Budapest, 2021. november 24. – A végéhez közeledik a Danube Floodplain projekt, amely azt vizsgálta, hogyan csökkenthetők az árvízi kockázatok az árterek helyreállításával. A projektben résztvevő partnerek 2021. november 3-án és 4-én mutatták be az eredményeket online konferencia keretében.

A Duna mentén az árterek 70%-a elvesztette kapcsolatát a folyóval, a megmaradt árterek állapota is kritikus (Kép: Pixabay)

Az elmúlt évszázadokban a vizesélőhelyek jelentősen átalakultak. A világon 1970 óta a vizesélőhelyek 90%-a tűnt el, az ott élő gerincesek 84%-ával együtt. A Duna mentén az árterek 70%-a elvesztette kapcsolatát a folyóval, a megmaradt árterek állapota is kritikus.

Az ártereknek meghatározó szerepük van az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási helyzetek – áradások, aszályok – okozta kihívások mérséklésében. A folyókkal való kapcsolatuk helyreállítása, a táj alkalmassá tétele a víz befogadására a klímaváltozás okozta kihívásokra is megoldást jelenthet. Ha mindezt nemcsak lokális szinten tesszük a Duna vagy mellékfolyói mentén, hanem az egész vízgyűjtőn minél több ponton, annál több pozitív hatás érhető el.

A Danube Floodplain projekt legfőbb célja az volt, hogy elősegítse a határokon átnyúló vízkezelési és árvízkezelési munkát a biológiai sokféleség és gazdasági szempontok figyelembevételével. A projekt hangsúlyt fektetett az érintettek bevonására és véleményük megismerésére.  Erre leginkább a közös gondolkodás és tervezés, valamint az árterek helyreállítására alkalmazott gyakorlatok terén van szükség, hiszen szóba jöhetnek szürke megoldások (pl. új töltés építése az ártér szélesítése érdekében) vagy zöld beavatkozások (természetes vízvisszatartási gyakorlattal) és ezek kombinálása.

A projektben öt mintaterületet választottak ki, a magyarországi helyszín a Közép-Tisza mentén Fokorúpuszta volt.  Az öt mintaterületen a projektben továbbfejlesztett Duna ártér értékelő eszközzel (Danube Floodplain Evaluation Tool) modellezték az árvízszintek várható hatásait, és elemezték a lehetséges forgatókönyveket.

A modellek eredményei azt mutatják, hogy az árterek helyreállításával és a folyókhoz kapcsolásával mérhető hatást lehet elérni az árvízszintek csökkentésében, így az extrém magas árvizek kockázatait is mérsékelni lehet.

Az árterek helyreállítása egyszerre segíti elő az árvizek kezelését, az ökológiai feltételek javulását és a víz visszatartását a vízhiányos időszakokra. Utóbbi jó eszköz a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, az ivóvízkészletek megóvására, a folyóvíz megszűrésével jobb vízminőség biztosítására.  Ezenkívül több hal lehet a folyókban és bővülnek a kirándulási és sportolási lehetőségek. Az árterek helyreállításának gazdasági hatásait szintén érdemes vizsgálni, hiszen számos, a víz jelenlétével összeegyeztethető gazdálkodási lehetőség van, egy ártéri kaszálón például jóval több szénát tudunk termelni, ha megfelelő a vízellátottsága.

A Magyarországon kijelölt fokorúpusztai mintaterület a Közép-Tisza-vidéken, Jász-Nagykun-Szolnok megyében található. Ennek komplex ártér-helyreállítás vizsgálata valósult meg a projektben, amely figyelembe veszi az árvízi kockázat csökkentését, valamint az ökológiai hasznokat is. A tervezett beavatkozások között töltésáthelyezés, vizesélőhely-kialakítás és tájrehabilitáció is megtalálható. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kapott az eredmények fenntarthatósága, valamint az egykori területhasználat visszaállítása. Az előirányzott ártér-helyreállítási intézkedések jelenleg kivitelezés alatt állnak. Az új töltés már elkészült a területen, valamint folyamatban van a vizesélőhely és az új területhasználat (rét/legelő) kialakítása is. Az itt elvégzett beavatkozások jó alapul szolgálhatnak a hasonló jellegű jövőbeni ártér-visszacsatolásokhoz, valamint a megszerzett tapasztalatok felhasználhatók más, hasonló tulajdonságokkal bíró folyószakaszok helyreállítása esetében is.

Következő lépésként a projektben készült megvalósíthatósági tanulmányok eredményei alapján további együttműködésre van szükség az érintett földtulajdonosokkal és területkezelőkkel azért, hogy sikeresen megvalósíthatók legyenek a helyreállítási projektek.

A Danube Floodplain projekt (Reducing the flood risk through floodplain restoration along the Danube River and tributaries) 2018. június 1-jén indult el és 2021. november 30-án fejeződik be. A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. A projektben 18 partner és 4 társult stratégiai partner vesz részt a Duna vízgyűjtője által érintett tíz országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Németország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia). Magyarországról a WWF Magyarország, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG), a Szegedi Egyetem és az Országos Vízügyi Főigazgatóság tagjai a projekt konzorciumnak.

Forrás: WWF