Természetvédelem
Kezdődik a tiszavirágzás, előrajzás van a Maroson
Elkezdődött a tiszavirágok előrajzása a Maroson.
Kiskunsági Nemzeti Park: Minden júniusban várjuk, hogy a három éve a Tisza iszapjában fejlődő tiszaviráglárvák a felszínre jöjjenek, megkezdjék átalakulásukat és néhány órás násztáncukat, mielőtt befejezik életüket. Az elmúlt napokban a Maroson már előrajzást észleltünk, így bármikor beindulhat a kérészek tömeges rajzása a Tiszán is.
Elkezdődött a tiszavirágok előrajzása a Maroson. (Kép: Albert András – KNP)
Az 1975. január 1-jén alapított Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. (Ábra: KNP)
Június első napjaiban már néhány kósza példány felbukkant a Maroson, melyekre a sirályok is felfigyeltek. Egy erősebb, ezres nagyságrendű előrajzást is lehetett látni Szeged mellett a Maroson június 9-én, bár a rajzási kedv azóta alábbhagyott.
A tiszavirágzás csodálatos jelensége az alkonyati órákban, 18.00 és 21.00 óra között zajlik. Aki szeretne részese lenni ennek a rendkívüli eseménynek, bizony készenlétben kell állnia. Azt is figyelembe kell venni, hogy a kérészek rajzása nem számítható ki pontosan, több mindentől függ. Befolyásolja például a hőmérséklet, a vízállás, a szélviszonyok és a felhősödés is. Azt sem lehet előre megjósolni, milyen mértékű lesz a rajzás. Vannak évek, amikor intenzitása alulmarad a korábban tapasztaltakhoz képest.
Azon kívül, hogy egy rendkívül látványos esemény, fontos ökológiai jelentősége is van a tiszavirágzásnak. Számos hal-, madár- és békafaj táplálékául szolgálnak. Ilyenkor számtalan sirályt, csért, gémet, gólyát láthatunk, amint a terített asztalnál lakmároznak. Hajdan a parasztgazdák is kihasználták a táplálékbőséget állataik takarmányozására. Ezt ma már nem lehet megtenni, mivel a tiszavirág védett, az elhullott állatok gyűjtése is tilos.
Ezen túl a tiszavirág lárvája az aljzaton történő furkálással élőhelyet is teremt más mederfenéki élőlények számára.
Mi is az a tiszavirág?
A tiszavirág (Palingenia longicauda) Európa legnagyobb kérésze. 2,5-3,8 cm-es teste a farksertéivel együtt 10-12 cm hosszú is lehet. A nőstényeket könnyen megkülönböztethetjük a hímektől, mivel farksertéik rövidebbek, szárnyaik és testük nagyobb, így gyorsabb repülésre képesek. Tömeges megjelenését és a folyó fölötti násztáncát hívja a népnyelv tiszavirágzásnak.
Egy nőstény általában 7-8000 db petét rak a víz felszínére. A megtermékenyített peték a fenékre süllyednek, kikelnek, majd az aljzatba és a partoldalba fúrják magukat és az iszap szerves korhadékával táplálkoznak. Az egyedfejlődésük 3 évig tart, s közben kb. 20-szor vedlenek. Három évig tartó növekedésük befejezéseként a hímek utolsó lárvastádiumukat követően nehezebben repülő, un. szubimágóvá válnak, melyek a partra repülnek és újabb vedlés után kezdik meg rövid imágó életüket. A nőstények lárvabőrük levetése után egyből imágóvá válnak és ezt követően utolsó óráikban csak a párkereséssel és a peterakással törődnek.
A rajzás rendkívül látványos. Előrajzással indul, amikor még csak pár száz vagy ezer rovar jelenik meg a felszínen. A főrajzáskor több százezren, akár milliónyian is lehetnek, majd végül az utórajzás újra kis létszámú. A rajzás az esti órákban, leginkább 18-21 óra között zajlik.
Szegeden, Mindszenten a kompnál, Tiszaugnál, Tiszainokán, Tiszakürtön és Csongrádon a Körös-toroknál érdemes figyelni őket a következő napokban.
A tiszavirág valaha közönséges fajnak számított, de az 1900-as évek első felében kihalt Nyugat-Európából és Közép-Európában is drasztikusan lecsökkent a száma. Tömegesen ma már csak főleg a Tiszában találkozhatunk vele. Megfogyatkozásában szerepet játszottak a folyószabályozások, mederátalakítások és a vizek szennyezése.
Forrás: KNP
Természetvédelem
Virágzik a magyar kökörcsin a Hortobágyon
Virágzik a magyar kökörcsin a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens) elsősorban nyírségi homoki sztyeppréteket, erdősztyepp-réteket, és a nyíltabb nyírségi mészkerülő homokpusztagyepeket kedvelő fokozottan védett, endemikus faj.
Virágzik a magyar kökörcsin. Fotó: Demeter Emese
Virágzása az utóbbi években a szakirodalom szerinti adatokhoz képest egy hónappal korábban kezdődött.
A magyar kökörcsin hazánkban őshonos virág. Fotó: Demeter Emese
A magyar kökörcsin hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.
2025-ben egy hónappal korábban virít a magyar kökörcsin. Fotó: Demeter Emese
Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park
Írta: Utassy Bence – Természetvédelmi Őrszolgálat
Fotó: Demeter Emese
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Nem zárt be a Hortobágyi Nemzeti Park
Tévesen látott napvilágot az a hír, mely szerint a Hortobágyi Nemzeti Park nem fogad látogatókat. A párosujjú patás állatokat veszélyeztető ragadós száj-és körömfájás fertőző betegség megelőzésének érdekében a Hortobágyi Vadaspark határozatlan ideig valóban zárva tart és emiatt az erre a helyszínre 2025. március 15-re meghirdetett „Gólyaelengedés a Hortobágyi Vadasparkban” programunk is elmarad. Azonban a többi létesítményük működése zavartalan.
Továbbra is látogatható a Hortobágyi Nemzeti Park.
A jelenlegi is látogatható helysznínek listája a következő:
a Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont, a „Hortobágy természete” és a Pusztai Kincsestár „A Jószág haszna” kiállítások.
a Hortobágyi Pásztormúzeum
a Hortobágy-halastavi tanösvény
a Szálkahalmi Tanösvény
az Egyek-pusztakócsi mocsarak és Górési tanösvény
a Tiszakürti Arborétum
a Cégénydányádi Cégénydányádi Kende Kúria és Kastélypark Természetvédelmi Terület
A gólyaelengedés kivételével megtartjuk szakvezetett túráinkat.
A márciusi programok és a létesítmények elérhetőek honlapukon. Kattintson ide!
Forrás:
Hortobágyi Nemzeti Park
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
A farkas és a prérifarkas – A méretkülönbség megértése
Farkas és a prérifarkas méretkülönbségei a Yellowstone Nemzeti Parkban:
Először is érdemes megjegyezni, hogy a Yellowstone Nemzeti Park ad otthont az Egyesült Államok legnagyobb és legegészségesebb prérifarkasainak. A park bőséges táplálékforrást biztosít számukra, és a védett terület határain belül, valamint a zord telek hatására, ezek az állatok általában valamivel nagyobbra nőnek és hosszabb ideig élnek, mint máshol. Nem kérdés, hogy itt találhatók a legpompásabb példányok közül is a legimpozánsabbak.
Fotó: Yellowstone Through The Lens
Évente számtalan alkalommal találkozom olyan utazókkal, akik keresztezték egy ilyen robusztus Yellowstone-i prérifarkas útját. Sok esetben azonban azt hiszik, hogy farkassal találkoztak, vagy legalábbis bizonytalanok abban, hogy melyik állatot látták. Ha érdeklődőek és tanulni szeretnének, vagy esetleg fényképet is készítettek, szívesen elmagyarázom a különbségeket. Néha viszont, ha csak egy emlékről van szó, hagyom, hogy megmaradjon számukra az élmény izgalma.
De az igazság egyszerű: amikor egy farkast látsz… nem lesz kérdésed felőle.
Ez a fénykép az eddigi legjobb példám arra, hogy milyen hatalmas méretkülönbség van a Yellowstone két csúcsragadozója között. A hajnali napfényben öt prérifarkas köröz egy friss tetem felett. Bár öten vannak, mégsem tudják megakadályozni, hogy az igazi csúcsragadozó elvegye azt, amit kinézett magának. Egy szürke farkas nyugodtan lép be a jelenetbe, és minden gond nélkül elsétál a dühösen ugató és nyüszítő prérifarkasok között. Erőteljes mozdulattal kitép egy lábat a tetemből, majd zavartalanul elvonul. A prérifarkasok próbálják kifejezni méltatlankodásukat, az egyik legnagyobb példány pedig egy rövid ideig még követi is a farkast.
És itt él ez a fénykép. Mindig is az egyik személyes kedvencem marad, mert tökéletesen megmutatja azt a hatalmas különbséget, ami a két faj között fennáll.
Forrás: Yellowstone Through The Lens
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
NÉBIH: Tájékoztatás a durumbúza kultúrában felhasználható növényvédő szerekről
Új csemetetermesztési technológiák segítik a hazai erdők hosszú távú fennmaradását
AM: Az élelmiszertermelést nem lehet elválasztani a termőföldtől
Munkáltatók keresik fel a szegedi erdészetit – Nézz be te is!
Az utolsó dúvadhajtás Biharnagybajomban
Újabb korlátozások szűntek meg a ragadós száj- és körömfájás kitörést követően
Gazdasági előnyökkel töltjük meg a magyar-kazah együttműködést
KITEKINTŐ: Új-Zéland – Nehezen hozható forgalomba a vadhús. Megoldották
Március 29-én indul a tavaszi rókavakcinázás
Hungarian
English
French
German
Italian
Polish
Chinese (Simplified)
Russian
Hebrew
Romanian
Czech
Bulgarian
Croatian
Serbian
Slovak
Slovenian