Természetvédelem
Mit érdemes tudni a hóvirágról?
A hóvirág az amarilliszfélék családjának leggyakoribb hazai képviselője. A család ismertebb hazai fajai még a tavaszi és a nyári tőzike, a vetővirág, valamint a kertekben pompázó nárciszok. A szobanövények közül ismertebb rokonai a lovagcsillag („amarillisz”), a klívia, valamint a szerelemvirág.
A kora tavaszi időszak talán legismertebb növénye, a hóvirág már több helyen megjelent hazánkban. Lássuk mit érdemes tudni erről a különlegesen szép védett virágról!
A hóvirág a tavasz első hírnöke. A hóvirág (Galanthus) elnevezés önmagában egy növénynemzetséget takar, amely jelenleg 23 természetes fajt foglal magába (Kép: DINPI)
“Kinyílott a hóvirág,
Vidámabb lett a világ …
Itt a tavasz, megy a tél,
Kis magban a csíra kél.” (Gazdag Erzsi: A hóvirág éneke)
A hóvirág az amarilliszfélék családjának leggyakoribb hazai képviselője. A család ismertebb hazai fajai még a tavaszi és a nyári tőzike, a vetővirág, valamint a kertekben pompázó nárciszok. A szobanövények közül ismertebb rokonai a lovagcsillag („amarillisz”), a klívia, valamint a szerelemvirág.
A hóvirág (Galanthus) elnevezés önmagában egy növénynemzetséget takar, amely jelenleg 23 természetes fajt, néhány kertészeti hibridfajt, és mintegy 300 kertészeti változatot számlál.
A növény földalatti raktározó szerve az 1-2 cm átmérőjű hagyma, amelyből két levél hajt ki – fajtól függően – az ősz, vagy a tél vége felé. A hagymából egy virágzó szár nő ki, amely egy virágot hordoz. Ennek jellegzetessége a három nagy, hófehér külső lepellevél (a köznyelvben “szirom”), és az ugyancsak három kisméretű, belső lepellevél, amelyek zöld foltokat, vagy rajzolatokat viselnek. A nagy hóvirágállományokban gyakran előfordulnak az alaptípustól eltérő példányok. A virág felépítésében többféle változat is kialakulhat, így lehet 2 szárú, 2 virágú, a 2 lepelkörből az egyik hiányozhat, vagy egyforma lesz, olykor a belső lepelkör – átmenetekkel – porzókká alakulhat. A lepellevelek körönkénti száma 3 helyett 1-6-ig változhat. A virágszínében és rajzolataiban is kialakulhatnak eltérések: a zöld virágrészek lehetnek sárgák, a fehér leplek cirmosak, foltosak is. A belső lepellevelek foltjainak rajzolatai változhatnak: a gyakori fordított “U” helyett lehet “X”, vagy téglalap, keskeny sáv, vagy csak 1-2 halvány pont is. Hagymájuk rendkívül erős mérget tartalmaz, ennek ellenére száraz tavasz esetén a legelő vad jelentős mértékben fogyasztja a leveleket.
A közép-európai üde lombhullató erdőzónában, a közép- és kelet-mediterrán hegyvidékek, szigetek félszáraz tölgyeseiben, cserjéseiben, fenyveseiben és hegyi rétjein élnek, a Pireneusoktól egészen a Kaszpi-tóig fordulnak elő.
Magyarországon nyolc fajjal, és 1-2 hibridfajjal találkozhatunk: a kertekben tömegesen ültetett pompás és a Voronov-hóvirággal, az itt-ott kivaduló redőslevelű, és a levantei hóvirággal, néhány hóvirág-gyűjtőnél (galantofil) az ikariai és a vékony hóvirággal, valamint az Olga királynő hóvirágával, és természetesen az őshonos, erdeinkben gyakori kikeleti hóvirággal.
A mediterrán elterjedésűek közül a legkorábbi – az Olga királynő hóvirágja (Galanthus reginae-olgae) – már októberben virágzik, de a hazánkban gyakran ültetett pompás hóvirág (Galanthus elwesii) is el kezdhet december elején hajtani, majd virágozni. Általában ezekről szólnak azok a „katasztrófa-híradások”, amelyeket aztán felkap a sajtó.
A pompás hóvirág (Galanthus elwesii) Dél-Ukrajnában, Kis-Ázsiában és a Balkánon őshonos. Viszonylag nagy termetű, kocsánya 15–25 cm magas is lehet, ezért főleg ezzel a fajjal és változataival találkozhatunk a kiskertekben. Novemberben kihajt, s olykor már december végén virágozni kezd. Levelei szélesek, szürkészöldek, a belső lepellevelek külső oldala – változattól függően – tövénél és csúcsánál, vagy csak a csúcsánál (var. monostictus) zöld.
A hazai kertészetekben is árusítják hagymáit. Ha tartani szeretnénk, akkor ültetéskor kerüljük az árnyékos, sötét helyeket, szereti a meleg, napos kertrészeket. Jól tűri a nyári szárazságot, de elviseli a téli fagyokat is. Kivadulásától nem kell tartani, mivel kertészeti példányai többnyire terméketlenek.
Pompás hóvirág (Kép: DINPI)
A karcsú, vagy vékony hóvirág (Galanthus gracilis) az előbbi fajnak igen közeli rokona, attól csak kisebb termete (10-15 cm), keskeny, felálló, enyhén csavarodó levelei különböztetik meg. Elterjedése részben átfed a pompás hóvirágéval. Hozzánk legközelebbi állományai az Al-Dunát kísérő hegyvidékeken (pl.: Balkán-hegység) élnek. Hazánkban csak néhány magángyűjteményben látható.
Vékony hóvirág (Kép: DINPI)
A krími, vagy redőslevelű hóvirág (Galanthus plicatus) Dél-Ukrajnában és a Krímben, Dobrudzsában, valamint Isztambul tágabb környezetében (Bizánc) őshonos. Kocsánymagassága kb. 20-25 cm. Február közepétől – március közepéig virít. Levelei zöldek, a főbb erek mentén kissé hajtogatottak, a szélei begöngyöltek (redősek). Belső lepellevelei a csúcsuk táján zöldesek, de a bizánci alfaj (subsp. byzantinus) esetében a belső lepellevelek töve is zöld. Számtalan kertészeti változata esetében a belső lepellevél zöld rajzolata különféle alakú, méretű.
Magról jól szaporodik, de hazánkban jelentősebb állománya csak az Alcsúti Arborétumban él. A kertekben – megfelelő termőhelyen – igencsak elszaporodhat, kivadulhat (Budai-hegység), az őshonos hóvirággal hibrideket képezhet (Alcsútdoboz, Buda).
Redőslevelű hóvirág (Kép: DINPI)
Az élénkzöld színű, széles levelű hóvirágfajok leggyakrabban ültetett képviselője a Voronov-hóvirág (Galanthus woronowii). Virága a hazai hóvirágéhoz hasonló, a belső lepelkörnek csak a kicsípett csúcsa körül láthatunk zöld foltot. Levelei pedig a tavaszi tőzike üde zöld leveleit idézik.
A Fekete-tenger partjának keleti része körüli hegységekben, Nyugat-Kaukázusban és a Pontus-hegység keleti felében élnek legnagyobb állományai, de előfordul még a Közép-Kaukázusban is, ahol a magasabb részeken a hasonló megjelenésű rokonai váltják fel.
A gazdag európai kertek számára több mint 100 évvel ezelőtt kezdték el gyűjteni G. latifolius (= széles levelű) néven, de ezt az elnevezést később egy magas-kaukázusi faj (azóta G. platyphyllus) vette át, amelynek tényleg 5-6 cm széles levelei vannak.
Az első betelepítések után csak 1990-es évek végétől kezdve lendült fel kereskedelme, többek közt millió szám gyűjtötték a Batumi városát körülvevő dombokról. A hazai kertészetekben is árusítják hagymáit. Ha tartani szeretnénk, akkor ültetéskor kerüljük a száraz, napos helyeket, lehetőleg a kert hűvös, árnyékos, félárnyékos részeire, vagy a ház északi, keleti oldala mellé ültessük.
Voronov-hóvirág (Kép: DINPI)
A levantei hóvirág (Galanthus fosteri) a Földközi-tenger keleti partvidékén, Libanon, Szíria és Törökország délkeleti hegyvidékein él. Megjelenésében hasonlít a pompás hóvirágéhoz, de levelei mindig élénk zöldek, sosem szürkések. Kevésbé ismert faj, botanikus kertekben csak ritkán látható. Magyarországon az Alcsúti Arborétumban él egy kisebb állománya, innét széthordva látható néhány kertben és temetőben.
Levantei hóvirág (Kép: DINPI)
Európa középső területein, valamint Dél-Európa hegyvidékein, lomhullató erdőkben él a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis). Szerencsére a Közép-Európában, így Magyarországon is őshonos kikeleti hóvirág nem zavarodik meg némi klímakilengéstől, és bizony csak a tél végén, illetve tavasszal virágzik. Enyhe tél esetén, már február elején megjelenik a Dél-Dunántúlon és az alföldi folyókat kísérő galériaerdők magasabb részein. Február végétől március közepéig már a dombvidékek és a középhegység gyertyános-tölgyeseiben és a Főváros környékén is jelentős tömegben pompázik. Legkésőbb, április közepéig, az Északi-középhegység bükköseiben láthatjuk.
A bevezetőben leírt változatok gyakran megjelennek a hazai hóvirágállományokban.
Kikeleti hóvirág (Kép: DINPI)
Nemzetközi (pl. CITES) és nemzeti törvények, rendeletek szabályozzák a szaporított és vadon gyűjtött hóvirágok kereskedelmét. Gyakorlatilag valamennyi hóvirágfaj minden egyes hagymája nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozik, az ezekkel kapcsolatos jogsértések a Büntető Törvénykönyv szerint is szankcionálhatók Magyarországon.
Forrás: DINP
Természetvédelem
Beszámoló az odúimban idén költő madarakról: a szalakóta
Zsiros Sándor, a Madárles egyik oszlopos tagja osztotta meg a tapasztalatait a szalakóták idei fészkeléséről:
Fotó: Zsiros Sándor – Madárles
A szalakóta is azok közé a madarak közé tartozik, amelyik emberi védelem – költőodúk kihelyezése – nélkül a kipusztulás szélén lenne hazánkban. Mivel azonban sok helyen, sokan foglalkoznak a védelmükkel, több ezer pár költhet belőlük.
Amikor elkezdtem Tiszalök környékén odúkat kihelyezni, természetesen szerettem volna, ha szalakóták is költenek nálam. Néhány esetben költöttek is, de a rendkívül csapadékos 2010-es év után ők is eltűntek. Ezért elkezdtem a Hortobágy északi részén odúkat kihelyezni, mert ott költött néhány pár belőlük, és az állomány felduzzasztásával reméltem rávenni őket, hogy tovább terjedjenek észak-keleti irányba. Az elképzelés bevált, idén a működési területemen (lásd mellékelt térképen pirossal keretezve) 109 pár szalakótáról tudtam, szemben a 2011-es 4 párral.
Ábra: Zsiros Sándor – Madárles
Nagy örömömre idén ismerőseim Nyíregyháza környéki odúiban is megjelent 2 pár. A 109 pár szalakótából 102 pár költési eredményéről van biztos információm. 10 pár költése nem sikerült, a többi 92 pár 1-6 fiókát röptetett, összesen 343-at. Ez egy legjobb tudásom szerint becsült létszám, hiszen lehetetlen naprakésznek lenni ennyi odú esetében. És nincs is rá szükség, bőven elég az, hogy évről évre egyre több párról tudok, illetve az, hogy “rajtam” túllépve, egyre újabb területeket hódítanak meg-vagy hódítanak vissza. Az igazi persze az lenne, ha nem lenne szükség odúk kihelyezésére, mert lenne annyi öreg fa a legelőkön-kaszálókon, hogy a bennük természetes úton keletkező, vagy harkályok által vájt odúkban költhetnének. Ez sajnos csak egy álom.
Írta és fényképezte: Zsiros Sándor – Madárles
Van egy érdekes madármegfigyelése?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Mezőgazdaság
Két déli vármegyében is elszaporodtak az olaszsáskák
Új sáskafaj jelent meg Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében
A nyár folyamán több bejelentés érkezett Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékből az elszaporodó és jelentős károkat okozó olaszsáskáról a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih). Az elmúlt két év meleg időjárása nagyban kedvezett a sáskák szaporodásának, és várhatóan a következő évben is növekedni fog a faj népessége.
Fotó: Dobos Zsolt – NÉBIH
Idén július második felében először Bács-Kiskun vármegye déli részén, Balotaszállás határában észleltek szokatlanul nagy sáskakártételt a termelők. Ezt követően augusztus elején, Csongrád-Csanád vármegyei termelők is jelezték a hatóságnak a sáskák okozta nagymértékű károsítást. Többek között egy üllési, 2,5 hektáros termőre forduló homoktövis ültetvény érőfélben lévő termését károsították 100%-ban a rovarok, amit a kormányhivatal helyszíni szemléje is megerősített. A termelő elmondása szerint, a több alkalommal végzett rovarölő szeres védekezés ellenére, a permetezést követő napon újabb „sáskainváziót” figyelt meg. Emellett több gazdálkodó is arról számolt be, hogy a sáskák a burgonya, a karfiol, a kukorica és a lucerna kultúrákban ugyancsak 100%-os kárt okoztak.
A Csongrád-Csanád vármegyei Pusztamérges és Öttömös térségében szintén fokozódó sáskakártételről nyilatkoztak a termelők. Mindkét településen 20% körüli kártételt okoztak a rovarok, előbbi településen a betakarítás alatt álló sárgarépa táblán, míg Öttömösön a tökfélékben. Pusztamérgesen egy spárgaállomány lombozatát is teljesen lerágták, kizárólag a növény vastag szárait meghagyva. Dacára az elvégzett permetezéseknek, a kártétel 10% körüli volt.
Az idei, csak úgy, mint az elmúlt két év időjárása a sáskák számára kedvezőnek bizonyult, és nagy mértékben hozzájárult több egyenesszárnyú faj, köztük az olaszsáska felszaporodásához. 2024 júliusa ráadásul a hazai meteorológiai megfigyelések kezdete (1901) óta a legmelegebb, valamint a 7. legszárazabb hónap volt. Az idei augusztus pedig a második legmelegebb hónap lett 1901 óta. Mindez „kedvezett” az olaszsáska felszaporodásának a két, aszállyal leginkább sújtott vármegye, azaz Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád homokterületein. A következő évben a sáskanépesség további növekedésével és a kártételi terület kiterjedésével lehet számolni.
Az olaszsáska (Calliptamus italicus) főbb jellemzőiről alábbi cikkünkben olvashatnak.
Forrás: NÉBIH
Természetvédelem
Már a műholdakról is látszanak a Magyarországon bajba került fecskék – VIDEÓVAL
Tíz évente fordul elő, hogy ilyen időjárási körülményekkel találkoznak a vonuló fecskék Magyarországon. 2024. szeptemberében annyi fecske gyűlt össze a Dunántúlon, hogy a Fenék-pusztai Madármegfigyelő Állomás vezetője, Benke Szabolcs arról tájékoztatta Dr. Déri Jánost, a Hortobágyi Madárkórház igazgatóját, hogy már radarképen is látható a Kis-Balaton környékén megrekedt fecsketömeg, ami a szakemberek szerint milliós nagyságrendet jelent – tájékoztatta Dr. Déri János az Agro Jager Newst.
Dr. Déri János, a hortobágyi Madárkórház Alapítvány igazgatója egy mentett fecskével. Fotó: Madárkórház / Agro Jager
A Kárpát-medencébe hirtelen betörő hidegfront és a nagy mennyiségű csapadék rendkívül rossz ütemben érkezett, mert a Magyarországra érkező fecskék, amelyek Skandináviától, a Baltikumig át, továbbá Csehországból, Lengyelországból, Szlovákiából érkeztek hozzánk, most táplálék nélkül maradtak.
Fecskék rekedtek meg egy zabari háztetőn. Forrás: Zabarért Egyesület Facebook oldala
Az ország leghidegebb településén százezres mennyiségben rekedtek meg a fecskák. A Zabarért Egyesület videót és hasznos tanácsokat, továbbá a madármentő állomások címét is közzétette.
A folyamatos esőzés miatt nem repülnek a rovarok és az ilyenkor rajzó, nagy tömegű árvaszúnyog „felhőket” nem találják meg a madarak.
A szakember hozzátette, hogy vasárnap délelőtt kapott Kasza Edittől egy hírt, miszerint a 71-es főúton gyakorlatilag annyi fecskét elütöttek, hogy terítve volt az út az elgázolt madaraktól. Ennek az a magyarázata, hogy a meleg úttest felett némi rovar mennyiség repül, amit a fecskék igyekeznek elkapni, illetőleg az útszélen, az úttesten a földről szedik a rovart.
A 71-es út mellett fecskéket gázoltak. Fotó: Kasza Edit
A madarászsok kérik a közlekedőket, hogy amennyiben madarakat látnak, lassítsanak, hogy a fecskék el tudják kerülni az ütközéseket. Hideg van, elgémberedtek a madarak, éhesek és a reakcióik lassabbak az átlagosnál.
A Mentsük meg a fecskéket Facebook csoportot itt érheti el!
Munkatársa – a Gádorosi Madármentőállomásról – Orbán Tamás további segítséget is adott az önkéntes madármentőknek, aki részletesen leírja, milyen táplálékot tudunk házilag készíteni a madaraknak addig, míg fel nem melegszik az idő.
A receptet és a Facebook bejegyzést itt érheti el!
Fecskéket mentenek a Gádorosi Madármentő állomáson. Fotó:
Dr. Déri János hozzátette, hogy fecskéknek, ahhoz, hogy képesek legyenek Afrikáig elrepülni 18-22 grammos súlyt kell elérni. A vonuló madarak életében a vizes élőhelyek kiemelten fontosak, hiszen a nagytömegű rovarral csak ezeken a részeken találkozhatnak. A magyarországi élőhelyek védelme így nemcsak a hazai fauna, hanem a vonuló, telelő madárállomány miatt is kiemelkedően fontos.
Támogassa a Madárkórház Alapítványt Hortobágyon!
Dr. Déri János kiemelte, hogy a védett, vagy fokozattan védett állatok tartásához engedélyek szükségesek, ezért a bajba jutott állatokat a lehető legrövidebb úton át kell adni. Az ilyen, havária jellegű eseménynél a mentett állatokat, ha pár napig magunknál is tartjuk, akkor be kell jelenteni az illetékes kormányhivatalnál, de a lehető leggyorsabban szabadon kell bocsátani.
Nádudvaron Kerékgyártó Pálné Ibolya a hodályba berepülő fecskéket fotózta. Fotó: Kerékgyártó Pálné Ibolya / Agro Jager
Dr. Déri János hangsúlyozta, hogy a fecskék otthoni etetése nagy gyakorlatot igényel. A madarakat ilyenkor tömni kell, de ha egy tálcába lisztkukacot szórunk, különféle magas fehérje tartalmú eleséggel (lásd fentebb a linkben található receptet!), akkor leszállnak és el fogják fogyasztani a száraz, vagy a darabolt eleséget is.
Ekkora, milliós nagyságrendű madármentésre a lakosság segítsége is szükséges. Ha látjuk, hogy egy-egy épületbe szívesen berepülnek, akkor hagyjuk nyitva estére az ajtókat, istállókat, hogy melegebb környezetben vészelhessék át a hideg éjjeleket a fecskék.
A Hortobágy szélén, Nádudvaron, a Kerékgyártó család hodályába váratlanul beköltöztek a hideg elől a fecskék. Fotó: Kerékgyártó Pálné Ibolya / Agro Jager
A szakember felhívta a figyelmet, hogy az épület belső részeiből a fecske könnyen kitalál, különösen a most bajba jutott, hosszú villás farkú, vörös torkú füsti fecskék. Ilyen esetben nem kell hajtani, kergetni, befogni a madarakat. Csak azokat vegyük kézbe, amelyek már hagyják magukat megfogni.
Lehetőségeink szerint pedig, igyekezzünk menteni a madarakat. A füsti fecske 3-4 évig él, de ismernek 10 éves példányt is. Fészkek kihelyezésével segítsük a madarak költését is, hiszen az emberi, épített környezetet elfogadó, választó, különleges légi akrobaták rövid életük miatt könnyen eltűnhetnek a környezetünkből, a mindennapi életünkből. Tegyünk értük!
Írta:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Borítókép: Zabarért Egyesület
A Zabarért Egyesület Facebook oldalát itt érheti el!
Elesett a Bélus-völgyi király
Október 5-től indul a rókavakcinázás az ország keleti és déli vármegyéiben
Árvízvédelmi intézkedések a Pilisi Parkerdőnél
A Német Erdészeti Tanács Budapesten tárgyalt
Családi napot szervezett a Somogyi Vadászhölgyek Klubja
A szentlászlói gímbikák
Második bikám elejtésének története
Az első alföldi bakom
Beszámoló az odúimban idén költő madarakról: a szalakóta
Az Alföldön is megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Már a műholdakról is látszanak a Magyarországon bajba került fecskék – VIDEÓVAL
Nem várt szerencse egy csodálatos reggelen
Augusztus a Kálozi Gyurgyalag Vadásztársaságnál
Az aranysakálok miatt lettem vadász
Második bikám elejtésének története
KITEKINTŐ: V. Magyarkanizsai Vadásznap – GALÉRIÁVAL
Idénykezdés Kardosfán
A cakkosfülű öreg aranysakál
Vaddisznó utánkeresése magyar vizslával
