Természetvédelem
Az égő nádból mogyorós pelét mentettek
A szabadtéri tüzek szempontjából a tavasz a legveszélyesebb időszak, hiszen a jó időben egyre többen választanak szabadtéri programokat, vagy kezdik meg a kerti munkákat. A veszélyt egyrészt a száraz aljnövényzet, az avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz.
Mogyorós pelét mentettek meg a tűzoltók. (Kép: Kapás Márton tűzoltó őrmester – BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság)
Nagy kockázatot jelenthet a gondatlanság is, hiszen a szabadtéri tüzek 99 százalékát emberek okozzák. Különösen ebben a rendkívül száraz időszakban.
Kép: Kapás Márton tűzoltó őrmester – BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Gondoljatok a tűzoltókra, akik sok esetben órákon át tartó kemény munkával tudják megfékezni a tüzeket. Gondoljatok a természetre, és az állatvilágra. A leégett területeken visszavonhatatlan károk keletkezhetnek.
Kép: Kapás Márton tűzoltó őrmester – BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Az ott élő állatok – ha életben maradnak – elvesztik az otthonukat. Képeink kedden délután készültek a Maconkai víztároló partján, ahol egy kerti traktor gyulladt ki, a lángok pedig átterjedtek a tóparti nádasra.
Forrás: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Természetvédelem
Kiterjedt külterületi mérgezési esemény Sülysáp és Mende települések közt!
A hatóságok megkezdték a bűncselekmény felderítését
Tisztelt Lakosság! Szeretnénk Önöket tájékoztatni, felhívni a figyelmüket, és segítségüket kérni.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata március 7-én a késő délutáni órákban lakossági bejelentést követően szerzett tudomást egy Sülysáp település külterületét érintő mérgezési eseményről, ezen a napon 1 példány (pld) fokozottan védett parlagi sas, valamint 1 pld védett egerészölyv teteme került elő egy mérgezett csalétkek közelében.
Fotó: Duna-Ipoly Nemzeti Park
Az Igazgatóság munkatársai a Rendőrség bevonásával megkezdték a bűncselekmény felderítését. Március 8-án az érintett szervek, bevonva a MME – Magyar Madártani Egyesület kutyás keresőegységét folytatták a munkát. Ezen a napon további 7 pld. egerészölyv, és 5 pld. holló teteme került elő, valamint felderítésre került 5 csalétek (házi kacsa, baromfi és házi nyúl). További állati tetemeket is találtunk (rókák, házi liba, kacsa, tyúk, valamint kihelyezett felezett sertésfej), illetve beazonosításra került 1 pld egerészölyv, és 1 pld holló régi maradványa. Így bebizonyosodott hogy nem egyszeri hanem tartamos, visszatérő elkövetés felderítése kezdődött meg.
Fotó: Duna-Ipoly Nemzeti Park
Március 10-én további 2 rókatetem, illetve egy kézigránát került elő, amely szintén bejelentésre került.
❗️A 2021-es Tura-Galgahévíz térségében történt eseményeket követő Btk. szigorítás már a mérgezett csali kihelyezését is bűncselekménnyé nyilvánítja, de a fokozottan védett parlagi sas, vagy a nagyszámú védett madártetem önállóan is kimeríti a természetkárosítás bűncselekményének tényállását. A feltárt egyéb tetemek vadgazdálkodási, népegészségügyi szabályok megsértéséről tanúskodhatnak.
❗️Mivel a tetemek egy része bizonyosan erős méreggel kezelt, így szeretnék felhívni a lakosság figyelmét, az érintett térségben a kutyasétáltatás, gyermekekkel való kirándulást fokozott óvatossággal végezzék, ugyanis a feltételezett méreganyag mind a háziállatokra, mind az emberekre veszélyes.
Kérjük hogyha elhullott védett vagy fokozottan védett állat tetemére, illetve vadászható faj, vagy háziállat mérgezésgyanús tetemére bukkannak úgy értesítsék az Őrszolgálatot a nemetha@dinpi hu elektronikus levélfiókon keresztül, a mérgezésgyanús állat pontos helyének megadásával, és ha lehetséges fényképmelléklet megküldésével.
❗️Kérjük a mérgezett csalétkekhez, tetemekhez ne nyúljanak! A mérgezés terepen látható legbiztosabb jele, amennyiben a maradványokon, vagy azok közvetlen közelében nagyszámú elpusztult dögbogár, illetve egyéb rovartetemek találhatóak.
Forrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Miért mozognak vegyes csapatokban a bíbicek és a seregélyek?
Bíbic- és seregélycsapatok tűntek fel Kardoskúton.
Február második felétől egyre nagyobb számban figyelhetjük meg a visszaérkező bíbic- és seregélycsapatokat a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén fekvő, tocsogós-vízállásos gyepterületeken.
Fotó: Fotó: Palcsek István Szilárd – KMNP
Mindkét faj rövidtávú vonuló, így az elsők között érkeznek vissza hazánkba a tavaszi vonulás során. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy ennek a két madárfajnak az egyedei elvegyülnek, és együtt mozog a nagy madársereg. Vajon miért keresik egymás társaságát ilyenkor a bíbicek és a seregélyek?
Az első és egyik legfontosabb ok, hogy a nagyobb csapat nagyobb védelmet jelent a ragadozók ellen. Így ugyanis több szem figyeli a veszélyt. A bíbicek különösen éberek a ragadozókra, és gyorsan riasztanak, ha például egy rétihéja vagy egyéb ragadozó madár megjelenik. A seregélyek kihasználhatják ezt a védelmet.
A másik fontos ok a táplálékszerzés megkönnyítése. Ilyenkor mindkét faj főként rovarokkal és egyéb gerinctelenekkel táplálkozik, amelyeket nedves réteken, gyepterületeken keresnek. A bíbicek kaparászásukkal, a gyepfelszín bolygatásával elősegíthetik a táplálék felverését, amihez így a seregélyek is könnyebben hozzájutnak.
Harmadik okként említhetjük a hasonló élőhely-igényeket. A vonulás során mindkét faj gyakran ugyanazokon a vizes élőhelyeken, esetleg mezőgazdasági területeken áll meg pihenni és táplálkozni. Így a társulás egyszerűen az élőhelyi preferenciák átfedéséből is adódik.
Végül, de nem utolsósorban a seregélyek és a bíbicek is társas fajok, a költési időszakon kívül nagyobb csapatokban mozognak, ami növeli a csoportdinamikát és a túlélési esélyeiket.
A kardoskúti Fehér-tónál mostanában zajlik az aranylilék vonulása is. Többször megfigyelhetjük, amint hasonló okokból ez a madárfaj szintén csatlakozik a bíbicek és a seregélyek népes táborához.
Forrás: KMNP
Tud-e a vad természetkárosítást okozni?
Sokan és sokféleképpen közelítik meg a vadlétszám kérdését, valamint egy adott terület vadeltartó képességének fogalmát. Másként látja ezt a vadgazdálkodó, akinek elsődleges érdeke a vadállomány védelme, a sportcélú vadászat, a vadgazdálkodás szervezése, valamint ennek szakmai, tárgyi és anyagi feltételeinek megteremtése. Másként ítélik meg a mezőgazdasági területeken és erdőkben gazdálkodók, akiknek elsődleges érdeke a hosszú távú, gazdaságos termelés biztosítása. Véleményt alkot a lakosság is, s bár e réteg a legnépesebb, szakmai hozzáértése a legtöbb esetben hiányos, inkább érzelmi alapon közelít a témához.
Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News
Ábra: MME
Viszont napjainkban kevesebb szó esik a vad természeti értékekre gyakorolt hatásáról. Össze lehet hasonlítani a vadlétszámra vonatkozó adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat, de sokszor hallhatjuk, hogy ezek a számok becsléseken alapulnak, és a valóság mást mutat. Megnézhetjük a terítékadatokat is, amelyek a legálisan elejtett vadlétszámról adnak reális képet. Anélkül, hogy konkrét számokat idéznénk, abban a legtöbb érintett egyetért, hogy mind a becsült vadlétszám, mind a terítékadatok évről évre növekvő tendenciát mutatnak. Véleményem szerint reális képet akkor kapunk, ha kimegyünk egy adott élőhelyre, és a saját szemünknek hiszünk, tapasztalatainkra támaszkodva vonunk le következtetéseket.
Így tettem én is, amikor a Vértesi Tájvédelmi Körzetben több évtizeden át mértem fel a természeti értékeket. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy mezőgazdasági, vadgazdálkodási és természetvédelmi ismeretekkel felvértezve, a Vértest évtizedekig járva, gyűjthettem tapasztalatokat az adott témakörben. Tapasztalatom szerint mind a vadlétszám, mind a vadfajok száma az elmúlt 40 évben drasztikusan megemelkedett. Megjelentek a Vértesben spontán visszatelepülő és szándékosan, vadászati érdekből betelepített vadfajok is. Elég, ha az aranysakálra, a dámra vagy a muflonra gondolunk. Mindeközben a gímszarvas és a vaddisznó létszámának erősödését is tapasztaltam. A vadlétszámot természetes úton szabályozó nagyragadozók teljesen hiányoznak a területről. Az állományszabályozó betegségek – gondolok itt a veszettségre és az afrikai sertéspestisre (ASP) – szintén elkerülték a Vértes térségét.
Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News
Előbbi a légi úton történő vakcinázások miatt, utóbbi valószínűleg a vonalas létesítmények (autópálya, vasút) vadmozgást és vándorlást korlátozó hatása miatt. Ami a területet járva rögtön szembeötlik, az a vad nyomainak sokasága: túrások, rágások, kitaposott vadváltók, amelyek napjainkban a védett és fokozottan védett élőhelyeken is egyre nagyobb gyakorisággal fordulnak elő. Az erdőgazdálkodók kénytelenek vadkizáró kerítéssel körbevenni, nemcsak a vágásterületen nevelkedő fiatalosokat, hanem már a vágásra tervezett erdőrészleteket is. Ha néhány szerencsés évben olyan bőséges makktermés adódik, amelyet a vad sem tud teljesen elfogyasztani, a megjelenő csemeték csúcsrügyeit biztosan visszarágja. Vadkizáró kerítések nélkül nem jelenik meg értékelhető természetes újulat, amely a természetközeli erdőkben a fahasználat egyik előfeltétele. Az így bekerített területek tovább fokozzák a nem bekerített részeket terhelő vadnyomást. Ha a vadlétszám közelítene az erdő természetes eltartóképességéhez, az erdőgazdálkodók nem építenének milliókba kerülő kerítéseket, hiszen az nem állna érdekükben. Fontos tény, hogy a védett és fokozottan védett területeken az elsődleges cél az élőhely és az ott található természetvédelmi értékek védelme, megelőzve az erdő- és vadgazdálkodási érdekeket. A Vértesben odáig jutottunk, hogy szükséges bekeríteni egy-egy védett növényfaj termőhelyét is.
Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News
Ilyen például az egyik jégkorszaki maradványnövényünk, a kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló cifra kankalin (Primula auricula), amelynek utolsó két termőhelyét a muflonok veszélyeztetik. Élőhelyét évezredeken át védte sziklás, meredek, ember és vad által is nehezen járható volta, de a kizárólag vadászati érdekből, átgondolatlanul betelepített muflon ellen ez már nem elég, hiszen ez a faj, a hazai vadfajokkal ellentétben, ezeket a termőhelyeket is rendszeresen látogatja, lerágva és letaposva azokat. Egy másik szembeötlő jelenség, tavasszal, a vaddisznótúrásokkal érintett területek nagysága. A legérzékenyebb élőhelyek közé tartoznak a dolomit sziklagyepek, amelyek bővelkednek védett és fokozottan védett állat- és növényfajokban. Például itt él a vértesi nyílt dolomit sziklagyepek legértékesebb bennszülött növénye, a magyar gurgolya (Seseli leucospermum), valamint hazánk legtermetesebb rovarfaja, a fűrészlábú szöcske (Saga pedo).
Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News
A vaddisznók rendszeresen feltúrják ezeket az élőhelyeket, komoly természetvédelmi károkat okozva. Az erózióra is érzékeny dolomit sziklagyepeknél, a gyepzóna sérülése miatt, a csapadék lemossa a termőtalajt, végérvényesen megváltoztatva az élőhelyet. Összegezve kijelenthetjük, hogy a felduzzadt vadlétszám nemcsak a mező- és erdőgazdálkodóknak, hanem a természetvédelmi értékeknek is kárt okoz. A megoldás a vadlétszám szabályozása, amely kizárólag a döntéshozók és a vadgazdálkodók felelőssége. A megoldás kulcsa pedig a vadászok kezében van.
Írta és fényképezte: Klébert Antal természetvédelmi szakember
Érdekli a Magyar Madártani Egyesület munkája? Olvasson naprakész híreket ITT!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiterjedt külterületi mérgezési esemény Sülysáp és Mende települések közt!
Ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán elrendelt hazai intézkedések
Egyre több környező országban romlik az ASP helyzet
Kárenyhítési eljárásban figyelembe vehető mezőgazdasági biztosítások megkötése és megújítása
Trófeák, lőfegyver és lőszerek
Magyarországon is megjelent a ragadós száj- és körömfájás
Februárban emelkedett a FAO élelmiszerár indexe
Fókuszban a vadbalesetek: Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság
Villámkérdések és vadgazdálkodás – Az Agrárminisztérium válaszolt
Péntektől tűzgyújtási tilalom lép életbe 6 vármegyében
Trófeák, lőfegyver és lőszerek
KITEKINTŐ: Visszaeső orvvadászt „fogtak” Bihar megyében
Emlékezetes: Móró Balázs élete első szarvasbikáját ejtette el
Négy nap, négy helyszín
Az ácsi abnormális gímtrófea
Erdei fülesbaglyok vertek tanyát Komádiban
A spíszer bikám
Villámkérdések és vadgazdálkodás – Az Agrárminisztérium válaszolt
Bikák és agancsok
