Keressen minket

Természetvédelem

Botanikai adatbázist készítettek a pannon régióról Debrecenben

A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Ökológia Tanszék kutatóinak koordinálásával valósult meg egy nemzetközi szinten is egyedülálló, a pannon régió növényfajainak jellegeit tartalmazó, nyílt hozzáférésű adatbázis, a PADAPT létrehozása.

A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Ökológia Tanszék kutatóinak koordinálásával valósult meg egy nemzetközi szinten is egyedülálló, a pannon régió növényfajainak jellegeit tartalmazó, nyílt hozzáférésű adatbázis, a PADAPT létrehozása.

A Debreceni Egyetem elkészítette a pannon régió növényfajainak jellegeit tartalmazó, nyílt hozzáférésű adatbázisát (Kép: Debreceni Egyetem

A Debreceni Egyetem logója (Ábra: DE)

Növényi jellegeknek a növényfajok egyedein mérhető, jól körülhatárolható alaktani, élettani vagy életmenet sajátosságait nevezzük. Ilyen jelleg lehet például a magtömeg, a levélméret vagy az, hogy egy növény rövid életű vagy évelő. Legtágabb értelemben a növények komplex alkalmazkodását is jellemző ökológiai stratégiák is ide sorolhatóak. Ezek az adatok alkalmasak a faji szintű összehasonlításokra, de segítségükkel egyes növényközösségek is jól összevethetők egymással, függetlenül az őket alkotó közös fajok számától vagy tömegességétől.

Az elmúlt mintegy két évtizedben a világ vezető növényökológiai műhelyei több jelleg-adatbázist is létrehoztak, ugyanakkor igen jelentős adathiány figyelhető meg ezekben a pannon vagy a mediterrán régió fajainak tekintetében, hiszen ezek az adatbázisok súlypontosan Észak- és Nyugat-Európa fajkészletét dolgozzák fel. További probléma, hogy ezek a nemzetközi gyűjtemények – jellegükből adódóan – nem nyújtanak kellő felbontást a fajon belüli változatosság megragadására. Ezen hiányok pótlására indítottuk el 2018 őszén a Pannon Flóra Jellegadatbázisának fejlesztését a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékén – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Török Péter, a DE TTK Ökológiai Tanszék egyetemi tanára.

Az adatbázis munkálatainak szakmai vezetője kifejtette: a PADAPT (Pannonian Database of Plant Traits) hazai gyűjtésekre, mérésekre és korábbi hazai publikációkra, illetve adatbázisokra támaszkodva összefoglalja a hazai flóra fajaira vonatkozó és elérhető növényi jelleg-adatokat, valamint az adathiányos jellegeket és fajcsoportokat saját gyűjtés és mérés segítségével egészíti ki. A cél, hogy ezek az adatok a hazai kutatók számára szabadon hozzáférhető módon, egységes rendszerben és nevezéktan mellett összegyűjtve hatékony segítséget nyújthassanak a jellegalapú ökológiai vizsgálatok eredményeinek értékelésében és nemzetközi publikációk készítésében. A munkát a DE TTK Ökológiai Tanszék és az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársai, Sonkoly Judit és Tóth Edina koordinálják.

A project nemzetközi szinten is kiemelkedő jelentőségű (Ábra: Debreceni Egyetem)

Az adatbázis építésében részt vesz a Debreceni Egyetem több tanszéke, szervezeti egysége és kutatócsoportja, közülük kiemelhető a DE TTK Növénytani Tanszéke és a DE Botanikus Kertje. Az adatbázis munkálataiban külső partnerek a Soproni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontja.

Török Péter kitért rá, hogy az adatbázis kialakítása során törekedtek a teljes hazai botanikus és növényökológus szakma bevonására és megszólítására; segítségükkel reményeik szerint az elkövetkezendő években az adathiányok nagy részét feltöltik, és egy olyan adatbázist tudnak létrehozni, működtetni, amely méltó a hazai botanikus és növényökológus szakma szaktudásához és nemzetközi elismertségéhez.

A munkában számos egyetem-, és kutató vett részt (Kép: Debreceni Egyetem)

Ezzel mintegy 20 éves adósságát törlesztheti a hazai botanikus szakma, és a hazai színvonalas kutatásokat segítve az egyetem is felkerül a jelleg-alapú növényökológiai kutatások képzeletbeli térképére – tette hozzá a professzor.

Idén március közepén elkészült az adatbázis tesztverziója, mely elsősorban azokat a szakmai műhelyeket kívánta megszólítani, illetve részvételre hívni, amelyek az adatbázis elsődleges felhasználói, illetve haszonélvezői lesznek. A felhívást követően elérhetővé vált az adatbázis tesztverziója, amely jelenleg 15 példafaj adatainak bemutatásával azt a célt szolgálja, hogy a szélesebb szakmai közönség tesztelje az adatbázis működését, és kiszűrhetőek legyenek az esetleges hibák és problémák. Az adatbázis első teljes verziójának (PADAPT 1.0) élesítése november közepére várható.

Forrás: Debreceni Egyetem

Természetvédelem

Mintavételezés indult: vizsgálják a víz minőségét a szikes tavakban

Vízmintavételt végeztek a héten – a február 2-ai vizes élőhelyek világnapja jegyében – a legjelentősebb felső-kiskunsági szikes tavaknál munkatársaink. Ez a monitorozás része az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Intézetével folytatott közös kutatásunknak, amely a tavak állapotának felmérését szolgálja. Különösen fontos mindez az elmúlt évek aszályai után – tájékoztatott a Kiskunsági Nemzeti Park.

Dr. Pigniczki Csaba természetvédelmi őrkerület-vezető és Unyi Miklós vízügyi koordinátor a legkarakteresebb felső-kiskunsági szikes tavak – Büdös-szék, Böddi-szék, Kelemen-szék, Zab-szék – és a hozzájuk csatlakozó vízterek – Pipás-szék, Libás-szék, Kis-rét – vizéből vettek több ponton mintát. Ezeket az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Intézet munkatársa, dr. Boros Emil fogja elemezni a szikes jelleget adó fő tulajdonságok szerint, úgymint a sótartalom által meghatározott vezetőképesség, a pH (kémhatás) és a víz zavarossága.

Dr. Pigniczki Csaba természetvédelmi őrkerület-vezető az egyik vízmintával

Munkatársaink hangsúlyozták: nagyon fontos, hogy hosszú idő után ismét megteltek vízzel a szikes tómedrek. A vízmélység átlagosan kb. 40 cm, ami még ugyan elmarad az ideálistól, de például a tavalyi évhez képest – amikor jóval kevesebb víz volt a tavakban – jelentős pozitív fejlemény. Érdemes ugyanakkor megvizsgálni, hogy az aszályos esztendők és ezzel összefüggésben a talajvízszint drasztikus süllyedése milyen hatással volt a szikes tavak állapotára, hiszen ezeknél a sajátos élőhelyeknél a vízkészletet a felszín alatti ásványi anyagokban, sókban gazdag vizek feláramlása határozza meg. A vizek kémiai és fizikai paramétereinek hosszú távú monitoringja sok információt szolgáltathat a szikes tavak állapotának változásáról, ennek követése a száraz, aszályos évek miatt különösen fontos.

“A szikes tavak fokozottan védett területek, amelyek nem látogathatóak!

Bemutatásukat, megtekintésüket a Gulipán-tanösvény teszi lehetővé!”

Mintavételezés indult: tovább vizsgáljuk a víz minőségét a szikes tavakban

Munkatársaink az erős szélnek köszönhetően a tólengés különleges jelenségének is szemtanúi lehettek a Zab-széknél. Ilyenkor a tóban lévő vizet a tartós, egy irányból fújó erős szél átnyomja a széliránnyal ellentétes partszakaszra, ahol a partot a hullámzás errodálja, alámossa. Ennek hatására egy-egy szezonban a szikes tó medre akár 30-40 centimétert is vándorolhat, terjeszkedhet évente.

Fotók: Unyi Miklós, szöveg: Hraskó István

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park

Tovább olvasom

Természetvédelem

Megoldási esély a harkályok falrongálására

2009 nyarától érkeznek bejelentések az MME-hez arról, hogy harkályok lyukakat vájnak épületek szigetelésébe.

MME: 2009 nyarától érkeznek bejelentések az MME-hez arról, hogy harkályok lyukakat vájnak épületek szigetelésébe. Elriasztásukra nem létezik megbízható eszköz vagy módszer a gyakran több száz négyzetméteres vagy ennél is nagyobb falfelületekről.

A fénykép illusztráció. (Fotó: Pixabay)

Megoldást egyedül a szigetelést védő keményburkolatok kínálnak, melyek közül napjainkban már rendelkezésünkre állnak a szélesebb körben alkalmazható, ragasztással rögzíthető, könnyített keményburkolatok.

Szeletelt klinkertégla típusú, ragasztással rögzíthető, könnyített, fagyálló keményburkolat habosított műanyag szigetelésen (fotó: Orbán Zoltán)

Szeletelt klinkertégla típusú, ragasztással rögzíthető, könnyített, fagyálló keményburkolat habosított műanyag szigetelésen (fotó: Orbán Zoltán)

A harkályok falrongálása

A harkályrongálások elsősorban a habosított polisztirollemezzel (Hungarocell, Nikecell) és színezett vakolatburkolattal fedett épületeket érintik (de a kőzetgyapot se harkályálló), nemcsak erdős zöldövezetekben, de belvárosi részeken is.

Harkály falrongálás (fotó: Orbán Zoltán).

(Fotó: Orbán Zoltán)

A falrongálások kétféleképpen jelentkeznek:

    • a régóta szigetelt épületeken ritkábban, az új építésű vagy újonnan szigetelteken gyakrabban fordulnak elő;


Harkály falrongálás Budapest belső, nem zöldövezeti részén
(videó: Orbán Zoltán)

Amint az a fenti videón is látható, a megrongált épületek javítása az esetek jelentős részében inkább ront a helyzeten, mert vonzza a harkályokat, akik visszatérve elsőként gyakran a betömött lyukakat pucolják ki, majd újak készítésébe kezdenek.

Harkály ismételt falrongálása korábban már javított felületen (fotó: Orbán Zoltán).

(Fotó: Orbán Zoltán)

  • A viselkedés egész évben előfordul, de a bejelentések alapján úgy tűnik, hogy a nyár második felében és ősszel, a költési időszak lezárultával gyakoribb, amikor az egyébként nem vonuló harkályok és az önállóvá vált azévi fiatalok nagy területeket kóborolnak be.
  • Nincs olyan riasztási módszer, amivel a harkályokat biztosan és folyamatosan távol lehetne tartani a falaktól, különösen nem a többszintes épületek, toronyházak óriási falfelületeitől.
  • A falrongáló harkályok ellen védelmet a szigetelőréteget védő keményburkolatok jelentenek, napjainkban már rendelkezésünkre állnak ezek könnyített, ragasztással rögzíthető változatai is.
  • A káresetek tapasztalatai és a madarak viselkedése alapján úgy tűnik, hogy a harkályok ellen védő könnyített keményburkolat hiányában a legjobb megoldást a már kivájt lyukak meghagyása jelenti. A folyamatos javítgatás általában nemcsak eredménytelen, mivel a harkályok napok, hetek, de akár már órák alatt ismét kivésik a javítást, de ismét a falra vonzza a madarakat, és így félő, hogy újabb lyukak képződnek.
Harkály ismételt falrongálása korábban már javított felületen (Fotó: Orbán Zoltán).

(Fotó: Orbán Zoltán)

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉG – a szigetelést védő keményburkolatok

A harkályok könnyű, üreges csontszerkezetű, szaruval fedett csőre sérülékeny, a madarak a látszat ellenére nagyon vigyáznak rá. További alapvető információ a falrongálás elleni védekezés kapcsán, hogy a sima, kemény felületeken nem képesek megkapaszkodni (így ezeket megbontani sem tudják).

Tudjuk róluk, hogy a betont, a téglát, a mű- és terméskövet, a márványt, az üveget, az épületeken alkalmazott fémlemezeket nem bontják meg, ráadásul ezek mintegy felén (a beton, a tégla és a terméskő kivételével) megkapaszkodni sem tudnak. Ezek az anyagok éppen ezért klasszikus, harkályálló épület keményburkolatokat is jelentenek.

Napjainkban már rendelkezésünkre állnak a nem harkályálló szigetelésre ragasztással rögzíthető, könnyített, fagyálló keményburkolatok is, melyek szélesebb körben alkalmazható megoldást jelenthetnek a problémára.

Szeletelt klinkertégla típusú, könnyített, fagyálló, ragasztott keményburkolat (fotó: Orbán Zoltán)

Ezek a könnyített, fagyálló keményburkolatok (a képeken ezek egyik típusa a szeletelt  tégla, ezen belül a klinker anyagú látható) a ragasztásos rögzítésnek köszönhetően a beugrók fedésére is alkalmasak – 8 fotó, katt a képre (fotók: Orbán Zoltán)

Nincs információnk arról, hogy a harkályok ezeket a könnyített keményburkolatokat is meg tudnák rongálni – amennyiben önnek ezzel ellenkező tapasztalata van, kérjük, írja meg az info@mme.hu e-mail címre. Köszönjük!

További részletek a harkály falrongálásokról, a lehetséges okokról és az alternatív védekezési megoldásokról itt olvashatók >>

 

Nincs információnk arról, hogy a harkályok ezeket a könnyített keményburkolatokat is meg tudnák rongálni – amennyiben önnek ezzel ellenkező tapasztalata van, kérjük, írja meg az info@mme.hu e-mail címre. Köszönjük!

További részletek a harkály falrongálásokról, a lehetséges okokról és az alternatív védekezési megoldásokról itt olvashatók >>

Forrás: Orbán Zoltán – MME

***

A Magyar Madártani Egyesület hazánkban kiemelt természetvédelmi munkát végez. Az MME szakembereinek munkájához mi is hozzájárulhatunk. A Madárbarátok boltja itt érhető el.

Tovább olvasom

Természetvédelem

Vedlenek a túzokkakasok, készülnek a nászidőszakra

Lassan nászruhát öltenek a Körös-Maros Nemzeti Park területén élő túzokkakasok. Szürke nyaktollazatukat vörösre cserélik, és díszes bajusztollakat növesztenek.

Lassan nászruhát öltenek a Körös-Maros Nemzeti Park területén élő túzokkakasok. Szürke nyaktollazatukat vörösre cserélik, és díszes bajusztollakat növesztenek.

Fotó: Czifrák Gábor – KMNP

Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. (Ábra: KMNP)

A túzokkakasok évente kétszer vedlenek, míg a tojók csak egyszer. A kakasok második, részleges vedlése a márciusban kezdődő nászidőszakkal, a dürgéssel függ össze. Rendszerint már decemberben megkezdik a vedlést: szürke nyaktollazatukat vörös színűre váltják, és fehér bajusztollakat növesztenek. A bajusztollak egyébként kormeghatározó bélyegek is, minél több és minél hosszabb bajusztollai vannak egy kakasnak, annál idősebb. A kakasok másik korhatározó bélyege a nyak vastagsága, a dürgések következtében ugyanis nyakbőrük kitágul, nyakuk megvastagszik.

A kakasok téli vedlése csak részleges, azaz csak a nyaktollaikat váltják, a többi tollazatuk ugyanaz marad. A tojók és a kakasok teljes vedlése nyáron, júliusban kezdődik.

Fotó: Czifrák Gábor – KMNP

A túzokkakasok tehát már felkészültek a március végén kezdődő, s egészen április végéig (esetenként május elejéig) tartó dürgési időszakra. Most még 35-40 példányos csapatokban mozognak, a tojók pedig a tavalyi csibéikkel vegyes csapatokban járják a határt.

Felhívjuk figyelmüket, hogy KMNPI Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontja a korábbi évekhez hasonlóan idén áprilisban is lehetőséget biztosít a túzokdürgés megfigyelésére.

Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park

 

Tovább olvasom