Természetvédelem
Hamvas rétihéja jelölése nyomkövető eszközzel
A füves élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok védelmére összpontosító Grassland-HU Life integrált projekt keretében 2021. július 31-én jeladó került egy kifejlett hamvas rétihéjára. A hamvas rétihéja fokozottan védett, ritka ragadozómadarunk, legtöbbször kezelésből kihagyott sásosokban építi fészkét, de szántóföldi kultúrában is költhet – közölte az MME.
A füves élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok védelmére összpontosító Grassland-HU Life integrált projekt keretében 2021. július 31-én jeladó került egy kifejlett hamvas rétihéjára. A hamvas rétihéja fokozottan védett, ritka ragadozómadarunk, legtöbbször kezelésből kihagyott sásosokban építi fészkét, de szántóföldi kultúrában is költhet – közölte az MME.
Hím hamvas rétihéja (Kép: Henzc Péter – MME)
A Magyar Madártani Egyesület logója (Ábra: MME)
A nyomkövető eszköz akár percekre pontosan tájékoztathat minket arról, hogy a madár mely területeket látogatja meg vadászata során, milyen élőhelytípusok felelnek meg számára, vagy melyeket kerüli el. Ezzel nagyban hozzájárulhat a hamvas rétihéják számára kedvező feltételek megismeréséhez, illetve biztosításához. A jelölés elsődleges célja ugyanis az ilyen élőhelyek számukra megfelelő kezelése, védelme, annak érdekében, hogy jelenlegi alacsony számuk (50-100 pár) ne csökkenjen tovább.
A madár az “Imi” nevet kapta. A madarat a korábbi hamvas rétihéja fajmegőrzési koordinátor, Fatér Imre engedte szabadon. Az elengedés napján már látható volt, hogy többször is zsákmányt hordott a fiókákra vigyázó párjának egy közeli Natura 2000 területen lévő gyepről.
“Imi” nevű jeladós hamvas rétihéja egyik kirepült fiókája (fotó: Turny Zoltán)
“Imi” a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzetében állt párba még tavasszal. A kaszálástól, legelő állatok taposásától az intézkedéseknek köszönhetően megvédett fészkükből három fióka sikeresen kirepült augusztus elején. Egy közeli költésbe kezdő pár azonban nyárra már eltűnt a területről. Sajnos ez nem ritka eset, mivel a talajon fészkelő hamvas rétihéjákra sok veszély leselkedik, például az emlős ragadozók, vagy a vaddisznó.
A gyepek és szálas takarmányok kaszálása, betakarítása jó táplálkozási lehetőség a hamvas rétihéjáknak is. A hirtelen megszűnő takarás könnyebben elérhetővé teszi a rágcsálókat, gyíkokat (Kép: Árvay Márton – MME).
Érdekesség, hogy “Imi” befogásakor láttuk csak meg, hogy az már gyűrűt viselt. A gyűrűje alapján tudtuk meg, hogy 2016-ban a Hevesi-síkon hagyta el a fészket, amit egy önkéntesünk fedezett fel korábban. A gyűrűt is ott kapta fiókaként. Tojó fészektestvérét pedig már 2017-ben is leolvasták kirepülése helyén, mert szülőhelyén állt párba és költött sikeresen.
Hím hamvas rétihéja. A faj fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft. (Fotó: Hencz Péter).
“Imi” a fiatalok szétszéledése után, valószínűleg néhány hét múlva útnak indul a telelőterületére, miközben sok veszéllyel fog találkozni. Reméljük, hogy napról-napra követve megismerjük majd az Afrikába vezető útvonalát is.
Forrás: MME
Természetvédelem
A XIII. Fehértavi darvadozás
November 9-én a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága tizenharmadik alkalommal rendezi meg a Fehértavi Darvadozás – a madárvonulás dél-alföldi ünnepe elnevezésű népszerű rendezvényünket a Szegedi Fehér-tónál. A rendezvényközpont idén is Sándorfalva, a Pallavicini-kastély mögötti piactér és udvar, valamint a Szalakóta Látogatóközpont.
Darvak. Fotó: Dr. Tokody Béla
Az ősz egyik leglátványosabb természeti látványossága a darvak ezreinek vonulása a Dél-Alföldön. A kelet-európai állomány egyik kiemelt gyülekezési helye a szegedi Fehér-tó és környéke. Az itt megpihenő darvak a szántókon, tarlókon megfelelő táplálkozóhelyet találnak, az éjszakákat pedig a lecsapolt halastavakon töltik.
Naplemente darvakkal. Fotó: Dr. Tokody Béla
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság évek óta rendszeresen szervez daruleső túrákat, kollégánk szakavatott vezetésével a résztvevők szem-és fültanúi lehetnek a darvak látványos esti behúzásának vagy akár hajnali ébredésüknek. A Fehértavi Darvadozás azonban több ennél:
PROGRAMOK – A programokon való részvétel ingyenes!
Rendezvényközpont: Sándorfalva, piactér és Pallavicini kastély
7:00–11:00 – Bemutató madárgyűrűzés a Szalakóta Látogatóközpontban (Szatymaz, I. körzet tanya 129.)
8:00–13:00 – Kisvonatozás a Fehértavi Halvasúton (óránként)
A Szegedfish Kft. telephelyéről (a Fehértavi Halászcsárda mellett) minden egész órában indul kisvonat. A kisvonatra előzetes regisztráció szükséges a Szegedfish Kft-nél a 62/461-444 telefonszámon!
Ne maradj le a mezőgazdaság legfontosabb híreiről! Kövesd az Agro Jager Newst a Facebookon is! Kattints a képre!
Jegyár: felnőtt: 3 500 Ft/fő, nyugdíjas/diák: 2 000 Ft/fő, gyerek (0-6 éves korig): 1 000 Ft/fő amit a Szegedfish Kft. telephelyén kell megvenni. Érdeklődni: 62/461-444
9:00-10:00 – DARU FUTAM teljesítmény túra és futás helyszíni regisztráció a Pallavicini kastélykertben, ezt követően egyéni indulás.
Teljesítmény túra: 5 vagy 16 km -es távokon sétálva vagy futva.
Regisztrációs díj: 1000 Ft (csak készpénzben), ami magában foglalja az útvonal itinert, térképet, befutó ajándékot, meleg ételt és italt!
A túra a Pallavicini-kastély kertjéből indul, és a Fehér-tóhoz vezet.
DAruhúzás. Fotó: Dr. Tokody Béla
Programok a piactéren és a Pallavicini kastély parkban
9:00–14:00 – Szabadtéri népi játékok
Természetismereti játékok (MME, Természetismereti Tudástár-SZTE, Szegedi Vadaspark, KNPI)* Kézműves foglalkozások * Népi játszóház (Woodeyo) * madárodú és -etető készítés
10:00–10:45 – Állatasszisztált Élményfoglalkozás Terápiás Kutyákkal – Aktív Mancsok Segítőkutyás Egyesület
11:00–12:00 – Állatijó bemutató – Tóth Gábor élő állatokat bemutató humoros előadása
12:00 – Természetfotó pályázat – díjátadó
12:30 – „Kié a legdarusabb őszi GRU-ND?” díjátadó
12:30 – Veterán autók érkezése a helyszínre
14:00 – Ismeretterjesztő előadás a darvakról Helyszín: Művelődési Ház, előadó: Albert András természetvédelmi őrkerület vezető
15:00 – tól Darubehúzás megfigyelése. Találkozó: Sándorfalva, Brassói u. végén, a sorompónál. 20 fős csoportokban szakvezetőkkel
A rendezvény ideje alatt: szabadtéri természetfotó kiállítás, helyi termékek és nemzeti parki védjegyes termékek vására
Daru. Fotó: Dr. Tokody Béla
Rendezvénykísérő-program: Veterán autók felvonulása
8:00–9:00 – Gyülekező, Dankó Pista Művelődési Ház Szatymaz (Szatymaz, Dózsa György u. 42.) előtt
12:00–12:30 – Érkezés, Sándorfalva piac (Sándorfalva, Ady Endre utca 8.)
A szervezők a programváltoztatás jogát fenntartják!
Természetvédelem
Vadlovak útja a Hortobágyról az Őrségbe
Néhány nappal ezelőtt három Przewalski-ló költözött a Pentezugi Vadlórezervátumból a Kondorfa Hegy-völgy Vadon Területre. Az állatok áttelepítésének célja, hogy az Őrségi Nemzeti Parkban található, az európai bölénycsorda, illetve két vadló otthonául szolgáló kutatási területen az eddiginél nagyobb létszámú ménes alakuljon ki és ezáltal az ott legelésző állatok komplexebb módon, a természeteshez hasonlatosabban kezeljék a területet.
Befogtak egy vadlovat a Hortobágyon. Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park
Az egy éves előkészítést követően, melynek során a fajjal kapcsolatos természetvédelmi munka nemzetközi koordinálását végző Prágai Állatkerttel is egyeztetni kellett, a két nemzeti park igazgatóság szakemberei és a Fővárosi Állat- és Növénykert állatorvosai keresték fel a Hortobágyi Nemzeti Park vadlórezervátumát, ahol a 280 egyedből álló ménes él félvad körülmények között.
Az altatásban lévő állatot kézierővel tették fel a szállítójárműre. Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park
A kiszemelt mének befogása kábítólövedékek használatával történt. A vadlovak a megszokottnál aktívabban viselkedtek ezen a napon, csak ritkán engedtél lőtávon belül a befogó csapatot, ami igencsak megnehezítette a szakemberek munkáját. Először egy idősebb mént, Timont (8 éves agglegény) sikerült szállításra alkalmassá tenni, majd Báró és Bravo (3 évesek) befogására került sor.
Ne maradj le a mezőgazdaság legfontosabb híreiről! Kövesd az Agro Jager Newst a Facebookon is! Kattints a képre!
Az állatok bő hét órás utat követően, éjszaka érkeztek meg az Őrségi Nemzeti Parkba. Egyből otthonosan érezték magukat, másnap már együtt vándoroltak új otthonukban az évek óta itt élő két idős példánnyal.
Vadlovak ménese a Hortobágyon. Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park
A tervek szerint még további öt vadló érkezik a Kondorfa Hegy-völgy Vadon Területre, ahol arra a kérdésre keresik a választ a szakemberek, hogy milyen is lehetett az Őrség élőhelyeinek szerkezete és összetétele abban az időben, amikor nem az ember, hanem elsősorban a nagy növényevők, a bölények és a vadlovak alakították a táj képét.
Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park
Spanyol és francia rendőrök közösen csaptak le nemzetközi csempészhálózatok csoportjaira, és lefoglaltak 5 tonna üvegangolnát, melynek feketepiaci értéke meghaladja a 30 millió eurót. Az európai angolnák fiatal példányainak kilójáért már 7 ezer eurót is megadnak ázsiai tenyésztők, és ennél jóval többet a vendéglők.
Fotó: Rendőrség
A biológusok már a 80-as években megkongatták a vészharangot, hogy a folyók túlhalászása, szennyezése, savasodása és vízerőművek létesítése miatt végveszélybe került az európai angolna, amelyet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2009-ben vett fel a kihalással fenyegetett fajok listájára. Azóta sok országban kvótákkal védik a halászatát, és 2010-ben az Európai Unió tagállamaiban betiltották az exportját, amitől még magasabbra szökött a feketepiaci ára. Ázsia keleti és délkeleti felén az angolnatenyésztők ma már 7 ezer eurót, azaz több mint 2,8 millió forintot is megadnak egyetlen kiló európai üvegangolnáért. A vendéglők ennek a többszörösét fizetik nekik a vágykeltőként is számontartott hal kifejlett példányaiért, melyek nyersen, főleg szusiként feldolgozott változata a luxusvendéglők egyik legnépszerűbb és legdrágább előétele.
Több bűnözői hálózat is specializálódott európai angolnák Ázsiába, főleg Kínába csempészésére. Ezek között kis csoportok is vannak, de egyvalamiben mindannyian megegyeznek: bőröndökbe rejtve viszik ki a vén kontinensről a faj fiatal, apró méretű képviselőit, az úgynevezett üvegangolnákat. A nagyobb bűnszervezetek tagjai Európából először Afrikába – jellemzően Mauritániába és Szenegálba – csempészik az üvegangolnákat, és onnan repülnek velük Ázsiába, mert a nouakchotti és a dakari nemzetközi repülőtéren kevésbé kell a lebukástól tartaniuk. Egy ilyen bőröndbe, vízzel teli műanyag zacskókba átlagosan 30 kiló üvegangolnát pakolnak, ami azt is jelenti, hogy egy ilyen halcsempészkoffer 200 ezer eurót, azaz 80 millió forintot is érhet. A tenyésztők nyereségkulcsa hozzávetőleg tízszeres, mert egyetlen kilogramm üvegangolna kb. 3000 példánynak felel meg.
Fotó: Rendőrség
Ígéretesnek tűnik a faj megmentésére szakosodott biológusok indukált ivarérési eljárása, de a bűnözői körök továbbra is az angolnákhoz alkalmazkodnak, amelyek az Atlanti-óceán nyugati felén, az áramlatokkal szegélyezett Sargasso-tenger 200–500 méteres mélységében ikráznak. Onnan a lárvák legnagyobb tömege a Golf-áramlattal sodródik Délnyugat-Európa, onnan pedig a Földközi-tenger partvidékére, ahonnan folyótorkolatokon úsznak fel édesvizekbe. Akkor is halásszák őket, amikor ezeken a folyókon visszatérnek a tengerbe, és a zughalászat elleni küzdelmet nehezíti, hogy a csempészek jellemzően középkori módszert alkalmaznak: a halászok csónakkal viszik ki a fogást a partszakasz járművel megközelíthetetlen részére, ahol a bűnözők szamárhátra pakolva, úttalan utakon szállítják zsákmányukat a járművükhöz.
Fotó: Rendőrség
A 2010-es exporttilalom óta az Europol hangolja össze az angolnázó bűnszervezetek elleni küzdelmet, amely 2017-ben az Interpol belépésével szintet lépett. Nemzetközi együttműködés körvonalazódott, amelyben ma már több mint 30 állam vesz részt. Azóta világszerte 85 tonna európai angolnát foglaltak le, és 850 ember ellen indult büntetőeljárás, de továbbra is a spanyol és a francia rendőrök vannak a küzdelem frontvonalában. Nemrég hatalmas sikerről számoltak be, összehangolt rajtaütések során 5 tonna üvegangolnát foglaltak le, majd szakemberek bevonásával folyótorkolatok közelében engedtek vissza természetes élőhelyükre. Feketepiaci áron számolva ezzel 30 millió eurós, azaz 12 milliárd forintos illegális bevételtől estek el a bűnszervezetek. A szél-, illetve vízimalomharc folytatódik, amelyet tovább nehezít az éghajlatváltozás. Becslések szerint a 21. században legalább 75 százalékkal csökkent az európai angolna egyedszáma, miközben ázsiai vendéglőkben a mai napon is rengeteg példánya kerül tányérra.
Forrás: Rendőrség
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
A XIII. Fehértavi darvadozás
A csitári barkás gímbika
A diplomaosztós kos
A Nébih fajtakísérleti hálózatában aflatoxin szennyezettségtől mentes kukoricát is termesztettek
A vadászat a környezetvédelem és a biodiverzitás megőrzésének egyik eszköze
A vadászhölgyek sikerével zárult a VI. ZOEV
Megjelent az új agrár-környezetgazdálkodási támogatás pályázati felhívása
Vadlovak útja a Hortobágyról az Őrségbe
Töltik az etetőket a Bélusvölgye Vadásztársaság területén
Visszanéző (2020): Életbikám története
Godzsák Tibor 1966-2024
Életem első őzbakja
Beteljesült álom!
Fegyvertartás – ismét kedvező jogszabályváltozások
A pusztavacsi öreg harcos
Bárhol, bármikor kifuthat eléd!
Három a magyar igazság!
Életbika
