Az elmúlt mintegy két évtizedben a világ vezető növényökológiai műhelyei több jelleg-adatbázist is létrehoztak, ugyanakkor igen jelentős adathiány figyelhető meg ezekben a pannon vagy a mediterrán régió fajainak tekintetében, hiszen ezek az adatbázisok súlypontosan Észak- és Nyugat-Európa fajkészletét dolgozzák fel. További probléma, hogy ezek a nemzetközi gyűjtemények – jellegükből adódóan – nem nyújtanak kellő felbontást a fajon belüli változatosság megragadására. Ezen hiányok pótlására indítottuk el 2018 őszén a Pannon Flóra Jellegadatbázisának fejlesztését a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékén – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Török Péter, a DE TTK Ökológiai Tanszék egyetemi tanára.
Az adatbázis munkálatainak szakmai vezetője kifejtette: a PADAPT (Pannonian Database of Plant Traits) hazai gyűjtésekre, mérésekre és korábbi hazai publikációkra, illetve adatbázisokra támaszkodva összefoglalja a hazai flóra fajaira vonatkozó és elérhető növényi jelleg-adatokat, valamint az adathiányos jellegeket és fajcsoportokat saját gyűjtés és mérés segítségével egészíti ki. A cél, hogy ezek az adatok a hazai kutatók számára szabadon hozzáférhető módon, egységes rendszerben és nevezéktan mellett összegyűjtve hatékony segítséget nyújthassanak a jellegalapú ökológiai vizsgálatok eredményeinek értékelésében és nemzetközi publikációk készítésében. A munkát a DE TTK Ökológiai Tanszék és az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársai, Sonkoly Judit és Tóth Edina koordinálják.
A project nemzetközi szinten is kiemelkedő jelentőségű (Ábra: Debreceni Egyetem)
Az adatbázis építésében részt vesz a Debreceni Egyetem több tanszéke, szervezeti egysége és kutatócsoportja, közülük kiemelhető a DE TTK Növénytani Tanszéke és a DE Botanikus Kertje. Az adatbázis munkálataiban külső partnerek a Soproni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontja.
Török Péter kitért rá, hogy az adatbázis kialakítása során törekedtek a teljes hazai botanikus és növényökológus szakma bevonására és megszólítására; segítségükkel reményeik szerint az elkövetkezendő években az adathiányok nagy részét feltöltik, és egy olyan adatbázist tudnak létrehozni, működtetni, amely méltó a hazai botanikus és növényökológus szakma szaktudásához és nemzetközi elismertségéhez.
A munkában számos egyetem-, és kutató vett részt (Kép: Debreceni Egyetem)
Ezzel mintegy 20 éves adósságát törlesztheti a hazai botanikus szakma, és a hazai színvonalas kutatásokat segítve az egyetem is felkerül a jelleg-alapú növényökológiai kutatások képzeletbeli térképére – tette hozzá a professzor.
Idén március közepén elkészült az adatbázis tesztverziója, mely elsősorban azokat a szakmai műhelyeket kívánta megszólítani, illetve részvételre hívni, amelyek az adatbázis elsődleges felhasználói, illetve haszonélvezői lesznek. A felhívást követően elérhetővé vált az adatbázis tesztverziója, amely jelenleg 15 példafaj adatainak bemutatásával azt a célt szolgálja, hogy a szélesebb szakmai közönség tesztelje az adatbázis működését, és kiszűrhetőek legyenek az esetleges hibák és problémák. Az adatbázis első teljes verziójának (PADAPT 1.0) élesítése november közepére várható.
Forrás: Debreceni Egyetem
