Keressen minket

Természetvédelem

Szlovákia és Magyarország összefogott a kék vércse és a túzok megőrzéséért

Közzétéve:

Fertő-Hanság Nemzeti Park: A kék vércse és a túzok azon madárfajok csoportjába tartoznak, melyeket a szakértők a legnagyobb aggodalommal figyelnek. Állományuk drámai mértékben csökkent az elmúlt évtizedekben bizonyos régiókban. Szlovák és magyar ornitológusok hosszú ideje együttműködésben dolgoznak mindkét faj populációjának megerősítésén, növekedésének elősegítésén. A most induló „Steppe on border” LIFE projekt azon élőhelyek javítására összpontosít, ahol mindkét faj előfordul, különösen a határ menti régióban. A pályázat az Európai Unió támogatásával, öt éves időtartamban valósul meg.

Szlovák és magyar ornitológusok hosszú ideje együttműködésben dolgoznak mindkét faj populációjának megerősítésén, növekedésének elősegítésén (Kép: Fertő-Hanság Nemzeti Park)

A Fertő–Hanság Nemzeti Park Magyarország északnyugati területén fekszik. Elődje a Fertő-tó Nemzeti Park volt, mely 1991-ben jött létre a Fertő-tó Tájvédelmi Körzet átszervezésével, mai nevét pedig 1994-ben kapta, amikor hozzácsatolták a Hanság Tájvédelmi Körzetet. (Ábra: ferto – hansag.hu)

A kék vércse és a túzok állománya az elmúlt 40 évben 30% kal csökkent Európában, egyes régiókban pedig az eltűnés veszélye fenyegeti. Az élőhelyvesztés és alacsony szaporodási siker mindkét faj számára kritikus veszélyeztető tényező. Ezért a most induló Steppe on border LIFE projekt fő célja a túzok és a kék vércse kedvezőtlen helyzetének javítása elsősorban az intenzíven használt mezőgazdasági területek gyepterületekké alakításával. Ez javítja mind a táplálkozás, mind a költés és fiókanevelés feltételeit.

A projekt Magyarországról és Szlovákiából 2 társfinanszírozó hozzájárulásával, 7 kedvezményezett közös munkájaként valósul meg Szlovákiában 1, Magyarországon pedig 4 különleges madárvédelmi területen 2022. február 1 től 2027. április 30 ig. A projekt logójának megtervezésére nyilvános nemzetközi pályázatot hirdettünk.

Szlovákiában a projekt tevékenységeit a Sysľovské polia különleges madárvédelmi területen hajtják végre, amely az ország utolsó ismert helyszíne, ahol mindkét faj rendszeresen előfordul.
A kék vércse már a kihalás szélén állt Szlovákiában, 2012 ben egyetlen sikeres költőpárt sem észleltek. Attól az évtől kezdődően azonban különböző természetvédelmi akciókat hajtottak végre a „Redfoot” LIFE projekt keretein belül, nagy sikerrel. A populáció mérete azóta is ingadozó. Míg 2019-ben 22 sikeres pár 74 fiókájának örülhettünk, 2021-ben már csak 14 pár sikeres költését észlelték 35 fiókával. Szlovákiában túzok költést 2012 óta nem regisztráltak, kivéve 2018-ban, amikor 4 fészkelési kísérletet jegyeztek fel ismeretlen eredménnyel.

A Sysľovské polia különleges madárvédelmi terület 95% ára jellemző az intenzív gazdálkodás, beleértve a növényvédő szerek és műtrágyák használatát. Ennek következtében mindkét madárfajt érzékenyen érintik a zsákmány állatok (különösen kistermetű rág csálók és rovarok) korlátozott elérhetősége és a kedvezőtlen természetes szaporodási feltételek. A terület másik problémája a látogatók illegális belépése, ami zavarást okoz.

Körülbelül 112 hektárnyi területen jelentősen javulnak a feltételek a szántó gyeppé/ugarrá átalakítása révén. A célfajok számára biztonságos költést biztosítunk minden észlelt költési kísérletnél. Több mint 3000 fa és cserje ültetése kedvez a gerincteleneknek, az általános biológiai sokféleségnek, a vízvisszatartásnak és hozzájárul a természetes fészkelőhely kínálat növekedéséhez Különös jelentőséggel bírnak továbbá a közösségi érdekek és a természetvédelem összehangolását célzó intézkedések is a pályázatban.

Magyarországon tervezett tevékenységek

A Mosoni-sík különleges madárvédelmi terület jelenleg a Kisalföld egyetlen túzok-élőhelye. A Natura2000 terület kijelölésekor ez a terület a faj legfontosabb élőhelyeként volt megjelölve. A jövőben megfelelő gyepgazdálkodás, illetve a megfelelő költő- és táplálkozóhelyek kialakítása elengedhetetlen a stabil populáció megőrzéséhez. A gyepek aránya jelenleg nagyon alacsony, 0–5 kék vércse próbál az intenzíven művelt szántóföldön zsákmányhoz jutni, a költési siker ezért nagyon alacsony (0-2 fióka/fészek). A varjak gyérítése következtében a természetes fészkelési lehetőségek is erősen lecsökkentek.

A Fertő-tó különleges madárvédelmi területen is hasonló a területhasználat helyzete. Kék vércse hosszú ideig nem is költött a területen, vándorló egyedek azonban rendszeresen előfordultak. Az elmúlt 5 évben 1-8 párat észleltek. Megfelelő táplálkozó- és költőhelyek kialakításával rendszeres, stabil költőállomány alakulhat ki a területen.

A határ menti területeken a költési lehetőségek megteremtése érdekében a Fertő-tó és a Mosoni-sík különleges madárvédelmi területeken 100 költőláda kerül kihelyezésre. Ezen kívül a Sárvíz völgye és a Velencei-tó és Dinnyési-fertő különleges madárvédelmi területeken legalább 4 telepen további 200 költőláda kerül kihelyezésre a sikeres költés feltételeinek biztosítására, valamint a kék vércsék perempopuláció felé terelésének elősegítésére az alföldi magpopulációból.

A Fertő tó és a Mosoni-sík területén összesen 311 hektáron az invazív fafajok, illetve az agresszív gyom- és cserjefajok eltávolítása után tervezett élőhely-helyreállítási munkák a túzok és a kék vércse számára megfelelő költő- és táplálkozási helyeket alakítanak ki. A gyeprekonstrukción túl a gazdálkodókkal együttműködve, összesen 50 ha intenzív szántóterületen ugarsávok kialakításával szintén a megfelelő élő- és táplálkozóhelyek kialakítása a célunk.

A Mosoni-síkon Várbalog önkormányzata több rendezvényt is tart a magyar, osztrák és szlovák gazdálkodók számára a természetbarát mezőgazdasági gyakorlatok népszerűsítésére a megfelelő kezelés alatt álló területek növelése érdekében (workshopok, rendezvények és 50 facsemete elültetése és gondozása kék vércsék gyülekezőhelyein).

Háttér:

  • A LIFE STEPPE ON BORDER – A túzok és kék vércse hosszú távú megőrzése Magyarország és Szlovákia határ menti régiójában (LIFE20 NAT/SK/001077) című LIFE pályázat az Európai Unió LIFE programjának támogatásával és az Agrárminisztérium társfinanszírozásával valósul meg.
  • logópályázatra érkezett nyertes design készítője szerződéskötést követően 400 € díjazásban részesül.
  • A pályázat vezető kedvezményezettje és egyben koordinátora a Szlovák Ragadozómadár-védelmi Egyesület. A partnerség további tagjai Szlovákiában Pozsony Város Önkormányzata, a Szlovák Madárvédelmi Egyesület (BirdLife Szlovákia) és a Szlovák Állami Természetvédelmi Hatóság, Magyarországon pedig a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság és Várbalog Község Önkormányzata.

Forrás: Fertő-Hanság Nemzeti Park

Természetvédelem

Öreg néne őzikéje

Őzsutát műtöttek meg a Hortobágyi Madárpark szakemberei.

Published

on

Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához a sete-suta őzgidát, mely mindeddig boldogan élt a kertben, kutyával, tyúkokkal, kacsákkal, libákkal békességben.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Egy nem túl szép napon az eddig barátságos kutya megharapta az őz fejét, ahogy megugrott, a lába beszorult egy vaskarám alá, és a hátulsó lába lábtő ízületén nyílt ficam keletkezett. A bőr 12 cm-en felszakadt, és a csont kifordult. Az őz azon járt, mely szennyeződött, fertőződött, ha azonnal nem kap műtéti ellátást, amputálni kell. Gazdája egy nyolcvan éves öreg néni nem tudta elsősegélyben részesíteni, másnak az őzike nem hagyta magát megközelíteni.

A debreceni speciális állatmentők aznap nem tudták szállítani, altatás nélkül nem is lehet. Azonnal kocsiba ültem munkatársammal, és egy bő óra alatt odaértünk Pocsajra. Altató injekció az ólban a combjába, majd mosás, fertőtlenítés, antibiotikum, sínbe rakás, lepedőbe göngyölés és a Duster hátsó ülésén munkatársunk vigyázott rá útközben. Ha mozdult, kapott még egy kis altatót, mert mintegy fél óra a hatása, az út pedig 100 km. Hortobágyon még egy adag, mely már kockázatos volt, mert kérődzők hosszú altatás során felfúvódhatnak, de szükséges, mert azonnal meg kellett operálni.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Mosás, fertőtlenítés, antibiotikumos lemosás még egyszer, csak jobban, szalagok, ízületi tok és bőr varrása után sínezés. Egy folyosót almoztunk be neki, a redőnyös falú kórtermeket összetörte volna, ha nekiugrik. Nem ugrál, de áll, járkál, eszik, iszik, és a gazdái másnaponta látogatják. Öreg néne simogatja, becézgeti, szeretgeti, két hét múlva hazaviszi.

Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Tovább olvasom

Természetvédelem

1 éve történt… A madárinfluenza pusztított

Dr. Déri János beszámolója 2023-ból:
Tavaly a madárinfluenza miatt a daruállomány 10%-a elpusztult.

Published

on

Éppen egy éve tört ki a darvak között a madárinfluenza. Tavaly talán a világon a legtöbb daru gyűlt össze Hortobágyon, közel 200 000 madár. Táplálkozni a kukorica tarlókon százas-több ezres csoportokban, és éjszakázni alacsony vízállású, leeresztett halastavakban tízezrével.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Valahol 20 ezer, valahol 60 ezer egy tóban, ahol könnyen terjed a vírus. Hortobágyon pár ezer hullott el, innen a szegedi Fehér tóhoz vonulók közül közel 20 ezer.  Az egész állománynak a 10 %-a! A hullák nem kerültek összeszedésre, még februárban sem, mert nem volt gazdája. Sem az állategészségügy, sem a természetvédelem nem tudott, vagy nem akart ezzel foglalkozni.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

A daruvész során érdekes módon pár nagyliliken kívül nem volt más madárfaj az áldozatok között. Még a korábbi járványok alatt leginkább érzékeny hattyúk is kimaradtak belőle, bár előtte a nyár folyamán több gólya, egerészölyv is fertőződött.

De az összes nagyüzemi házibaromfi állomány elkapta és kártalanítás mellett mindet ki kellett irtani.  A tavaszi vonulással a darvak már nem hullottak, a vadludak sem, de a házi baromfiállományok igen, melyeket ismét ki kiellett irtani.

A vírus endémiássá vált, nem kell már behurcolni, itt terem.  Bár idén a vadmadarakat megkímélte a betegség, most újra dühöng a házi baromfiállományok között, és nem biztos, hogy nem jelentkezik vadon élőkben újra. Néhány nyári lúdban már megjelent Hortobágyon és a környéken.

Ha találkozik valaki túl szelíd, emberi közelséget elviselő, esetleg remegő, fejét rázó, tekerő vízimadárral, akkor a tavalyi protokoll szerint nem kell hozzá nyúlni, ott kell hagyni, ahol van, és a hatósági állatorvosnak kell szólni. Ha mi tudunk róla, megoldjuk a karanténozását, a tampon minta vételét és vizsgálatra küldését. Ha valaki akár közvetlenül, akár közvetve érintkezett velük, azonnali teljes személyi fertőtlenítés, ruhacsere szükséges, és ne menjen madarak közelébe!

Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Tovább olvasom

Természetvédelem

Erdőfürdő a kidobott kanapé

Az I. és a II. rendű vádlott közel 75 köbméternyi hulladékot helyezett el Mátraháza határában.

Published

on

Az I. és a II. rendű vádlottak egymástól függetlenül több köbméternyi építési törmeléket, háztartási hulladékot, míg másikuk egy kanapét is elhelyezett a Mátraháza külterületén található tájvédelmi körzetben. Az illetékes kormányhivatal által a földterület megtisztítására kötelezett vétlen tulajdonosok közel 1.600.000 forintot fizettek az évek során felhalmozódott hulladék elszállításáért.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2022. március 3-án a használatában lévő tehergépkocsival öt fordulóval hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül 0,5 m3 vegyes, veszélyes anyagnak nem minősülő – tégladarabokat, egy pozdorja darabot, szigetelőanyag darabokat, nagyobb vastagságú üvegdarabokat tartalmazó – építési-bontási hulladékot, valamint 7 m3 települési hulladékot helyezett el a tulajdonosok márkházi külterületi ingatlanán.

Az I. rendű vádlott által kihelyezett 0,5 m3 építési-bontási hulladék alkalmas volt a föld, a víz, illetve azok összetevői veszélyeztetésére.

A II. rendű vádlott 2021. szeptember 13. és 2021. október 14. napja között, pontosan meg nem határozható időpontban ugyancsak hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül veszélyes faanyagot tartalmazó kanapét helyezett el hulladékként ugyanott.  A II. rendű vádlott által engedély nélkül elhelyezett kanapé veszélyes hulladéknak minősült.

A Márkháza külterületén található, tájvédelmi körzethez tartozó földterületen korábban egy szakadék volt található, amelyet az évek során – illegálisan – veszélyes hulladékot is tartalmazó hulladékkal töltöttek fel ismeretlenek. Az illetékes kormányhivatal a terület tulajdonosait a hulladék elszállítására kötelezte. Az összesen közel 75 köbméternyi hulladék elszállítása a tulajdonosoknak 1.600.000 forintjába került.

A Salgótarjáni Járásbíróság a 2024. október 7-én megtartott előkészítő ülésen hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt az I. rendű vádlottat 180 óra közérdekű munka büntetésre, míg a II. rendű vádlottat 1 év, végrehajtásában 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.

A bíróság döntése fellebbezés hiányában a kihirdetést követően jogerőre emelkedett.

Forrás: Magyarország Bíróságai

Tovább olvasom