Keressen minket

Természetvédelem

Mit érdemes tudni a hóvirágról?

A hóvirág az amarilliszfélék családjának leggyakoribb hazai képviselője. A család ismertebb hazai fajai még a tavaszi és a nyári tőzike, a vetővirág, valamint a kertekben pompázó nárciszok. A szobanövények közül ismertebb rokonai a lovagcsillag („amarillisz”), a klívia, valamint a szerelemvirág.

A kora tavaszi időszak talán legismertebb növénye, a hóvirág már több helyen megjelent hazánkban. Lássuk mit érdemes tudni erről a különlegesen szép védett virágról!

A hóvirág a tavasz első hírnöke. A hóvirág (Galanthus) elnevezés önmagában egy növénynemzetséget takar, amely jelenleg 23 természetes fajt foglal magába (Kép: DINPI)

“Kinyílott a hóvirág,
Vidámabb lett a világ …
Itt a tavasz, megy a tél,
Kis magban a csíra kél.” (Gazdag Erzsi: A hóvirág éneke)

A hóvirág az amarilliszfélék családjának leggyakoribb hazai képviselője. A család ismertebb hazai fajai még a tavaszi és a nyári tőzike, a vetővirág, valamint a kertekben pompázó nárciszok. A szobanövények közül ismertebb rokonai a lovagcsillag („amarillisz”), a klívia, valamint a szerelemvirág.

A hóvirág (Galanthus) elnevezés önmagában egy növénynemzetséget takar, amely jelenleg 23 természetes fajt, néhány kertészeti hibridfajt, és mintegy 300 kertészeti változatot számlál.

A növény földalatti raktározó szerve az 1-2 cm átmérőjű hagyma, amelyből két levél hajt ki – fajtól függően – az ősz, vagy a tél vége felé. A hagymából egy virágzó szár nő ki, amely egy virágot hordoz. Ennek jellegzetessége a három nagy, hófehér külső lepellevél (a köznyelvben “szirom”), és az ugyancsak három kisméretű, belső lepellevél, amelyek zöld foltokat, vagy rajzolatokat viselnek. A nagy hóvirágállományokban gyakran előfordulnak az alaptípustól eltérő példányok. A virág felépítésében többféle változat is kialakulhat, így lehet 2 szárú, 2 virágú, a 2 lepelkörből az egyik hiányozhat, vagy egyforma lesz, olykor a belső lepelkör – átmenetekkel – porzókká alakulhat. A lepellevelek körönkénti száma 3 helyett 1-6-ig változhat. A virágszínében és rajzolataiban is kialakulhatnak eltérések: a zöld virágrészek lehetnek sárgák, a fehér leplek cirmosak, foltosak is. A belső lepellevelek foltjainak rajzolatai változhatnak: a gyakori fordított “U” helyett lehet “X”, vagy téglalap, keskeny sáv, vagy csak 1-2 halvány pont is. Hagymájuk rendkívül erős mérget tartalmaz, ennek ellenére száraz tavasz esetén a legelő vad jelentős mértékben fogyasztja a leveleket.

A közép-európai üde lombhullató erdőzónában, a közép- és kelet-mediterrán hegyvidékek, szigetek félszáraz tölgyeseiben, cserjéseiben, fenyveseiben és hegyi rétjein élnek, a Pireneusoktól egészen a Kaszpi-tóig fordulnak elő.

Magyarországon nyolc fajjal, és 1-2 hibridfajjal találkozhatunk: a kertekben tömegesen ültetett pompás és a Voronov-hóvirággal, az itt-ott kivaduló redőslevelű, és a levantei hóvirággal, néhány hóvirág-gyűjtőnél (galantofil) az ikariai és a vékony hóvirággal, valamint az Olga királynő hóvirágával, és természetesen az őshonos, erdeinkben gyakori kikeleti hóvirággal.

A mediterrán elterjedésűek közül a legkorábbi – az Olga királynő hóvirágja (Galanthus reginae-olgae) – már októberben virágzik, de a hazánkban gyakran ültetett pompás hóvirág (Galanthus elwesii) is el kezdhet december elején hajtani, majd virágozni.  Általában ezekről szólnak azok a „katasztrófa-híradások”, amelyeket aztán felkap a sajtó.

pompás hóvirág (Galanthus elwesii) Dél-Ukrajnában, Kis-Ázsiában és a Balkánon őshonos. Viszonylag nagy termetű, kocsánya 15–25 cm magas is lehet, ezért főleg ezzel a fajjal és változataival találkozhatunk a kiskertekben. Novemberben kihajt, s olykor már december végén virágozni kezd. Levelei szélesek, szürkészöldek, a belső lepellevelek külső oldala – változattól függően – tövénél és csúcsánál, vagy csak a csúcsánál (var. monostictus) zöld.

A hazai kertészetekben is árusítják hagymáit. Ha tartani szeretnénk, akkor ültetéskor kerüljük az árnyékos, sötét helyeket, szereti a meleg, napos kertrészeket. Jól tűri a nyári szárazságot, de elviseli a téli fagyokat is. Kivadulásától nem kell tartani, mivel kertészeti példányai többnyire terméketlenek.

Pompás hóvirág (Kép: DINPI)

A karcsú, vagy vékony hóvirág (Galanthus gracilis) az előbbi fajnak igen közeli rokona, attól csak kisebb termete (10-15 cm), keskeny, felálló, enyhén csavarodó levelei különböztetik meg. Elterjedése részben átfed a pompás hóvirágéval. Hozzánk legközelebbi állományai az Al-Dunát kísérő hegyvidékeken (pl.: Balkán-hegység) élnek. Hazánkban csak néhány magángyűjteményben látható.

Vékony hóvirág (Kép: DINPI)

A krími, vagy redőslevelű hóvirág (Galanthus plicatus) Dél-Ukrajnában és a Krímben, Dobrudzsában, valamint Isztambul tágabb környezetében (Bizánc) őshonos. Kocsánymagassága kb. 20-25 cm. Február közepétől – március közepéig virít. Levelei zöldek, a főbb erek mentén kissé hajtogatottak, a szélei begöngyöltek (redősek). Belső lepellevelei a csúcsuk táján zöldesek, de a bizánci alfaj (subsp. byzantinus) esetében a belső lepellevelek töve is zöld. Számtalan kertészeti változata esetében a belső lepellevél zöld rajzolata különféle alakú, méretű.

Magról jól szaporodik, de hazánkban jelentősebb állománya csak az Alcsúti Arborétumban él. A kertekben – megfelelő termőhelyen – igencsak elszaporodhat, kivadulhat (Budai-hegység), az őshonos hóvirággal hibrideket képezhet (Alcsútdoboz, Buda).

Redőslevelű hóvirág (Kép: DINPI)

Az élénkzöld színű, széles levelű hóvirágfajok leggyakrabban ültetett képviselője a Voronov-hóvirág (Galanthus woronowii). Virága a hazai hóvirágéhoz hasonló, a belső lepelkörnek csak a kicsípett csúcsa körül láthatunk zöld foltot. Levelei pedig a tavaszi tőzike üde zöld leveleit idézik.

A Fekete-tenger partjának keleti része körüli hegységekben, Nyugat-Kaukázusban és a Pontus-hegység keleti felében élnek legnagyobb állományai, de előfordul még a Közép-Kaukázusban is, ahol a magasabb részeken a hasonló megjelenésű rokonai váltják fel.

A gazdag európai kertek számára több mint 100 évvel ezelőtt kezdték el gyűjteni G. latifolius (= széles levelű) néven, de ezt az elnevezést később egy magas-kaukázusi faj (azóta G. platyphyllus) vette át, amelynek tényleg 5-6 cm széles levelei vannak.

Az első betelepítések után csak 1990-es évek végétől kezdve lendült fel kereskedelme, többek közt millió szám gyűjtötték a Batumi városát körülvevő dombokról. A hazai kertészetekben is árusítják hagymáit. Ha tartani szeretnénk, akkor ültetéskor kerüljük a száraz, napos helyeket, lehetőleg a kert hűvös, árnyékos, félárnyékos részeire, vagy a ház északi, keleti oldala mellé ültessük.

Voronov-hóvirág (Kép: DINPI)

levantei hóvirág (Galanthus fosteri) a Földközi-tenger keleti partvidékén, Libanon, Szíria és Törökország délkeleti hegyvidékein él. Megjelenésében hasonlít a pompás hóvirágéhoz, de levelei mindig élénk zöldek, sosem szürkések. Kevésbé ismert faj, botanikus kertekben csak ritkán látható. Magyarországon az Alcsúti Arborétumban él egy kisebb állománya, innét széthordva látható néhány kertben és temetőben.

Levantei hóvirág (Kép: DINPI)

Európa középső területein, valamint Dél-Európa hegyvidékein, lomhullató erdőkben él a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis). Szerencsére a Közép-Európában, így Magyarországon is őshonos kikeleti hóvirág nem zavarodik meg némi klímakilengéstől, és bizony csak a tél végén, illetve tavasszal virágzik. Enyhe tél esetén, már február elején megjelenik a Dél-Dunántúlon és az alföldi folyókat kísérő galériaerdők magasabb részein. Február végétől március közepéig már a dombvidékek és a középhegység gyertyános-tölgyeseiben és a Főváros környékén is jelentős tömegben pompázik. Legkésőbb, április közepéig, az Északi-középhegység bükköseiben láthatjuk.

A bevezetőben leírt változatok gyakran megjelennek a hazai hóvirágállományokban.

Kikeleti hóvirág (Kép: DINPI)

Nemzetközi (pl. CITES) és nemzeti törvények, rendeletek szabályozzák a szaporított és vadon gyűjtött hóvirágok kereskedelmét. Gyakorlatilag valamennyi hóvirágfaj minden egyes hagymája nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozik, az ezekkel kapcsolatos jogsértések a Büntető Törvénykönyv szerint is szankcionálhatók Magyarországon.

Forrás: DINP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Védett ártéri erdőket tettek tönkre – fotókkal – a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség sajtóközleménye

A Kecskeméti Járási Ügyészség természetkárosítás bűntette miatt  vádat emelt három férfival szemben. Az elkövetők a környezetvédelmi előírásokat megszegve Tiszaug és Lakiterek környékén – részben Natura 2000-es területen – szabálytalan fakitermelést folytattak, amelynek eredményeként számos fokozottan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelye semmisült meg.

Fotó: Ügyészség

A vádirat szerint a legidősebb vádlott cégével erdészeti tevékenység végzésére szerződött a Tiszaug és Lakitelek környéki ártéri erdőkben. A szerződés teljesítéséhez, fakivágásra alvállalkozóként vette ki igénybe két vádlott társa cégét. A felkért vádlottak a fakitermelések során személyesen jártak el.A munkákkal érintett erdők számos védett, illetve fokozattan védett madár-, hüllő- és denevérfaj élőhelyeként szolgáltak, emiatt Natura 2000-es védettségű területnek minősültek. Ezen erdőkben az előírt fakivágást csak a kormányhivatal által előre meghatározott időszakban végezhették el a vádlottak és az előzetes bejárás során jól látható színes X-el megjelölt fákat nem vághatták ki.

Fotó: Ügyészség

Az általuk is ismert szigorú szabályok ellenére a legidősebb férfi utasítására egyik társa egy Tiszaug közeli erdőben kivágott 5 darab, kivágási tilalommal érintett őshonos szürke nyárfát, valamint a kijelöltnél jóval nagyobb területen végzett tarvágást. A másik társ pedig – szintén a legidősebb férfi utasítására – egy, a fekete gólyák élőhelyeként is szolgáló, tiszaugi erdőben 10 nappal az engedélyezett időpont előtt kezdte meg a fák kivágását, emellett olyan tiltott területekről is vágott ki fákat, amit az előzetes bejárás során karókkal egyértelműen elkerítettek a kivágással érintett résztől. A kivágott fák között több, mint 80 éves nyár- és fűzfák is voltak.

Fotó: Ügyészség

A szabálytalan fakivágások miatt mindkét erdő esetében a Natura 2000-es védettségű élőhely megsemmisült. Az ügyészség a legidősebb férfit két rendbeli, társait egy-egy rendeli Natura 2000 terület megsemmisülését okozó természetkárosítás bűntettével vádolja és ezért velük szemben börtönbüntetés kiszabását indítványozza. Ügyükben a Kecskeméti Járásbíróság fog dönteni.

A fotók a bűncselekmények helyszínén készültek.

Forrás: Ügyészség

Tovább olvasom

Természetvédelem

Rendkívüli kutatások folynak a mohácsi csata tömegsírjai területén

Agrárminisztérium: A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, pénteken, Pécsen.

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely. (Fotó: Google Maps)

Az államtitkár köszöntőbeszédében felhívta a figyelmet arra, hogy az állami természetvédelem, az Országos Természetvédelmi Hivatal nyilvánította védett területté a mohácsi csata tömegsírjait körülvevő 7,5 hektár Bólyi Állami Gazdaság területét, a természetvédelmi oltalom által pedig biztonságba kerültek a sírhelyek. Az emlékhely vagyonkezelője jelenleg is a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság – tette hozzá Rácz András.

Az államtitkár arról beszélt, hogy a természetvédelem messze túlmutat a védett fajok és élőhelyek megőrzésén, olyan egyéb feladatokat foglal magában, mint kulturális és régészeti örökségünk, tájházak, várromok védelme, amely a nemzeti parkok természetvédelmi őrszolgálatának feladata. Magyarországon 38 ezer nyilvántartott régészeti lelőhely található külterületen, amelyet az erre is kiképzett természetvédelmi őrszolgálat munkatársai őriznek. Ezt a munkát közösségben, együtt gondolkodva lehet hatékonyan végezni – emelte ki Rácz András.

Fotó: AM Sajtóiroda

Az államtitkár hozzátette, hogy a természetvédelem különleges műfaja az államigazgatásnak, hiszen az állami erőfeszítés nagyon fontos a területen, de önmagában nem elegendő. Ezt a Mohácsi Nemzeti Emlékhely mentén kialakult összefogás is bizonyítja, ugyanis az ügyért felelős miniszteri biztos, több minisztérium, különböző szakterületek, helyben élők, polgármesterek, országgyűlési képviselők, társadalmi szervezetek, kutatóintézetek, egyetemek és múzeumok együttműködésére is szükség volt – méltatta a közös munkát Rácz András.

Forrás: AM Sajtóiroda

Tovább olvasom

Természetvédelem

Az agrárerdészet mint lehetséges kiút az ökológiai zsákutcából

Az agrárerdészet az egyik kiút a nagyüzemi mezőgazdálkodás által létrehozott monokultúrákból, amelyek csökkentik, illetve lényegében megszüntetik a biodiverzitást, ezzel kisimítva utunkat az ökológiai zsákutcában. Az idén elindult ReForest projekt egy négyéves nemzetközi program, amelynek célja az európai agrárerdészet segítése, illetve az agrárerdészeti módszerek megismertetése és elterjesztése. A nemzetközi együttműködésben tíz európai ország tizennégy intézménye vesz részt, köztük a Soproni Egyetem is.

A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay

1918–1919 fordulóján a Soproni Egyetem jogelődje, a Magyar Királyi Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola elhagyni kényszerült Selmecbánya városát. A Főiskola menekült hallgatóit, áttelepült oktatóit Sopron városa fogadta be. A soproni intézmény a selmeci múlt hagyományait, értékeit a változások közepette is megőrizte. (Ábra: Soproni Egyetem)

Az agrárerdészet (agroforestry) fogalma általánosságban a fás kultúráknak a mezőgazdasági növénytermesztéssel és/vagy állattartással való harmonikus, együttes fenntartását, illetve a velük való együttes gazdálkodást jelenti. Közös elnevezése egy olyan földhasználati rendszernek, amelyben a folyamatosan fenntartandó fás kultúrákat tudatosan integrálják a mezőgazdasági növénytermesztés vagy állattartás tevékenységébe ugyanazon földterületen.

A legújabb kutatások azt mutatják, hogy az agrárerdészet jelentősen képes fokozni egy adott terület ökoszisztéma-szolgáltatásainak minőségét, és ezek összességében jóval felülmúlják a hagyományos mezőgazdaság által nyújtottakat. A ReForest együttműködésben részt vevő intézmények a mérsékelt övi agrárerdészeti rendszerekről már rendelkezésre álló tudást használják fel ahhoz, hogy közös erővel hozzanak megoldásokat azokra a problémákra, amelyek hátráltatják az Európai Unió gazdálkodóit az agrárerdészetre való áttérésben.

Forrás: Soproni Egyetem

Az európai agrárerdészet elterjedését a legtöbb hagyományos mezőgazdasági gyakorlatban legfőképp a támogatások, a tudás és a tapasztalat hiánya gátolja. A ReForest projekt célja, hogy kutatások és gyakorlati tudásmegosztás révén megteremtse a feltételeket az agrárerdészet vonzó mezőgazdasági alkalmazására.

A Soproni Egyetem elméleti-tudományos és gyakorlati területen is elkötelezett a fenntarthatóság és az e területen megvalósuló nemzetközi együttműködések iránt. A Reforest programban három területen veszünk részt. Egyrészt szeretnénk a projekt által létrehozott nemzetközi szakmai nyilvánosságnak, a hazai agrárágazati szereplőknek és a fenntarthatóság iránt fogékony magyar nyilvánosságnak bemutatni a hazánkban már működő agrárerdészeti gyakorlatokat. Másrészt feladatunknak érezzük az agárerdészetben rejlő potenciál minél szélesebb körű megismertetését. Harmadrészt, ami pedig a projektben való szoros szakmai munkánkat illeti, korábbi együttműködéseink, illetve a ReForest kapcsán képződött kutatási adatokat osztjuk meg a projektben részt vevő intézményekkel” – foglalta össze Vityi Andrea, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának docense, a Környezet- és Természetvédelmi Intézet kutatója.

A ReForest – „Agroforestry at the forefront of farming sustainability in multifunctional landscapes in Europe„ – egy négyéves Horizon Europe projekt, amely tíz európai ország tizennégy intézményének együttműködésében valósul meg. A konzorcium az európai agrárerdészet támogatására és a szélesebb körű alkalmazását akadályozó tényezők felszámolására összpontosít. A projekt koordinátora a Prágai Cseh Élettudományi Egyetem Erdő- és Fatudományi Kara, amelyet az Erdőgazdálkodási Tanszék képvisel.

A projekt során elemzik az agrárerdészet valós ökológiai, gazdasági és társadalmi potenciálját és korlátait. A projekteredmények olyan döntéshozatali, ellenőrzési és pénzügyi támogatási eszközök kifejlesztéséhez járulnak hozzá, amelyek lefedik a teljes értékláncot a koncepciótól a tervezésen, az érdekelt felek összekapcsolásán, a rendszeralkotáson, a monitorozáson, a felhasználói visszajelzéseken át a társadalmi és gazdálkodási igényekhez való alkalmazkodásig. A Soproni Egyetem a Magyar Agroerdészeti Hálózattal együttműködve fog dolgozni azon, hogy az agrárerdészet ökoszisztéma-szolgáltatásainak – különösen a karbonmegkötés és a biodiverzitás megőrzésének, illetve fokozásának – gazdasági értéke érvényesüljön, finanszírozása integrálódjon a gazdaságba, elősegítve ezzel az agrárerdészeti gyakorlatok minél szélesebb körű alkalmazását.

Forrás: Soproni Egyetem

Tovább olvasom