Természetvédelem

Vércsevédelmi munka a Felső-Kiskunságban

Az elmúlt években az aktív szalakóta-védelmi munkák mellett egyre több figyelmet fordítottunk a Felső-Kiskunság vörös és kék vércséinek megőrzésére is. Tapasztalataink szerint a vörös vércsék számára ez a vidék nagyon kedvező, de a fészkelési lehetőségek limitáltak.

Közzétéve:

2021.12.01.

Feltöltő:

Dr. Szilágyi Gergely PhD

Kék vércse (Kép: Lendvai Csaba – MME)

Kisebb számban kék vércsék is élnek errefelé, viszont költésre alkalmas vetési varjú telepből nincs túl sok. Az első kék vércsék számára megfelelő odútelepeket 6-7 évvel ezelőtt helyeztük önkéntesek segítségével, amelyben Szász László munkáját ki kell emelnünk. Az eredmények a területek egy részén bíztató volt. Ismerve a faj állományának ingadozását, kellett várni pár évet az értékeléshez. Az utóbbi időszakban két mesterséges ládákból kialakított telepen alakult ki stabil állomány (4-7 pár, Kunszentmiklós és Apaj környéke), ami területi viszonylatban jónak mondható. Ezek mellett több varjútelep is bővült, amelyek megürült gallyfészkeit szintén előszeretettel használják a kék vércsék. Utóbbiak esetében nincs pontos adatunk, mivel ezek ellenőrzése sok esetben nem kivitelezhető komoly zavarás nélkül. Néhány magányosan költő párról is volt tudomásunk. Fontos megemlíteni, hogy a kék vércse telepesen költő faj, amelynek bizonyítottan nagyobb költési sikeressége „közösségben”, mint szoliter módon.

Vércsetelep újonnan kihelyezett ládái (Kép: Lendvai Csaba – MME)

A 2021-es terepszezonban 97 ládát ellenőriztünk, amelyben 38 pár vörös vércse és 10-12 pár kék vércse költött. Az eredmények szerint 2-3 kék vércse fióka volt fészkenként, a vörös vércsék 2-5 fiókát neveltek. A vizsgált területen a szoliter vércseládákat jelentős részben foglalták vörös vércsék, bár az idei év kicsit gyengébbnek bizonyult, voltak olyan „bevált” költőhelyek, amelyek idén üresek maradtak. Amikor lehetőség nyílt rá, akkor gallyfészkeket is ellenőriztünk.

Érdekességek is akadtak idén, ugyanis egyik vércseládában szalakótapár fogott költésbe. Ez is mutatja, hogy jó táplálkozóhelyeken hiány van a költőodúból. Ennek ellentétére is volt példa, ugyanis 4 helyen tapasztaltuk, hogy leesett tetejű szalakóta ládában vörös vércsék telepedtek meg.

Az őszi-téli időszak a karbantartásokról szól, amelyet novemberben meg is kezdtünk. Újabb telepet fogunk kihelyezni Bugyi határában, illetve már bővítettük apaji telepünket. Igyekszünk a régi tönkrement odúkat felújítani, amely anyag és költséghatékony megoldás. A tavalyi évtől megkezdődtek a színes gyűrűs jelölések is, amelyekből már értékes megkerülések is származtak.

Forrás: MME

Következő cikk

Szürkefarkast videóztak Nógrád megyében

Ne hagyd ki

Adomány lesz az elkobzott bútorból

Természetvédelem

A megfelelő tájgazdálkodás segíthet megelőzni az erdőtüzeket

Az Európai Bizottság integrált erdőtűzkockázat-kezelésre vonatkozó új megközelítéséről tárgyaltak az Európai Parlament ENVI Bizottságának június 1-jei ülésén.

Published

15 óra

2026.07.15.

Dr. Szilágyi Gergely PhD

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az erdő- és vegetációtüzek megelőzése nem csupán azt jelenti, hogy reagálunk, amikor a tűz már fellángolt. A megelőzés azon is múlik, hogyan kezelik Európa vidéki tájait az év egészében.

Fotó: FACE

Ez volt az egyik legfontosabb üzenete az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága, az ENVI június 1-jei ülésének. A képviselők az Európai Bizottság integrált erdőtűzkockázat-kezelésre vonatkozó új megközelítéséről cseréltek véleményt Jessika Roswall környezetvédelemért, vízügyi rezilienciáért és versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztossal, valamint Hadja Lahbib felkészültségért, válságkezelésért és egyenlőségért felelős biztossal.

A stratégiát 2026 márciusában fogadták el, azt követően, hogy az előző évben Európa-szerte több mint egymillió hektárnyi terület égett le.

Roswall biztos hangsúlyozta, hogy az erdő- és vegetációtüzekkel kapcsolatos szakpolitika középpontjában a megelőzésnek, a felkészültségnek és a hosszú távú ellenálló képességnek kell állnia. A tűzállóbb tájak kialakítását összekapcsolta a fenntartható mezőgazdasággal és erdőgazdálkodással, a változatos területhasználattal, az éghető növényi anyag felhalmozódásának csökkentésével, valamint a gazdaságilag életképes vidéki térségek fenntartásával. Kiemelte azt is, hogy a földterületek felhagyása jelentősen növeli az erdőtüzek kockázatát.

A vita során a Natura 2000 hálózatról is szó esett. Az Európai Bizottság egyértelművé tette, hogy a természetvédelemnek és az erdőtűzkockázat kezelésének kölcsönösen erősítenie kell egymást. Olyan iránymutatásokra is hivatkozott, amelyek szerint a legeltetés és az ellenőrzött égetés védett területeken is alkalmazható, amennyiben ezek összeegyeztethetők a természetvédelmi célkitűzésekkel.

A FACE szerint a vita azt mutatja, hogy a természet védelme és a területek aktív kezelése kéz a kézben járhat. A gazdálkodók, erdészek, vadászok, földtulajdonosok és helyi közösségek egyaránt hozzájárulnak az ellenállóbb tájak fenntartásához, a területek felhagyásának mérsékléséhez és a vadon élő állatok élőhelyeinek megőrzéséhez.

Forrás: FACE

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Természetvédelem

Szélerőmű–madár konfliktustérképet készített az MME

Az MME szakemberei levélben keresték meg Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert.

Published

20 óra

2026.07.15.

Dr. Szilágyi Gergely PhD

Levélben kerestük meg Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert arra a bejelentésére reagálva, miszerint augusztus végén a kormány jelentős szélerőmű-építési pályázatot ír ki. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület konfliktustérképet készített, hogy a károkozás minimalizálása érdekében a jogszabályalkotásnál és a szélerőművek tervezésénél is kellő súllyal figyelembe tudják venni a döntéshozók a természetvédelmi szempontokat.

Fotó: MME

Az energetikai és környezetvédelmi célok közül kiemelkedik a megújuló energiaforrások minél nagyobb arányú bevezetése, amelyen belül Magyarországon aktuálisan a szélenergia kihasználásának jelentős növelése kapott teret a hírekben. Az MME üdvözli és támogatja a megújuló energiaforrások, köztük a szélenergia arányának növelését – ez fontos lépés a fenntartható és klímabarát energiatermelés felé –, ugyanakkor ez csak úgy valósulhat meg felelősen, ha a fejlesztések nem okoznak jelentős természetvédelmi károkat. A szélerőművek elővilágra – és azon belül is a veszélyeztett madárfajokra – gyakorolt negatív hatásai már az 1970-es évek óta ismertek, és az utóbbi évtizedben már a Kárpát-medencében is születtek vizsgálatok a ragadozómadarak, vagy éppen a túzokállomány érintettségéről. Ezek a vizsgálatok kimutatták, hogy az ütközések okozta közvetlen pusztulás mellett a szélerőművek és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kiépülése miatt jelentős élőhelyvesztést is okoznak az ilyen fejlesztések.

A közeljövőben kialakítandó szélerőmű-hálózat évtizedeken keresztül fogja befolyásolni az hazai élővilágot, és egyes veszélyeztetett madár- vagy denevérfajok esetében akár kritikus szintű és visszavonhatatlan hatásokat is okozhat, ha a tervezésnél nem veszik kellő súllyal figyelembe a természetvédelmi szempontokat. A jogszabályalkotási és tervezési folyamat elősegítése érdekében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) értékelte a madárfajok szélerőművek általi veszélyeztetettségét és természetvédelmi helyzetét, feldolgozta a potenciálisan érintett madárfajok előfordulási adatait, és egy súlyozásos pontrendszer alapján 2,5 km-es felbontású országos térképet (ún. konfliktustérképet) állított össze.

A cél az, hogy a hazai szélerőmű-hálózat fejlesztése során a természetvédelmi, és azon belül a madárvédelmi szempontokat a gazdasági érvekkel egyenrangú súllyal vegyék figyelembe a beruházók, tervezők és döntéshozók. A körültekintő tervezéssel most még könnyen megelőzhető, hogy az olyan természeti értékeink, mint az Európai Unióban elsősorban Magyarországon élő parlagi sas, kerecsensólyom, kék vércse, túzok, vagy éppen a közkedvelt fehér gólya hazai állományai jelentősen károsodjanak.

Fontos hangsúlyozni, hogy a most közreadott konfliktustérkép egy a politikai folyamatokra válaszul, a már rendelkezésre álló adatok alapján gyorsan összeállított munkaanyag, amely egy esetleges szakmai együttműködés keretében folyamatosan frissítendő, és további terepi és tudományos adatokkal szükséges kiegészíteni.

Az elkészült szakanyagot az Élő Környezetért felelős, valamint a Gazdasági és Energetikai Minisztériumoknak is átadtuk, illetve felajánljuk szakmai együttműködésünket a madarak és szélerőművek jövőbeli konfliktusának csökkentése érdekében.

A tanulmány és térkép honlaphírben érhető el: https://mme.hu/hirek/2026/07/14/level_kapitany_istvannak_szeleromumadar_konfliktusterkepet_keszitett_az_mme

Forrás: MME

Tovább olvasom

Természetvédelem

KITEKINTŐ – Németország: Farkasok testközelből

Published

2 nap

2026.07.14.

Dr. Szilágyi Gergely PhD

Seregély József élménybeszámolója Észak-Bajorországból:

Nyár közepén kedves ismerősök meghívtak egy vadfotós workshopra egy észak-bajorországi vadrezervátumba, ahol az volt a kitűzött cél, hogy nagyragadozókat kapjunk lencsevégre. Kaptam a lehetőségen, hiszen meglehetősen megterhelő munkám mellett, gyakran csak a vadfotózás képes igazán kikapcsolni. A lehetőség pedig, hogy olyan fajokat is fényképezhessek, amelyeket idehaza jó esetben csak állatkertben láthatnék, egészen feldobott.

Nyolcórás autóút és két ország átszelése után megérkeztünk a szálláshelyünkre, egy kis faluba. Ezzel kezdetét vette a szűk egyhetes, ám kalandokban gazdag alvásmegvonásunk, hiszen a ragadozók legfőképpen a kora hajnali, illetve az alkonyat utáni órákban aktívak. Ilyenkor azonban még a fényképezőgépeink szenzorai és nagy fényerejű objektívjeink is képesek megörökíteni őket. A túra egyik fénypontját, a számos megfigyelhető faj közül, természetesen a szürke farkas jelentette.