Keressen minket

Természetvédelem

Az erdei fülesbaglyok 2021. évi állománynagysága

Az MME a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt. A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 670 településén, 991 helyszínen, 16 455 erdei fülesbagoly telelt.

Az MME a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt. A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 670 településén991 helyszínen16 455 erdei fülesbagoly telelt.

Erdei fülesbagoly (balra) és réti fülesbagoly a 2021. évi felmérésben (Fotó: Gecser István és Zsiga Balázs)

Erdei fülesbagoly (balra) és réti fülesbagoly a 2021. évi felmérésben (Fotó: Gecser István és Zsiga Balázs)

A felmérésben a lakosság mellett az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya, helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzeti parkok természetvédelmi őrszolgálata, három óvoda és két iskola, összesen több mint ötszáz fő vett részt.

Ennek köszönhetően Magyarország összes megyéjéből és a fővárosból is érkeztek megfigyelési adatok. Az MME, a média és a lakosság együttműködésének sikerét az is jól mutatja, hogy 2021-ben 149 olyan településről kaptunk információkat, ahonnan az előző évben nem, és ezek közül 88-ban találtak is baglyot.

A 2021-es év eredményei (Ábra: MME)

A megismételt számolásoknak köszönhetően évről évre bővülő adatsorokból sok következtetés vonható le. Az idei kapcsán az egyik legsokatmondóbb, a hazai agrárgazdaságot érintő egyik ilyen információcsoport a baglyok által elpusztított kisrágcsálók csillagászati száma lehet.

Figyelembe véve egy-egy erdei fülesbagoly napi átlag 2,5 egér vagy mezei pocok méretű zsákmányállat-igényét, kicsivel több mint három téli hónap 100 napos telelési időszakával számolva, a felmérés alapján biztosan Magyarországon tartózkodó 16 455 bagoly:

  • legalább 4 113 750 példány mezőgazdasági kárt is okozó rágcsálót pusztít el a 2020/2021-es telelési időszakban.

Hogy ez mekkora szám? Ennyi mezei pocok méretű zsákmányállat össztömege (25 grammos egyedenkénti átlag testtömeggel számolva):

  • 102,8 tonna!

A gazdálkodóknak ennyi mezőgazdasági kárt is okozó egér és pocok ellen nem kell drága és a környezetre is veszélyes irtószerekkel védekeznie, mert ezeket a baglyok teljesen ingyen, biológiai úton, plusz környezetterhelés nélkül távolítják el a földekről. Így ezek a számok is igazolják a baglyok védelmének, költésük segítésének fontosságát.

A felmérés egyéb részletei, érdekességei:

  • 434 olyan település volt, amely 2020-ban és 2021-ben is fel lett mérve;
  • a lakossági megfigyelők által beküldött online jelentőlapok száma 400;
  • ezernél is több baglyot számláltak Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén,  Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben;
  • idén is Túrkevén nappalozott a legtöbb erdei fülesbagoly: 593 (+ 8 réti fülesbagoly);
  • 300 példány feletti települések: Kisújszállás (371), Karcag (343), Mezőtúr (342);
  • 200 példány feletti települések: Hódmezővásárhely (208), Berekfürdő (202);
  • 100 példány feletti települések: Balmazújváros, Békés,  Besenyszög, Bucsa, Csongrád, Dévaványa, Gyula, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Kaba, Kengyel, Komádi, Kölcse, Kőtelek, Kuncsorba, Kunszentmárton, Martfű, Nagykörű, Szeged, Szeghalom, Szentistván, Szolnok, Tarnaörs, Tiszafüred, Tiszapüspöki, Tiszaroff, Törökszentmiklós, Újiráz;
  • Budapesten négy kerületben (10., 16.,17., 21.) sikerült erdei fülesbaglyot találni; a 17. kerületi Szilárd utcában egy – fővárosi viszonylatban számottevőnek mondható – hat példányból álló csapatot jelentettek egy magánház udvarából

Forrás: MME

Természetvédelem

Az OEE álláspontja a fakitermelések feltételeinek átmeneti könnyítéséről – közlemény

Az elmúlt időszak történelmi léptékű, európai és globális folyamatai egyaránt rávilágítottak a 156 éves Egyesületünk által a kezdetektől hangsúlyozott tényre, hogy természeti értékeink megőrzése és gyarapítása kulcsfontosságú nemzeti kérdés.  Értékeink közül, szakmai elköteleződésünk alapja a legösszetettebb szárazföldi ökoszisztéma, az erdő.  A termőföld mellett ez Hazánk legfontosabb természeti erőforrása.

Ábra: OEE

Az Országos Erdészeti Egyesület 1866. december 9-én alakult meg Pesten, a több mint 160 éve, 1851-ben alapított Ungarischer Fortsverein jogutódjaként. (Ábra: OEE)

A vészhelyzeti kormányrendelet nagy társadalmi visszhangja a járvány után tovább hangsúlyozza, hogy a magyar emberek a végletekig elkötelezettek az erdők ügye iránt. Ezért is fontos nyomatékosítanunk, hogy erdészként, minden eddiginél elhivatottabban képviseljük az erdőket – az azokat érintő, egyedi döntések hátterét pedig széles társadalmi körben világítsuk meg!

287/2022. (VIII. 4.) Kormányrendelet célja, hogy a társadalom érdekeit felelősen szolgálva, vészhelyzeti szükség esetén, átmenetileg meggyorsítsa a fenntarthatóan kitermelhető tűzifa piacra jutását. Fontos leszögeznünk, hogy a rendelet nem utasításokat, hanem lehetőségeket tartalmaz.

E lehetőségek körültekintő alkalmazása során és a hatóságok ellenőrzése mellett, a magyar erdésztársadalomnak valóban nagy a felelőssége. Így volt ez eddig is: lelkiismeretes szakmai munkánknak az eredménye többek között a Trianon óta több mint duplájára növekedett magyarországi erdőterület, vagy éppen az évről-évre, több millió köbméterrel növekedő hazai élőfakészlet.

Az erdőgazdálkodás egy komplex, rekreációs, védelmi és gazdasági szempontokat egyaránt figyelembe vevő folyamat. Az erdővel kapcsolatos döntéseknek már a kezdeményezése is magasan képzett erdész szakemberek kompetenciája. Az erdészek a jövőben is számonkérhető felelősségük teljes tudatában, hosszú távra szóló erdőtervek keretei között terveznek meg minden beavatkozást.

Azok valamennyi lépése továbbra is az erdészeti, védett és Natura 2000 területeken, emellett a természetvédelmi hatóság folyamatos kontrollja alatt áll.

Ezeken túl, a magyar erdészek szakmaiságát történelmi távlatokban meghatározza, a szervezetén keresztül aktuálisan is kézben tartja a megkérdőjelezhetetlen hitelességű Országos Erdészeti Egyesület.

A jelen feltételek között, az erdőgazdálkodók képesek lesznek a megfelelő időzítéssel kiszolgálni a megnövekedő tűzifa igényeket is – úgy, hogy az a Hazánk egyötödét borító erdők fenntarthatóságát ne veszélyeztesse.

Szakmaiságunkat három évszázad alatt felhalmozott ismeret és tapasztalat, valamint referencia alapozza meg. Az eskünk mellett, ez máshoz nem hasonlítható kötelezettséget jelent.

Az erdésztársadalom nevében kijelentjük, hogy felelőtlen erdészeti beavatkozásoktól semmiképpen sem kell tartani.

Forrás: OEE

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

1901 óta a legszárazabb 7 hónapon vagyunk túl: az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik

Januártól július végéig csaknem 50 százalékos csapadékhiány halmozódott fel hazánkban, és a nagy folyóink vízgyűjtőin is jóval kevesebb eső esett az átlagosnál. A korábban betározott és visszatartott vízmennyiségnek köszönhetően az ivóvízellátás és a szerződött mezőgazdasági vízigények kielégítése is biztosított.

Fotó: Országos Vízügyi Főigazgatóság Facebook oldala

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a belügyminiszter által irányított, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. Székhelye: Budapest. Az OVF-et főigazgató vezeti. Munkáját gazdasági és műszaki főigazgató-helyettes segíti. (Ábra: OVF)

A vízügyes szakemberek elkészítették a Magyarország területére és a nagy folyóink vízgyűjtőire hullott 7 havi csapadék összesítését: az év első felében az átlagosnál 45 százalékkal kevesebb eső esett, vagyis az ilyenkor megszokott csapadék mintegy fele hiányzik. (Szemléltetésként: a legkisebb 7 havi összmennyiség Szolnok-Szandaszőlősön hullott, mindössze 98 mm, míg a legtöbb 406 mm volt, Szentgotthárd-Farkasfán.) Az országos területi átlagérték 188 mm, ami 154 mm-rel kevesebb az ilyenkor jellemzőnél. Az Országos Meteorológia Szolgálat adatai alapján ez a periódus 1901 óta a legszárazabb 7 hónap volt Magyarországon.

Az átlagosnál jóval kevesebb csapadék hullott a Duna és a Tisza vízgyűjtőjére is a januárjától július végéig terjedő időszakban: a Duna-vízgyűjtőn az éghajlati átlaghoz képest 25%-os, míg a Tiszáén 31%-os csapadékhiány alakult ki. Mindkét területen a március volt a legszárazabb, amikor a csapadék 79-89%-a hiányzott. A vízgyűjtőkön már a tavalyi év is szárazabb volt az átlagosnál, az idei esztendő első 7 hónapja pedig ezt a hiányt csak tovább növelte.

Az aszályhelyzet, a tavak, folyók rendkívül alacsony vízállása, valamint a megnövekedett öntözési igények miatt folytatja munkáját a vízügy Országos Műszaki irányító Törzse, hogy országosan összehangolja a vízhiánnyal összefüggésben végzett vízügyi tevékenységet.

Az országban a 12 vízügyi Igazgatóságból 10 területén van érvényben vízhiány elleni készültség: jelenleg 7 vízhiánykezelő körzetben első-, 5 körzetben másod-, míg 23-ban harmadfokú (vagyis a legmagasabb) a védekezési készültség.

A megnövekedett vízigények a korábban visszatartott és betározott vízmennyiségből elégíthetőek ki. A visszatartott víznek köszönhetően folytatni tudjuk a tudatos vízkormányzást is a Tiszán Szolnoknál, aminek a legfontosabb célja továbbra is az, hogy a Kiskörei-tározóból (közismert nevén a Tisza-tóból) Szolnok város ivóvízellátása és a mezőgazdasági vízigények kielégítése is biztosított legyen.

A kialakított öntözési menetrendek jóvoltából vízkorlátozásra sehol sincs szükség. Ugyanakkor rendkívüli – vagyis az öntözési igény elején nem jelzett – vízigények lekötésére csak korlátozott mértékben van lehetőség, és csak ott, ahol van szabad vízkészlet.

Dunán a budapesti Kvassay-zsilipnél, illetve Tasson a Sajó Elemér műtárgyon folytatódik a szivattyús vízpótlás. A 2022. július 13. óta tartó szivattyúzással mintegy 40 millió m3 vizet (nagyságrendileg egy Velencei-tónyi vízmennyiséget) emeltünk a Dunából a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágba, amit a térségben elsősorban öntözésre, halastavak üzemeltetésére használtak fel az érintettek, vagyis nem hagyta el az országot.

A Balaton átlagvízállása augusztus 9-én reggel 78 cm volt. A következő egy hétben folytatódik a vízszint lassú csökkenése. A legfrissebb előrejelzések alapján az üdülési idény végére (szeptember 1.) a tó átlagvízállása 70-75 cm között várható. A Balaton vízminőségét továbbra is heti egy alkalommal, 5 ponton – a  tó közepén 4 helyen, valamint a Zala-torkolatnál egy helyszínen – vett mintákból vizsgáljuk.

Velencei-tó ma reggeli vízállása 58 cm. A tó alacsony vízszintje miatt alapvető fontosságú a halak számára az oxigénellátás biztosítása, ezért elővigyázatosságból a vízügy munkatársai több ponton is levegőztető, vízforgató berendezéseket telepítettek, és azokat minden nap a kritikus hajnali időszaktól (4-5 órától) délelőtt 10-ig továbbra is üzemeltetik, hogy biztosan elkerülhető legyen az oxigénhiány kialakulása.

A területileg illetékes vízügyi igazgatóság augusztus 8-i mérései alapján a Velencei-tó vízminősége, az oldott oxigén koncentrációja, illetve az algaösszetétel és -mennyiség megfelelő a vízi ökoszisztéma fenntarthatósága szempontjából. Fontos megjegyezni, hogy ez a minősítési rendszer eltér a fürdővíz-használat szerintitől, – amit a strandokat üzemeltető önkormányzatok vizsgáltatnak! – ez utóbbi elsősorban a víz mikrobiális szennyezettségén, vagyis általában a fürdőzők által bejuttatott fertőző baktériumok jelenlétén alapul! Az igen alacsony vízszint és a párolgás miatt fellépő vízvesztés a tó vizének jelentős koncentrálódását okozza, aminek következtében számos jellemző a jövőben a halak tűrőképességét meghaladhatja, és ez halpusztuláshoz vezethet.

Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2022 augusztus 4-e

A hétvégén egy markáns légörvény szállított hazánk fölé elegendő nedvességet sokfelé kialakuló esők, záporok, zivatarok számára. A csapadék zöme szombaton érkezett, de északkeleten még vasárnap is többfelé esett. Kisebb körzetekben felhőszakadás is előfordult, a Duna-Tisza közének déli kétharmada azonban teljesen kimaradt az esőből, míg Nógrád megye alaposan megázott.

Ábra: MET

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős, Magyarország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytató központi költségvetési szerv. (Ábra: OMSZ)

Az elmúlt öt napban a Kiskunság területén szinte semmi nem esett, és a Dunántúl keleti felén valamint foltokban az Alföld északi és keleti tájain is 10 mm alatt alakult a lehullott csapadék mennyisége, ugyanakkor északnyugaton, az Északi-középhegység térségében sokfelé és nagyobb területen a Tiszántúlon is 20 mm-nél is több esett.

A hétvégén a talajok felszín közeli része többfelé átnedvesedett, ahol azonban 20 mm-nél kevesebb esett, csak a felső néhány centiméterre jutott a nedvességből. A 20 centiméternél mélyebb talajrétegek már csak kevés helyen nedvesedtek át, ehhez 40-60 mm eső kellett. A hét eleje óta ismét száradni kezdtek a talajok, és a felső egy méteres talajréteg csaknem országszerte kritikusan száraz, a növények számára hasznosítható nedvességnek kevesebb, mint 40%-át tartalmazza.

Az aszály ugyan többfelé mérséklődött, de ez csak kis mértékűnek és egyelőre átmenetinek bizonyult, hazánk területének bő kétharmad részén most is súlyos vagy nagyfokú aszály tapasztalható.

A folytatásban pénteken még marad a száraz, forró időjárás, majd szombaton egy hullámzó frontrendszer érkezik fölénk, mely meghatározza a következő napok időjárását. A hétvégén még csak elszórtan várhatók záporok, zivatarok, majd a jövő hét első felében megnő a csapadékhajlam, és többfelé számíthatunk akár kiadósabb csapadékot adó záporokra, zivatarokra. A hét végéig jellemzően tovább száradnak a talajok, a legtöbb helyen fokozódik az aszály, a jövő hét elejétől viszont egyre többfelé némi enyhülés valószínű a szárazságban.

Forrás: MET

 

Tovább olvasom