Természetvédelem
Fától az erdőig – új támogatási lehetőségek
Országos Erdészeti Egyesület: A mezővédő fásítások, a földhasználatváltás, és a fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatok ösztönzésére az Agrárminisztérium a 2023-tól induló új agrártámogatási időszakra több új és még hatékonyabb eszközt kínál a mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók számára. A felkészülés és tervezés érdekében bemutatjuk a legfontosabb támogatási lehetőségeket.
A klímaváltozás hatásai nem kikerülhetők, így egyre fontosabb a termőföld-hasznosítás hosszútávon is fenntartható és jövedelmező megválasztása, a gazdálkodás környezeti és gazdasági szempontból is legjobb gyakorlatainak elterjedése. A csapadékviszonyok, az erózióveszély, a piaci és az input árak kiszámíthatatlanabbá válása változatosabb gazdálkodási szerkezet kialakítását teszi szükségessé, amelyben a fák és az erdők hosszútávon is kiszámítható hozzáadott értéket jelenthetnek minden gazdálkodó és a következő nemzedék számára.
A mezőgazdasági területen elérhetővé váló legfontosabb támogatási formák:
1) Az egyik legfontosabb pozitív újdonság a 2023-tól induló agrártámogatási rendszerben, hogy az agrár-erdészeti rendszerek által elfoglalt mezőgazdasági földterület immár egyértelműen nem esik ki a támogatható területből, így jogosult marad a közvetlen területalapú támogatásokra is. Ezen felül az agrár-ökológiai program elemeként, illetve tájelemként is számba vehető. Így tehát a megújított struktúrájú mezővédő fasor, mezővédő erdősáv vagy gyepen telepített faegyedek által elfoglalt terület is támogatott terület marad.
Az agrár-erdészeti rendszerek ösztönzése az új támogatási rendszerben a nem termelő mezőgazdasági beruházások között foglal helyet, a legegyszerűbb, egységköltséges támogatási formában. A beruházási költség egyszeri támogatása mellett további hét évig az ápolás és a mezőgazdasági jövedelempótlás is támogatható lesz, szintén egységköltség formában. A mezővédő fasor vagy erdősáv erózióvédelmi, szél vagy hófúvás elleni, vagy éppen a kedvezőbb mikroklíma kialakítás céljából a tábla vagy ültetvény szélére vagy azon belül, több sávban telepíthető. Élő víz vagy időszakos vízfolyás mentén telepítve egyúttal a kemikáliák bemosódása ellen is sikeresen védekezhet a gazdálkodó.
2) Az alacsony termőképességű mezőgazdasági művelésben álló területeknél időről időre felmerülő kérdés a megszokott hasznosítás fenntartása vagy annak megváltoztatása. Az egyik lehetséges földhasználati alternatíva az elmúlt közel 20 évben töretlen népszerűségnek örvendő erdősítés és fásítás, amelynek ösztönző támogatása folytatódik. A gazdálkodó szándékától és a terület adottságaitól függően a telepítés lehet kimondottan gazdasági célú, ún. „ipari célú” faültevény létesítés akác vagy nemesnyár állománnyal – ekkor a terület mezőgazdasági művelési ágban marad -, vagy hosszú távú földhasználat váltás erdőtelepítéssel. Utóbbi esetben a telepítési költségek mellett az 5-11 éves ápolás és a kieső mezőgazdasági jövedelem átalány jellegű pótlása is támogatott, minden támogatási elemet egységköltség alapon határoznak meg. Az erdőtelepítés vagy fásítás egyúttal a felszínborítás változatosabbá tételét is szolgálja.
Erdőgazdálkodás területén az új agrártámogatási rendszer 2023-tól a minőségi és tartamos erdőgazdálkodási gyakorlatokra irányuló, minden korábbinál színesebb, új és megújított ösztönző támogatási lehetőségeket kínál. A legfontosabb, fenntartható és minőségi erdőgazdálkodást segítő támogatási formák az alábbiak:
1) Az erdőgazdálkodás környezeti fenntarthatóságát szolgáló, nem termelő beruházások támogatása az erdők termelési potenciálját veszélyeztető hatások megelőzését (tűzpászták, víz-visszatartás, biotikus károk megelőzése), a károsodott erdőpotenciál helyreállítását (erdőfelújítás vagy pótlás), továbbá a felújítások klíma-adaptívabb megvalósítását (szerkezet-átalakítás vagy javított felújítás) szolgálják egyszerű, egységköltséges támogatási formában.
2) Az erdő-környezetvédelmi célprogramok esetében 2023-tól minden korábbinál változatosabb, 5-10 éven át támogatható, a jogszabályi és az erdőtervi előírásokon túli erdőgazdálkodási környezeti és klíma célú vállalásokat ösztönző kínálat áll rendelkezésre. Az erdő-környezetvédelmi vállalások az erdők klíma-ellenálló képességét és ökológiai változatosságát célzó legjobb erdőgazdálkodási gyakorlatainak elterjesztését célozzák. A támogatott erdőművelési gyakorlatok a gazdálkodó számára hosszú távra elősegítik az erdőállomány ellenálló-képességének megőrzését vagy javítását, így az erdővagyon értékállóságát, értéknövekedését. A legkülönbözőbb léptékű vállalások közül lehet választani: az erdőművelés üzemmódjának megváltoztatásától a folyamatos erdőszerkezet-átalakításon vagy javított felújításon és az idegenhonos fafajok visszaszorításán át az egészen kis léptékű, az adott erdőben megfelelő, modulárisan választható ökoszisztéma szolgáltatásokig.
3) A versenyképes erdőgazdálkodás beruházásainak támogatása, hiszen a hazai erdőkben a fenntartható gazdálkodás előírásai mellett megtermelődő fa- és egyéb erdei termékek gazdasági értéknövelése még nagyon sok rejtett tartalékkal rendelkezik. Újdonság, hogy 2023-tól közös cím alá kerülnek az ágazat teljes vertikumának versenyképességét ösztönző támogatások: az erdészeti szaporítóanyag előállítás (csemetekertek), az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás telephelyi és technológia fejlesztéseit is az agrártámogatások ösztönzik.
Az Agrárminisztérium bízik benne, hogy a számos régi és új lehetőség továbbra is segíti a hazai mező- és erdőgazdálkodási tevékenységek összehangolását, a gazdálkodók rövid és hosszú távú, a környezeti fenntarthatóságra és a gazdasági életképességre irányuló döntéseit.
Forrás: OEE
Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához a sete-suta őzgidát, mely mindeddig boldogan élt a kertben, kutyával, tyúkokkal, kacsákkal, libákkal békességben.
Egy nem túl szép napon az eddig barátságos kutya megharapta az őz fejét, ahogy megugrott, a lába beszorult egy vaskarám alá, és a hátulsó lába lábtő ízületén nyílt ficam keletkezett. A bőr 12 cm-en felszakadt, és a csont kifordult. Az őz azon járt, mely szennyeződött, fertőződött, ha azonnal nem kap műtéti ellátást, amputálni kell. Gazdája egy nyolcvan éves öreg néni nem tudta elsősegélyben részesíteni, másnak az őzike nem hagyta magát megközelíteni.
A debreceni speciális állatmentők aznap nem tudták szállítani, altatás nélkül nem is lehet. Azonnal kocsiba ültem munkatársammal, és egy bő óra alatt odaértünk Pocsajra. Altató injekció az ólban a combjába, majd mosás, fertőtlenítés, antibiotikum, sínbe rakás, lepedőbe göngyölés és a Duster hátsó ülésén munkatársunk vigyázott rá útközben. Ha mozdult, kapott még egy kis altatót, mert mintegy fél óra a hatása, az út pedig 100 km. Hortobágyon még egy adag, mely már kockázatos volt, mert kérődzők hosszú altatás során felfúvódhatnak, de szükséges, mert azonnal meg kellett operálni.
Mosás, fertőtlenítés, antibiotikumos lemosás még egyszer, csak jobban, szalagok, ízületi tok és bőr varrása után sínezés. Egy folyosót almoztunk be neki, a redőnyös falú kórtermeket összetörte volna, ha nekiugrik. Nem ugrál, de áll, járkál, eszik, iszik, és a gazdái másnaponta látogatják. Öreg néne simogatja, becézgeti, szeretgeti, két hét múlva hazaviszi.
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
1 éve történt… A madárinfluenza pusztított
Dr. Déri János beszámolója 2023-ból:
Tavaly a madárinfluenza miatt a daruállomány 10%-a elpusztult.
Éppen egy éve tört ki a darvak között a madárinfluenza. Tavaly talán a világon a legtöbb daru gyűlt össze Hortobágyon, közel 200 000 madár. Táplálkozni a kukorica tarlókon százas-több ezres csoportokban, és éjszakázni alacsony vízállású, leeresztett halastavakban tízezrével.
Valahol 20 ezer, valahol 60 ezer egy tóban, ahol könnyen terjed a vírus. Hortobágyon pár ezer hullott el, innen a szegedi Fehér tóhoz vonulók közül közel 20 ezer. Az egész állománynak a 10 %-a! A hullák nem kerültek összeszedésre, még februárban sem, mert nem volt gazdája. Sem az állategészségügy, sem a természetvédelem nem tudott, vagy nem akart ezzel foglalkozni.
A daruvész során érdekes módon pár nagyliliken kívül nem volt más madárfaj az áldozatok között. Még a korábbi járványok alatt leginkább érzékeny hattyúk is kimaradtak belőle, bár előtte a nyár folyamán több gólya, egerészölyv is fertőződött.
De az összes nagyüzemi házibaromfi állomány elkapta és kártalanítás mellett mindet ki kellett irtani. A tavaszi vonulással a darvak már nem hullottak, a vadludak sem, de a házi baromfiállományok igen, melyeket ismét ki kiellett irtani.
A vírus endémiássá vált, nem kell már behurcolni, itt terem. Bár idén a vadmadarakat megkímélte a betegség, most újra dühöng a házi baromfiállományok között, és nem biztos, hogy nem jelentkezik vadon élőkben újra. Néhány nyári lúdban már megjelent Hortobágyon és a környéken.
Ha találkozik valaki túl szelíd, emberi közelséget elviselő, esetleg remegő, fejét rázó, tekerő vízimadárral, akkor a tavalyi protokoll szerint nem kell hozzá nyúlni, ott kell hagyni, ahol van, és a hatósági állatorvosnak kell szólni. Ha mi tudunk róla, megoldjuk a karanténozását, a tampon minta vételét és vizsgálatra küldését. Ha valaki akár közvetlenül, akár közvetve érintkezett velük, azonnali teljes személyi fertőtlenítés, ruhacsere szükséges, és ne menjen madarak közelébe!
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
Erdőfürdő a kidobott kanapé
Az I. és a II. rendű vádlott közel 75 köbméternyi hulladékot helyezett el Mátraháza határában.
Az I. és a II. rendű vádlottak egymástól függetlenül több köbméternyi építési törmeléket, háztartási hulladékot, míg másikuk egy kanapét is elhelyezett a Mátraháza külterületén található tájvédelmi körzetben. Az illetékes kormányhivatal által a földterület megtisztítására kötelezett vétlen tulajdonosok közel 1.600.000 forintot fizettek az évek során felhalmozódott hulladék elszállításáért.
A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2022. március 3-án a használatában lévő tehergépkocsival öt fordulóval hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül 0,5 m3 vegyes, veszélyes anyagnak nem minősülő – tégladarabokat, egy pozdorja darabot, szigetelőanyag darabokat, nagyobb vastagságú üvegdarabokat tartalmazó – építési-bontási hulladékot, valamint 7 m3 települési hulladékot helyezett el a tulajdonosok márkházi külterületi ingatlanán.
Az I. rendű vádlott által kihelyezett 0,5 m3 építési-bontási hulladék alkalmas volt a föld, a víz, illetve azok összetevői veszélyeztetésére.
A II. rendű vádlott 2021. szeptember 13. és 2021. október 14. napja között, pontosan meg nem határozható időpontban ugyancsak hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül veszélyes faanyagot tartalmazó kanapét helyezett el hulladékként ugyanott. A II. rendű vádlott által engedély nélkül elhelyezett kanapé veszélyes hulladéknak minősült.
A Márkháza külterületén található, tájvédelmi körzethez tartozó földterületen korábban egy szakadék volt található, amelyet az évek során – illegálisan – veszélyes hulladékot is tartalmazó hulladékkal töltöttek fel ismeretlenek. Az illetékes kormányhivatal a terület tulajdonosait a hulladék elszállítására kötelezte. Az összesen közel 75 köbméternyi hulladék elszállítása a tulajdonosoknak 1.600.000 forintjába került.
A Salgótarjáni Járásbíróság a 2024. október 7-én megtartott előkészítő ülésen hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt az I. rendű vádlottat 180 óra közérdekű munka büntetésre, míg a II. rendű vádlottat 1 év, végrehajtásában 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
A bíróság döntése fellebbezés hiányában a kihirdetést követően jogerőre emelkedett.
Forrás: Magyarország Bíróságai