk legújabb madárfaját, egy fiatal tamariszkusz poszátát (Curruca mystacea) fogtak meg és gyűrűzés után engedtek szabadon. Amennyiben az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága az adatot hitelesíti, ez a 427. faj, amely hazánkban bizonyítottan előfordult.

Tamariszkusz-poszáta a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)

2024. november 1-én a szegedi Fehér-tavon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Helyi Csoportja által működtetett madárgyűrűzőtáborban, egy kisméretű poszáta-félét fogtak be a helyi csoport munkatársai, amely az alapos szemrevételezés után egy fiatal tollazatú tamariszkusz poszátának ( Curruca mystacea) bizonyult.

Tamariszkusz-poszáta a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)

A faj rendkívül ritka egész Európában, mindössze két alkalommal került elő; egy 2007-ben Olaszországban, valamint 2012-ben Görögországban, Leszbosz-szigetéről.
A tamariszkusz poszáta Közép-Ázsiában költ, a Kaszpi-tenger régójában; Georgia, Örményország, Azerbajdzsán, Kelet-Törökország és Irán északi része a költőterülete.

Részletekért kattintson a feliratra!

Vonuló madár, a telelőterülete Irán, az Arab-félsziget és Északkelet-Afrika Szudántól egészen Szomáliáig. Néhány előfordulását feljegyezték Jordániában és Izraelben is.

A madárról részletes fényképek készültek, ezen felül az összes fontos biometriai adat lemérésre került. A helyszínre siető madarászok megerősítették a madár helyes meghatározását és ezek után a madár jó kondícióban elengedésre került.

Fiatal tollazatú tamariszkusz poszáta a szegedi Fehér-tavon ( Tokody Béla)

Amennyiben az MME Nomenclator Bizottsága hitelesíti az adatot, a tamariszkusz poszáta Magyarország 427. madárfaja lesz.

Forrás: MME
Írta és fényképezte: Dr. Tokody Béla

Tovább olvasom

Horgászat

Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”

Published

on

A Tisza-tó téli vízszintjének beállítását ezúttal két lépcsőben tervezik végrehajtani. Első lépcsőben a tározó vízszintjét az alacsonyabb téli vízszintre, tehát Kisköre-felső: 560 plusz-mínusz 10 cm-re csökkentik a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. és a KÖTIVIZIG együttműködése alapján készített monitoring terv alapján. A vízszintcsökkentés végrehajtását természetesen befolyásolhatja, módosíthatja egy esetleges tiszai árhullám – tájékoztatott a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.

A november 4-én kezdődő első lépcsőben kezdetben napi 10 cm-es, majd napi 7-8 cm-es ütemben csökkentik a tározó vízszintjét, így várhatóan november 24-én érik el a Kisköre-felsőn mért 560 plusz-mínusz 10 cm-es vízállást. A Tisza-tó téli vízszintje beállításának második lépcsőjéről, amelyben az alacsonyabb téli vízszintet a magasabb téli vízszintre állítják be, tehát Kisköre-felső: 620 mínusz 10 cm, itt külön tájékoztatót adnak ki.

A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.

Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Téli Tisza-tó, Tóth Gábor

Tovább olvasom

Természetvédelem

Magyar gyűrűs széki lilét figyeltek meg Olaszországban

Published

on

Először figyeltek meg magyar színes gyűrűs széki lilét Olaszországban. A madarat idén június közepén gyűrűzte Sápi Tamás ornitológus még fiókaként a Kelemen-széken. A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén, az Adriai-tenger partjainál – tájékoztatott a Kiskunsági Nemzeti Park.

A madarat 2024. június 13-án gyűrűzték fiókaként a Kelemen-széken (fotó: Sápi Tamás)

A széki lile (Charadrius alexandrinus) meglehetősen apró, átlagos testhossza 15-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-45 centiméter, testtömege 39-56 grammot nyom. Felismerhető a nyakoldalon lévő foltról, ami a mellén nem ér össze. A hím tarkója vörhenyes barna, fehér homlokát felülről fekete tollak szegélyezik. A tojó ennél egyszerűbb, fakóbb színezetű.

“A faj hazánkban fokozottan védett,

természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.”

A talajon mozgó rovarokat, pókokat vagy a sekély vízben nyüzsgő apró gerinctelen élőlényeket fogyasztja. A földön fészkel, így fészekalja folyamatos ragadozóveszélynek van kitéve.

A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén (fotó: Mattia Bacci)

A széki lile állományának nagy része Eurázsia és Észak-Afrika tengerpartjain és sós tavain költ. Hazai állománya vonuló. A vonulási stratégia kevert: a többségük rövidtávú, de akadnak hosszútávú vonuló egyedek is. A mediterrán madarak állandók. Kárpát-medencei előfordulása kisszámú ugyan, de rendszeres. A fészkelő állomány szinte mindenütt fogyatkozik Európában, így hazánkban is. Magyarországon az egyik legveszélyeztetettebb fészkelő madárfaj, a megfigyelések szerint már csak néhány pár jelenik meg nálunk évente.

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park

Tovább olvasom