Természetvédelem
Az erdei fülesbaglyok 2021. évi állománynagysága
Az MME a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt. A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 670 településén, 991 helyszínen, 16 455 erdei fülesbagoly telelt.
Az MME a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt. A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 670 településén, 991 helyszínen, 16 455 erdei fülesbagoly telelt.
Erdei fülesbagoly (balra) és réti fülesbagoly a 2021. évi felmérésben (Fotó: Gecser István és Zsiga Balázs)
A felmérésben a lakosság mellett az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya, helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzeti parkok természetvédelmi őrszolgálata, három óvoda és két iskola, összesen több mint ötszáz fő vett részt.
Ennek köszönhetően Magyarország összes megyéjéből és a fővárosból is érkeztek megfigyelési adatok. Az MME, a média és a lakosság együttműködésének sikerét az is jól mutatja, hogy 2021-ben 149 olyan településről kaptunk információkat, ahonnan az előző évben nem, és ezek közül 88-ban találtak is baglyot.
A 2021-es év eredményei (Ábra: MME)
A megismételt számolásoknak köszönhetően évről évre bővülő adatsorokból sok következtetés vonható le. Az idei kapcsán az egyik legsokatmondóbb, a hazai agrárgazdaságot érintő egyik ilyen információcsoport a baglyok által elpusztított kisrágcsálók csillagászati száma lehet.
Figyelembe véve egy-egy erdei fülesbagoly napi átlag 2,5 egér vagy mezei pocok méretű zsákmányállat-igényét, kicsivel több mint három téli hónap 100 napos telelési időszakával számolva, a felmérés alapján biztosan Magyarországon tartózkodó 16 455 bagoly:
- legalább 4 113 750 példány mezőgazdasági kárt is okozó rágcsálót pusztít el a 2020/2021-es telelési időszakban.
Hogy ez mekkora szám? Ennyi mezei pocok méretű zsákmányállat össztömege (25 grammos egyedenkénti átlag testtömeggel számolva):
- 102,8 tonna!
A gazdálkodóknak ennyi mezőgazdasági kárt is okozó egér és pocok ellen nem kell drága és a környezetre is veszélyes irtószerekkel védekeznie, mert ezeket a baglyok teljesen ingyen, biológiai úton, plusz környezetterhelés nélkül távolítják el a földekről. Így ezek a számok is igazolják a baglyok védelmének, költésük segítésének fontosságát.
A felmérés egyéb részletei, érdekességei:
- 434 olyan település volt, amely 2020-ban és 2021-ben is fel lett mérve;
- a lakossági megfigyelők által beküldött online jelentőlapok száma 400;
- ezernél is több baglyot számláltak Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben;
- idén is Túrkevén nappalozott a legtöbb erdei fülesbagoly: 593 (+ 8 réti fülesbagoly);
- 300 példány feletti települések: Kisújszállás (371), Karcag (343), Mezőtúr (342);
- 200 példány feletti települések: Hódmezővásárhely (208), Berekfürdő (202);
- 100 példány feletti települések: Balmazújváros, Békés, Besenyszög, Bucsa, Csongrád, Dévaványa, Gyula, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Kaba, Kengyel, Komádi, Kölcse, Kőtelek, Kuncsorba, Kunszentmárton, Martfű, Nagykörű, Szeged, Szeghalom, Szentistván, Szolnok, Tarnaörs, Tiszafüred, Tiszapüspöki, Tiszaroff, Törökszentmiklós, Újiráz;
- Budapesten négy kerületben (10., 16.,17., 21.) sikerült erdei fülesbaglyot találni; a 17. kerületi Szilárd utcában egy – fővárosi viszonylatban számottevőnek mondható – hat példányból álló csapatot jelentettek egy magánház udvarából
Forrás: MME
Természetvédelem
Megbolygatták a Tarna folyását, így védett állatfajok tömegeit pusztították el
Vádat emelt a Füzesabonyi Járási Ügyészség
A Füzesabonyi Járási Ügyészség természetkárosítás bűntette miatt emelt vádat két férfival szemben, akik engedély nélküli tevékenységükkel védett állatfajok tömegeit pusztították el.
Fotó: Ügyészség
A vád szerint Füzesabony közelében üzemel egy szőlőoltvány iskola, ahol az egyik vádlott telephelyvezetőként, társa szőlőtermesztő segédmunkásként dolgozott. A területen lévő 400.000 darab szőlőoltvány öntözése régóta a Tarna patakból való engedélyezett vízkivétellel történt, mely meghatározta az öntözés módját és az öntözési tilalmakat is. Az erre vonatkozó jogosultság 2019. október 31-én lejárt, így ettől kezdve engedély nélkül történt az oltványok öntözése.
2022 júliusában a telepvezető – és ismeretlenül maradt társai – szőlővenyigékkel, rőzsékkel és homokzsákokkal elgátolták a Tarna medrét az Aldebrő- Kápolna közötti szakaszon, ezzel a vizet felduzzasztották. A mederben elhelyezett tárgyakkal áramlástani szempontból megbolygatták a Tarna folyását, a gát pedig rendkívüli mértékben útját állta a víz folyásának.
Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!
A vádlottak 2022. július 21-én, reggel 5 órától 7 óra 30 percig az így kialakított gátrendszer elé és mögé elhelyezett két darab, nagy teljesítményű szivattyú segítségével locsolták a szőlőoltványokat. A szivattyúk működtetése azonnali, teljes vízhiányt okozott, továbbá a szűrő nélküli szivattyúk elé épített duzzasztórendszerrel a folyóvizet megállítva a vízhozam 100%-át és azzal együtt a patakban élő állatokat is kiemelték. Az elgátolás és vízkivétel időpontjában a Tarna vízfolyás vízhozama nem érte el az ökológiai vízmennyiséget.
Fotó: Ügyészség
A vádlottak az öntözést végleges vízjogi engedély nélkül végezték, vízi munkát, illetve víz duzzasztással járó tevékenységet folytattak, melynek során engedély nélkül beavatkoztak a vízfolyás lefolyási- és áramlási viszonyaiba. A Tarna medrének elzárásával károsították a folyó érintett szakaszának élővilágát, és több védett egyed elpusztulását okozták.
A terület ökológiai rehabilitációja 2022 szeptemberében, amint a folyószakasz megfelelő mennyiségű és minőségű vízhez jutott, azonnal beindult.
Fotó: Ügyészség
A vádiratában a járási ügyészség felfüggesztett szabadságvesztés és pénzbüntetés kiszabására tett indítványt.
A fotók a rendőrségi helyszíni szemlén készültek.
Természetvédelem
Az első erdei fülesbaglyok már behúzódtak a településekre
Az erdei fülesbaglyok elkezdtek beköltözni a városokba
A Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő erdei fülesbaglyok egy része már beköltözött telelni a városok, falvak parkjaiba. Lassan az északi tájakról érkező fajtársaik is csatlakoznak hozzájuk.
Fotó: Palcsek István Szilárd
Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. (Ábra: KMNP)
Az erdei fülesbaglyok a lakott területektől távolabb, külterületi fasorokon költenek, télire azonban behúzódnak a városokba, falvakba. Itt rendszerint a parkokban, örökzöldeken (tujákon, fenyőkön) vernek tanyát. Megfigyeltük, hogy évről-évre ugyanazokat a helyszíneket használják telelésre. Valószínűleg azért költöznek be télire, mert a mezőgazdasági területek fasorai lombhullató fákból állnak, így amikor ősszel lehullajtják leveleiket, akkor már nem nyújtanak védelmet az erdei fülesbaglyoknak, s a héják sem könnyen fedezik fel őket az örökzöldek sűrű tűlevelei között.
Idén november közepén már több településen – például Orosházán és Kardoskúton is –, megfigyeltünk erdei fülesbaglyokat a parkokban. Hamarosan bizonyára újabb csapatok érkeznek, s csatlakoznak hozzájuk a telelésre érkező, északi példányok is. Ritkán réti fülesbaglyok is feltűnnek köztük, bár azok jellemzően a telet is a külterületeken töltik.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
Magyarországon az erdei fülesbagoly a leggyakoribb bagolyfaj. Fészket nem épít, inkább varjúfélék, vagy ragadozó madarak fészkét foglalja el, de szívesen elfoglalja a vércsék számára kihelyezett költőládát is. Jellegzetes tollfülei vannak, de azok csak díszek, az igazi fülnyílásai ugyanis a fej két oldalán helyezkednek el. Meglehetősen nagy szemei vannak, de alig-alig tudja azokat mozgatni, így ha oldalra kíván pillantani, akkor a fejét mozgatja, azt ugyanis akár 270 fokban is el tudja fordítani.
Az erdei fülesbaglyok nappal a fákon alszanak, éjszaka vadásznak. Patkányokat, házi egereket, esetenként apró testű madarakat, például verebeket, cinegéket is zsákmányolnak.
Hazánkban Kisújszállást és Túrkevét tartják a „baglyok fővárosának” mert egyes években az ott telelő erdei fülesbaglyok száma az ezret is elérheti.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Jegesedés miatt veszélyesek a Pilisi Parkerdő területei
Jegesedés indult a fák ágain a Pilisben
Az elmúlt napok havazása és az azt követő ónos eső következtében a Pilisi Parkerdő erdeiben jegesedés indult a fák ágain. A plusz teher miatt kisebb ágak és gallyak törnek le, ami veszélyhelyzetet teremthet a túrázók számára.
Fotó: Pilisi Parkerdő
További veszélyt jelent, hogy a havazást nem előzte meg fagy, az erdőtalaj felázott, ezért helyenként nagyobb fák dőlnek ki a plusz súly miatt. A főváros térségében a nagyobb forgalmú közutak veszélymentesítését a Pilisi Parkerdő a Katasztrófavédelemmel közösen megkezdte.
A Pilisi Parkerdő az erdőben tartózkodást a hétvégén nem javasolja, a jövő hét elején újabb tájékoztatást ad az erdőben tapasztalt viszonyokról.
Forrás: OEE
Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára
Népszerű az Agrár-ökológiai Program
Megbolygatták a Tarna folyását, így védett állatfajok tömegeit pusztították el
Orvvadászokat fogtak el a tapolcai rendőrök
Lengyelország: megjelent az első import szamóca az üzletekben
Dr. Kőhalmy Tamás emléke előtt tiszteleg a TAEG Zrt.
A hazai cégek fele tervez béremelést 2024-ben – A mezőgazdaságban romló eredményességre számítanak
Lengyelország: a gazdák lennének az ukrán csatlakozás legfőbb vesztesei
Minden egy helyen a Közös Agrárpolitikáról
Országos kéknyelv-betegség vizsgálatokat rendelt el a Nébih, az eredmények óvatosságra intenek
Kolozsi-Kecskés Zsófia: Az agarászat új hajnala
Tásnak nézett kormorán
Gyászhír – elhunyt Ernszt Tamás
Milliós értékű vadászpuskákat foglalt le a NAV
Nagy Réka: A nagy vadkanom története
Különös magyar megfigyelés segítheti az aranysakál gyors terjeszkedésének megértését
Vári István első aranysakálja
Erdészeti terepjáróból is szállhat ki rendőr
Nagy testű aranysakál esett a hajtásban
