Keressen minket

Természetvédelem

Hódot mentettek a halőrök Gyomaedrődön

A halőr, ahol tud, segít! – Akár ez is lehetne a jelmondata annak a tegnap történt különleges vízparti epizódnak, amely hűen tükrözni a halőri feladatkör szerteágazó mivoltát, váratlanul előálló helyzeteit.

Közzétéve:

A halőr, ahol tud, segít! – Akár ez is lehetne a jelmondata annak a tegnap történt különleges vízparti epizódnak, amely hűen tükrözni a halőri feladatkör szerteágazó mivoltát, váratlanul előálló helyzeteit – közölte a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége

Eurázsiai hód (Castor fiber) mentése sikerült. Catch and release szabályai szerint a nagytestű rágcsáló a fényképezést követően visszakerült a vízbe (Kép: KHESZ)

Egy bajbajutott eurázsiai hód (Castor fiber) szorult segítségre, amely a gyomaendrődi Sirató-holtág szivattyúaknájába esett és önerejéből nem tudott kikecmeregni kelepcéjéből.
Az állatot egy vízügyi dolgozó vette észre, akinek értesítése nyomán jutott el a gyorshír a KHESZ halőreihez.

Halőr és a fiatal hód találkozása… (Kép: KHESZ)

Halőreink vállalták a feladatot, hogy a minden bizonnyal ijedt és akár agresszív, támadó viselkedést is mutatható óriási rágcsálót kimentik szorult helyzetéből.
Az első ránézésre nem is olyan egyszerű helyzetet halőreink végül frappánsan és stílszerűen oldották meg. A szivattyúszerelvény alá bújó barna bundás bajkeverőt egy merítőhálóba ugratták bele, így a lehető legbiztonságosabban tudták kiemelni a betonveremből.

Egy jó halőr eurázsai hódot is képes megfogni (Kép: KHESZ)

Kis barátunk így sértetlenül került felszínre és mivel a fáradság és az ijedség hatására nyugodt viselkedést mutatott, lehetőség adódott a „mérlegelésére”. Ennek alapján kiderült, hogy egy fiatal példányról van szó, hiszen egy kifejlett egyed akár több mint dupláját is nyomhatja a megállapított nettó 10,10 kilogrammos súlynak.
Az állat nyugodt, megadó viselkedése lehetőséget adott halőr kollégánknak arra, hogy saját kézből engedhesse útjára a kis hódkomát, így néhány igazán kedves közös portré is készülhetett a váratlan és egyedi találkozásról.

A hód elfogásának mozzanatai.. (Kép: KHESZ)

Halőrünk saját beszámolója szerint ez egy életre szóló élményt jelentett, hiszen meglepve tapasztalta, hogy egy hód milyen „full kottás kis jószág”, izomzata kemény, tömör, a bundája pedig – például egy nyúllal ellentétben – feszes és sehol sem lehet kapaszkodót találni rajta.

A védett állat folyatta útját Békés-megyei vizeiben

Az eurázsiai hódnak egyébként természetes élőhelyét a szabályozatlan folyók és ártereinek vidéke adta egykoron hazánkban, azonban túlzott vadászata már a folyószabályozások korára, a 19. század közepére kipusztította. Az 1990-es években kezdődött visszatelepítésének hatására szerencsére újból velünk vannak, a Körösök mentét valószínűleg a közép-tiszai program generációi népesítették be a 2000-es évek közepétől. Az első fényképes észlelésüket egy Sebes-Körösön éppen jókor, jó helyen lévő horgásznak köszönhetjük, aki 2007-ban kapott lencsevégre egy példányt. Azóta határokon túlnyúlóan birtokukba vették a Körösök vidékét, a korábban csak mesekönyvekből ismert jellegzetes rágásnyomaikra sok helyen rábukkanhatunk, jelenlétüket azóta kutatók is tanulmányozzák.

Forrás: KHESZ

Természetvédelem

KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében

Bonn városa vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A Dél-Amerikából származó nutria Németországban is inváziós faj, mivel természetes ellenségei alig vannak, gyorsan szaporodik, és jelentős kárt okoz a vízparti élőhelyekben.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Bonn városa 2026. május 11-én bejelentette, hogy a Rheinauensee környékén ismét vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A következő tavaszi és nyári hónapokban ezért újra vadászok dolgoznak majd a Rajna bal partján fekvő Rheinaue területén. Az intézkedés oka, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt az állomány.

Fotó: Wild und Hund

A város már 2022-ben és 2023-ban is engedélyezte a nutriák vadászatát. Ezt követően 2023 őszén kevesebb mint tíz állatot számoltak össze. A 2025-ös felmérések során azonban ismét több mint 80 nutriát mutattak ki. A város tájékoztatása szerint ezért újabb beavatkozásra van szükség, hogy megakadályozzák az inváziós rágcsálók ellenőrizetlen elszaporodását.

A nutriák – más néven hódpatkányok – eredetileg Dél-Amerikából származnak, Németországban és az Európai Unióban is inváziós fajnak számítanak. Mivel természetes ellenségeik nagyrészt hiányoznak, az állatok gyorsan képesek szaporodni. Bonn városa arra hivatkozik, hogy az uniós rendeletek és a német szövetségi természetvédelmi törvény alapján köteles fellépni az inváziós fajok terjedése ellen.

A Rheinauensee partján a nutriák a város szerint jelentős károkat okoznak. Üregeikkel aláássák a part menti területeket, emellett lehántják a fák kérgét, amivel egyes fás szárú növényeket is veszélyeztetnek. Különösen problémásnak tartják, hogy az állatok víz alatti növényeket fogyasztanak. Ezeket az úgynevezett makroalgákat a Rheinauensee nagyszabású helyreállítása során telepítették be, és az érzékeny ökoszisztéma fontos részének számítanak.

Forrás: Wild und Hund

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Természetvédelem

Trópusi színek a Kis-Sárrét egén: megérkeztek a gyurgyalagok

Ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal.

Published

on

A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal. A pusztákon sétálva már messziről hallhatjuk, amint csapatokba verődve, egymással kapcsolatot tartva hallatják jellegzetes, gurgulázó hangjukat, amiről a nevüket is kapták. Ha felpillantunk az égre, meg is láthatjuk ezeket a trópusi madarakra jellemző, igen színes tollazatot viselő madarakat, melyek megjelenésével nem sok hazai madárfajunk vetekedhet. A gyurgyalag hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

Fotó: Wenczel Erika – KMNPI

Egyik legkésőbb visszaérkező, melegkedvelő madarunk, amely csak május első harmadában jön meg telelőhelyéről. Ősszel augusztus második felében megkezdi vonulását, hogy a telet melegebb területeken, Kelet- illetve Dél-Afrikában töltse.

Viszonylag rövidebb itt tartózkodása alatt repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket valamilyen leshelyről, például ágról, vagy villanydrótról figyel és enyhén hajlott csőrével, röptében fog el. Méhészmadár néven is emlegetik, mivel étlapján méhek és darazsak is szerepelnek.

Telepesen költ, lösz- és homokfalakban, homok- és agyagbányákban, csatornák, folyók meredek partfalában alakít ki üregeket fészkelés céljára. Évente ebben a rövid időintervallumban csak egyszer költ, fészekalja 6-7 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák táplálásában is mindketten részt vesznek, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek.

A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok.  Állományaikra napjainkban sok veszély leselkedik, a homok és löszfalak leomlásakor a költőhelyek megsemmisülnek.

Forrás: KMNPI

Fotó: Wenczel Erika

Tovább olvasom

Természetvédelem

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének

Published

on

A hiteles környezetvédelem alapja a párbeszéd. Ezért kértem fel Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szaktekintélyét minisztériumunk szóvivőjének – közölte Gajdos László miniszter.

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének.

Az elmúlt 15 évben a civil szervezeteket sokszor akadályként kezelték, én szövetségesként tekintek rájuk. Hiszek abban, hogy csak az elkötelezett szakemberek bevonásával építhetjük újjá az ágazatot. Bízom benne, hogy a hangja eljut mindenkihez – emelte ki Gajdos László miniszter.

Forrás:
Gajdos László miniszter Facebook oldala

Tovább olvasom