Keressen minket

Természetvédelem

Veszélyes kaktuszok terjednek a Kiskunságban

Őshonos növény- és állatfajainkat az élőhelyek eltűnése és feldarabolódása mellett az intenzíven terjedő idegenhonos fajok, az úgynevezett özönfajok is veszélyeztetik.

Őshonos növény- és állatfajainkat az élőhelyek eltűnése és feldarabolódása mellett az intenzíven terjedő idegenhonos fajok, az úgynevezett özönfajok is veszélyeztetik. Most már kaktuszok is fenyegetik a hazai növényvilágot. Az elmúlt napokban Kéleshalom és Tázlár környékén távolítottuk el állományaikat.

Fügekaktusz Kéleshalomnál a gyepen
Fügekaktusz a gyepben Kéleshalomnál. Fotó: Czitor Bea

A kaktuszok – egy faj kivételével – az Amerikai kontinensen honosak, napjainkra a télálló fajták a hazai kertekben is kedvelt dísznövényekké váltak. A kaktuszok több nemzetségének képviselői között is találunk olyanokat, amelyek Európa mediterrán vidékein özönfajjá váltak. Azt pedig már tudjuk, hogy az a faj, ami már valahol veszélyes özönfajjá vált, jó eséllyel máshol is az lesz. A fügekaktusz vagy más néven medvetalpkaktusz (Opuntia fajok) és más bokorkaktuszok (Cylindropuntia fajok) példányait sajnos már több helyen is megtalálták az országban a természetvédelmi őrök és a természetjárók, többek között a Pilisben, a Vértesben és a Kiskunságban is.

Ezek a fajok jól tűrik a téli mínuszokat, így jó vízáteresztésű talajra és napos helyre kerülve gyorsan megvetik a lábukat, szaporodásnak indulnak és telepeket képeznek, kiszorítva maguk körül minden más növényt.

A Duna-Tisza közén Ágasegyházán, Kunbaracson, Kunadacson, Tázláron és a Kéleshalmi-homokbuckákon is találtunk már állományokat.  A legjobb, amit ilyenkor tehetünk, hogy eltávolítjuk őket, ahogy tettük ezt az elmúlt napokban is Kéleshalomnál és Tázlárnál.

2021. február 18-án Kéleshalom külterületén számoltunk fel egy néhány négyzetméter kiterjedésű kaktuszállományt az egyik homokbucka tetején. Három fajt is találtunk benne: két fügekaktusz (Opuntia phaeacantha, Opuntia cymochila) és egy bokorkaktusz (Cylindropuntia imbricata) fajt. Nem tudni, hogyan kerülhettek a buckák közé, mivel a település több km-re, és a legközelebbi földút is több száz méterre van a helyszíntől. Február 22-én pedig Tázlár közelében kezdtük meg egy állomány eltávolítását, itt is fügekaktuszt, az Opuntia humifusa fajt találtuk meg.

A kaktuszokat manuálisan, kézzel és ásóval távolítottuk el a gyepről. Az ilyen területeket a következő években is ellenőrizni kell, mivel apró, szemmel szinte észre sem vehető sarjak még maradhattak.

Gyepről eltávolított fügekaktusz Tázláron
Gyepről eltávolított fügekaktusz (Opuntia humifusa) Tázláron. Fotó: Czitor Bea

Hogyan kerülnek a kaktuszok a természetbe? Gyakran kertből vagy temetőből kivadulva jutnak ki a környező gyepekre, vagy zöldhulladékként kerülnek a területre, esetleg szándékosan ülteti ki valaki feleslegessé vált növényeit. A hajtásdarabok könnyen legyökeresednek, de magról is terjedhet.

A kaktuszok a hazai természetes élőhelyeken nemkívánatos, idegenhonos, potenciálisan inváziós növényfajok, amelyek élőhelyfoglalásukkal kiszorítják az őshonos növényeket. Az ilyen fajokat zöldhulladékba sem szabad tenni! Igazgatóságunk javaslata, hogy otthon, a kertünkben is kerüljük az tájidegen növényfajok ültetését, helyettük inkább őshonos fajokat válasszunk, vagy olyan dísznövényt, amiről biztosan tudjuk, hogy nem terjed agresszíven. Egy remek kiadvány arról, hogy mit ne ültessünk és helyette viszont mit igen: Mi nyílik a kertemben?

Bokorkaktusz Kéleshalomnál
Egy bokorkaktusz faj Kéleshalomnál. Fotó: Czitor Bea
Eltávolított fügekaktusz
Jelentős gyökérzettel rendelkező eltávolított fügekaktusz

Két ládában az eltávolított kaktuszok

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park

Tovább olvasom

Természetvédelem

Ismét felmérést végeztünk a földikutya-rezervátumban

Kiskunsági Nemzeti Park: December elején – ahogy 2013 óta minden évben – ismét elvégezték munkatársaink a Bajai Földikutya-rezervátum Természetvédelmi Területen található földikutya túráscsoportok felmérését. Ennek eredményeként kaphatunk képet hazánk legveszélyeztetettebb gerinces állatának bajai állománynagyságáról, és az élőhelyet érintő esetleges változásokról.

Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park 

Az 1975. január 1-jén alapított Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. (Ábra: KNP)

A délvidéki földikutya (Nannospalax leocodon montanosyrmiensis) egykor a nagy kiterjedésű sztyeppei füves élőhelyek lakója volt. Főként a XX. század második felében szűkültek be az élőhelyei az egyre intenzívebbé váló mezőgazdasági művelés és a mesterséges erdősítések térhódításának következményeként. Ez a kis testű talajlakó rágcsálónk napjainkban alig néhány kárpát-medencei élőhelyen fordul elő. Hazánkban Kelebia és Ásotthalom mellett Baján és Albertirsán élnek erősen izolált populációi. A határainkon túl is csupán Szabadka és Újvidék mellett található néhány állománya, szintén kedvezőtlen természetvédelmi helyzetben.

Legnagyobb hazai állománya a Baja melletti egykori katonai gyakorlótéren lelhető fel, amelyet a 2013-as „felfedezése” után – felismerve a terület jelentőségét – 2017-ben miniszteri rendeletben védetté nyilvánítottak, Bajai Földikutya-rezervátum Természetvédelmi Terület néven. A helyi populáció megtalálása óta a szakemberek minden évben elvégzik a területen található földikutya túráscsoportok (az egymáshoz közel lévő, így valószínűleg egy egyedhez kötődő túrások) felmérését, ennek eredménye alapján tudnak képet kapni a földikutyák hozzávetőleges állománynagyságáról és az élőhelyet érintő esetleges változásokról. A Bajai Földikutya-rezervátum esetében a szakértők úgy gondolják, hogy a legnagyobb kiterjedésű hazai élőhelyen egy stabil, életképes földikutya-populáció él, a rezervátum megléte pedig hosszú távon szavatolhatja a faj fennmaradását.

Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park 

– Az állatok aktivitása főként az ősz végi időszakban erősödik fel, ilyenkor építik hosszú, táplálékszerző járataikat és ebben az időszakban jelennek meg a friss túrásaik is, amelyek alapján becsülhető az adott populáció nagysága. Továbbá ebben az időszakban már az idei születésű fiatalok is önálló életet élnek és kialakítják a saját járatrendszerüket, vagyis a kutatók ilyenkor tudnak legpontosabb képet kapni a területen élő földikutyák számáról – mondta el Tamás Ádám természetvédelmi őrkerület-vezető.

Hozzátette: ismereteink szerint ez az egyetlen olyan emlős állat, amely az evolúciója során – közel 2 millió évvel ezelőtt – a Kárpát-medencében alakult ki és különült el a többi földikutya fajtól, ezért evolúcióbiológia szempontból is igazi kuriózumnak számít, ami még nagyobb felelősséget ró hazánkra a faj megőrzésében.

Az idei felmérést a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a vajdasági Palics-Ludas Közvállalat két szakemberével kiegészülve december 1-jén végezték el. Tizenhárom szakember összesen 280 túráscsoportot regisztrált. Az egész napos felmérést Baja Város Önkormányzata felajánlásának köszönhetően egy vacsora követte. A távolról érkezett szakemberek elszállásolását is az önkormányzat vállalta fel.

Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park 

Az elmúlt években a túráscsoportok száma Baján 380 és 420 között ingadozott, az idei évben tapasztalt drasztikus csökkenés Tamás Ádám véleménye szerint a szakembereket is meglepte. Nem kizárt, hogy az aszályos évek sorozatának hatására, esetlegesen a táplálékkínálat lecsökkenése, vagy a szaporodási időszakban fellépő kedvezőtlen időjárás következményeként esett vissza ilyen mértékben az állomány, de ezek hipotézisek, közvetlen bizonyíték egyelőre nem áll rendelkezésre, ami a feltételezéseket igazolná.

A Kelebia térségében található állományok nagyságának felmérését 2009 óta Krnács György természetvédelmi őrkerület-vezető végzi. Nem kis munka ez, ha figyelembe vesszük, hogy közel 100 hektárt kell gyakorlatilag négyzetméterről négyzetméterre átvizsgálnia. Munkatársunk három nap alatt tudja ezt a területet bejárni. Mint tőle megtudtuk, ő is csökkenést tapasztalt a négy nagyobb és néhány kisebb kelebiai populáció túráscsoportjainak számában: a tavalyi 224 helyett ezúttal 165-öt számolt. Krnács György hangsúlyozta: ebből az adatból az állatok pontos számára nem lehet következtetni, és megfigyelhető, hogy a túráscsoportok mennyisége azért évről-évre ingadozik. A bajai és a kelebiai adatokban bekövetkezett mostani jelentősebb csökkenés viszont jelezheti, hogy a környezeti tényezők összességében idén nem voltak kedvezőek a talajlakó rágcsáló szaporodásának.

Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park 

Alig ezer délvidéki földikutya lehet a Földön

A délvidéki földikutya hazánk és Európa egyik legritkább emlős állata. Világállományát jelenleg 1000-1200 példányra becsülik. Hazánkban jogi védelmet élvez, természetvédelmi értéke 1 millió forint.

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park

Tovább olvasom

Természetvédelem

Egy lucernásba rakták le a veszélyes hulladékot – fotókkal

A Kecskeméti Járási Ügyészség veszélyes hulladékra elkövetett hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt vádat emelt két férfival szemben, akik egyikük ingatlanában felhalmozott 8 m3-nyi hulladékot egy lucernásban pakoltak le. A vádlottak által lerakott hulladékban veszélyes hulladéknak minősülő azbesztet tartalmazó hullámpala, valamint kiselejtezett elektromos háztartási berendezések is voltak.

Fotó: Magyarország Ügyészsége

A vádirat szerint a fiatalabb vádlott 2022 márciusában elhatározta, hogy a tiszaalpári lakóhelyén felhalmozott építési-bontási törmeléket, beton-, cserép- és kerámia darabokat, gumiabroncsokat, hullámpalát és kiselejtezett elektromos háztartási berendezéseket tartalmazó, 8 m3 mennyiségű hulladékát elszállítja. Az idősebb férfi felajánlotta társának, hogy a hulladékot a saját tartózkodási helyéül szolgáló Nyárlőrinc közeli tanyán lerakhatja. Az elkövetők a szállításhoz egyik ismerősüktől utánfutót is béreltek.

A két férfi az utánfutóra, valamint a fiatalabb elkövető által használt kisteherautóra felpakolták, majd Nyárlőrinc közelébe szállították a hulladékot. Itt azonban nem az idősebb férfi ingatlanára, hanem a szomszéd lucernásába rakták azt le. Annak tartalmát az idősebb vádlott átválogatta, a számára hasznosíthatónak vélt anyagokat megtartotta, a többit pedig a saját tanyájának udvarán elégette.

A két férfi hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez engedéllyel nem rendelkezett, a hulladékot illegálisan szállították és rakták le. A lerakott hulladékban veszélyes hulladéknak minősülő anyagok – így azbesztet tartalmazó hullámpala, valamint kiselejtezett elektromos háztartási berendezések – is voltak.

Fotó: Magyarország Ügyészsége

Az ügyészség a két férfit veszélyes hulladékra elkövetett hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntettével vádolja és ezért velük szemben börtönbüntetés kiszabását indítványozza. A fiatalabb vádlott cselekményét felfüggesztett börtönbüntetés próbaideje alatt követte el, ezért az ő esetében ennek utólagos végrehajtására is indítványt tett az ügyészség.

Bűnösségükről a Kecskeméti Járásbíróság fog dönteni. A fotók a bűncselekmények helyszínén készültek.

Forrás: Magyarország Ügyészsége

Tovább olvasom

Természetvédelem

Jeladóval követjük az egerészölyvek mozgását

Kiskunsági Nemzeti Park: Három egerészölyvre GPS jeladót helyeztünk Kunpeszér környékén, hogy jobban megismerjük a ragadozómadarak területhasználatát és azt, hogy milyen gyakran ejtenek zsákmányul fokozottan védett rákosi viperát.

Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park

Az 1975. január 1-jén alapított Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. (Ábra: KNP)

A rákosivipera-védelmi LIFE-projekt során végzett felméréseink eredményei rámutattak, hogy a madarak közül az egerészölyv az egyik leggyakoribb ragadozója a rákosi viperának. Annak érdekében, hogy jobban megismerjük az egerészölyvek területhasználatát és a rákosi vipera állományokra kifejtett predációs nyomását, három madárra GPS jeladót helyeztünk a Felső-Kiskunságban, Kunpeszér környékén. A jeladók segítségével nyomon követjük a vipera élőhelyek közelében fészkelő ölyvek mozgását.

Ahhoz, hogy az aprócska műszer a madarakra kerüljön, egy mű-uhu és háló segítségével meg kellett őket fogni. A leírva egyszerűnek tűnő műveletben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Ragadozómadár-védelmi Szakosztályának tagjai működtek közre.

Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park

A jeladók felhelyezése mellett a szakemberek meg is gyűrűzték a madarakat, az egyedek a könnyebb azonosítás érdekében a Heni, Paszkál és Hannibál neveket kapták. De hogyan is működnek a madarakra helyezett jeladók?
A mindössze 18 grammos jeladót, mintha csak egy kicsi hátizsák lenne, pántokkal a madár hátára rögzítjük. A mozgásban így nem akadályozza, és mivel a jeladó tömege nem több, mint a madár testtömegének 2 százaléka, a súlya sem befolyásolja az életét.

A három, jeladóval ellátott egerészölyv – Heni, Paszkál és Hannibál – mozgását térképen követhetjük nyomon. Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park

A nyomkövető a GPS helymeghatározó által megadott földrajzi koordinátákat a mobiltelefon hálózaton továbbítja egy számítógépes rendszerre, amelynek segítségével az egyedek mozgásának térképes megtekintése is biztosított.

A nyáron felhelyezett, most már fél éve működő jeladók adataiból látjuk, hogy az egerészölyvek vadászterülete érinti a viperák lakta élőhelyeket is. A fészkelés után vizsgáltuk a fészkekben felhalmozódott táplálékmaradványokat, amiből kiderült, hogy az egyik ölyv biztosan fogott rákosi viperát a fiókáinak.

Reményeink szerint a jelölt madaraink olyan információkat szolgáltatnak, amelyek segítségével feltárhatjuk, hogy milyen táji-élőhelyi jellemzők befolyásolják az egerészölyv táplálkozóterület-választását.

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park

Tovább olvasom