Keressen minket

Természetvédelem

Héjasas láttak Magyarországon

2021. július 30-án déltájban Tóth Kornél egy fiatal héjasast (Aquila fasciata) figyelt meg és fényképezett a rábapatyi kavicsbányatavaknál. A madáron színes gyűrű és jeladó is volt.

Közzétéve:

Héjasas Magyarországon (Fotó: Borbás Katalin)

Héjasas Magyarországon (Fotó: Borbás Katalin)

A megfigyelésre minden madarász felkapta a fejét, tekintve, hogy ennek a madárfajnak eddig mindössze két előfordulása volt ismert Magyarországról: 1907 szeptemberében a ma Abához tartozó Kajtorszentiván mellett, 1943 tavaszán pedig Kevermes környékén lőttek egy-egy madarat, de ma már sajnos egyik bizonyítópéldány sincs meg. A mostani megfigyelés tehát mindössze a harmadik héjasas-előfordulás hazánkban.

A madár Görögországból szinte egyenes vonalban, északnyugati irányban szelte át a balkáni országokat, így Észak-Macedónia, Albánia, Koszovó, Montenegró, Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Horvátország érintésével érkezett a Drávához július 25-én, ahol a folyó magyar oldalán, Potony település határában éjszakázott. Másnap Kaposvár érintésével északnak repült, és a Somogy megyei Torvaj, majd Som települések határában töltötte az éjszakát. Július 28-án Siófok, Balatonföldvár és Balatonőszöd érintése után átrepülte a Balatont, majd a Balaton-felvidéken és a Bakonyon át meg sem állt a Rábaközig, ahol a Rába közelében, Páli határában éjszakázott. Másnap a Kőszegi-hegységet útba ejtve tett egy kisebb kört Ausztriában, de visszakanyarodott, és a Győr-Moson-Sopron megye délnyugati részén fekvő Répcevis közelében éjszakázott. Június 30-án egy kis déli kitérővel – ekkor figyelték meg Rábapaty mellett – visszatért Páli határába, a Rába mellé, ahol július 31. és augusztus 2. között nagyon sok érdeklődő madarásznak sikerült is megfigyelnie, sőt néhány jó fénykép is készült a madárról.

A jeladónak köszönhetően ismert a madár útvonala (Forrás: LIFE Bonelli eastMed project).

Ebben a pár napban Győr-Moson-Sopron és Vas megye határán, Edve, Pápoc és Rábakecöl térségben mozgott, augusztus másodikán pedig innen délnyugat felé repült, és valószínűleg Sorkikápolna közelében fog éjszakázni. Ezúton is köszönjük a görög madarász kollégáknak, hogy rendszeresen elküldik a madár mozgásának koordinátáit, így sokaknak van lehetősége a madarat megkeresni és távolról megfigyelni. Kíváncsian várjuk, hogy a továbbiakban merre fog mozogni és meddig marad még Magyarországon ez a nálunk ritka madár.

A megfigyelt egyed (Fotó: Borbás Katalin).

A héjasas elterjedési területe Észak-Afrikától és az Ibériai-félszigettől Dél-Kínáig, illetve a Kis-Szunda-szigetekig húzódik, azonban nem összefüggő. Jelentős állományai élnek Észak-Afrikában és a Pireneusi-félszigeten, illetve Dél-Franciaországban. A Földközi-tenger medencéjében többfelé költ kisebb-nagyobb területen. A becslések szerint európai állománya 1100–2400 párra tehető, amelyből kb. 750 pár Spanyolországban, 128–150 pár Portugáliában, 100–140 pár Görögországban költ. Európai állománya stabil, egyes területeken csökken.

Forrás: MME

Természetvédelem

KITEKINTŐ: Németország, Bonn: a város ismét csökkenteni akarja a nutriaállományt a Rheinauensee térségében

Bonn városa vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A Dél-Amerikából származó nutria Németországban is inváziós faj, mivel természetes ellenségei alig vannak, gyorsan szaporodik, és jelentős kárt okoz a vízparti élőhelyekben.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Bonn városa 2026. május 11-én bejelentette, hogy a Rheinauensee környékén ismét vadászattal kívánja csökkenteni a nutriák számát. A következő tavaszi és nyári hónapokban ezért újra vadászok dolgoznak majd a Rajna bal partján fekvő Rheinaue területén. Az intézkedés oka, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt az állomány.

Fotó: Wild und Hund

A város már 2022-ben és 2023-ban is engedélyezte a nutriák vadászatát. Ezt követően 2023 őszén kevesebb mint tíz állatot számoltak össze. A 2025-ös felmérések során azonban ismét több mint 80 nutriát mutattak ki. A város tájékoztatása szerint ezért újabb beavatkozásra van szükség, hogy megakadályozzák az inváziós rágcsálók ellenőrizetlen elszaporodását.

A nutriák – más néven hódpatkányok – eredetileg Dél-Amerikából származnak, Németországban és az Európai Unióban is inváziós fajnak számítanak. Mivel természetes ellenségeik nagyrészt hiányoznak, az állatok gyorsan képesek szaporodni. Bonn városa arra hivatkozik, hogy az uniós rendeletek és a német szövetségi természetvédelmi törvény alapján köteles fellépni az inváziós fajok terjedése ellen.

A Rheinauensee partján a nutriák a város szerint jelentős károkat okoznak. Üregeikkel aláássák a part menti területeket, emellett lehántják a fák kérgét, amivel egyes fás szárú növényeket is veszélyeztetnek. Különösen problémásnak tartják, hogy az állatok víz alatti növényeket fogyasztanak. Ezeket az úgynevezett makroalgákat a Rheinauensee nagyszabású helyreállítása során telepítették be, és az érzékeny ökoszisztéma fontos részének számítanak.

Forrás: Wild und Hund

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Természetvédelem

Trópusi színek a Kis-Sárrét egén: megérkeztek a gyurgyalagok

Ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal.

Published

on

A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén ebben az időszakban napi rendszerességgel találkozhatunk vonuló gyurgyalagokkal. A pusztákon sétálva már messziről hallhatjuk, amint csapatokba verődve, egymással kapcsolatot tartva hallatják jellegzetes, gurgulázó hangjukat, amiről a nevüket is kapták. Ha felpillantunk az égre, meg is láthatjuk ezeket a trópusi madarakra jellemző, igen színes tollazatot viselő madarakat, melyek megjelenésével nem sok hazai madárfajunk vetekedhet. A gyurgyalag hasa és mellrésze kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

Fotó: Wenczel Erika – KMNPI

Egyik legkésőbb visszaérkező, melegkedvelő madarunk, amely csak május első harmadában jön meg telelőhelyéről. Ősszel augusztus második felében megkezdi vonulását, hogy a telet melegebb területeken, Kelet- illetve Dél-Afrikában töltse.

Viszonylag rövidebb itt tartózkodása alatt repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket valamilyen leshelyről, például ágról, vagy villanydrótról figyel és enyhén hajlott csőrével, röptében fog el. Méhészmadár néven is emlegetik, mivel étlapján méhek és darazsak is szerepelnek.

Telepesen költ, lösz- és homokfalakban, homok- és agyagbányákban, csatornák, folyók meredek partfalában alakít ki üregeket fészkelés céljára. Évente ebben a rövid időintervallumban csak egyszer költ, fészekalja 6-7 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik. A fiókák táplálásában is mindketten részt vesznek, a kis gyurgyalagok pedig 30-34 napos korukban már ki is repülnek.

A folyószabályozások előtti időkben a természetes, függőleges partfalakon jóval nagyobb telepekben fészkeltek a gyurgyalagok.  Állományaikra napjainkban sok veszély leselkedik, a homok és löszfalak leomlásakor a költőhelyek megsemmisülnek.

Forrás: KMNPI

Fotó: Wenczel Erika

Tovább olvasom

Természetvédelem

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének

Published

on

A hiteles környezetvédelem alapja a párbeszéd. Ezért kértem fel Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szaktekintélyét minisztériumunk szóvivőjének – közölte Gajdos László miniszter.

Orbán Zoltánt nevezték ki az Élő Környezet Minisztérium szóvivőjének.

Az elmúlt 15 évben a civil szervezeteket sokszor akadályként kezelték, én szövetségesként tekintek rájuk. Hiszek abban, hogy csak az elkötelezett szakemberek bevonásával építhetjük újjá az ágazatot. Bízom benne, hogy a hangja eljut mindenkihez – emelte ki Gajdos László miniszter.

Forrás:
Gajdos László miniszter Facebook oldala

Tovább olvasom