Természetvédelem
Gyakorlati kézikönyvet készített nagyragadozókhoz a WWF
A nagyragadozók visszatérése Magyarországra új kihívásokat jelent az általuk lakott területeken élőknek és gazdálkodóknak. A WWF Magyarország a EuroLargeCarnivores LIFE projekt keretében európai példák és a magyarországi tapasztalatok alapján az együttélés megkönnyítésére terepi szakemberek részvételével négyrészes kézikönyvsorozatot készített.
A nagyragadozók visszatérése Magyarországra új kihívásokat jelent az általuk lakott területeken élőknek és gazdálkodóknak. A WWF Magyarország a EuroLargeCarnivores LIFE projekt keretében európai példák és a magyarországi tapasztalatok alapján az együttélés megkönnyítésére terepi szakemberek részvételével négyrészes kézikönyvsorozatot készített.
A Nagyragadozók Magyarországon című sorozat kötetei gyakorlati útmutatót adnak a nagyragadozók terepi nyomainak felismeréséhez és vizsgálatához, valamint segítséget nyújtanak a nagyragadozók okozta károk felismeréséhez és megelőzéséhez. A kiadványok megtalálhatók a WWF Magyarország honlapján, ahol további hasznos segédanyagok, például a villanypásztor szakszerű telepítését bemutató videó és letölthető terepi nyomhatározó is megtalálható.
A négykötetes kézikönyvsorozat első része, a Terepi életjelek és monitoring rendszerek című kötet célja, hogy segítséget adjon azon szakembereknek (pl. természetvédelmi őr, hivatásos vadász), akik munkájuk során sok időt töltenek terepen, de egyelőre csak ritkán találkoztak nagyragadozókkal vagy azok nyomaival. E fajok alkalmi megjelenésére a jövőben az országhatár mellett több helyen is számítani kell, nem csupán az Északi-középhegységben. Számos helyszínen jelenleg még csak ritkán figyelhetők meg nagyragadozók, így a korlátozott terepi tapasztalattal rendelkező szakemberek a kiadvány segítségével most lehetőséget kapnak a tudásuk elmélyítésére. A könyv a 2014 és 2019 között zajló, az Alpok és a Dinári-hegység területén lévő medvepopulációkat vizsgáló LIFE DINALP BEAR (LIFE13 NAT/SI/000550) projekt kiadványa alapján készült, amelyet a természetvédelmi civil szervezet munkatársai magyar nyelvre fordítottak, lektoráltak, majd hazai szakértők képeivel és tudásával testre szabtak.
A kötetet kiegészíti egy, a terepi megfigyelés során könnyen használható nyomhatározó infografika, mely a három nagyragadozó – farkas, hiúz és medve – legjellemzőbb terepi nyomait és az ezekkel könnyen összekeverhető más ragadozófajok – róka, aranysakál, kutya, vadmacska, házimacska és borz – nyomait hasonlítja össze.
A sorozat második kötete, a Molekuláris biológiai módszerek a vadbiológiában című kiadvány a molekuláris biológiai és laboratóriumi eljárások útvesztőiben segít eligazodni. Ezek a modern eszközök és eljárások ma már hazánkban is elérhetőek. A kiadvány segítséget nyújt a laboratóriumi eljárások eredményeinek értelmezésében és abban, hogy meghatározhassuk, mely kérdésekre kaphatunk eredményesen választ a modern eljárások segítségével. A kiadvány összeállítói az alkalmazott genetikai módszerekben hazánkban és nemzetközi szinten is tapasztalatot szerzett szakemberek.
A sorozat további két kötete elsősorban olyan gazdálkodók számára nyújt segítséget, akik állataikat nagyragadozók által is látogatott területen legeltetik. A Haszonállatokban okozott károk megelőzése című kiadvány hazai, kármegelőzésben tapasztalattal rendelkező szakemberek által javasolt gyakorlatokat mutat be, többek között részletezi a helyes villanypásztor-, elektromosháló-, illetve őrkutyahasználat követelményeit. A kiadványban megtalálhatók azoknak a szakmai szervezeteknek az elérhetőségei is, amelyekhez segítségért lehet fordulni az esetleges károk megelőzése ügyében.
A kötetet kiegészíti a WWF Németország által a EuroLargeCarnivores LIFE projekt keretében készített kisfilm, amely lépésről lépésre mutatja be a villanypásztor telepítését. A kisfilm magyar felirattal megtekinthető a EuroLargeCarnivores LIFE projekt YouTube csatornáján vagy a WWF Magyarország honlapján.
A Haszonállatokban okozott károk felismerése című kiadvány a LIFE DINALP BEAR projektben készült terepi kárhatározó hazai helyzetre adaptált verziója. A kötet célja, hogy a hazai szakemberek (az állattartók mellett természetvédelmi őrök és vadgazdálkodók) is felkészülhessenek a kóbor állatok (pl. kutyák), vadászható vadfajok (pl. róka, aranysakál) és a fokozottan védett nagyragadozók (pl. farkas, medve) okozta károk felismerésére.
„Szándékunk volt olyan hiánypótló anyagot összeállítani, ami nem csak szerintünk hasznos, de a gyakorlati szakemberek is örömmel forgatják majd. Ezeket a kézikönyveket azért állítottuk össze, mert a találkozóinkon résztvevő gazdálkodók és természetvédelmi szakemberek úgy találták, hogy előnyös lenne számukra egy ilyen kézikönyvsorozat. Elkészültek, most szabadon hozzáférhetők online, és a releváns szakmai szervezeteknek, valamint partnereinknek a nyomtatott kiadványokat is eljuttattuk” – mondta Dr. Patkó László, a WWF Magyarország Nagyragadozók programvezetője.
A nagyragadozók jelenléte Magyarországon
Magyarországon az Északi-középhegységben élnek nagyragadozók. A farkas már megtelepedettnek tekinthető és rendszeresen szaporodik hazánk több területén. A hiúzból csupán néhány egyed fordul elő az országban. Ezen felül időnként egy-egy Szlovákiából átkóborló barnamedve is megfigyelhető az országban.
A medve, farkas és hiúz állományváltozásainak iránya és mértéke olyan változatos Európa-szerte, mint az állományaik megerősödésének okai. Európában becslések szerint kb. 17 000-17 000 farkas és barnamedve, valamint 9 000 hiúz él.
Projekt az együttélés elősegítésére
A félelmek és aggodalmak legyőzését, valamint az érintettek közötti párbeszéd és tapasztalatcsere elősegítését tűzte ki célul a 2017-2022 között futó EuroLargeCarnivores LIFE projekt, melyben a WWF Magyarországon kívül más európai WWF irodák, a baden-württembergi Erdészeti Kutatóintézet, az olaszországi Eliante Intézet és az Elmauer Intézet is rész vesznek. A projekt célja, hogy egy olyan felületet biztosítson, ahol az EU-ban élő különböző érdekcsoportok információkat gyűjthetnek és oszthatnak meg egymással az emberek és a nagyragadozók együttélésével kapcsolatosan.
Az olyan témák, mint a monitoring, ember-vadvilág konfliktusok csökkentése és megelőzése, személyes vagy vagyonbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak, állattartási gyakorlatok, az orvvadászat, valamint a gazdasági lehetőségek és befektetések is fontos részét képezik a projektnek.
A projekt eddigi főbb eredményei
A projekt szakmai workshopokkal, terepi kirándulásokkal, határokon átnyúló tudáscsere programokkal teremt lehetőséget a párbeszédre állattartók, vadászok, nemzeti parki szakemberek és természetvédők között. Emellett tájékoztató kiadványok, infografikák is készülnek, amelyek segítik az eligazodást a nagyragadozókkal kapcsolatos kérdések között.
A legjobb európai gyakorlatokat és példákat 32 rövidfilmből álló videósorozat is bemutatja. A videókban megszólalók között vannak állattartók, akik hatékony módszereket alkalmaznak állataik védelmére, ökoturisztikával foglalkozó szakemberek, vadászok és vidéken élő személyek, akik elfogadják a lakóhelyük közelében élő nagyragadozók jelenlétét. A videókat Európa 12 országában forgatták, köztük Magyarországon.
Forrás: WWF
Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához a sete-suta őzgidát, mely mindeddig boldogan élt a kertben, kutyával, tyúkokkal, kacsákkal, libákkal békességben.
Egy nem túl szép napon az eddig barátságos kutya megharapta az őz fejét, ahogy megugrott, a lába beszorult egy vaskarám alá, és a hátulsó lába lábtő ízületén nyílt ficam keletkezett. A bőr 12 cm-en felszakadt, és a csont kifordult. Az őz azon járt, mely szennyeződött, fertőződött, ha azonnal nem kap műtéti ellátást, amputálni kell. Gazdája egy nyolcvan éves öreg néni nem tudta elsősegélyben részesíteni, másnak az őzike nem hagyta magát megközelíteni.
A debreceni speciális állatmentők aznap nem tudták szállítani, altatás nélkül nem is lehet. Azonnal kocsiba ültem munkatársammal, és egy bő óra alatt odaértünk Pocsajra. Altató injekció az ólban a combjába, majd mosás, fertőtlenítés, antibiotikum, sínbe rakás, lepedőbe göngyölés és a Duster hátsó ülésén munkatársunk vigyázott rá útközben. Ha mozdult, kapott még egy kis altatót, mert mintegy fél óra a hatása, az út pedig 100 km. Hortobágyon még egy adag, mely már kockázatos volt, mert kérődzők hosszú altatás során felfúvódhatnak, de szükséges, mert azonnal meg kellett operálni.
Mosás, fertőtlenítés, antibiotikumos lemosás még egyszer, csak jobban, szalagok, ízületi tok és bőr varrása után sínezés. Egy folyosót almoztunk be neki, a redőnyös falú kórtermeket összetörte volna, ha nekiugrik. Nem ugrál, de áll, járkál, eszik, iszik, és a gazdái másnaponta látogatják. Öreg néne simogatja, becézgeti, szeretgeti, két hét múlva hazaviszi.
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
1 éve történt… A madárinfluenza pusztított
Dr. Déri János beszámolója 2023-ból:
Tavaly a madárinfluenza miatt a daruállomány 10%-a elpusztult.
Éppen egy éve tört ki a darvak között a madárinfluenza. Tavaly talán a világon a legtöbb daru gyűlt össze Hortobágyon, közel 200 000 madár. Táplálkozni a kukorica tarlókon százas-több ezres csoportokban, és éjszakázni alacsony vízállású, leeresztett halastavakban tízezrével.
Valahol 20 ezer, valahol 60 ezer egy tóban, ahol könnyen terjed a vírus. Hortobágyon pár ezer hullott el, innen a szegedi Fehér tóhoz vonulók közül közel 20 ezer. Az egész állománynak a 10 %-a! A hullák nem kerültek összeszedésre, még februárban sem, mert nem volt gazdája. Sem az állategészségügy, sem a természetvédelem nem tudott, vagy nem akart ezzel foglalkozni.
A daruvész során érdekes módon pár nagyliliken kívül nem volt más madárfaj az áldozatok között. Még a korábbi járványok alatt leginkább érzékeny hattyúk is kimaradtak belőle, bár előtte a nyár folyamán több gólya, egerészölyv is fertőződött.
De az összes nagyüzemi házibaromfi állomány elkapta és kártalanítás mellett mindet ki kellett irtani. A tavaszi vonulással a darvak már nem hullottak, a vadludak sem, de a házi baromfiállományok igen, melyeket ismét ki kiellett irtani.
A vírus endémiássá vált, nem kell már behurcolni, itt terem. Bár idén a vadmadarakat megkímélte a betegség, most újra dühöng a házi baromfiállományok között, és nem biztos, hogy nem jelentkezik vadon élőkben újra. Néhány nyári lúdban már megjelent Hortobágyon és a környéken.
Ha találkozik valaki túl szelíd, emberi közelséget elviselő, esetleg remegő, fejét rázó, tekerő vízimadárral, akkor a tavalyi protokoll szerint nem kell hozzá nyúlni, ott kell hagyni, ahol van, és a hatósági állatorvosnak kell szólni. Ha mi tudunk róla, megoldjuk a karanténozását, a tampon minta vételét és vizsgálatra küldését. Ha valaki akár közvetlenül, akár közvetve érintkezett velük, azonnali teljes személyi fertőtlenítés, ruhacsere szükséges, és ne menjen madarak közelébe!
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
Erdőfürdő a kidobott kanapé
Az I. és a II. rendű vádlott közel 75 köbméternyi hulladékot helyezett el Mátraháza határában.
Az I. és a II. rendű vádlottak egymástól függetlenül több köbméternyi építési törmeléket, háztartási hulladékot, míg másikuk egy kanapét is elhelyezett a Mátraháza külterületén található tájvédelmi körzetben. Az illetékes kormányhivatal által a földterület megtisztítására kötelezett vétlen tulajdonosok közel 1.600.000 forintot fizettek az évek során felhalmozódott hulladék elszállításáért.
A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2022. március 3-án a használatában lévő tehergépkocsival öt fordulóval hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül 0,5 m3 vegyes, veszélyes anyagnak nem minősülő – tégladarabokat, egy pozdorja darabot, szigetelőanyag darabokat, nagyobb vastagságú üvegdarabokat tartalmazó – építési-bontási hulladékot, valamint 7 m3 települési hulladékot helyezett el a tulajdonosok márkházi külterületi ingatlanán.
Az I. rendű vádlott által kihelyezett 0,5 m3 építési-bontási hulladék alkalmas volt a föld, a víz, illetve azok összetevői veszélyeztetésére.
A II. rendű vádlott 2021. szeptember 13. és 2021. október 14. napja között, pontosan meg nem határozható időpontban ugyancsak hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül veszélyes faanyagot tartalmazó kanapét helyezett el hulladékként ugyanott. A II. rendű vádlott által engedély nélkül elhelyezett kanapé veszélyes hulladéknak minősült.
A Márkháza külterületén található, tájvédelmi körzethez tartozó földterületen korábban egy szakadék volt található, amelyet az évek során – illegálisan – veszélyes hulladékot is tartalmazó hulladékkal töltöttek fel ismeretlenek. Az illetékes kormányhivatal a terület tulajdonosait a hulladék elszállítására kötelezte. Az összesen közel 75 köbméternyi hulladék elszállítása a tulajdonosoknak 1.600.000 forintjába került.
A Salgótarjáni Járásbíróság a 2024. október 7-én megtartott előkészítő ülésen hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt az I. rendű vádlottat 180 óra közérdekű munka büntetésre, míg a II. rendű vádlottat 1 év, végrehajtásában 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
A bíróság döntése fellebbezés hiányában a kihirdetést követően jogerőre emelkedett.
Forrás: Magyarország Bíróságai