Természetvédelem
Kitekintés: Románia új környezetvédelmi minisztere Tánczos Barna
Az erdőirtásról, a civilek szerepéről és a medvékről is kérdeztük a leendő környezetvédelmi minisztert. Tánczos Barna lesz az alakuló új kormány környezetvédelmi minisztere, akivel arról beszélgettünk, hogy milyen problémákkal küzd jelenleg a rendszer, illetve hogy milyen tervekkel vág neki a munkának.
Az erdőirtásról, a civilek szerepéről és a medvékről is kérdeztük a leendő környezetvédelmi minisztert. Tánczos Barna lesz az alakuló új kormány környezetvédelmi minisztere, akivel arról beszélgettünk, hogy milyen problémákkal küzd jelenleg a rendszer, illetve hogy milyen tervekkel vág neki a munkának.
Mi lesz az első intézkedése a kinevezését követően?
– Az első intézkedés – és bárki esetén ez lenne az első, aki ebbe a pozícióba kerül -, a tűzoltás lesz. Ég a ház, EU-s kötelezettségszegési eljárások vannak folyamatban, bármely területet is nézzük, halomszámra állnak a dokumentációk. Óriási problémák vannak a hulladékgazdálkodás terén, a háztartási, az ipari és a veszélyes hulladékok kezelése terén egyaránt. De indult eljárás a levegőminőség miatt is a városi agglomerációk esetén, itt is nagy gondok vannak, ugyanakkor a biodiverzitás, a vízgazdálkodás, az erdőgazdálkodás kapcsán is indult eljárás. Az elmúlt években a román kormány hihetetlenül rosszul végezte a dolgát ezen a téren. De nemcsak a lemaradásokkal kell a minisztériumnak foglalkoznia, hanem az építkezéssel is. Egy fenntartható erdőgazdálkodási rendszert kell tudjunk meghonosítani. Egyrészt rendet rakni a fakitermelések terén, hogy ne a tisztességes erdőkitermelőket, erdőgazdálkodókat sújtsuk súlyosabbnál súlyosabb procedúrákkal, hanem alakítsunk ki egy egészséges egyensúlyt. Fontos, hogy haladéktalanul fizessük ki a kompenzációkat azoknak az erdőgazdálkodóknak, akiknek ez jár a Natura 2000-es területek után, mivel jövedelemkiesésük keletkezett a korlátozások miatt. A gazdák évek óta várják a nekik járó összegeket. Szükség van továbbá arra, hogy a kivizsgáló hatóság keretén belül kialakítsunk egy szakosodott csoportot, mely a környezetvédelmi bűnügyeket vizsgálja ki, pl. az az illegális erdőkitermeléssel, a falopásokkal foglalkozik. Naponta előfordul, hogy akár a tetten ért fatolvajok is megússzák vádemelés nélkül, rengeteg példa van erre. Az erdészeink sokszor tehetetlenek. Kell egy hatékony fellépés a kivizsgáló szervek részéről ezen a területen.
Arra az “erdő-DNA”-ra gondol, amelynek megalakításáról egyszer már törvényt hoztak, de végül az alkotmánybíróság elkaszálta a kezdeményezést?
– Nem. A jelenlegi struktúrán belül kell egy szakosodott csoport, akik ki tudják vizsgálni a falopási ügyeket, és meg tudják hozni a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy valóban azokat büntessék, akik törvénytelenül járnak el. De a környezetvédelem nem egy harctér, ahol mindenütt ügyészeket, rendőröket kell lássunk. A környezetvédelem a nevelésről is szól. Gondoskodnunk kell arról, hogy a következő generáció már gyerekkorban megtanulja, hogy miként kell bánni a hulladékkal, hogyan kell az erdőkre, a vizek tisztaságára vigyázni. Számomra ez fontos. Szeretném, ha nagyobb szerep jutna a nevelésben például annak, hogy mit kell tennünk a palackokkal, hogy az utcák, falvak ne legyenek szemetesek. A környezettudatos magatartást gyerekkorban kellene elsajátítani, megtanulni. Óriási kihívás továbbá az erdősítés, Romániában folyamatosan növelni kell az erdős területeket, és védő erdősávokat is ki kell kialakítani. E téren nem voltak előrelépések. Meg kell találnunk a jogi formáját annak, hogy ezt hogyan kivitelezzük majd. Szeretnénk továbbá, ha a természetvédelmi területek kezelésébe az állami intézmények mellé visszatérnének a civil szervezetek, melyek korábban is hatékony munkát végeztek, és bebizonyították, hogy rájuk lehet bízni a feladatokat. Fokozatosan nagyobb szerepet vállalhatnának a civil szervezetek ismét ebben a munkában.
Hol kívánnak erdősávokat kialakítani?
A mezőgazdasági parcellák között, esetleg a közutak mentén vagy a települések körül? – Azt majd a szakértők mondják meg, hogy hol legyenek erdősávok, amelyekkel megelőzhetjük az eróziót, illetve megelőzhetjük vagy fékezhetjük, lassíthatjuk az elsivatagosodást. Az én dolgom a keretezés, a háttér megteremtése lesz ebben a tekintetben.
Tervezi-e az állami erdészet, a Romsilva átszervezését?
Többen kifogásolják, hogy ez önálló gazdálkodású cégként működik és nem pl. egy minisztériumi osztályként. – A Romsilva átszervezése napirendre kerül a következő évben, ez szerepel a három koalíciós partner által vállalt kormányprogramban is. Elvégeztetünk egy auditot. Ez egy óriási intézmény, óriási területek menedzsmentjét, őrzését, kezelését látja el, több mint 10 ezer alkalmazottja van, nem lehet egyetlen igazgatóságban elképzelni, nem lehet egy irodába bezsúfolni mindenkit. Az audit mondja majd meg, hogy hol vannak a problémák a szervezeten belül, hogy miben kell változtatni. Sokféle folyamatot át lehet és át kell szervezni, meg kell szakítani az esetleges összefonódásokat, melyek néha tetten érhetőek egyes kivizsgálások, ellennőzések során. A cél, hogy ne lehessen megoldható, hogy törvénytelen fakivágások kerüljenek kifehérítésre, vagy hogy kéz kezet mos alapon az intézményen belül el lehessen tussolni törvényszegéseket.
Az EU-csatlakozás óta, 2007-től a romániai gazdáknak is járna a természetvédelmi kompenzáció, ami azokért a kiesett jövedelmekért kárpótolná őket, melyekről a Natura 2000-es területeken érvényes szabályok miatt kellett lemondaniuk. Úgy tudom, ezeket az összegeket azért nem folyósítja az EU, mert a román kormányok mindeddig nem dolgoztak ki egy átlátható rendszert a kiesett jövedelmek megállapítására és a kifizetésekre. Mit tervez e téren?
– Úgy tudom, a mai nap nincsenek olyan megtiltott tevékenységek, melyek nagy jövedelem kiesést eredményeznének. Tudok viszont olyan esetekről, ahol védett állatfajok miatt olyan támogatások járnak, amit a gazdák megkaphatnak. A legfontosabb, ha mezőgazdaságról beszélünk, hogy listázzuk azokat a területeket, ahol megtiltanak bizonyos tevékenységeket, azután lehet a kompenzációról beszélni. Az erdők esetén bizonyos esetekben már jóvá vannak hagyva a kifizetések, ezeket rendezzük majd. Ebben a kérdésben a mezőgazdasági tapasztalatom, úgy vélem, előnyt jelent majd. Bízom abban, hogy jobban fogok majd kommunikálni a mezőgazdasági minisztériummal.
Mit tervez a Védett Területek Országos Ügynöksége (ANANP) kapcsán?
Több szakértőnek az a véleménye, hogy kevés alkalmazottjuk van, ezek sem feltétlenül szakemberek, és nem képesek ellátni a természetvédelmi területek kezelésével járó feladatokat. Számos szakember azért nem vállalt az ANANP-nál állást, mert úgy vélik, a döntéseket központilag, politikai alapon hozzák meg, és nem veszik figyelembe a szakmai szempontokat.
Készül átszervezésekre e téren?
– Amint az előbb is mondtam, a civil szervezeteket mindenképp szeretném visszahozni a természetvédelmi területek menedzsmentjébe. Közös kompromisszumokra van szükség, amik hatékonyabbá tennék a munkát, másrészt felelősséggel ruháznák fel azokat a civil szervezeteket, melyek vállalnának feladatokat. Ahol felelős civil szervezetek foglalkoztak a védett területek kezelésével, ott jól mentek a dolgok. Ahol pedig csak presztízsből vállalkoztak ilyesmire a civilek, ott nem. Mindkét rendszer ki volt próbálva a védett területek menedzsmentje terén: a tisztán civil és a tisztán állami, és bebizonyosodott, hogy egyik sem működik jól. Kompromisszumok kellenek ezen a téren. Ha jól el tudják látni a feladatokat a civilek, rájuk kell bízni ezeket, és ahol ez nem megoldható, ott az állam kötelessége helyettesíteni őket. A politikai alapon meghozott döntésekkel kapcsolatban nem tudok véleményt mondani. Ha ilyenre volt precedens, az elítélendő. Ki kell szűrni az ilyesmit a rendszerből.
Mik a tervei az Országos Környezetvédelmi Alappal (AFM)? Tervezi-e, hogy az eddigiek mellett, pl. az új autók vásárlása mellett, más típusú beszerzéseket vagy munkálatokat is támogassanak ebből az alapból?
– Az AFM jelen pillanatban menedzsment-problémákkal küzd. Késik, lassan, nehézkesen működik. A cél, hogy olyan digitalizált adminisztrációs megoldásokat vezessünk be, melyekkel gördülékenyebbé tesszük a tevékenységet. Alacsonyabb szintre kell hozni a döntéshozatalt. A finanszírozandó területeket mindig lehet bővíteni, de az első dolog a menedzsment átszervezése Az elődje, Costel Alexe májusra ígérte, hogy működőképes lesz a SUMAL-rendszer, az ún. erdőradar, mely megkönnyíti az illegális szállítmányok beazonosítását, de a rendszer még mindig nincs beüzemelve.
Hogy áll ez a dolog, mikorra lehet tényleg kész?
– Rosszul, nagyon rosszul áll. Nincsenek feltöltve az adatok, több ezer gazdasági szereplő adatait kell a rendszerbe felvezetni, majd ellenőrizni is kell a működését, mielőtt elindítjuk. Gyorsítani kell a folyamatot. Szeretném, ha mielőbb tudnánk a rendszer hatékonyságán javítani. Korábban a Transindex összesítést készített biológus, ökológus szakértők bevonásával a legsúlyosabb erdélyi természetvédelmi problémákról. Ebből az derült ki, hogy a legnagyobb gond a vízháztartás egyensúlyának megbontásával van, mely a folyószabályozási és lecsapolási munkálatok következménye. Azt javasolják, hogy végezzenek a vízvisszatartást biztosító beruházásokat.
– Külön fejezetet javasoltam személyesen a kormányprogramba annak érdekében, hogy létrehozzunk ilyen rendszereket. A kommunizmus idején kialakított lecsapolási rendszerek elvezetik a tavaszi vizeket, mely egyebek mellett a mikroklímát is befolyásolja. Kifut a földekről a tavaszi hóolvadás után nagy mennyiségű víz, aminek hatásait mindannyian érezzük. Azt szeretném, ha élőhely rehabilitációs munkálatokat tudnánk elindítani több helyen az országban. Víztározókat alakítanánk ki, melyeknek kettős szerepük lenne. Egyrészt csökkentenék az árvízi kockázati faktort, mely miatt sok település esetén lecsökkent a beépíthető területek nagysága. A tározók révén viszont beépíthetővé válnának olyan területek is, melyek árvízveszélyeseknek vannak jelenleg nyilvánítva – teljes falvak vannak jelenleg ebben a helyzetben. Másrészt ezek megoldást jelentenének öntözőberendezések táplálására is. Szeretném, ha a mandátumom alatt el tudnánk indítani ilyen beruházásokat.
2015-ben azt nyilatkozta a medvék kapcsán, hogy nem kell Romániát Európa állatkertjévé alakítani. Fenntartja ezt az állítását ma is? Úgy tudom, az EU megalapozott tanulmányok hiányában nem engedélyezi ismét a medvék vadászatát Romániában.
– Ma is fenntartom a véleményem: az egyensúly megteremtése a legfontosabb. Sem a gazdák kárára és a medvevédő civilek kezdeményezésére, se a medvék ellenében nem szabad közpolitikákat jóváhagyni. Ezt mondtam korábban is és ezt mondom most is. Amikor a medve egyre többször elhagyja az élőhelyét, mert nem tud megélni a populáció növekedése miatt, szükség van egy racionális, tudományos alapokon fekvő emberi beavatkozásra. Soha nem mondtam hogy ki kell lőni 4 ezer medvét. Téves információ, hogy Brüsszel nem hagyja jóvá a medvék vadászatát, ezt minden tagállam számára lehetővé teszi a vonatkozó uniós direktíva. Románia döntött úgy 2016-ben, hogy egyáltalán nem avatkozik be a medvepopuláció szabályozásába, azaz betiltotta a vadászatot, 2018-tól pedig csak utólagos beavatkozás engedélyezett, azaz csak a problémás egyedeket lehet kilőni. A szigorúan védett fajokra is adható az EU-ban kilövési és vadászati engedély, pl. a finneknél a rénszarvascsordákat veszélyeztető farkasra. Tehát az EU-ban nem tilos a medvevadászat, Románia tiltotta be a prevenciós medveállomány szabályozást. Úgy gondolom, hogy szükség van emberi beavatkozásra a medvepopuláció szabályozása érdekében. De nem a vadászat az első, az élőhelyeket kell biztosítanunk a medvék számára, hogy ne kényszerüljenek arra, hogy elhagyják ezeket, hogy ne találkozzunk velük az utcákon, és az iskolák udvarán se járkáljanak a medvék. Meg kell találni az egyensúlyt, hogy békében élhessünk egymás mellett.
Forrás: transindex.ro internetes hírportál
Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához a sete-suta őzgidát, mely mindeddig boldogan élt a kertben, kutyával, tyúkokkal, kacsákkal, libákkal békességben.
Egy nem túl szép napon az eddig barátságos kutya megharapta az őz fejét, ahogy megugrott, a lába beszorult egy vaskarám alá, és a hátulsó lába lábtő ízületén nyílt ficam keletkezett. A bőr 12 cm-en felszakadt, és a csont kifordult. Az őz azon járt, mely szennyeződött, fertőződött, ha azonnal nem kap műtéti ellátást, amputálni kell. Gazdája egy nyolcvan éves öreg néni nem tudta elsősegélyben részesíteni, másnak az őzike nem hagyta magát megközelíteni.
A debreceni speciális állatmentők aznap nem tudták szállítani, altatás nélkül nem is lehet. Azonnal kocsiba ültem munkatársammal, és egy bő óra alatt odaértünk Pocsajra. Altató injekció az ólban a combjába, majd mosás, fertőtlenítés, antibiotikum, sínbe rakás, lepedőbe göngyölés és a Duster hátsó ülésén munkatársunk vigyázott rá útközben. Ha mozdult, kapott még egy kis altatót, mert mintegy fél óra a hatása, az út pedig 100 km. Hortobágyon még egy adag, mely már kockázatos volt, mert kérődzők hosszú altatás során felfúvódhatnak, de szükséges, mert azonnal meg kellett operálni.
Mosás, fertőtlenítés, antibiotikumos lemosás még egyszer, csak jobban, szalagok, ízületi tok és bőr varrása után sínezés. Egy folyosót almoztunk be neki, a redőnyös falú kórtermeket összetörte volna, ha nekiugrik. Nem ugrál, de áll, járkál, eszik, iszik, és a gazdái másnaponta látogatják. Öreg néne simogatja, becézgeti, szeretgeti, két hét múlva hazaviszi.
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
1 éve történt… A madárinfluenza pusztított
Dr. Déri János beszámolója 2023-ból:
Tavaly a madárinfluenza miatt a daruállomány 10%-a elpusztult.
Éppen egy éve tört ki a darvak között a madárinfluenza. Tavaly talán a világon a legtöbb daru gyűlt össze Hortobágyon, közel 200 000 madár. Táplálkozni a kukorica tarlókon százas-több ezres csoportokban, és éjszakázni alacsony vízállású, leeresztett halastavakban tízezrével.
Valahol 20 ezer, valahol 60 ezer egy tóban, ahol könnyen terjed a vírus. Hortobágyon pár ezer hullott el, innen a szegedi Fehér tóhoz vonulók közül közel 20 ezer. Az egész állománynak a 10 %-a! A hullák nem kerültek összeszedésre, még februárban sem, mert nem volt gazdája. Sem az állategészségügy, sem a természetvédelem nem tudott, vagy nem akart ezzel foglalkozni.
A daruvész során érdekes módon pár nagyliliken kívül nem volt más madárfaj az áldozatok között. Még a korábbi járványok alatt leginkább érzékeny hattyúk is kimaradtak belőle, bár előtte a nyár folyamán több gólya, egerészölyv is fertőződött.
De az összes nagyüzemi házibaromfi állomány elkapta és kártalanítás mellett mindet ki kellett irtani. A tavaszi vonulással a darvak már nem hullottak, a vadludak sem, de a házi baromfiállományok igen, melyeket ismét ki kiellett irtani.
A vírus endémiássá vált, nem kell már behurcolni, itt terem. Bár idén a vadmadarakat megkímélte a betegség, most újra dühöng a házi baromfiállományok között, és nem biztos, hogy nem jelentkezik vadon élőkben újra. Néhány nyári lúdban már megjelent Hortobágyon és a környéken.
Ha találkozik valaki túl szelíd, emberi közelséget elviselő, esetleg remegő, fejét rázó, tekerő vízimadárral, akkor a tavalyi protokoll szerint nem kell hozzá nyúlni, ott kell hagyni, ahol van, és a hatósági állatorvosnak kell szólni. Ha mi tudunk róla, megoldjuk a karanténozását, a tampon minta vételét és vizsgálatra küldését. Ha valaki akár közvetlenül, akár közvetve érintkezett velük, azonnali teljes személyi fertőtlenítés, ruhacsere szükséges, és ne menjen madarak közelébe!
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
Erdőfürdő a kidobott kanapé
Az I. és a II. rendű vádlott közel 75 köbméternyi hulladékot helyezett el Mátraháza határában.
Az I. és a II. rendű vádlottak egymástól függetlenül több köbméternyi építési törmeléket, háztartási hulladékot, míg másikuk egy kanapét is elhelyezett a Mátraháza külterületén található tájvédelmi körzetben. Az illetékes kormányhivatal által a földterület megtisztítására kötelezett vétlen tulajdonosok közel 1.600.000 forintot fizettek az évek során felhalmozódott hulladék elszállításáért.
A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2022. március 3-án a használatában lévő tehergépkocsival öt fordulóval hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül 0,5 m3 vegyes, veszélyes anyagnak nem minősülő – tégladarabokat, egy pozdorja darabot, szigetelőanyag darabokat, nagyobb vastagságú üvegdarabokat tartalmazó – építési-bontási hulladékot, valamint 7 m3 települési hulladékot helyezett el a tulajdonosok márkházi külterületi ingatlanán.
Az I. rendű vádlott által kihelyezett 0,5 m3 építési-bontási hulladék alkalmas volt a föld, a víz, illetve azok összetevői veszélyeztetésére.
A II. rendű vádlott 2021. szeptember 13. és 2021. október 14. napja között, pontosan meg nem határozható időpontban ugyancsak hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül veszélyes faanyagot tartalmazó kanapét helyezett el hulladékként ugyanott. A II. rendű vádlott által engedély nélkül elhelyezett kanapé veszélyes hulladéknak minősült.
A Márkháza külterületén található, tájvédelmi körzethez tartozó földterületen korábban egy szakadék volt található, amelyet az évek során – illegálisan – veszélyes hulladékot is tartalmazó hulladékkal töltöttek fel ismeretlenek. Az illetékes kormányhivatal a terület tulajdonosait a hulladék elszállítására kötelezte. Az összesen közel 75 köbméternyi hulladék elszállítása a tulajdonosoknak 1.600.000 forintjába került.
A Salgótarjáni Járásbíróság a 2024. október 7-én megtartott előkészítő ülésen hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt az I. rendű vádlottat 180 óra közérdekű munka büntetésre, míg a II. rendű vádlottat 1 év, végrehajtásában 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
A bíróság döntése fellebbezés hiányában a kihirdetést követően jogerőre emelkedett.
Forrás: Magyarország Bíróságai