Keressen minket

Természetvédelem

Mit érdemes tudni a hóvirágról?

A hóvirág az amarilliszfélék családjának leggyakoribb hazai képviselője. A család ismertebb hazai fajai még a tavaszi és a nyári tőzike, a vetővirág, valamint a kertekben pompázó nárciszok. A szobanövények közül ismertebb rokonai a lovagcsillag („amarillisz”), a klívia, valamint a szerelemvirág.

A kora tavaszi időszak talán legismertebb növénye, a hóvirág már több helyen megjelent hazánkban. Lássuk mit érdemes tudni erről a különlegesen szép védett virágról!

A hóvirág a tavasz első hírnöke. A hóvirág (Galanthus) elnevezés önmagában egy növénynemzetséget takar, amely jelenleg 23 természetes fajt foglal magába (Kép: DINPI)

“Kinyílott a hóvirág,
Vidámabb lett a világ …
Itt a tavasz, megy a tél,
Kis magban a csíra kél.” (Gazdag Erzsi: A hóvirág éneke)

A hóvirág az amarilliszfélék családjának leggyakoribb hazai képviselője. A család ismertebb hazai fajai még a tavaszi és a nyári tőzike, a vetővirág, valamint a kertekben pompázó nárciszok. A szobanövények közül ismertebb rokonai a lovagcsillag („amarillisz”), a klívia, valamint a szerelemvirág.

A hóvirág (Galanthus) elnevezés önmagában egy növénynemzetséget takar, amely jelenleg 23 természetes fajt, néhány kertészeti hibridfajt, és mintegy 300 kertészeti változatot számlál.

A növény földalatti raktározó szerve az 1-2 cm átmérőjű hagyma, amelyből két levél hajt ki – fajtól függően – az ősz, vagy a tél vége felé. A hagymából egy virágzó szár nő ki, amely egy virágot hordoz. Ennek jellegzetessége a három nagy, hófehér külső lepellevél (a köznyelvben “szirom”), és az ugyancsak három kisméretű, belső lepellevél, amelyek zöld foltokat, vagy rajzolatokat viselnek. A nagy hóvirágállományokban gyakran előfordulnak az alaptípustól eltérő példányok. A virág felépítésében többféle változat is kialakulhat, így lehet 2 szárú, 2 virágú, a 2 lepelkörből az egyik hiányozhat, vagy egyforma lesz, olykor a belső lepelkör – átmenetekkel – porzókká alakulhat. A lepellevelek körönkénti száma 3 helyett 1-6-ig változhat. A virágszínében és rajzolataiban is kialakulhatnak eltérések: a zöld virágrészek lehetnek sárgák, a fehér leplek cirmosak, foltosak is. A belső lepellevelek foltjainak rajzolatai változhatnak: a gyakori fordított “U” helyett lehet “X”, vagy téglalap, keskeny sáv, vagy csak 1-2 halvány pont is. Hagymájuk rendkívül erős mérget tartalmaz, ennek ellenére száraz tavasz esetén a legelő vad jelentős mértékben fogyasztja a leveleket.

A közép-európai üde lombhullató erdőzónában, a közép- és kelet-mediterrán hegyvidékek, szigetek félszáraz tölgyeseiben, cserjéseiben, fenyveseiben és hegyi rétjein élnek, a Pireneusoktól egészen a Kaszpi-tóig fordulnak elő.

Magyarországon nyolc fajjal, és 1-2 hibridfajjal találkozhatunk: a kertekben tömegesen ültetett pompás és a Voronov-hóvirággal, az itt-ott kivaduló redőslevelű, és a levantei hóvirággal, néhány hóvirág-gyűjtőnél (galantofil) az ikariai és a vékony hóvirággal, valamint az Olga királynő hóvirágával, és természetesen az őshonos, erdeinkben gyakori kikeleti hóvirággal.

A mediterrán elterjedésűek közül a legkorábbi – az Olga királynő hóvirágja (Galanthus reginae-olgae) – már októberben virágzik, de a hazánkban gyakran ültetett pompás hóvirág (Galanthus elwesii) is el kezdhet december elején hajtani, majd virágozni.  Általában ezekről szólnak azok a „katasztrófa-híradások”, amelyeket aztán felkap a sajtó.

pompás hóvirág (Galanthus elwesii) Dél-Ukrajnában, Kis-Ázsiában és a Balkánon őshonos. Viszonylag nagy termetű, kocsánya 15–25 cm magas is lehet, ezért főleg ezzel a fajjal és változataival találkozhatunk a kiskertekben. Novemberben kihajt, s olykor már december végén virágozni kezd. Levelei szélesek, szürkészöldek, a belső lepellevelek külső oldala – változattól függően – tövénél és csúcsánál, vagy csak a csúcsánál (var. monostictus) zöld.

A hazai kertészetekben is árusítják hagymáit. Ha tartani szeretnénk, akkor ültetéskor kerüljük az árnyékos, sötét helyeket, szereti a meleg, napos kertrészeket. Jól tűri a nyári szárazságot, de elviseli a téli fagyokat is. Kivadulásától nem kell tartani, mivel kertészeti példányai többnyire terméketlenek.

Pompás hóvirág (Kép: DINPI)

A karcsú, vagy vékony hóvirág (Galanthus gracilis) az előbbi fajnak igen közeli rokona, attól csak kisebb termete (10-15 cm), keskeny, felálló, enyhén csavarodó levelei különböztetik meg. Elterjedése részben átfed a pompás hóvirágéval. Hozzánk legközelebbi állományai az Al-Dunát kísérő hegyvidékeken (pl.: Balkán-hegység) élnek. Hazánkban csak néhány magángyűjteményben látható.

Vékony hóvirág (Kép: DINPI)

A krími, vagy redőslevelű hóvirág (Galanthus plicatus) Dél-Ukrajnában és a Krímben, Dobrudzsában, valamint Isztambul tágabb környezetében (Bizánc) őshonos. Kocsánymagassága kb. 20-25 cm. Február közepétől – március közepéig virít. Levelei zöldek, a főbb erek mentén kissé hajtogatottak, a szélei begöngyöltek (redősek). Belső lepellevelei a csúcsuk táján zöldesek, de a bizánci alfaj (subsp. byzantinus) esetében a belső lepellevelek töve is zöld. Számtalan kertészeti változata esetében a belső lepellevél zöld rajzolata különféle alakú, méretű.

Magról jól szaporodik, de hazánkban jelentősebb állománya csak az Alcsúti Arborétumban él. A kertekben – megfelelő termőhelyen – igencsak elszaporodhat, kivadulhat (Budai-hegység), az őshonos hóvirággal hibrideket képezhet (Alcsútdoboz, Buda).

Redőslevelű hóvirág (Kép: DINPI)

Az élénkzöld színű, széles levelű hóvirágfajok leggyakrabban ültetett képviselője a Voronov-hóvirág (Galanthus woronowii). Virága a hazai hóvirágéhoz hasonló, a belső lepelkörnek csak a kicsípett csúcsa körül láthatunk zöld foltot. Levelei pedig a tavaszi tőzike üde zöld leveleit idézik.

A Fekete-tenger partjának keleti része körüli hegységekben, Nyugat-Kaukázusban és a Pontus-hegység keleti felében élnek legnagyobb állományai, de előfordul még a Közép-Kaukázusban is, ahol a magasabb részeken a hasonló megjelenésű rokonai váltják fel.

A gazdag európai kertek számára több mint 100 évvel ezelőtt kezdték el gyűjteni G. latifolius (= széles levelű) néven, de ezt az elnevezést később egy magas-kaukázusi faj (azóta G. platyphyllus) vette át, amelynek tényleg 5-6 cm széles levelei vannak.

Az első betelepítések után csak 1990-es évek végétől kezdve lendült fel kereskedelme, többek közt millió szám gyűjtötték a Batumi városát körülvevő dombokról. A hazai kertészetekben is árusítják hagymáit. Ha tartani szeretnénk, akkor ültetéskor kerüljük a száraz, napos helyeket, lehetőleg a kert hűvös, árnyékos, félárnyékos részeire, vagy a ház északi, keleti oldala mellé ültessük.

Voronov-hóvirág (Kép: DINPI)

levantei hóvirág (Galanthus fosteri) a Földközi-tenger keleti partvidékén, Libanon, Szíria és Törökország délkeleti hegyvidékein él. Megjelenésében hasonlít a pompás hóvirágéhoz, de levelei mindig élénk zöldek, sosem szürkések. Kevésbé ismert faj, botanikus kertekben csak ritkán látható. Magyarországon az Alcsúti Arborétumban él egy kisebb állománya, innét széthordva látható néhány kertben és temetőben.

Levantei hóvirág (Kép: DINPI)

Európa középső területein, valamint Dél-Európa hegyvidékein, lomhullató erdőkben él a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis). Szerencsére a Közép-Európában, így Magyarországon is őshonos kikeleti hóvirág nem zavarodik meg némi klímakilengéstől, és bizony csak a tél végén, illetve tavasszal virágzik. Enyhe tél esetén, már február elején megjelenik a Dél-Dunántúlon és az alföldi folyókat kísérő galériaerdők magasabb részein. Február végétől március közepéig már a dombvidékek és a középhegység gyertyános-tölgyeseiben és a Főváros környékén is jelentős tömegben pompázik. Legkésőbb, április közepéig, az Északi-középhegység bükköseiben láthatjuk.

A bevezetőben leírt változatok gyakran megjelennek a hazai hóvirágállományokban.

Kikeleti hóvirág (Kép: DINPI)

Nemzetközi (pl. CITES) és nemzeti törvények, rendeletek szabályozzák a szaporított és vadon gyűjtött hóvirágok kereskedelmét. Gyakorlatilag valamennyi hóvirágfaj minden egyes hagymája nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozik, az ezekkel kapcsolatos jogsértések a Büntető Törvénykönyv szerint is szankcionálhatók Magyarországon.

Forrás: DINP

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2022 augusztus 4-e

A hétvégén egy markáns légörvény szállított hazánk fölé elegendő nedvességet sokfelé kialakuló esők, záporok, zivatarok számára. A csapadék zöme szombaton érkezett, de északkeleten még vasárnap is többfelé esett. Kisebb körzetekben felhőszakadás is előfordult, a Duna-Tisza közének déli kétharmada azonban teljesen kimaradt az esőből, míg Nógrád megye alaposan megázott.

Ábra: MET

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős, Magyarország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytató központi költségvetési szerv. (Ábra: OMSZ)

Az elmúlt öt napban a Kiskunság területén szinte semmi nem esett, és a Dunántúl keleti felén valamint foltokban az Alföld északi és keleti tájain is 10 mm alatt alakult a lehullott csapadék mennyisége, ugyanakkor északnyugaton, az Északi-középhegység térségében sokfelé és nagyobb területen a Tiszántúlon is 20 mm-nél is több esett.

A hétvégén a talajok felszín közeli része többfelé átnedvesedett, ahol azonban 20 mm-nél kevesebb esett, csak a felső néhány centiméterre jutott a nedvességből. A 20 centiméternél mélyebb talajrétegek már csak kevés helyen nedvesedtek át, ehhez 40-60 mm eső kellett. A hét eleje óta ismét száradni kezdtek a talajok, és a felső egy méteres talajréteg csaknem országszerte kritikusan száraz, a növények számára hasznosítható nedvességnek kevesebb, mint 40%-át tartalmazza.

Az aszály ugyan többfelé mérséklődött, de ez csak kis mértékűnek és egyelőre átmenetinek bizonyult, hazánk területének bő kétharmad részén most is súlyos vagy nagyfokú aszály tapasztalható.

A folytatásban pénteken még marad a száraz, forró időjárás, majd szombaton egy hullámzó frontrendszer érkezik fölénk, mely meghatározza a következő napok időjárását. A hétvégén még csak elszórtan várhatók záporok, zivatarok, majd a jövő hét első felében megnő a csapadékhajlam, és többfelé számíthatunk akár kiadósabb csapadékot adó záporokra, zivatarokra. A hét végéig jellemzően tovább száradnak a talajok, a legtöbb helyen fokozódik az aszály, a jövő hét elejétől viszont egyre többfelé némi enyhülés valószínű a szárazságban.

Forrás: MET

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Az év első hét hónapjában több vizet tartottunk vissza a Tiszában, mint amennyi elhagyta az országot

Vízügyi szakemberek összegezték a Tisza havi átlagos vízhozamának különbségét

Folytatódik a csapadékszegény időjárás, de az öntözési menetrend keretében a vízigények továbbra is kielégíthetőek. Elkészült a Tisza vízmérlege az év első hét hónapjára. A rendkívül száraz vízháztartási helyzet következtében a hazai folyóink vízállása továbbra is igen alacsony és a következő 2-3 napban is stagnáló vagy lassan apadó vízjárási helyzetre lehet számítani. Az aszályhelyzet a következő napokban a száraz, meleg időjárás hatására romlani fog, a rendkívüli aszállyal jellemezhető területek kiterjedésének növekedése, az aszályhelyzet erősödése várható.

A szegedi Belvárosi híd a 2006-os nagyárvíz idején. (A fénykép illusztráció. Fotó: Országos Vízügyi Főigazgatóság – OVF Facebook oldala)

Az aszályhelyzet, a tavak, folyók rendkívül alacsony vízállása valamint a megnövekedett öntözési igények száma miatt folytatja munkáját a Vízügy Országos Műszaki irányító Törzse, hogy országosan összehangolja a vízhiánnyal összefüggésben végzett vízügyi tevékenységet.

Országosan a 12 vízügyi igazgatóságból 10 igazgatóság területén van vízhiány elleni védekezési készültségi fokozat érvényben. Jelenleg 7 db vízhiánykezelő körzetben I. fokú, 5 db vízhiánykezelő körzetben II. fokú, és 23 db vízhiánykezelő körzetben van III. fokú vízhiány elleni védekezési készültség érvényben.

A továbbra is jelen lévő vízigények kiszolgálása a korábban visszatartott és betározott vízmennyiségből elégíthetőek ki. A mellékelt ábrán az látható, hogy a Tisza vízgyűjtő területére a Tiszán és mellékfolyóin beérkező víz mennyiségéhez képest mennyi víz távozik a felszínen az év első hét hónapjában a vízgyűjtőről. Ahol pozitív az érték, ott több víz hagyta el az országot az adott hónapban, mint amennyi beérkezett.

Ábra: OVF

Jól látható, hogy ez csak 3 hónapon keresztül volt jellemző, de akkor sem túl nagy mértékben. A többi hónapban (ahol negatív értékek vannak), több víz folyik be a vízgyűjtőre, mint ami kifolyik a Tiszán az országból. Ezt a víztöbbletet betározzuk (pl. Kisköre), beszivárog (talajvíz), az öntöző csatornákon kivezetjük mezőgazdasági területre, illetve egy része egyszerűen elpárolog. A Tisza hazai vízgyűjtője esetében az éve első hét hónapjából négyben (februárban, áprilisban, júniusban és júliusban) kevesebb víz távozott a felszínen, mint érkezett.

Az óriási, az átlagoshoz képest körülbelül ötven százalékos csapadékhiány ellenére a vissszatartott víznek köszönhetően folytatni tudjuk a tudatos vízkormányzást, vízvisszatartást Szolnoknál a Tiszán. Ennek legfontosabb célja továbbra is az, hogy a kiskörei tározóból (Tisza-tó) Szolnok város ivóvíz ellátása és a mezőgazdasági vízigények kielégítése is biztosított legyen. Az öntözési menetrendeknek köszönhetően pedig sehol sem volt szükség vízkorlátozásra. Rendkívüli vízigények lekötésére viszont (melyeket az öntözési igény elején nem jeleztek) csak korlátozott mértékben van lehetőség és csak ott, ahol továbbra is van szabad vízkészlet.

A Dunán Budapest alatt a Kvassay-zsilipnél a folyó újra apadó vízállása miatt ismét megszűnt a gravitációs vízpótlás lehetősége, szivattyúkkal emelik be a vizet a Ráckevei-Soroksári- Duna-ágba. A hét elején a budapesti Vízügyi Igazgatóság bejelentést kapott halpusztulásról. A vízügyi szakemberek sok ponton végzett azonnali méréssel megállapították az oxigénhiányos víztér kiterjedését és ezeken a területeken hozzákezdtek a gépekkel végzett levegőztetéshez. A védekezés eredményes volt, mert a kezdeti halelhullást további nem követte.

A Balaton 2022. augusztus 5-i átlagvízállása 80 cm. A következő egyhetes időszakban folytatódik a tó vízállásának lassú csökkenése.  A legfrissebb augusztusi előrejelzések alapján az üdülési idény végére (szeptember 1.) a tó átlagvízállása 70-75 cm között várható. A Balaton vizsgálatát jelenleg heti egy alkalommal, 5 ponton (4 tóközépen, valamint a Zala-torkolat környékén) vett mintákból végzik. Felszíni algavirágzásokat a mintavétel során nem észleltek, és lakossági bejelentések sem érkeztek.

A Velencei-tó ma reggeli vízállása 61 cm. A Velencei-tó alacsony vízszintje mellett az oxigénellátás kritikus fontosságú. Az oxigénellátást sem külső szervesanyag-terhelés, sem a túlszaporodó algák mennyisége nem veszélyezteti, de elővigyázatosságból a tó több pontján levegőztető, vízforgató berendezéseket telepítettek a vízügyi szakemberek és azokat a kritikus 4-5 órától délelőtt 10 óráig terjedő időszakban továbbra is minden nap üzemeltetik, hogy egészen biztosan el lehessen kerülni a hajnali oxigénhiány kialakulását.

Forrás: OVF

Tovább olvasom

Természetvédelem

Csíkos hiénát fényképeztek Izraelben

English
Noa Valtzer, Dél-Izraelben, a Negev-sivatagban, a terepviszonyokat kihasználva, sikeresen megközelített egy csíkos hiénát és azt kotorékja előtt le is fényképezte. A program során, a helyi nemzeti park területén kívül, célzottan csíkos hiénát kerestek, amire voltak ugyan ráutaló nyomok, de addig élőben nem sikerült megfigyelniük. Annak ellenére, hogy eddigi keresésük kudarcba fulladt, új bizonyítékot kerestek a faj jelenlétének bizonyítására – tájékoztatta az Agro Jagert Izraelből, Noa Valtzer.

Fotó: Noa Valtzer – Agro Jager News

Véletlenek sorozata után, végül egy kiszáradt mederben, friss hiéna nyomra bukkantak. A kutatás ezután felgyorsult, mert a nyomtól nem messze, egy kotorékot is találtak. A bejárat előtt sok csont hevert és érezhető volt a fajra jellemző „pézsmaszag”. Izraelben, a csíkos hiéna kotorékja néhány méter mély, amelynek több bejárata is lehet. Előfordul, hogy a felnőtt egyedek átköltöznek egy másik kotorékba, ám, kialakíthatnak nagyobb kotorékrendszert is, amelyet különböző bejáratokkal használhatnak.

Fotó: Noa Valtzer – Agro Jager News

Legnagyobb meglepetésükre a kotorékból egy fiatal, csíkos hiéna bújt elő. A faj óvatos az emberrel, ennek ellenére érdeklődő, kíváncsi volt a kölyök. Izraelben egyetlen esetet sem dokumentáltak, hogy a csíkos hiéna emberre támadt volna. Ez a fiatal egyed sem találkozott még emberrel. Kijött a barlangból, megállt, közben elfáradt, és nem messze a bejárattól lefeküdt, ahonnan tovább nézte a kutatókat. Noa és munkatársai megfigyelése még Izraelben is kuriózumnak számít, hiszen rejtett, éjszakai aktivitása miatt kifejezetten nehéz megfigyelni a csíkos hiénát. Sajnos eddig nem tudtak megbízható adatokat közölni a faj biológiájáról.

Fotó: Noa Valtzer – Agro Jager News

A Természetvédelmi Világszövetség által mérsékelten fenyegetett faj, Izraelben védett. A csíkos hiéna a hiénafélék családjába tartozik, megtalálható Afrikában és az Arab-félszigeten is. Rejtőzködő életmódja miatt azonban a kevésbé ismert fajok közé sorolják. Az egyetlen hiéna faj, amelyik Afrikán kívül is előfordul. A csíkos hiéna, afrikai rokonához, a foltos hiénához képest inkább dögevő. Alkalmanként kisebb emlősökre vadászik, de az esetek jelentős részében éjszakánként inkább dögöt keres. Emiatt Izraelben évről-évre több csíkos hiénát ütnek el az utakon.

Fotó: Noa Valtzer – Agro Jager News

Az izraeli faunában a csíkos hiéna szerepe  rendkívül fontos és értékes, hiszen klasszikus dögevőként tisztítja a természetet és megakadályozza a betegségek terjedését. A csíkos hiéna populációját azonban számos emberi tényező fenyegeti. Izraelben a legnagyobb problémát az élőhelyek csökkenése jelenti. Lakott településeken a nem megfelelően kezelt hulladék is sok problémát okozhat. Egyes helyeken az orvvadászat is tizedeli a populációt, továbbá sokan félnek a csíkos hiénától. Egyes állattartók annak ellenére mérgezik, hogy szinte nem okoz kárt a szarvasmarha állományokban.

Noa Valtzer, munka közben.. (Fotó: Michal Yaakov Itzhaki – Agro Jager News)

Izraelben a faj védelme miatt számos programot kezdeményeztek. A lakosság széleskörű bevonásával a szakemberek számos előadást tartanak a védett fajról, főleg gyerekeknek. Az ismertetterjesztésnek köszönhetően egyre többen felfigyeltek a hiénák szerepére és fontosságára.

***

Noa Valtzer, Izrael egyik legszárazabb helyén, a Hula-völgyben nőtt fel. Élete szorosan kapcsolódik a természetvédelemhez, specialista a nyomolvasásban. Számos izraeli vadvédelmi projektben egyike azon, a terepen dolgozó szakembereknek, akik a különböző izraeli természetvédelmi szervezetekben aktívan részt vesznek a különböző vadfajok monitorozásában. Az Izraelben ismert vadnyomszakértő egyébként kelet-afrikai szafarik során is kamatoztatja tudását, ahol idegenvezetőként is dolgozik – tájékoztatta az értékes megfigyelésről lapunkat Noa Valtzer.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotók: Noa Valtzer

 

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

 

 

Tovább olvasom